Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-25 / 39. szám
Munkatársunk a kereskedelem problémáiról, jövőjéről és jelenéről beszélget az SZSZK kormányának miniszterével Dezider Gogával. A fogyasztók érdekében Gyakran járja az üzleteket, beszélget a vásárlókkal, elárusítókkal. Megtörténik, hagy elégedetten, jó érzéssel tér meg körútjáról, de van úgy, hogy neki is, mint nekünk vásárlóknak keserű a szája íze. + Az életszínvonal emelkedésével arányosan nőtt az egyes árucikkek fogyasztása is. Miniszter elvtárs, miből mennyit fogyasztunk? — Ha az élelmiszereket a kalóriaértékük szerint csoportosítjuk, akkor hazánk lakosságának napi élelmiszerszükséglete eléri a világszínvonalat. Az utóbbi években különösen nőtt a nagy tápértékű é- lelmiszerek — tej, hús, tojás, zöldség, gyümölcs — fogyasztása. Háztartásaink hűtőszekrénnyel, mosógéppel, rádió- és tévékészülékkel történő ellátása eléri az NSZK, a francia és az osztrák háztartások színvonalát. Ezen a téren nem a meny- nyiségi, hanem inkább a minőségi mutatók körül vannak bizonyos hiányosságok; Kicsi a választék, sok a hiánycikk, számos árucikknek rossz a minősége, ezenkívül sajnos gyakran korszerűtlen áru is piacra kerül. + A fogyasztói kereslet vizsgálata, tehát a piackutatás milyen mértékben befő- lyásolfa ezen problémák kiküszöbölését? Ugyanis gyakran találkozunk olyan nézettel — főleg a fogyasztók között —, hogy a kereskedelem nem ismert a vásárlók elvárásait. — Tudjuk és szüntelenül hangsúlyozzuk a piackutatás fontosságát; szeretnénk, ha valamennyi vásárlónk megtalálná az üzletekben azt, amit keres, ezért szükséges a fogyasztói kereslet vizsgálata. Egyre komolyabban tör utat magának az a nézet, amely szerint a kutatások eredményeit ügy kell hasznosítani a termelésben, hogy azok kihassanak a piac, a fogyasztók szükségleteinek biztosítására is. Nem kis szerepet játszik itt az úgynevezett átfutási idő. A fogyasztói igény kielégítésében különösen nagy szerepet játszik még a termelés és a kereskedelem együttműködése. Ezen kapcsolatok képezik egy hosszútávú választékfejlesztési program alapelveit. Eddig számos termelési ágazatban még nem rögzítették ezeket az a- lapelveket és ezért még nem is tükröződhettek vissza a termelés és a választék kedvező alakulásában. Tapasztaltuk, hogy ezek a szakágazatok épp a kereskedelemtől várják, hogy jelezze a vásárlók igényeit. Ez különösen érvényes a közszükségleti cikkek fogyasztására. Sok ellentmondás forrásai azok a kapcsolatok, amelyek az árunak a termelőtől a fogyasztóig megtett mozgása közben keletkeznek. Ezek a problémák a szervező és Irányító munka hiányosságainak tudhatok be és csak a kereskedelem és a termelés Ideális együttműködésével küszöből- hetők ki. + Hogyan jellemezné a jelenlegi áru- választékot, a piacra kerülő áruk minőségét, követtk-e a dtvat vonalát és — beszéljünk a hiánycikkekről is. — Az áruválaszték és minőség „bölcsője“ a termelés. Igaz, hogy míg az áru a termelőtől eljut a fogyasztóig, a kereskedelem gondoskodik arról, hogy ne veszítsen minőségéből, de a kereskedelem semmi esetben sem növelheti az áru minőségét. A termelőkön múlik, hogy a kereskedelemmel karöltve szüntelenül új és jó minőségű áru legyen a piacon. Néhány szót az egyes árucikkek korszerűsítéséről. A jövőben például a tartós használati cikkeknél előnyben fogjuk részesíteni azokat, amelyeknek kisebb az energia szükséglete, jobbak a műszaki tulajdonságai és a hasznosságuk is nagyobb mint a régieké. Ilyen termékeket bizonyára valamennyien szívesen megvásárolnánk, de eddig sajnos, csak a kiállításokon láthatunk Ilyesmit. Pedig nem mindig a kereskedelem hibás azért, hogy az üzletek polcain sok a divatjamúlt, korszerűtlen, szürke árucikk. Mert nincs az a bevásárló, aki a korszerű, új vonalú és a korszerűtlen közül az utóbbit választaná. Külön probléma az áruk divatcikk jellege. A divatot a prágai Lakás és Ruházati Kultúra Intézet irányítja, amely egyúttal az iparügyi minisztérium fejlesztési és kísérleti intézete Is. A kereskedelem, de a fogyasztók Is elsősorban azt értékelik az intézet munkájában, hogy a legújabb divatirányzatot jellegzetes csehszlovák elemekkel gazdagítja, és figyelembe veszi gyáraink technológiai lehetőségeit. A problémák akkor jelentkeznek, amikor a divatcikkek tervezői kivitelezőket keresnek, amikor már a divatcikk gazdaságossága kerül szóba ... Megtörténik, hogy az üzletkötések révén az új termékek 40—60 százalékát nem lehet besorolni a termelésbe szubjektív vagy objektív nehézségek miatt. És akkor még nem beszéltünk a- zokról a változtatásokról, amelyeket az elfogadott árun igyekeznek eszközölni a termelők, a gyártók. A vásárlók elégedettségét nagyban befolyásolja a választék is. Például nyakkendőkből csak kis — általában ezres — sorozatokat gyártunk, nehéz is találni két egyforma nyakkendőjű férfit. Sajnos már sokkal körülményesebb ezt megvalósítani például a cipő vagy a konfekcióiparban + A vásárlók megkülönböztetett figyelemmel kísérik az élelmiszeripar és a különféle közszükségleti cikkek gyártásában foganatosított korszerűsítéseket. Mt a helyzet ezen a téren? — A fogyasztók csak a kísérleti munka valamennyi szakaszának letelte után találkozik az új termékkel — feltéve, hogy azt a belkereskedelem megvásárolja. Előzőleg a kutatóintézetekben megvizsgálják, „próbára teszik“ az új termék valamennyi tulajdonságát, kidolgozzák az új gyártási technológiát. Már nem hat újdonságként például a kazettás, automatikus rádiómagnó, a tévékészülékek távolsági kezelését elősegítő gépecske, és az elektronika-ipar további termékei. Ugyenaz elmondható a textilipar néhány korszerű termékéről, a nem gyűrődő, az antisztatikus, és a nem piszkolódó anyagokról. Van behoznivalója az élelmiszeriparnak is, főleg a választék és a csomagolás terén, hiszen a szomszédos szocialista államokban olyan nyersanyagból jobb minőségű élelmiszerek és vonzóbb kivitelezésben kerülnek forgalomba. Az interjút PETER KASALOVSK? készítette (A beszélgetés második részét lapunk következő számában közöljük) „A járásban ilyen csak kettő van” ősz eleji határjárás a Rimaszécsi (Rimavská Sec) Efsz-ben — Termelési értekezlet van, kérem. Jöjjön későbbi — ezzel a határozott kijelentéssel fogadott a Rimaszécsi Efsz fiatal titkárnője. A kényszerű várakozás alatt vele, a titkárnővel beszélgettem. Candrák Évának hívják és októbertől Bratislavában, a Ko- mensky Egyetem diákja lesz. Joghallgató. — Főidényben nincs itt sem szabad szombat, sem vasárnap. Egy kicsit másképp képzeltem el az egészet. Sok a munka. I- lyenkor mindenki bejár dolgozni még szombat-vasárnap is. Beszélgetésünk alatt néha emberek jöttek sietősen, üzeneteket adtak át, kérdeztek, telefonáltak. A telefon a szünetekben sem pihent. Körülbelül egy óra múlva megjött az elnök, Juhász István mérnök is. — Jő napot kívánok — üdvözölt. — A vezetőség határjárásra indul, még egy kis türelmet kérnék. Megkérdeztem, velük tarthatok-e. Bele- egyezően bólintott. A határban nagy rend uralkodott. Még a legöregebb tagok is elismerően bólogattak a tökéletes szántás láttán. Már az indulás előtt éreztem a jó hangulatot. A kocsisor közben szép, zöld füvei borított dombok mellett állt meg. Ezeket a legelőket „villanypásztorral“ akarják felszerelni. A levegőben sárga repülőgép közeledett, majd le is szállt. Közelebb érve, megláttam az aszfaltozott kifutópályát is. Repülőgép a földek közt!? A gép mütrágyázta a táblákat. Jó néhány felemelkedést és leszállást kellett végignéznünk, amíg az egyik rakodásnál beszélgethettem a pilótával. Megtudtam tőle, hogy repülősjogosítványt kétéves katonai szolgálat alatt vagy a repülősök klubjában lehet szerezni. Az ő munkaideje napi hét óra, de az időjárás itt a legnagyobb parancsoló. Kubai Attila, a gép technikusa nagyon dicsérte a röpteret. — A járásban ilyen csak kettő van — mondta elismerően. — A többi efsz-ben csak füves repülőteret talál vagy még o- lyat sem. Ezután átballagtunk az egyik közeli táblára, ahol javában folyt a tarlófordítás. Az egyik traktor vezetője, Molnár Ernő megállította a gépét, és odajött hozzánk néhány percre. — Ebben az évben szántok először, 10— 12 hektárral végzek naponta, ugyanannyi óra alatt — mondta. — Ugye, a fizetség sem a legrosszabb? De ezt majd bent kiszámítjuk — szólt közbe az elnök. — A fiatalember az Országos Parasztszövetség KB-nak a tagja — tette még hozzá. Ezt már Molnár Ernő nem hallotta, mert „lovára“ pattant, hogy egészen sötétedésig tartsa a kormányt és figyelje az ekét. A határjárók tartottak még egy rövidke megbeszélést, elmondták a véleményüket, javaslataikat, majd a kocsisor visszaindult a telepre. Az irodában az elnököt egy csomó üzenet várta. Ezek az emberek rengeteget dolgoznak, de meg is látszik a gazdaságon. Szövetkezetük a járásban a legjobbak közé tartozik, pedig őket sem kerülik el az elemi csapások. Az idén például kétszer jég eső is sújtotta a határt, sőt agronőmuscse rét is átélt a szövetkezet. A régi nem értette meg magát az emberekkel, ezért is változtatott munkahelyet. Márpedig a tagok közti jó kapcsolat elengedhetetlen a termelékeny munkához. Ebben a szövetkezetben pedig a terme lékenység a fő szempont. A jő egymás közti kapcsolatról árulkodott az a derűs hangulat is, amely a határszemle alatt elkísérte a csoportot. Az emberek nyíltak és közvetlenek voltak, sokat vitatkoztak és bíráltak. A szövetkezet 729 tagja 4100 hektáron gazdálkodik. Legjelentősebb termelési ágazatuk az állattenyésztés. A kívülálló szemében ez a szövetkezet nagyon hasonlít a többihez, csak ha belülről is megismeri, fedezi fel a különbséget. Közben az irodába behozták az elnök sáros gumicsizmáját. Megköszöntem a barátságos fogadtatást, és elbúcsúztam az elnöktől. ÖUős László IFJÚSÁGUNK PÉLDAKÉPE MARAD Az egész ország népe szíve legmélyéből gyászolja Ludvík Svobo- dát. Gyászolják őt a csehek, szlovákok, a nemzetiségiek, közöttük mi, csehszlovákiai magyarok is. Velünk együtt gyászolják a szocializmust építő népek, s a haladás hívei az egész világon. Ludvík Svoboda elvtárs nehéz időkben állt köztársaságunk élén, de a politikai zűrzavaroktól terhes időszakban is bebizonyította: számára midennél fontosabb a szocializmus ügye, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek biztonsága, a szocialista közösség népeinek testvéri szövetségében. Múlhatatlan érdemei vannak abban Is, hogy népeink megtalálták a nehéz politikai válságból kivezető utat Csehszlovákia legújabb kori történelmének azok közé az egyéniségei közé tartozott, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul ősz. szeforrott a cseh és a szlovák nép antifasiszta szabadságharcával, s hazánk igazi függetlenségét garantáló csehszlovák-szovjet barátság fennkölt eszméjének valóra váltásával. Mi, csehszlovákiai magyarok számon tartjuk, hogy Svoboda elvtárs már fiatal korában érdeklődött nyelvünk és a magyar kultúra iránt. Különösképpen Petőfi költészete tett rá nagy hatást. Emlékszem, a CSKP XIII. kongresszusán, amikor Lőrincz Gyula felszólalásában a csehszlovákiai magyarok helyzetével, életük új eredményeivel foglalkozott, a vendégek és az újságírók számára kijelölt karzaton a tábornok közelében ültem. Figyelmesen hallgatta a beszédet, majd balkan, de érthetően Petőfi Egy gondolat bánt engemet című világhírű hitvallását idézte... — magyarul. Csodálkozhatunk-e azon hogy Petőfinek éppen ez a verse maradt évtizedekig Ludvík Svoboda emlékezetében? Tudjuk, hogy a népek szabadságáért vívott küzdelemben, vérzivataros időkben megálta a helyét, s ő is magasra emelte a világszabadság vörös zászlaját... Fiatal korában, önszorgalomból tanult meg magyarul, s a hrani- cai katonai akadémia hallgatói számára még magyar tankönyvet is írt. Tudjuk róla azt is, hogy a második világháborúban, amikor arról értesült, hogy a rábízott frontszakaszon a háborúba kényszerűéit magyar katonaság ellen kellene hadtestével harcolni, azzal a féréssel fordult a legfelsőbb hadvezetéshez, hogy egységeivel a német fasiszták ellen harcolhasson. A parancsnoksága alatt álló, a Szovjetunióban alakult önálló csehszlovák hadtestben, mint ismeretes, magyarok is harcoltak. Szomorúság tölt el bennünket, mert nagy hazafi és internacionalista távozott el örökre közülünk Élete magatartása példaképül állhat nemzedékek előtt. Alapvető tu. lajdonságai: a csehszlovák haza- fiság, az öntudatos szocialista internacionalizmus, a Szovjetunióhoz fűződő igazi barátsága, hűsége a kommunista párthoz — példaként állítja őt ifjúságunk és egész népünk elé. Életművével, becsületes ségével, bátorságával, emberségével, elvhű magatartásával beírta nevét hazánk és a szocialista építés történetébe. SOMOGYI MÄTYÄS
