Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-30 / 44. szám
ISÜg 7 oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét Szovjet és angol csillagászok egyidejűleg jelentették a közelmúltban, hogy si- került kimutatniuk a Napnak egy körülbelül 160 perces periódussal ismétlődő pulzusát, lüktetését. A napfizikai kutatásoknak e számottevő fölfedezéséről azonban a csillagászok körében nagy vita kerekedett. Minthogy a jelenséget ma még nem tudják elfogadhatóan megmagyarázni, értelmezésére több föltevés is született. Néhányan azt a gondolatot pendítették meg,, hogy a megfigyelt oszcillációt nem a Napban, hanem a Föld magaslégkörében végbemenő, pillanatnyilag még ismeretlen természetű fizikai folyamat idézi elő. Egy jelentős fölfedezés nyomán, amely Tóth Péternek, a tihanyi Geofizikai Obszervatórium munkatársának a nevéhez fűződik, ma már valószínűsíthető, hogy a Napnak e különös pulzálása és a Föld mágneses terében végbemenő változások között valamilyen kapcsolat vám Tóth Péter ugyanis a földi mágneses térben végbemenő változásokat elemezve 2 óra 40 perces periódusú pulzálást fedezett föl. Ez pontosan egyezik a szovjet A. B. Szever- nyij professzortól fölfedezett és az angol csillagászoktól is kimutatott 160 perces periódussal — míg háttérjelenségként folyamatosan megtalálható egy régebben fölfedezett ötperces hullám. A Föld mágneses terében megjelenő 2 óra 40 perces hullámot az alábbi módon értelmezik: egy szoláros (a Napon támadó] zavar módosítja a napszelet, s ez hat ki aztán a föld- mágneses tér állapotára. Ez valóban lehetséges, hiszen a Föld gyakorlatilag a Nap legkülső rétegében, a külső koronában kering. Ebből következik, hogy bolygónk mindenkori állapota mintegy visszatükrözi a Napon végbemenő fontosabb „eseményeket“, változásokat Tóth Péter azonban egy második, nem kevésbé valószínű gondolatot is fölvetett. Eszerint előfordulhat, hogy a földi még neses térnek van egy saját, 2 óra 40 per ces pulzálása, s ez modulálja a Napból érkező fény színképében látható egyik vonalat Ezért, úgy tetszik, mintha a Nap pulzálna Ha & második föltevés helyes, valójában, egy olyan jelenség tükröződne a Nap színképében, amely a Naptól függetlenül, a Földön megy végbe. . , .. . < t . A szovjet vulkanológusok új elméletet dolgoztak ki a ,,kurili fény“ keletkezéséről. Ez a különös fénytelenség éjjel repüléskor figyelhető meg az égen a Japántól északra elterülő Kuril-szigetcso- port fölött. A szovjet kutatók szerint a vulkáni hö [hiszen a Kurll-szigetek vulkáni övezett) hatására elgözölgött tengervíz hidrogén- és htdroxillonokra bomlik, s azok a 7000 és 15 000 méteres magasság között ismét vízmolekulákká egyesülnek. Az egyesülés folyamata energia felszabadulásával, jár: fénykibocsátás közben megy végbe. Ezt a fényjelenséget látják s nevezték el kurili fénynek a repülök. Az utóbbi néhány évben fél- üzemi méretekben megoldották a viz elektrolikus bontását szobahőmérsékleten és nyomáson, így remény van rá. hogy belátható időn belül olcsón lehet hidrogént előállítani. Ebben bízva angol kohászati szakemberek megvizsgálták, hogy jelenleg használatos energiahordozók helyett milyen mértékben lehetne hidrogén- gázt alkalmazni a vas- és acélgyártásban. Kiderült, hogy a földgáz, a kokszgáz és az olaj helyett tökéletesen megfelel a hidrogén is. A nagyolvasztóban például úgy lehetne azt legcélszerűbben felhasználni, hogy 1000 C-fok körüli hőmérsékle ten az aknába fújnák. Ott a hidrogén a levegő exigénjével vízzé egyesülne, és hő szabadulna fel. Ezzel tekintélyes mennyiségű kohókokszot lehetne megtakarítani. Elvben az acélgyártás valamennyi eljárásában fel lehet használni hidrogént is a hagyományos energiahordozók helyett. A hidrogén nagy előnye. hogy kénmentes fűtőanyag. Ausztrál kutatók a napenergia konzerválására új eljárással kísérleteznek. Készülékük ma még csak prototípusnak tekinthető, a feltalálók azonban bíznak abban, hogy tökéletesítésével nagy teljesítőképességű berendezéseket is létrehozhatnak. A napsugarakat parabolikus tükrökkel összpontosítják. és ezzel a hővel — nikkel katalizátor segítségével — ammóniát bontanak hidrogénre és nitrogénre. A len bontás elnyeli a hőenergiát. A hidrogén és a nitrogén elraktározható és szállítható, majd a kívánt időpontban n újra előállftható belőlük az ammónia, s akkor a bontáskor elnyelt hőenergia visszanyerhető. E kémiai „energia pa!ackok“-kal a feltalálók szerint egy elektromos turbinát is lehetne működtetni. Még egyszer a Melódia 79-ről Műit számunkban értékeltük a CSEMADOK Központi Bizottsága által meghirdetett MELÓDIA “79 című táncdalverseny lefolyását, sőt néhány versenyzőt is bemutattunk. Mivel sok olvasónk szívesen megismerné azokat, akik az egyes járásokból az elődöntőbe, illetve innen a döntőig jutottak, közöljük a fényképüket. I Ma már a sikerért nagyon meg kell küzdeni. Ha valahol, altkor éppen a könnyűzenében nagyon gyorsan változik a közönség ízlése. Ezek a fiatalok már a járási döntőkön bizalmat nyertek, és nem csalódott bennük az elődöntő közönsége sem. Nekik is tapsoltad a rétéi kultürházban. BOTOS JENŐ karmester, aki rengeteget vállalt magára, hogy az énekesek sikert arassanak KONDÁS LÁSZLÓ, Perbenyik JPribeník7 MÁTHÉNÉ KEREKES ÁDRIEN, Peísőc [ PJeSivec'J MUCSKA SZILVIA. Vők [Vlky) OLG.YAI ATTILA, Dunaszerda- hely (Dun. Streda) KISS KÁROLY, Mecenzéf [Me- dzevj BARTALOS. ZSUZSA, I HroboiíovcTj Alist ál 'r sr oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét —
