Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-02 / 40. szám

BÉKÉM ARATÓN 1979 A világhírű koiicei-kassai Békemaraton az Idán negyvenkilencedik évfolyamába lép. Mindezt csendben, nem egészen egy évvel a moszkvai olimpia előtt teszi, va­sárnap, október hetedikén tizenhárom 6- rakor, amikor is megismétlődik a színpom­pás, hangulatában utánozhatatlan kép: el­dördül a Lokomotive csermelyi stadionjá­ban a fehér köpenyes férfi rajtpisztolya, galambok röppennek a magasba, és a fu­tók nekivágnak távjuknak. „Szürke“ évfolyam csak elméletben lé­tezik ezen a versenyen, a gyakorlatban még nem fordult elő. Mindegyik év más, sokszor nagy nevek nélkül is óriási viadal alakul ha pedig ott vannak a mezőnyben a sztárok is, eleve meghatározzák a kime­netelt. Kamaszkorom óta rendszeres nézője, egy- ftttal tisztelője és rajongója vagyok a Bé- kemaratonnak. Talán húsz évfolyamát lát­tam; eleinte a pálya közvetlen közeléből, mint aktfv sportoló, máskor az utcaszeg­letről, járdaszélről mint városi lakos, újab­ban a (kulisszatitkokba, a nagy verseny nyüzsgésébe is beavatva mint újságíró. Láttam Abeba Bikilát és Edelent, Popo- vot át Tóth Gyulát, Kimiharát és Claytont. Láttam könnyedén röppenő távfutókat és görcsökkel küszködd akarat-embereket a negyvenkét kilométernél is hosszabb sza­kaszon. Fényképeztem szem-kamerámmal a maratonistákat vakité napsütésben, szél­csendben, de zubogó, jéghideg esőben is. amikor lábuk aiá sárga leveleket görgetett az ősz. A Békemaraton mindig szép, s mindig felemelő érzés ott lenni rajta. Így lesz ez valószínűleg az idén is, nem egészen egy esztendővel a moszkvai olimpia előtt, a negyvenkilencedik évfolyam sorén, amely a montreali győztes Cierpinski nevével van fémjelezve. A Békemaraton szép, mert a béke szép és futni szép. Evekkel ezelőtt egy töré­keny japán, a mexikói olimpia ezüstérme­sé így nyilatkozott: „A maratoni futás Ja­pánban is népszerű, örül neki a nép. Szá­momra a legfontosabb tanulság az, hogy az edzést sobasem szabad kihagyni. Ha esik? Futni kell. Ha havazik? Futni kell. Ha vil­lámuk? Futni kell. Ha fáradt vagyok? Futni kell. A célt mindenáron el kell ér­ni.“ Bettg. György Á szántót (Santovka) ásványvíztőltó üzemben élénk sportélet folyik. Az üzem vezetősége Brza Béla igazgatóval, Jozef Lackó szakszervezeti elnökkel és Mikula/sz Dezső pártelnökkel az élen gyakran szer­vez sport- és honvédelmi versenyeket. A Slatina, a Santovka és a Fatra Martin üzemegységek dolgozói évente két alkalom­mal mérik össze tudásukat akadályfutásban, krikettdobásban, magas- és távolugrásban, rövid és hosszú távú mezei futásban, és ha az időjárás engedi, úszásban is. A szalatnyaí üzemben körülbelül százan sportolnak rendszeresen. Két éve kapcso­latot teremtettek a lévai (Levice), a zse- lízi (Zeliezovce) és az Ipolysági fSahyj kórház alkalmazottaival, és azóta közösen szerveznek sport- és honvédelmi versenye­ket. A szántói üzem dolgozói a testnevelési szövetség járási bizottságának segítségével befejezték a tornaterem nagyjavítását. Itt a téli hónapokban is sportolhatnak a ko­sárlabdázók, cselgáncsozók és a sakkozók. Legújabban a nőket is sikerült bevonni a sportolásba. Dicséret illeti őket azért is, hogy a nem­zetközi gyermekév alkalmából felejthetet­len sportnapot rendeztek, amelyen 144 gyermek vett részt. Belányi János Kovács István koáicel olvasónk azzal a kéréssel fordult a szerkesztőséghez, hogy mutassuk be az argentin labdarú­gás nagy felfedezettjét, Diego Marado- nát. Azt is kérdezi, hogy miért nem1 volt csapata európai turnéján. Nos, erre csak annyit, hogy Maradona katonai szolgá= laton van, és nem akarták elengedni, Fénykorát éli az argentin labdarúgás. A felnőtt világbajnoki cim elnyerése után most az ország ifjúsági válogatottja nyer­te a Japánban rendezett II. Világ Kupát is, miután a döntőben 3:1 arányú győzelmet aratott a Szovjetunió csapata felett. Az az- gentin csapat kulcsembere Diego Maradona volt, aki idén már a felnőtt válogatottnak is oszlopos tagja. Hosszabb ideje úgy beszélnek már róla, mint Dél-Amerika Iegjobhjáról, az új „szu- perjátékosrúl“, Pelé utódjáról. A 19 esz­tendős játékos határozottan visszautasít minden ilyen célzást, mondván, hogy sem Pelé, sem Di Stefano utóda nem akar len­ni. Ettől függetlenül leszögezhető, hogy személyében valóban kivételes képességű játékos tűnt fel, ezért ismerkedjünk meg vele a londoni World Soccer Írása a- lapján. Hat óvvbI ezelőtt az argentin ifjúsági labdarúgókupa cordobai döntőjében a Pin­to de Santiago csapata szoros mérkőzésen legyőzte az Argentines Juniora fiataljait. A vesztesek bánatukban el is pityeregték ma­gukat. Ekkor a győztes csapat kapitánya így vigasztalta a legyőzőitek egyikét: „Ne keseregj, rövidesen te leszel a vi­lág legjobb tizes számú mezben játszó lab­darúgója.“ A gyerek hamar megvigasztalődott, s a jóslat Is kezd beválni, Diego Maradona, a jelenleg még csak 19 óvbs labdarúgó azóta már többször is bebizonyította kivételes te­hetségét. Luis Cesar Menotti, a világbajnok csa­pat szövetségi kapitánya egynesen „új Pe­tének“ tartja. Juan Carlos Lorenzo, a Vi­lág Kupa-győztes Boca Juniors edzője fgy vélekedik róla: „Adottságai révén világ- klasszis játékos válhat belőle. Jelenleg még veszélyes korban van, éppen ezért mindén segítséget meg kell kapnia család­jától, barátaitól és edzőjétől. A hirtelen meggazdagodás idején gyorsan szaporodik az alkalmi barátok száma.“ A jelek szerint azonban Maradona to­vábbra is a sikerek útját járja .., A válogatottban még 1977 februárjában csereként mutatkozott be a magyarok elle­ni 5:l-es győztes mérkőzésen. A tűzkereszt­ségen átesve fgy beszélt terveiről: „Egyet­len vágyam, hogy édesapámnak ne kelljen többet dolgoznia. Szegények vagyunk, pe­A Szovjetunió népeinek VII. nyári spar- takiádja jó alkalom volt arra, hogy a saj­tó és a világközvélemény felmérje: hogyan készül Moszkva az olimpiára. Erről tájé­koztatta többek között a sajtó képviselőit Vlagyimir Ivanovícs Popov, az olimpiai szervező bizottság első elnökhelyettese. — A legutolsó adatok szerint eddig 123 ország nemzeti olimpiai bizottsága jelezte, hogy részt kíván venni a jövő évi olimpián. A mostani spartakiádot nem tartjuk igazi főpróbának, hiszen néhány létesítményünk még nincs kész, s a technikai eszközök közül sem működik még valamennyi. Töb­bek között még nem készült el a sajtó- központ, amely majd összehangolja a kü­lönböző színhelyeken történteket. A kom­puter-rendszer jelentős része sem műkö­dik, bár már a helyén van, de a javát még nem kapcsolták be. A programozás miatt sem. Az olimpián például 1500 nemzetközi telefonvonal lesz — ez sokszorosa a mos­taninak. — Sajnos, őszintén meg kell mondanom, hogy az információ gyorsaságával és pon­tosságával ' az első napokban gondok vol­tak, és a jelenlegi helyzettel is elégedet­lenek vagyunk! De jő tapasztalatokat sze­rezhettünk a jövő évi olimpiára. A sparta­kiádot akkor is megrendeztük volna Moszk­vában, ha jövőre nem lenne itt az olimpia. De szerencsére itt lesz, és a sok ország küldötteinek a jelenléte minden bizonnyal javítva majd a nemzetközi kapcsolatokat. Aztán csak úgy záporoztak a kérdések. — Befedik-e a Lenin-stadiont? — Nem. Reméljük, jő idő lesz az olim­piára, s a nyári eső még a megnyitó e- lőtt leesik. — Hogyan értékeli a spartakiád esemé­nyeit, jobbnak, rosszabbnak képzelte-e el? — Mint már említettem, ez nem olim­piai főpróba. Annak ellenére úgy gondo­lom, hogy többnyire minden rendben ment. Csupán a már említett tájékoztatással vol­tam elégedetlen. — Milyen arányban vesznek részt a be­dig apám látástól vakulásig verejtékezett értünk. Szeretném, ha a jövőben gondta­lanul élhetne,. Maradona pályafutásának kezdete sok te­kintetben emlékeztet a nagy elődök, Alfre­do di Stefano és Enrigue Sívori feltűnésé­re. A szegénység, a grundfoci, a rongylab­da, mind közös vonás. Az ajándékba kapott első bórlabdát min­den bizonnyal álmában is éppenúgy a hó­na alatt szorongatta, mint Slvoriék. Manap­ság mindenre telik pénze. Argentinéban jól fizetik a kiváló labdarúgókat, s Maradona ezek egyike. Menotti kapitány a közelmúlt­ban Így vélekedett játékáról: „Az egykori argentin kiválóságok útját járja. A fiata­PELÉ UTÖDA lók csak ámuldoznak képessegei láttán, mig az idősebb szurkolók számára a múl­tat idézi. Szerintem Pelé és Puskás tehet­ségét egyesíti magában, de sok tekintet­ben máris igazi egyéniség. Remélem, meg­őrzi sajátos játék-felfogását. Néha azonban úgy tűnik, hogy lassúbb, mint Pelé volt hasonlé korban. Diegn adottságai révén rö­videsen a világ első számú játékosa leheti“ Az argentin labdarúgás új csillagát egy 46 éves banktisztviselő, Francisco Cornejo fedezte fel. A hétvégeken játékosnézőbe in­dult, s így talált rá még 1969-ben. „Azon­nal láttam, hogy igazi drágakőre leltem. Kilencéves korát meghazudtolóan bánt a labdával, és komolyan vette a játékot. Be­vettem fiataljaim közé, s főrészt neki kö­szönhetem, hogy 140 mérkőzésen veretlenek maradtunk.“ Első csapatbeli bemutatkozását fizikai gyengesége hátráltatta, ezért vitamininjek- ció-kúrára fogták. Azután tíz nappal tizen­hatodik születésnapja előtt, 1978. október 20-án csereként tépett pályára élete első­ligás találkozóján. S nem is akárhogy kez­dett! Alig öt perce volt a pályán, amikor szemtelen mádon átguritotta a labdát a Talleres középpályásának a lábai között. Maradona beérkezett! Négy hónappal ké­sőbb a magyarok ellen már a válogatott­ban is szóhoz jutott. Leopold Luque he­lyetteseként a SS. percben tépett a pályá­ra. „Halálosan féltem a bemutatkozástól, da OLIMPIAI rendezések szállításában a különböző or­szágok? — A technikai eszközök, berendezések túlnyomórészt a szovjet ipar termékei. Hozzávetőlegesen 75 százalékban. Húsz szá­zalékot a szocialista országok szállítanak, elsősorban Magyarország és Csehszlovákia. A maradék öt százalék a kapitalista orszá­gokból származik. — Eldőlt-e már, hogy ki fut az olim­piai lánggal utolsóként? — Még egyetlen futó személye sem is­mert. A láng egyébként az első újkori o- limpia színhelyén, Görögországban 1980. jú­nius 19-én lobban majd föl, ahol 1136 ki­lométert tesz meg, utána Bulgáriában 865 kilométert, Romániában 577 kilométert és július 5-én ér a Szovjetunió területére. Itt 2300 kilométert haladva július 18-án érke­zik meg a Lenin-stadionba. — Mi a szervezők véleménye az apar­theid politikát folytató országok olimpiai részvételéről, másrészt jöhetnek-e és Itt lesznek-e a Kínai Népköztársaság sporto­lói? Vlagyimir Popov elmondta, hogy ezek­ről a kérdésekről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt. Bár nem tartják szerencsés­nek, hogy egyes országok sportkapcsola­tot tartanak fenn a fajgyűlölő országok­kal, de amelyik ország jelentkezését a NOB Jóváhagyja, annak képviselőit ugyanúgy fo­gadják majd, mint a többi országéit. A szovjet sport vezetői, az olimpia szervezői egyetértenek Lord Killaninnak, a NOB el­nökének ezekben a kérdésekben elfoglalt álláspontjával. — Hozzávetőlegesen mennyibe Is kerül majd az olimpia? — Pontos adatokat nem tudok, de úgy miután Gatti kidobta a labdát Gallegónak, majd engem indítottak, nem aggódtam to­vább.“ Maradona a világbajnokságig még háromszor volt válogatott. Ekkor azonban megtört pályafutása. Menotti mellőzte, mi­vel úgy érezte, hogy még tapasztalatlan a VB légköréhez. A fiatal csatár a döntést ugyan sérelmezte, de utólag igazat adott a kapitánynak. A világbajnokság után az átigazolása kö­rüli huzavona izgatta a kedélyeket. Sok felé, külföldre is hívták. Consoli, a klub elnöke azonban elutasította az érdeklődő­ket. A soron következő képviselői választá­sokra gondolva, taktikai tépésként nem a- karta elengedni a klub legjobb játékosát. Maradona továbbra is kitünően játszott a bajnokságban, 21 góljával holtversenyben végzett a góllövőlista első helyén. Közben egyre többet ígértek a csatárért, de Con­soli halogatta a választ. Taktikája végül bevált, nagy többséggel nyerte a válasz­tást, de Maradona sem járt rosszul. A fia­tal játékos számára nagy összeget ajánlot­tak fel, amely az egész család jólétét biz­tosítja. Az európai túrán mutatott játéka után sző sem lehet külföldi szerződtetés­ről. Maradona az argentin labdarúgás csil­laga marad... hozzávetőlegesen a csak sportberuházásra fordított összeg 230 millió rubel. A létesít­mények a városfejlesztési terv alapján ké­szülnek, akkor is felépítettük volna őket, ha nem Itt lenne jövőre az olimpia. Az 1984-es olimpia városából, Los Ange­lesből érkezett újságíró hozzászólása az e- lőző kérdésekhez kapcsolódott: — Nálunk sok ellenzője volt annak, hogy városunkban legyen az olimpia. Az ellen­érvek között olyanokat is hangoztattak, hogy ennél fontosabb dolgok Is vannak. Moszkvában nem volt ellenzője annak, hogy itt rendezzék az olimpiát? — Nem, mert Moszkva az első olyan o- limpial város, ahol minden létesítménynek már most megvan a Jövője. Az olimpiai fa­luból például a játékok után azonnal ha­talmas új lakótelep lesz. Minden kiszolgá­ló létesítményt hasznosítani tudunk a fa­luban. Az egyikből rendelőintézet, a má­sikból óvoda, a harmadikból kultúrház, a negyedikből Iskola lesz. És még sorolhat­nám a példákat. Ezek a létesítmények gaz­dagabbá teszik majd Moszkvát és nem sze­gényebbé. — Hozzávetőlegesen mennyi nézőre szá­mítanak az olimpián? — 5,8 milliő jegyet árusítunk, és ez több, mint amennyit a legutóbbi olimpián kiadtak. A jegyek ára az elődöntőkre 3-15 rubel, a döntőkre 5-15 rubel, a megnyitóra és a záróünnepélyre 10-25 rubel között lesz. Végezetül azt kérdezték, hogy a Moszk­vába akkreditált újságírók utazhatnak-e majd mondjuk Tallinnba, Leningrádba vagy az olimpiai játékok más, nem moszkvai színhelyére. — Természetesen, sőt olyan városokba Is, ahol nincs olimpiai színhely. Nyolc hó­nappal a megnyitó előtt kapjuk meg kül­földről : az akkreditálási papírokat, és már­ciusban -értesítünk minden újságírót a leg­fontosabbakról. Azt hiszem, mindenki elé­gedett lesz a rendezéssel. A jó eredmé­nyekről pedig gondoskodjanak majd a sportolók.

Next

/
Thumbnails
Contents