Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-02 / 40. szám

Beszélgetésünk első részében Dezider Goga, az SZSZK minisztere a kereskedelem és a termelés viszonyáról beszélt. Most városaink üzlethálózatának fejlődéséről és a pult másik oldalán dolgozók gondjairól nyilatko­zik. Á FOGYASZTOK ÉRDEKÉBEN — Az üzlethálózat és a raktárterüle­tek az utóbbi években jelentős mennyi­ségi és minőségi változáson estek át... — Háromszor annyi áruházunk van, mint 1953-ban, és a hatvanas évek óta 50 százalékkal nőtt a raiktárterületek nagysága. Az eladás modem formál — mint például az önkiszolgáló üzletek — egyhannadát alkotják Üzlethálózatunk- nak. A fejlődés ezen a téren úgyszól vám felmérhetetlen. — 'Az Üzlethálózat bővítését és az el- : látást gondokat nemcsak a kereskede lem viseli a szivén ... — Ez így Igaz. Nemcsak ml, hanem a különféle kisipari szövetkezetek és a nemzeti bizottságok ügye Is a lakos­ig vásárlási Igényelnek kielégítése. Az utóbbiad például felelősek a lakótele­pek üzlethálózatának kiépítéséért. En­nek ellenére is kevés a jelenleg ren­delkezésünkre álló bevásárlóterület. Külön gond a főváros, Bratislava üz­lethálózata, Bratlslavában jelenleg átadás előtt áll az olcsó árucikkek áruháza, továb bá a Klénoty vállalat szolgáltatóháza, és várható, hogy a szakemberek befe­jezik a Podunajské Biskupice-i bútor­raktár építését is. Ezenkívül Ü] divat» házat szeretnénk nyitni Bratislava szí» vében, a Szlovák Nemzeti Felkelés té* ren, továbbá a Tomasík utcán és a fő» város tSJ lakótelepein, Petrzalkán és Diábravkán. Tudatában vagyunk annak, hogy mindezzel tartozunk a bratisla- vaiaknak, de reméljük, hogy az építő­iparral karöltve csakhamar törlesztjfik adósságunkat. Vidéken LüCenecen és Martinban építünk Sj Prior áruházat. A kisebb városokban általában jobbak a vásárlási lehetőségek, mint a főváros» ban, rendkívül jő visszhangja van pél» dául a dunaszerdahelyi [Dun. Stredaj, az érsekújvári (Nővé Zámky) és a nit- ral szövetkezeti áruházaknak. — Az utóbbi években sokat olvashat­tunk az óriás bevásárló központokrólt az üzletvárosokról, A mi kereskedem műnkre ts kihat ez a fejlődés? — A Prior áruházakon kívül még e« zeknél nagyobb áruházak építését Is tervbe vettük. A Prior áruházak keres­kedelmi kultúrájával elégedettek va» gyünk, de nem zárkózunk el a külföl­dön már létező üzletvárosok építése e- 1ŐI sem. Hogy melyik lesz a jobb, erre majd a vásárlók adnak választ. Nem mindenki szereti az áruházóriásokat, persze valamennyi fogyasztó célja, hogy az üzletben megtalálja azt, amire szük­sége van. A vásárlók elégedettségét nagy mértékben befolyásolhatják a ke reskedelmi alkalmazottak, az elárusí­tók. — Viszont a kereskedelem éppúgy mint népgazdaságunk más ágazata, nem bővelkedik munkaerőben. Elégsé­ges-e az a szociális gondoskodás, a- melyben a kereskedelmi dolgozók ré­szesülnek? — A kereskedelmi minisztérium ha­táskörébe tartozó üzemekben, vállala­tokban kb. 170 000 ember dolgozik. E» zek 70 százaléka nő, sőt a kiskereske delml hálózatban dolgozóknak a 90 szá­zaléka nő. A múltban beruházásaink nagy részét az Üzlethálózat kiszélesíté­sére, Sj raktárterületek építésére köl­töttük, elhanyagolva a dolgozóinkról való Szociális gondoskodást. Erre pe­dig azért került sor, mert nem tudtunk ellenállni a közvélemény kritikájának a fent említett hiányosságokban. Azóta tettünk már néhány lépést előre, pél­dául a dolgozók anyagi ösztönzésében, de egyéb szociális gondoskodásról Is számot adhatunk. Bratlslavában például megkezdtük az üzleti alkalmazottak munkásszállójának építését, és remé­lem, hogy a főváros példáját további városok is követik. A hetedik ötéves tervben előreláthatólag sokkal több la» kást bocsátanak a rendelkezésünkre, mint eddig. Érsekújvárott, Bratislava ban, Banská Bystricán, Poprádon és tó* vábbi városokban bölcsődéket és óvo­dákat kapnak a kereskedelmi dolgozók gyermekei. — A fogyasztó elégedettségének ba­rométere a közte és az eladó között kialakult viszony. Véleménye szerint tapasztalható-e javulás az eladás kút túrájában? — A fogyasztók elégedettségét szá­mos objektív tényező — mint a króni­kus hiánycikkek, a kis választék stb. — befolyásolja. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy az eláru­sítóknak a szocialista kereskedelem etikája értelmében a mind kulturál­tabb eladásra kell törekednünk. A pult­nak azonban két oldala van, s habár félreértések minden munkahelyen adód­nak, az üzletben ezek kétszeresen is szembeötlők. Talán elkerülhetőbbek le­hetnének, ha a pult két oldalán állók megértéssel közelítenének egymás gondjaihoz. — A belkereskedelemben nagyon sok fiatal dolgozik, nekik sajátos problé­máik vannak. Vonatkozik ez a szabad idejükre és a kereskedelem nyújtotta szociális juttatásokra is. — Az Idei tanévben több mint 13 000 fiatal tanul, készül jövőbeni hivatásá­ra az Ipari tanuló-iskolákban. Nagy szükségünk van valamennyiükre. Sze­retnénk, ha hűek maradnának a keres» kedelemhez. Itt említem meg, hogy a hetedik ötéves tervben három nagy 1» pari tanuló-iskola felépítését szeretnénk befejezni, mégpedig Bratlslavában, 2i- linán és KoSlcén. Kereskedelmünknek, üzleteinknek mindenekelőtt szakkép­zett középkáderekre van szüksége, ősz» tönzően hatnak Ipari tanulóinkra a kü« lönféle szakmai vetélkedők, amelyek szervezéséből a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Is kiveszi a részét. Minden kereskedelmi dolgozó legna- gyobb jutalma a vásárlók elégedettsé­ge. Az elárusító hivatása nem tartozik a felkapott, divatos hivatások közé, az utóbbi időben mégis nagyon sok elége­dett fiatal elárusítóval találkoztam. Va­lamennyiükről elmondható, hogy mun­kájukban egyetlen szempontot tartanak fontosnak: a vásárlók igényeit. Nagyon sok Ilyen jó elárusítóra lenne szüksé­günk. Köszönöm a beszélgetést. PETER KASALOVSK? KOMLÓSZÜRET Egészségünk őre, Tóth Pista rA komló szó hallatára nincs az az ember, aki ne a sörre gondolna. A sör■ re gondoltunk mi is, a brnói Műszaki Főiskola Elektrotechnikai és Építészeti Karának diákjai is, akik több mint két héten át a Roudníce nad Labem-t Am lamt Gazdaság brozanyt részlegének se* gítettünk a komlógyüjtésben. Mi tagadás, a népes diákseregben so­kan először láttunk komlót, de nem­csak az apró zöld tobozok hatottak ránk az újdonság erejével, hanem ma­ga a vidék és a komló feldolgozásának a folyamata Is. Hozzáteszem, hogy csupán az első napokban. A komlóvldéR építőtáborai csupán a munka jellegében különböznek a töb­bi mezőgazdasági építőtábortól. A mi csoportunk többféle munkát Is végzett. Nébányan a komlőtáblán szedték és rakták kocsikra a kivágott és leszakí­tott Indákat, mások a fésülőgépet etet­ték komlóval, vagy az osztályozószalag- ről dobálták Ki az apró gallyakat és leveleket. A munka nem volt könnyű. Két műszakban dolgoztunk napi nyolc órát, még a hétvégeken is. Nem vár­tuk, hogy majd első osztályú szállodá­ban helyeznek el bennünket, de azért mindnyájunkat meglepett, hogy egy o- lyan gazdaság, amely úgyszólván min­den évben szervez építőtábort, nem gondoskodik a diákok megfelelő elszál­lásolásáról. Hiányoltuk a szórakozási lehetősége­ket Is. Brozany kis falu — mozival, két kocsmával, foclpályával és egy i= dónként Igénybe vehető Iskolai torna­teremmel. Ezzel vége is azon helyek felsorolásának, ahol valami történhet. A mozi ott-tartózkodásunk alatt gyak­ran üres volt, mert a mi pénzünkből nem futotta mozijegyre, de szívesen vet­tük volna, ha a gazdaság „besegít“ a jegyek árába. Társasjátékok Is elkel» nőnek a bádoglemez szállodában, de úgy látszik. Ilyesmit előttünk még egy csoport sem hiányolt. így aztán a szó­rakozási lehetőségek a magunkkal ho» zott „sportszerekben“, kezünkben-lá- bunkban ki is merültek. A komlószedő diákok egészsége fe­lett Tóth Pista, a prágai Károly Egye­tem hatodéves orvostanhallgatója őrkö­dött. Meglehetősen sok munkánk volt az idén. Sok kivetnivalót találtunk a kony­ha tisztaságában és az ellátásban. Elő­fordultak Csonttörések, ficamok és ki­sebb zúződások is. Nem mondhatom, hogy unatkoztunk. FrantlSek Zapletált, a gazdaság főgé­pészét kértem meg, értékelje csopor­tunk munkáját. — Az idei valamennyi csoport közül talán ez volt a legjobb, habár sok ki­fogásolnivaló volt a munkabiztonsági előírások megtartásában. Én a diákok se­gítsége nélkül már nem is tudom el­képzelni a komlószűretet. Az Idén csak a ml gazdaságunkban 75 hektárról gyűj­tötték be a komlót. Ferenczi Nándor Folyik a komló tisztítása a futószalagon

Next

/
Thumbnails
Contents