Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-06 / 45. szám
... ~ : A forradalmi hagyományok ápolása a szovjet fiatalok egyik legjellegzetesebb vonása. Híven őrzik azoknak az emlékét, akik életüket áldozták jelenünk békés fejlődéséért. Képünkön ifjúházasok virágcsokrot helyeznek el az Ismeretlen Katona sírjánál a moszkvai Vörös téren. Foto: APN Hatvankettedszer emlékezünk meg ezen a napon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről. A szovjethatalom legelső intézkedéseiben olyan új mozzanatok jelentek meg, amelyekben az új típusú társadalom általános jellemvonásai fedezhetők fel. Az új naptár szerinti 1917. november 7-én összeülő szovjetkongresszus miután kikiáltotta a szovjethatalmat, a proletariátus diktatúrájának államformáját, meghallgatta Lenin beszámolóját a béke ügyéről, majd egyhangúlag elfogadta az általa előterjesztett dekrétumot. A békéről szóló dekrétum határozottan elítélte az imperialista, rabló jellegű háborúkat. A szovjet kormány valameny- nyi hadviselő országnak és kormányainak ajánlatot tett az igazságos és demokratikus békére vonatkozó tárgyalások azonnali megindítására. A fiatal szovjet állam által kibocsátott békéről szóló dekrétum tartalmazta a különböző társadalmi rendszerben élő országok békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanítást. A koegzisz- tencia elvének megfogalmazása a szocialista tanítás lényegéből fakad, kifejezi az emberi értékek védelmének óhaját humanista tartalommal. A Szovjetunió egész 62 éves fejlődésének története bizonyítja, hogy mindig ebből a lenini tanításból indult ki külpolitikai vonalának meghatározásánál. Ezt bizonyította nemrég azzal a javaslatával is, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett elő Berlinben, az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Ebben a beszédben, amely egy hónap múltán is a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll, Leonyid A FORRADALOM ESZMEI! A BEKET HIRDETI Brezsnyev nemcsak példát mutatott a szavakról a reá- lis tettekre való áttérésre, nemcsak tényleges lépéseket határozott el a legégetőbb problémák, a katonai enyhülés feladatainak megoldására, hanem tanúbizonyságát adta annak is, hogy kész egyoldalúan csökkenteni csapatainak létszámát Közép-Európában. A Szovjetunió a következő 12 hónapban az NDK területéről 20 000 katonát, 1000 harckocsit, valamint meghatározott mennyiségű haditechnikát von ki. Még szembetűnőbbek a szovjet béketörekvések, ha egybevetjük a két nagyhatalom rakétaterveit. Az Egye sült Államok arra próbálja rávenni a NATO szövetségeseit, hogy területükön amerikai középhatósugarú nukleáris rakétafegyvereket helyezzenek el. Ezzel szemben a Szovjetunió még a jelenlegi szinthez képest is csökkenteni kívánja az országa nyugati területein telepített közép-hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét. Most' tehát a tőkés nagyhatalmakon a sor. Népeik és minden nép érdeke azt kívánja, hogy kövessék a Szovjetunió példáját, de hogy ezúttal készek-e számolni a népek akaratával és létérdekeivel, azt csak ezután derül majd ki. A2 európai NATO-országokra nehezedő amerikai nyomás megnyilvánulásának vagyunk tanúi. Luns NATO- -főtitkár így fogalmazta meg álláspontját: „Először . fegyverkezzünk, azután majd meglátjuk.“ Az előbb fegyverkezni, azután tárgyalást kezdeni a leszerelésről koncepció logikátlan, mert nem a leszerelés, hanem a további fegyverkezés irányába hat. A „tüzet gyújtani, az-* tán oltani“ logikát fel kell váltani az újabb tüzek ke-* let-kezekének megakadályozására teendő közös erőfeszítésekkel. Mint láthatjuk, a Nagy Októberi Szocialista Forrada- lom 62. évfordulóját is a békéért folytatott harc közepette üljük meg, szerencsére olyan korban, amikor a világon egyre többen ismerik fel, hogy korunkban a békés egymás mellett élés politikájának nincs ésszerű alternatívája. A békés egymás mellett élés politikája állandó küzdelem a progresszió és a regresszió erői között. Országunkban és szerte a világon a dolgozó emberek osztják a Leonyid Brezsnyev által kifejezett reményt, hogy a realizmus, a bölcsesség, a józan ész kerekedik felül ebben a küzdelemben. STRASSER GYÖRGY