Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-30 / 44. szám

Jobb hangminőség- egy lépés hátra A lemezgyártóipar szinte évente jelentkezik olyan újdonsággal, amelynek nyomán egyre tökéletesebb a hangminősége a lemezfelvételeknek. A legfrissebb újdonság mégis meglepetést keltett, hiszen lényegében nem is újdonság, csak egy régen elfelejtett, mellőzött módszer újraélesztése. Dtrect-to-Disc jközvetlen a korongra) — így nevezik a bennfentesek azt az eljárást, amely szükségtelenné teszt a magnószalagot. Már 1917-ben így készültek a hanglemezek. A felvételre szánt anyagot közvetlen, egy úgynevezett anyakorongra rögzítették, ebből préselték a 78-as fordulatszámú törékeny lemezeket. Most ezt a mód­szert alkalmazzák a 33-as és 45-ös fordulatszámú leme­zeknél. Előnye, hogy elmaradnak a magnetofon hasz­nálatával járó melíékzörejek, nemkívánatos hangok. Vi­szont az anyakorongról csak korlátozott mennyiségű (50 ezer) másolat készíthető, így ezek drágábbak a hagyo­mányosnál. Ilyen felvételek készítésére csak igazán tapasztalt, felkészült muzsikusok vállalkozhatnak, mivel Itt nincs mód visszajátszásra és a többi stúdiótrükk sem alkal­mazható. A felvételt egyfolytában, az elejétől a végéig kell rájátszani, hiba esetén az egész kárba vész. Ezért figyelemre méltó az a tény, hogy az eddig kiadott Ilyen technikájú lemezek készítői zömmel nagy­zenekarok, big band-ek. Azok között, akik már rendel­keznek hasonló felvételekkel, olyan hangzatos neveket találunk, mint Buddy Rich, Woody Herman, Harry fa­mes — csupa kiváló zenekarvazető. Nem véletlen, hogy éppen a dzsessz legalkalmasabb az ilyen felvételekre, hiszen közismerten sohasem támaszkodott a stúdtótrük- kőkre, varázsa elsősorban közvetlenségében, hitelességé­ben rejlik. Annak elenére, hogy a Dlrect-to-üisc felvételek drá­gák, a szakemberek nagy jövőt jósolnak neki, mivel ez a gyártási folyamat nívósabb reprodukciót biztosít.-gyökér­Régi slágerek gyűjteményes albumával ünnepelte az Olympic megalakulásának tizenötödik évfordulóját. Volt még egy nagyszabású koncert Is a prágai Lucernában, amely során együtt muzsikált mindenki, aki valaha a zenekar kötelékeibe tartozott. Olyan sokan gyűltek ösz- sze, hogy alig fértek el a tágas pódiumon. A hatvanas évek, a big-beat korszak elkallódott csillagai közösen Idézték a kor szellemét az azóta befutott társaikkal. Szólt a rock’n roll, a „harmincasok“ felidézhették ka­maszkoruk teadélutánjait, a tizenévesek pedig belekós­tolhattak egy elmúlt időszak Ízlésvilágába. Tizenöt éve Jegyzik a csoport nevét a szakmában. Ezalatt zenészek jöttek, zenészek mentek az Olympic gyakran tárt ajtaján, Így ma már csak ketten maradtak a kezdő csapatból, Petr Janda és Miroslav Berka. A gyakori tagcserék ellenere az együttes végig kitartott választott stílusa, a dallamos, sajátosan hangszerelt rock-dalok mellett. Tucatnyi nagylemez rá a bizonyság, nem beszélve a tizenöt év vagy háromezer koncertjéről. A De] mi vlc své lásky című daluk az első igazi cseh nyelvű beat szám volt annak idején, ezt követte a Zelva, a Snad jsem to zavinll Já, a Dynamit stb. Mint annyi más hazai előadó, ők is a Semaforban kezdték. Innen az útjuk a névadó Olympic-klubba vezetett, lényegében itt alapozták meg sikerüket, amelyhez foghatót semmilyen zenekarunk sem ért el. Már akkor Játszottak a Lírán, mikor más hasonló együttesek még zárt ajtókat dön­gettek a szigorú rendezőknél. Az Itt bemutatott két da­luk, a Slzy tvy mámy és a Maraton ma is koncertjeik legtöbb tapsot kapott darabjai. Az évek folyamán több­ször hullámvölgybe kerültek, de kitartó munkával min­dig sikerült kilábalniuk belőle. Zenéjüket egyaránt ked­veli a középnek mondott korosztály, s vannak olyan híveik, akik az együttes megalakulásakor még világon sem voltak. A kerek évforduló után újult erővel látott a zenekér munkához. A nemrég Bratislavában is bemutatott mö- notematikus műsoruk, látványban és esztétikai értékben túltesz minden előbbi programúkon. Műfaja kozmikus show, témája, amely az összekötő szál az egyes tételek között, égető problémát hordoz magában. Természeti kincseink védelme nemes feladat, ebből vállal részt Peter Janda zenéje, Zdenék Rytif szövegeivel. Hogy a vizuális hatás se maradjon el, Pavel Baflka színes dia- képei teszik nyomatékossá a mondanivalót. Az intés tárgya egy minden dfszétől megfosztott bolygó rémké­pe, amilyenné könnyen válhat a földünk, ha nem sike­rül gátat vetnünk a pusztításnak. A stabilizálódott Olympic (Petr Janda, gitár, ének, Miroslav Berka, zongora, moog, Petr Hajdúk, dob. ének, Milan Broum, basszusgitár) Arzénére épített sci-fi show-ja remek vállalkozás. Minden bizonnyal még föl­jebb viszi az együttes népszerűségi görbéjét. StrieZenec Sándor Hamar juan a zungm áriái és Molnár László, aki a magyar költők tolmácsolásával aratott sikert. Gyökeres György felvétele Idősebb és fiatal szenei CSEMADOK-tagok lelkes és kitartó munkával 1968 tavaszán megrendezték az I. Szenei Molnár Albert- napokat. A kezdeményezők megtalálták a megfelelő formát nemzeti kultúránk, ha­gyományaink ápolására. A rendezvénysoro­zat egyik célja: régi műveltségünk legkie­melkedőbb alakjának, Szenei Molnár Albert­nak megbecsülése, munkásságának megis­mertetése a szülővárosában és környékén. A rendezvények jó lehetőséget nyújtottak arra Is, hogy a részvevők találkozzanak iro­dalmi életünk képviselőivel, helytörténeti előadásokat hallgassanak, kiállításokon is­merkedjenek fiatal képzőművészeink alko­tásaival, ünnepi estéken előadóművészeink­kel, irodalmi színpadaink műsoraival, ének kari mozgalmunkkal. Krónikák bejegyzései őrzik a Szenei Molnár Albert-napok eddigi eseményeit, amelyek ezt a rendezvényt Je­lentős kulturális megmozdulássá tették. 1966 óta 1979. október 15—19-e között ti­zedszer rendezték meg. A hagyományokhoz híven ünnepéllyel kez­dődött az idei rendezvénysorozat is. Fiatal képzőművészek tárlatát nyitotta meg Nagy Kornélia, a dunaszerdahelyi Csallóközi Mú zeum művészettörténésze. A megnyitó nagy­számú közönsége érdeklődéssel tanulmá­nyozta fiatal képzőművészeink, Dolán György, Fodor Katalin, Mikus Balázs és Sza­bó József főiskolai hallgatók munkáit, akik először szerepeltek alkotásaikkal a nyilvá nosság előtt. Az ünnepi megnyitó után a Móricz-centenárium alkalmából irodalmi est következett, amelyen zsúfolásig megtelt a kultúrház klubterme. Bevezető műsorszám­ként Ady Endre: Levélféle Móricz Zsigmond- hoz című verse hangzott el Molnár László művészi előadásában, majd dr. Turczel La­jos irodalomtörténészünk Móricz Zsigmond- nak, a kritikai realizmus magyar klassziku­sának szlovákiai vonatkozású irodalmi, ha­gyománykutató tevékenységével foglalko­zott. Az előadás mindvégig lekötötte a hall­gatóság figyelmét. Színes eseménye volt az idei ünnepség- sorozatnak az ifjúsági irodalmi délután Gá- gyor Józseffel, a Szól a rigó kiskorában cí­mű gyermekkönyv szerzőjével. A legkiseb­bek műsora — összeállítás népi mondőkák- ból, gyermekjátékokból kellemes meglepe­tést szerzett felnőtteknek, gyermekeknek, de magának a mondókák, Játékok gyűjtőjé­nek is. A műsor összeállítása és rendezése Csuka Gyuláné munkáját dicséri. Gágyor Jó­zsef magas színvonalon, de mindenki szá­mára közérthetően beszélt a néprajzról, gyűjtésről, népi gyermekjátékaink történe­téről. További érdekes esemény volt az a di ve­títéssel egybekötött előadás, amelyet dr. He­gyi Ferenc tartott a szenei Collegium Oeco- nomicum történetéről. A hallgatóság meg­ismerkedett a XVIII. századi Szene tudomá­nyos életével. Október 19-én ünnepi esttel zárult a szen­ei kultúresemény. A Városi Művelődési Köz­pont színháztermében összegyűlt közönség őszinte szeretettel fogadta a CSEMADOK szenei vegyes karának fellépését. A fiatal karnagy, Ásványi Mária vezetésével nagy tetszést arattak az előadott körusművekkel. összeállítás hangzott el Szenet Molnár Al­bert műveiből, naplójából. Közreműködött Hamar Judit zongoraművész és Molnár Lász­ló. Az est szép mfisorszáma volt a féli du­dás zenekar és a Szőttes népművészet) együttes szólistáinak remek szereplése. Az országszerte elismert diószegi Vox Humana vegyes kar fellépését kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség. Az ünnepi est a két énekkar közös fellépésével fejeződött be. A X. Szenei Molnár Albert-napokat a CSEMADOK járási bizottsága és helyi szer­vezete, a Szenei (Senec) Városi Művelődési Központtal karöltve rendezte a költő és hu­manista születésének 405. évfordulója alkal­mából. A szervezők és rendezők végtelen ügyszeretettel — időt és fáradságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogy az idei ünnepségen minél többen tudatosítsák, mennyire szép és fontos feladat kultúránk ápolása, hagyományaink őrzése. Elmondhatjuk, hogy e nemes igyekeze­tüket siker koronázta, ezt bizonyítják a szá­mok is: több mint kilencszáz aláírást szám­lál a képzőművészeti kiállítás vendégköny­ve, az irodalmi délutánon, az előadói este­ken kb. hatszázan vettek részt. A szenei kulturális élet nagy Jelentőségű eseménye volt a X. Szenei Molnár Albert- napok, amely erőpróba elé állította a CSE- MÄDOK helyi szervezetének ú] vezetőségét, s egyben tanulságul szolgált arra is, hogy összehangolt munkával lehet csak szép eredményeket elérni. Köszönet illeti Vojtek László mérnököt, a helyi szervezet fiatal el­nökét és Görföl Jenőt, a CSEMADOK járási bizottságának titkárát, akik példát mutat­va, munkára serkentették a vezetőség többi tagjait is. A fáradozás jutalma pedig le­gyen az az öröm, hogy Szencen a fiatalok és idősebbek egyaránt igényelik az ilyen rendezvényeket. Ez a tudat adjon új erőt a következő ünnepségsorozat megszervezé­séhez. POLÄK MARGIT

Next

/
Thumbnails
Contents