Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-06 / 45. szám
2 IW Mindent az öregekért Községünkben /Vydranyl nagy gondol fordítanak az idős polgárokra. Mindent az öregekért, ezzel a ielszóval emlékezünk meg évente falunk legidősebb polgárairól. Falunkban több mint nyolcvan olyan lakos él, akik már túllépték a 70. életévüket. Az elmúlt napokban is megemlékeztünk az idős lakosokról. Kázmér Sándor hnb elnök köszöntötte az összegyűlt ünnepeiteket. A pionírok pedig virággal köszöntötték őket. A SZISZ-tagok pedig ajándékokkal kedveskedtek nekik. Ezek után a vendégeket a falu cite- razenekara szórakoztatta. Széllé Beáta Természetkedvelő gimnazisták A bratislavai Duna utcai Gimnázium tanulói gyakran szerveznek túrákat a természetbe. A Csehszlovák Néphadsereg napfa alkalmából is 37 diák és három tanár vette nyakába a lábát. Közben már javában készülnek a következő túrára. Mészáros Ferenc Mező sztairt iartAbSl A magyar labdarúgó-válogatott argentínai gyászos szereplése még mindig beszédtéma. Palágyi Lajosnak kapóra jött egy váratlan találkozás az akkori szövetségi kapitánnyal, Baróti La- .jóssal, hogy megkérdezze tőle: Miért beteg még mindig a magyar futball? A közel két napig folytatott beszélgetést lapunk következő számában közöljük. Miért beteg még mindig a magyar futball? A PIRAMIS-VITA HOZZÁSZÓLÓI KÖZÜL SORSOLÁS ALAPJÁN AZ ALÁBBI OLVASÓINK KAPNAK PIRAMIS-PLAKÁTOT: Csala Sándor, Demandice, Sinka Mária, 5a hy Katona Ildikó Baböí'kovo Ádám Sándor, Bratislava Varga Lívia, Trávnik Forró Margit, Komárno Pusko Gábor, Safőriikovo Pőthe Gábor, Lednice Cseri Árpád, Durkovce Benkóczi Katalin, Ciőov Horváth Ferenc, Calovo Kliment István, Komárno Gyerák Józsek, Vozokany Szabó Vera, Lipovnik Cséfalvay Ildikó, Dun Streda. Tekintettel a hozzászólások nagy mennyiségére, szerkesztőségünk utólag úgy döntött, hogy további tíz olvasót hanglemez-, illetve könyvjutalom ban részesít. Ezek a következők: Bállá Rudolf, Sala Bank Zita, Vei, Ludnice Nagy Adrianna, Turovec Antal Mária Rím. Sobota Liszka Györgyi, Nővé Zámky Jancskár Mária, Trebelovce Tárnok Tibor. Iza Kiss Éva, Satnorín Demes Irén, Ptruska Szabó Mária, Roínava Ezúton köszönjük valameny- nyi olvasónk hozzászólását, és reméljük, hogy a jövőben is véleményt mondanak az Oj Ifjúságban megjelent cikkekről, és megírják mindazt, amit fontosnak tartanak másoknak is elmondani. A szerkesztőség Merengés ■ Fogas felvétele Napirenden az eszmei nevelés Október 23—25-e között Kovácspatakon (Kováéov) találkozott a SZISZ SZKB ideológiai aktívája. Az ideológiai-nevelő munkáért felelős járási titkárok, propagandisták, a SZISZ SZKB funkcionáriusai, újságírók vitathatták itt meg három napon ke resztül az időszerű feladatokat. HELMUT VÁCHA mérnök, a SZISZ SZKB titkára vitaindító beszámolójában a propaganda feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a propaganda küldetése az események és feledataink mélyebb összefüggéseinek magyarázata, hogy a konkrét jelenségek okainak vizsgálata után eljuttassa a fiatalokat a gazdasági és társadalmi törvény- szerűségek felismeréséhez, a marxizmus- -leninizmus alapjainak megértéséhez, a szocialista építés tudatos vállalásához. Kiemelte, hogy a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait és fogalmait mindig a párt politikája által meghatározott időszerű, elméleti, politikai és gazdasági kérdések elemzésének útján célszerű ismertetni. Többet és jobban kell foglalkoznunk a gazdaságpolitikai kérdésekkel. A propaganda tartalmának kialakításánál a társadalmi és mozgalmi érdekek mellett messzemenően figyelembe kelt venni azt is, hogy tulajdonképpen mi is érdekli a fiatalokat. Ehhez természetesen az szükséges, hogy állandóan tanulmányozzuk az ifjúság összetételét és fejlődését, ismerjük gyorsan változó igényeit. A szeminárium résztvevőinek alkalmuk volt meghallgatni RUDOLF JURIKNAK, az SZLKP KB osztályvezetőjének a tartalmas előadását pártunk kulturális politikájáról, és egy délutánt szentelhettek Leonyid Brezs- nyev nemrég megjelent emlékiratainak megvitatására és a nevelési munkában való kihasználására. Beszélgetésen voltunk a kassai fKosice) gimnáziumban. Utólag őszintén bevallom, hogy Németh István kollégámmal a meghívás után két hétig csak a Piramisból készültünk. Fejből bevágtunk mindent, amit az utóbbi Időben Sanyikéról meg Lajos druszámról megírtak; márpedig épp eleget megírtatok ti is. Többek között olyan dolgokat árultatok el róluk, amelyeket talán ők maguk PIRAMISBÓL NEM FELELTÜNK sem tudtak. S végén kiderült, hogy kár volt az energiáért, mert a be>- szélgetésen a Piramis jóformán szóba sem került. Ez is bizonyítja, hogy mégsem világjelenség. Mindössze az az egyetlen, meglehetősen tárgyilagos kérdés hangzott el, hogy ml lesz a vitával. Hogyan zárjuk le? Lapunk előző számából nyilván már értesültetek arról, hogy a vitát szakemberek, zenei szakértő, pszichológus, divattervező, SZISZ-tisztségviselő és az sem kizárt, hogy Som Lajos jelenlétében kerekasztal-beszél- getésen zárjuk le, s az eredményt lapunk karácsonyi számában közöljük. Addig is legyetek türelemmel, a Piramis megy tovább! De majdnem eltértem a tárgytól, mert a gimtben. pontosabban a IV. B-ben azonkívül, hogy a Piramis jóformán szóba sem került, annál többet foglalkoztunk az Ifjúsági szövetségünket érintő kérdéseikkel. Mindenekelőtt azzal, hogy miért szervezik nálunk a nyári építőtáborokat meglehetősen formálisan. Miért nem lehet a nyári építőtábor a kemény tanulás után a munkában való feloldódás és az egymással való összetartozás megszilárdításának a helye? Hát erre én sem tudok egyértelműen válaszolni. Azt mindenesetre nyugodt szívvel leírom, hogy bennünk !s van hiba, mert az építőtáborban rendszerint olyan légikör alakul ki, amilyet mi teremtünk A fantáziának senki sem szab határt. A gimibe is úgy jutottunk el, hogy a nyár derekán levelet 'kaptunk Fekete Katitól, a IV. B osztály tanulójától, hogy 15 —20 lány szívesen elmenne valahová dolgozni, mert már tavaly is hiábavalóan próbálkoztáik. A SZISZ SZKB megfelelő osztályán — bár Katlék kissé későn jelentkeztek — kezdetben tárt karokkal fogadták a kezdeményezést, de aztán mégsem tudták teljesíteni a kérelmet. így érkezett a tanév elején egy újabb levél, hogy az építőtáborból nem lett semmi, de legalább meghívnak bennünket egy beszélgetésre. Tehát Így kerültünk a IV. B -be, és igencsak jő helyre kerültünk. Az osztály két falát a város munkásmozgalmának hatalmas emléktáblája díszíti. Profi rendezőt meghazudtoló módszerességgel szerkesztve — ha szabad e kifejezéssel élnem. Üveg alatt fényképek, dokumentumok, időrendi sorrendben. Rég nem találkoztam már ilyen tanulságos kiállítással. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni az iskola igazgatójának, Pálmai Rudolfnak és a IV. B. osztályfőnökének, Gyüre Lajosnak a nevét, akiknek nagy érdemük van abban, hogy ez egyáltalán létrejött. Hogy jó „rock kifejezéssel“ éljek, ők voltak a szólógitárosok és a többi tanár, illetve a IV. B és az egész SZ1SZ- szervezet tagjai a kísérő zenekar. Fantasztikus piramis született munkásmozgalmunk hagyományaiból. A beszélgetés további részében elmondták még, hogy meglehetősen túlterheltek. Sajnos, ezt az oktatásügyi minisztériumban is tudják, de eddig még nem sikerült a problémát elfogadhatóan megoldani. Végtelenül jólesett hallani, hogy az osztály ennek ellenére majdnem egyszál emberig pionírvezetőként is dolgozik. Beszámoltak még arról is, hogy az említett emlékkiállítást magnóval és diavetítővel akarják felszerelni, hogy szöveggel és színes, esetleg fehér- -fekete képekkel is élvezetesebbé tegyék az alkalmi látogatóknak. Csupán annyit mondhatok, hogy iskolai kirándulások, részvevői, ha arra járnak, ne kerüljék el. Rendkívül hasznos és tanulságos élményben lesz részük. Ügy, ahogy nekünk is az volt ebben az iskolában, ahol a nevelést nemcsak a tantervben foglalt anyagra szűkítik. Palágyi Lajos Tenyérnyi hely a zsitvabesenyői (Bese- nov) SZISZ-alapszervezet tagjainak klubja. Jó, ha tizenöten elférnek benne. Ügy mondják, hogy egy-egy sikeres akció alkalmával bizony össze kell szorulniuk, mert különben az érdeklődők fele kinn reked. Most Jurík Mártával, a SZISZ helyi szervezetének elnökével beszélgetünk itt. Nem előzmények nélküli ez a beszélgetés, mert a faluban bárkitől érdeklődtünk a fiatalok munkájáról, csak dicsérő szavaikat hallottunk, pedig ritka, hogy minden vélemény egybehangzó legyen, és csupa dicséret üléssé a fiatalokat. Bizonyára rászolgáltak. — Aki nem ismeri a szervezet belső életét, céljait, az is tudomást szerez tevékenységünkről. Falun mindenki mindenkit ismer, s ha kivonul például húsz fiatal, lá- nyok-flúk vegyesen, kapával, gereblyével gyomot irtani, virágot ültetni, terepet rendezni, fél óra múlva az egész falu tudja.' hogy a SZISZ-tagok társadalmi munkát végeznek. Az utóbbi időben mind többször látnak bennünket így, együtt dolgozni, s ha többet nem is, annyit mindenki tud a SZISZ-szervezetről, hogy tagjai nem félnek a fizikai munkától, hogy szeretik falujukat, hogy szívesen dolgoznak csinosításán, hogy a társadalmi munka közelebb áll hozzájuk, mint az italozás, mulatozás, s hogyha szerszámot vesznek a kezükbe, annak megvan az eredménye is. Az elmúlt években alig alig teljesítették a fiatalok azt a vállalásukat, hogy 600 órát ledolgoznak társadalmi munkában, idén fél év alatt sikerült. Sokat segítettünk az új egészségügyi központ építésében, az efsz-ben a nyári mezőgazdasági és betakarítási munkákban, társadalmi munkával segítettük a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. Egy SZISZ-tak sem vonta ki magát a közös igyekezetből, de mindenképpen úgy igazságos, ha a legszorgalmasabbak nevét is felsorolom; Bernáth Dezső, Recsike István és Bernáth Margit voltak azok, akik a legtöbbet dolgoztak — mondja Jurík Márta. — Mióta vezeti a szervezetet? — Egy éve vagyok elnök. Eddig sikerült minden elképzelésemet megvalósítani. A legfontosabb az volt, hogy a szervezeti életet fellendítsem. Mindig fiatalos pezsgést, örökös mozgást, zsongást képzeltem el, hát ez most megvan. Igaz, elnökké választásom előtt két évig a szervezet titkára voltam, megismertem a közösséget, megtetszett a társadalmi munka, bepillantást nyertem abba, hogy a SZISZ SZKB-nak milyen elvárásai vannak a fiatalokkal szemben, s ezek alapján kristályosodtak ki elképzeléseim. A szervezetnek 26 tagja van, de dolgoznak a regisztrált tagok ts, akik tizenöten vannak. Ök diákok, középiskolában, főiskolán tanulnak, és csak szombat-vasárnap jönnek haza, de a hétvégi akciókban mindig részt vesznek. Nem nagy szervezet, tevékenysége annál sokrétűbb, arányosan tartalmazva a szórakoztató és a társadalmilag fontos rendezvényeiket. — Melyek voltak a legjelentősebbek? — Sakkversenyt rendeztünk, meglátogattuk a kovácspataki (Kováöov) nyugdíjasotthont és színes esztrádműsorral kedveskedtünk az otthon lakóinak. Jól sikerült a mezei futóverseny is. Kirándultunk Boj- nicére, Zilinán pedig megtekintettük a jég- revű műsorát. Júliusban ifjúsági találkozón vettünk részt Kürtön (Strekov). Kultúrműsorral fogadtuk a CSEMADOK KB és a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub szervezte nyári kerékpártúra résztvevőit, műsorral emlékeztünk meg az SZNF 35. évfordulójáról. Ennek a műsornak nagy visszhangja volt a közönség körében. Havonta többször rendezünk diszkót, mert el kell ismernünk, hogy ez a szórakozási forma a legkedveltebb a fiatalok körében. Ebben az évben két ifjúsági találkozón vettünk részt, mindkettő Kürtön volt. A sportversenyeken mind a kétszer az első helyen végeztünk. A kultúrversenyekben is szép eredményeket értünk el. Valamennyi kiírt kategóriában díjat nyertünk. Szerepeltek táncosaink, dalosaink, és legjobb szavalónk, Szolár Kati is. Vándorserleggel és értékes díjakkal tértünk haza. — A SZISZ-tagok gyakran szerepelnek a község kulturális rendezvényein, ünnepségein. Alakítottak ugyanis egy tánccsoportot, amelynek csaknem minden SZISZ-es a tagja. Műsorukban a legkülönfélébb táncok szerepelnek, klasszikus, modern és népi táncok. A tánccsoport műsorait Kukán Margit, Takács Teréz és Jurík Márta állítják össze. Felkutatták egy régi besenyői táncot, a cipellőt. A falu legidősebbjeitől megtanulták, s most a fiatalok mutatják be a falu népének, de szívesen fellépnek vele a környéken is. — Terveik? — Én hamarosan lemondok az elnöki tisztségről. Csodálkozva nézem öt. Alija kérdő tekintetemet, azután elárulja, hogy azért foglalkozik a lemondás gondolatával, mert férjhez megy, s átadja helyét másnak. Tagként persze továbbra Is részt vesz az ifjúsági szervezet munkájában. Amikor újra szóba kerülnek a tervek, máris sorolja a tennivalókat: — Tovább szeretnénk folytatni akcióinkat. Gondolok itt kultúrcsoportunk szerepléseire és a sportrendezvényekre. Természetesen társadalmi munkában is jeleskedni szeretnénk az őszi hónapokban. Olvasódélutánokat tartunk majd. Előre megbeszéljük, melyik elolvasott művet részletezzük, jellemezzük. Politikai oktatásunknak köszönhetően egy-egy politikai műről is egész délután tartó beszélgetést rendezhetünk. Biztos vagyok benne, hogy sok felszólaló lesz, jó, egészséges vita kerekedik, és mindenki tanulhat belőle. Szeptemberben új pionírvezető került az alapiskola pionírcsapata élére. Rögtön felvettük vele a kapcsolatot, mert már eddig is volt néhány SZISZ-tag, akik rajinstruktorokként segítették a pionírok tevékenységét. A jövőben a pionírcsapat és a SZISZ-szervezet között tovább szilárdítjuk a kap solatot, több közös rendezvényt tervezünk. Különös gonddal szeretnénk patronálni a kilencedikeseket, mert ők azok, akik a közeljövőben sorainkat gyarapítják majd. Benyák Mária
