Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-16 / 42. szám

I A s M Foto: Mészáros Felmászott a három méternyi ma­gas sziklaiéira. — Színésznek mindenhez értenie kell, ha ügy adódik hegymászó is lesz belőle — mondta nevetve. — Jó, Jó, de hogy jön le most on­nét? — kérdeztem tőle. — A lehető legegyszerűbben. így — válaszolta, és fejem fölött leug­rott a magasból. Kaszkadőrként is megállná a he­lyét. Izmos, rugalmas, belevaló fér­fi, de egyáltalán nem hősködő. — Filmforgatáskor gyakran kell 1- lyen produkciókra válla.lkozni — mondta szinte mentegetőzve. Civilben komoly családapa, három kislány apja. Surbankó korában nyil­ván benne Is égett a vágy megküz­deni a hétfejű sárkánnyal, elrepülni valami csodaszép szigetre, megvere­kedni a kalózokkal, emberevőkkel, felrepülni a Holdra, a csillagokra... Akikor még nem sejtette, hogy a 90k % legyenek vágyaink gyermekálma valóra válik, persze csak a filmekben meg a színpadon lesz belőle hős, aki szőrén üli meg a lovat, karddal küzd az ellenséggel, felrepül a Holdra, meghódítja a csil­lagokat ... Ján Mistríknek, a legfiatalabb Mist- rík-fiúnak nem kellett sokat töpren genie, milyen hivatást válasszon. Már gyermekkorában kijelölte & sors, mi­nek Is menjen. Hogy ez miként tör­tént, mondja el ő maga. Kora reggel a megbeszélt Időpont ban érkezett. — Pontos, mint a svájci óra — fo­gadtam őt örömmel.. — Színész vagyok, belénk sulykol­ták a pontosságot. — Igen, de gépjárművel néha le­hetetlen, hiszen nagyon soká kell ke­resni parkolóhelyet. — Sofőr vagyok a Biellk-famíllá ban és a magaméban Is. Míg mielőtt idejöttem volna, szétfurikáztam a gyerekeket. Sportolni járnak. A „gyerekek“ három kislány: Jana, Zsuzsa és Lubica. Mint az orgonasí­pok: Jane tizenhat, Zsuzsa tizenket­tő és Lubica négy és fél éves. A ter­mészet kiegyenlítette a számlát, a papa harmadmagával volt „gyerek“. Három fiú, a legidősebb Viliam mér­nök, a két fiatalabból pedig színész lett. íven tizenhárom éves volt, én meg hat, akkor álltunk be a komédiázók közé, Első filmünk az „Egy eszten­dő falun“ volt, és Martin íapák ját­szotta benne a főszerepet. Azt hi­szem ez Is nagyon közrejátszott ab­ban, hogy én Is színész lettem. Ak­kor Is ott lábítlankodtunk a színé­szek között, amikor nem volt ránk szükség. Élveztük a helyzetet, mó­káztunk, utánoztuk a nagyokat, ko- médláztunik. Megfogott bennünket a komédiázás és sem Iván sem én nem szabadultunk meg tőle többé. Játszót­A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME A CSEMADOK rozsnyói fRoznava) já­rási titkársága jelentős részt válla) olyan országos méretű rendezvények sikeres megvalósításából, mint a gombaszögi na­pok, a forradalmi dalok fesztiválja. Ezek a rendezvények összefonódtak Rozsnyó­val, illetve környékével. A szervező-ren­dezői munka soksok apró-cseprő mozza­natával együtt mindössze néhány ember­re hárul. Ők szerencsére tudják, hogy nemzetiségi kultúránk, nemzeti értékeink megőrzésén munkálkodnak, s ez erői ad nekik, lelkesíti őket. Persze vannak nagy­szerű segítőik is. fiatal és idősebb CSE- MADOK-tagok, akik ahol csak tehetik, segítenek. Másképpen nem is győznék, hiszen országos rendezvényekről lévén szó a plakátragusztástöl a szállásbiztosí­tásig minden az ő gondjuk. A CSEMADOK járási titkárságának dol­gozója, Pellionisz Tibor valamennyi ak­ció megszervezéséből oroszlánrészt vál­lai. Szőllős Sándor titkár elvtárssal ők a mozgatói a rozsnyói járás kultúréleté- nek. — 1974 októberében kerültem a járá­si titkárságra Már gimnazista koromban bekapcsolódtam a lakóhelyemen, Krasz- nahorkaváralján | Krasnohorské Podhra- die) működő helyi szervezet munkájába. Színdarabokat tanultunk és mutattunk be, esztrádműsorokkal jártuk a környe­ző falvakat. Nagyon sok szép élményt nyftjtottak ezek a fellépések meg a kö­zös munka, a szereplés, az igyekezet, az egyenlő feladatvállalás. Nagyszerű tár­saság volt az, öröm visszaemlékezni ar­ra az időre, érdeklődésem a társadalmi munka, a társadalmi élet iránt onnan ered — mondta Pellionisz Tibor. A rozsnyói járás 4500 CSEMADOK- tagja 35 alapszervezetben tevékenykedik. Egy-egy új alapszervezet megalakulása­kor hathatós segítséget nyújt a járási titkárság. Olyankor Pellionisz Tibor a hét valamennyi estéjét köztük tölti, meg­választják a vezetőséget, összeállítják munkatervüket, mérlegelik, miiven jel­legű kultúrcsoport megalakításához leg jobbak a feltételek, összetételénél fogva mire képes a tagság. — Kedvelem a nagyméretű rendezvé­nyeket is. bár nagyon sok munkát adnak. Kétévenként kerül sor a Tavaszi szél vi­zet érászt népdalversenyre. Már jóval előtte járjuk a falvakat, a helyi szerve­zeteket, meghallgatjuk a jelentkezőket, elődöntőket tartunk, hogy a járási for­dulóra a legkiválóbbak kerülhessenek el. Eddig sikerült is úgy válogatnunk, hogy valóban a legjobbak kerültek a járási döntő bírálö bizottsága és közönsége elé. A SZISZ járási bizottságával közö­sen rendezzük meg az amatőr táncdal- énekesek fesztiválját. A fesztivált ugyan­csak gondos válogatás és körültekintő szervezés előzi meg. Egy-egy ilyen nagy rendezvény után szokta mondani a fele­ségem, hogy „már éppen ideje volt, hogy lezajlott, különben lassan már meg sem ismérnél“. Ennek az a magyarázata, hogy bizony egy-egy ilyen nagyszabású rendezvény szinte éjjel-nappal igénybe veszi az embert, éjfél előtt sohasem ke­rülök haza, s reggel újra korán kell kez­deni a napot. Pellionisz Tibor büszke arra, hogy já­rásukban a fiatalok is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kultúra felé Szeretik a látványos rendezvényeket, de aktivistákként is nagyban segítik a CSE­MADOK munkáját. Minden megmozdulás­ba bekapcsolódnak, mindenhol ott van­nak. ahol képviselni kell a CSEMADOK sok ezres tagságát. Különösen vonatkozik ez a rozsnyói gimnázium és az egészség­ügy! szakközépiskola diákjaira. Legutóbb a Móra — Móricz-vetélkedőn bizonyítot­ták tudásukat. Nemcsak lelkesedni tud­nak, ahol kell. bizonyítani is. A kát nagy író jubileuma alkalmából rendezett ve­télkedőn a legnagyobb tárgyi tudással ők adtak számot. így méltán kerültek az élre. Ott találhatók ők az idősebbek mellett a tánccsoportokban, énekkarokban is, mert tudják, hogy az évek folyamán majd ők veszik át a stafétabotot nemzeti­ségi kultúránk népszerűsítőitől. A járás­ban 25 éneklő csoport, 6 folklór együt­tes, 4 énekkar és 5 tánccsoport működik. Rangsorolásuk méltánytalan lenne, hi­szen a maga módján mindegyik törekvé­se dicsérendő, egyik-másik országos ver­tünk az Oj harcosok sorakozója cí­mű filmben. Lámpaláz? Azt akkor nem éreztük. Gyermekben nincsen fe­lelősségtudat. A drukk csak később jött. Ml tegadás, még most Is jelent- kezük néha. Már az öreg Duna hídon robogunk, Ján Mlstrík ült a kormánykeréknél, remekül vezet, éppen olyan jól. mint Miáo Bielik, a Blellk-családban. Ma­gabiztosan és gyorsan. — Egy kicsit sietnünk kell, mert tizenegykor forgatunk a televízióban. Shakespeare Trolíus és Cressída cí­mű darabját és én Játszom benne Aiast szerepét. Haveri, Adamovíö, Mrveöka, Gregor, Dibarbora, Durdlk, BlaäkoviC, a nők közül Ma lóvá, és Zöllnerová játszik benne, jozef Pál- ka érdemes művész a rendező. A Kultúra és Pihenés Perkjában próbálunk ugyan; de az nagyon kö­rülményes, és nincsen „otthonunk“ — panaszkodott a minap Ján Mist- ről. Vigasztaltam, hogy később biztosan egyenesbe jutnak, hiszen a fiatalok közül sokan kijárnak, főképp az esztrádimösorokra. S mivel a fiata­lokra terelődött a sző, megkérdeztem, mi a véleménye az Ifjabb nemzedék­ről. — A színház Iránti érdeklődés nö­vekedése törvényszerűen magával hozta, hogy egyre több a fiatéi szín­házlátogató. Ez örvendetes jelenség. A nézőtéren, színpadon egyaránt egyre több a fiatal. Mi tagadás, lé­nyegében szélesebb a látókörük, mint nekünk volt az ő korukban, műveltebbek Is és ez együtt jár az­zal, hogy öntudetosabbak. A televízió, a rádlő, a könyvek és előadások révén valamennyien na­gyobb műveltségre tehetnek szert, s csak rajtuk múlik, mennyire élnek az adott lehetőségekkel, és nem fe­csérlik el Idejüket látszatra bár von­zóbb, érdekesebb, szórakozásra, a- mely ezonhan egyáltalán nem segíti elő a kultúráltságot, sem a fiatalok jellemének kialakítását. Három nagy lányom van, de nem érzem magam öregnek, kedvelem a fiatalokat és nekik szurkolok. Legyenek vágyaik, álmaik, mert e többre vágyás, a jobbra törekvés a fejlődés előfelté­tele, ez maga az élet, s kell is hogy legyenek vágyaik. —os. Pellionisz Tibor senyeken. rendezvényeken is a legjob­bak között van, de még a kevésbé jók is fejlődőképesek, s legtöbbször „csak“ ob­jektív okokból nem nyújthatják tudásuk legjavát. Mindenesetre ezeknek a cso­portoknak. énekkari tagoknak köszön­hető, hogy feledésbe menő népi táncain­kat, népdalainkat, népi játékainkat fel­kutatták, betanulták, új életre keltették. A munkásmozgalmáról híres vidék forra­dalmi dalai is az 6 érdemükből élnek tovább. A rozsnyói járás CSEMADOK-tagsága tehát élénk munkát folytat. Nagy részük van ebben a járási titkárság dolgozóinak, köztük Pellionisz Tibornak. Bér még fia­tal, élete, hétköznapjai és ünnepnapjai összefonódtak a szervezettel. Szerencsé­re azok közé tartozik, akik számára a munka és a kedvtelés egy és ugyanaz. Kedvvel, lelkesedéssel dolgozik. így vég­zi még a kevésbé kellemes feladatokat is. Akkor érzi jól magát, ha azok kö­zött lehet, akik életük egy részét a kö­zösségi munkára áldozzák. A rozsnyói járásban mind több van az ilyen lelkes emberekből. BENYÄKMÄRIA magyar líra MEGTEREMTŐJE 1554. október 20-án született Balassi Bálint, a magyar líra megteremtője. Főnemesi családból származott, édes­apja, Balassi János zólyomi várkapitány, híres törökverő katona, a humanista műveltség Jeles képviselője volt. A fiatal Balassi gyermekkorát Zólyomban és Lipótvár ban tölti, itt ismerkedik meg a végvári élettel, melyet később gyönyörű verseiben énekel meg. Nevelője, a csa­lád udvari prédikátora. Bornemissza Péter korának ki­váló humanistája, aki már a gyermek Balassiba beleolt­ja a hazaszeretet és a tudás utáni vágyat. Iskoláit Besztercebányán kezdi, majd 11 éves korá­ban Nürnbergben tanul. Ott megismerkedik a reformá­ció tanaival és a humanista műveltség alapjaival. Apját a Habsburg-udvar összeesküvéssel vádolja, aki ezért Len­gyelországba menekül. Balassi megszakítja tanulmá­nyait, s követi édesapját Krakkóba. Itt jelenik meg 1572- ben első irodalmi alkotása, a németből fordított „Beteg telkeknek való füves kertecske“ című vallásos elmélke­dés. 1574-bert- részt vesz egy Erdély ellen irányuló vállal­kozásban, de fogságba esik. Erdély fejedelme — a Ba- lassákkal rokoni viszonyban levő —, Báthory István nem mint foglyot kezeli, hanem mint vendéggel és rokonnal bánik vele. Módot ad tehetsége-kibontakozására, s meg­ismerteti vele az erdélyi udvari humanista műveltséget. A költő Itt írja első szerelmes verseit (Csák Borbálá hoz, Bebek Judithoz). Báthory lengyel királlyá való vá­lasztásakor őt nevezik ki követnek, így visszatérhet Krakkóba. Reneszánsz műveltsége az erdélyi és a krak­kói udvarban töltött két év alatt éri el tetőfokát, költői tehetsége is itt bontakozik ki teljességében. 1577-ben tér haza Magyarországra. Édesapja halála u- tán anyagi helyzete megromlik. Különböző birtokperek be bonyolódik, s lassan egész vagyona — kapzsi nagy­bátyja, Balassi András mesterkedésére „kicsorog" kezé­ből. A vagyonából kiforgatott Balassi Egerben beáll ka­tonának, hadnagyi tisztséget visel. Itt ismerkedik meg 1578-ban szerelmi költészetének legfőbb ihletűjével, Ung- nádné Losonczy Annával, a hires Anna-versek múzsá­jával, akihez fűződő reménytelen szerelme lesz élete legnagyobb csalódása. Ennek a szerelemnek állít mara­dandó emléket a Nő az én örömöm, Eredj édes gyűrűm. Mint sík mezőn csak egy 'szál fa című verseivel, ame­lyek az igazi szerelem mély és őszinte érzelmeivel mél­tó helyet foglalnak el a magyar líra gyöngyszemei kö­zött. Szerelmi csalódását, vagyoni és társadalmi pozíciójá­nak elvesztését, gazdag házassággal akarja helyreállí­tani. 1584-ben feleségül veszi unokahúgát. Dobó Kriszti­nát. Ismét pereskedőt kezd, de rokonisi felségsértés és vérfertőzés címén beperelik Bécsben. E súlyos vádak a- 161 Balassit csak legbefolyásosabb barátai közbenjárásán ra s a katolikus hitre való áttérése menü meg. Házas­sága teljesen megromlik, majd válással végződik. Életének ebben a válságos, küzdelmekkel és csalódá­sokkal teli korszakában írja istenes verseit. De isten­hez nem a középkor alázatával, hanem a csalódott, de öntudatos ember módján fordul. Vallásos lírája költé­szetünk legszebb istenes verseit foglalja magába (Nincs már hová lennem, Adj már csendességet). Közben Losonczy Anna megözvegyül, és Balassi előtt felcsillan a boldog élet új lehetőségének reménye. Sze­relmes verseivel ostromolni kezdi Annát. Ekkor írja éle­te fő müvét, a Júliának nevezett szerelmi ciklust (Júlia két szemem, Én édes szerelmem, Ö nagy kerek égj. An­na visszautasítja Balassi verseit, amelyeknél szebbeket magyar asszony szerelmi zálogul még nem kapott, s férjhez megy a nála sokkal fiatalabb Forgách Zstgmond- hoz. Ekkor születik meg a költő tollából az első ma­gyar szerelmi tárgyú dráma. Castelletti Amarillije nyo­mán meséli el a Credulus és Júlia neve alatt bujkáló Tirsls és Angelica szerelmi történetét. 1589-ben Lengyelországba tart, hogy a kitörni készülő lengyel-török háborúnak részese legyen. Lengyelország­ba menet írja vitézi verseinek legszebbjeit és csodaszép katonaénekét, a Végek dicséretét, amely a végvári vi­tézek nehéz, de szép életét örökíti meg, Dembno várá­ban ismerkedik meg Wesselényi Ferenc feleségével, Szárkándy Annával, akit aztán verseiben Coeliának ne­vez (Kiben az kesergő Coeliárul ír, Két szemem világa j. A nyugtalan vérű költőnek Lengyelországban sincs ma­radása. Amint kitör a tizenötéves törökellenes háború — 1594-ben —, hazatér, s mint hadnagy beáll Pálffy Miklós seregébe. 1595. május 19-én Esztergom ostromá­nál súlyosan megsebesül Jmindkét lábát ellövik), má­jus 30-án pedig belehal sebmérgezésébe. Kovács Gyula _____________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents