Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-18 / 38. szám
felvételünk a komáromi hangversenyen készült tény, hogy naponta húszan-harmincan ácso- rognak a házunk előtt, Ilyenkor a nagymama vagy elküldi őket, vagy ha van, ed nekik képet. De ha az utcán valaki megszólít, előadja a problémáját, autogramot kér, nagyon szívesen megállók, meghallgatom, beszélgetünk. Nem zárkózok el elefántcsonttoronyba senki elől. Levelekre Is mind egy szálig válaszolunk. Van egy levelezőklubunk, ahol három embert csak azért fizetünk, hogy megválaszolja a leveleket. Havi 3—4 ezer levél érkezik címünkre, ebbői 7—800 Csehszlovákiából. + Az együttes tagjai a magánéletben is sokat tartózkodik együtt? — Igen, szinte mindig, mert ahhoz, hogy a dalaink Jők legyenek, együtt kell élnünk, egyformáknak kell lenni a gondolat- és érzelemvilágunknak. Fél nyolc. A Piramis a pódiumon. Már szólnak az első akkordok, amikor Révész koszos fehér vászon ruhában befut. Ordítás, üvöltés, 2400 törökből Som Lajos Is levetette tiszta farmerjét, kopott bőmadrágba bújt, és egy elnyűtt, földig érő kabátot, öltött meztelen testére. ... és akkor már Sanyikéval együtt ordítja a tömeg: „Égni kell, annak; akt gyújtani ekar“. Eksztázis, őrjöngés, üvöltés. pm/Ms Hat öra lesz. Hömpölyög a tinédzseráradat a komáromi amfiteátrum felé. Az autóbuszok ontják magukból a foltos farmere- seket. A pénztár előtt sor kígyózik, a bás- tyatetót már megmászták a potyázók. Aki nem kapott jegyet, vagy nincs rá huszonöt koronáje, az is, akarja látni a, Piramist, Ré-.. vési S'anyikát a 'estin láncok.s Mert a nagy' Piramist látni kelll süliből, hogy az öt napon keresztül az e- gyüttessal lehessenek. A zenekartagok közül ügyet se vetnek rájuk, szőt .se vált velük senki, még a technikusok sem, de ők csak ülnek, fújják a füstöt és bámulnak. „A nagy Piramis közelségében lehetünk“ — mondják, amikor kérdezem, miért. Ez legalább olyan élmény számukra, mintha körÜTütázták volna« a földgolyót. 4. Örsük, ifjúsági brigádok veszik fel a Piramis nevet, dalaitokat örsi Indulóként zengik Magyarországon, példaképek, bálványok lettetek, odahaza a Piramis-jelenségről cikkeznek, beszélnek, KISZ-fórumo- kon foglalkoznak a Piramis-brigőíickkal. Tudatos volt a megtett át, vagy titeket is váratlanul ért a Piramis-Jelenség? — kérdezem az együttes vezetőjétől, Som Lajostól. — Tudatos zene- és szövegirányzatról beszélhetnénk Inkább. Senkit sem akartunk és ma sem akarunk célba venni, sót, még csak nem Is egy bizonyos korosztálynak írjuk dalainkat, hanem azoknak, akik őszintének, magukénak érzik zenénket. A Piramis-jelenséget azzal magyarázhatnám, hogy alaulásunk évében, 1975-ben már szót kért egy új nemzedék, amely szinte semmit sem akart átvenni elődjeitől, mindenben formabontó volt, csak újat akart, csak azokról a problémákról akart hallani, amelyek őt közvetlenül érintik, önmagukról: Ml úgy é- reztük, ebben az Időben, hogy szükség van egy új zenekarra Is, amely az ő érzelem- világukat tükrözi, az ő gondjaikról énekel — nekik. 4 Ezért ez a csöves öltözék is? — Ml őszinte alapállásból Indultunk. Minden formalizmus nélkül. Arról énekelünk, ami a fiatalokban rezonál és olyan öltözékben, amilyenben a közönségünk Is jár. így bármelyik hallgatónk érezheti, nem különbözünk tőlük, ők is följöhetnének a színpadra, ők Is közénk állhatnának. Kis penészvlrág-lányok kuporognak a sarokba tolt asztalokon. Meglógtak L.-ből, a L 4 Mivel magyarázod azt, hogy ti lettetek a tizenévesek példaképei? — Ogy érzem, nagyon nagy dolog, ha valakit példaképnek, eszményképnek választanak. S ez nagyon nagy felelősség Is. Ebből Is érezzük, hogy nem volt hiábavaló, amit csináltunk, volt értelme munkánknak. Hogy mivel magyarázom? A világ egy kicsit megváltozott, a régi hősök már távollak. És egy kicsit elgondolkoztató Is, kicsit megdöbbentő is, hogy odajutottunk:' beat-agyüttesek tagjait választják a gyerekek maguknak példaképnek. De én úgy érzem, ld mennyire jól áll helyt, olyan mértékben válhat példaképpé. Ss ha a művészeti ágak többi művelői Is olyan közvetlenül, őszintén tudnának szólni a közönséghez, mint mondjuk ml, akkor onnen is kerülőnek ki példaképek. 4 Ezek szerint, ti elégedettek vagytok önmagátokkal? — ... háti 4 És ahhoz mit 'szóltatok, amikor több magyarországi 'városból kitiltottak? — Ez így egy az egyben nem Igaz, mert hivatelosan sehonnan sem tiltottak ki, csupán az Illetékesek ügybuzgóságukkal, manipulációikkal megakadályozzák, hogy néhány helyen felléphessünk. De ez blőd dolog, mert a fiatalok úgy is utánunk utaznak, és a tiltás csak nagyobb ellenreakciót vált ki. És ezzel a „tiltással“ még nem oldottak meg semmit. Azok a problémák, . amelyekről ml énekelünk, ezáltal nem múltak el, Jelen vannak, és lehet, e tiltás miatt még jobbén elmérgesednek. Rövid hajú kislány fut közénk, egy Piramis-plakátot nyom Som Lajos kezébe, majd a magyarázkodás után Som ezt Írja rá: ,,... kérem, hogy holnap a II. A osztályt ne tessék erősen feleltetni!“ A gimnazista lány boldog, da azért meg ven róla győződve, holnap Irtó nagy feleltetés lesz matikáből és fizikából. Sebaj, a koncert most lesz, a suli csak holnap, és a bumáska meg van írve. ér Révész énekel: „Te is úgy élsz, ahogy én, te is azt álmodod, amit én“, „Ne hidd, hogy én más ember vagyok“. Elhiszik ezt nektek, amikor mindenki tudja, hogy teli vagytok pénzzel, villátok, kocsitok van? Nem éltek, nem élhettek úgy, mint ők, a tizenéves közönség, akik közül a legtöbb csak albérletben lakik, és még jogosítványuk sincs és a koncertjegyet se mind tudja megvenni? — Pénz? ... kocsi? .,. villa? ,.. Havi jövedelmünk nem lehet több tíz-tlzenhárom- ezer forintnál. Ma otthon egy lángossütő ezt szezonban egy hét alatt megkeresi. És két Mercedesszel íutkároztk. És egyébként mi nem egyértelműen a pénz ellen énekelünk, mert kell a pénz. Ha az ember dolgozik, keres, s ha * munkájából tud, profitáljon Is. 4 De ti nem a lángossütőnek énekeltek ...! 4 Nincs itt tehát valami ellentmondás? — Ez nem érdekli a fiatalokat. Nekik az a fontos, hogy az ő érzéseiket, gondolataikat fejezzük ki: őszintén, tisztán. 4 De hisz" Révész azt ordítja: „a pénz nem boldogít") Révész Sanylka a sarokban nagyban kártyázik. Nagy tételekben, húszast, ötvenest, .százait úgy dob az asztalra, mint más a fogplszkálőt használat után a szemétbe. A C9ltrtk bámulják. És közben azt dúdolják: „a pénz nem boldogít", ök mégf a szüleiktől kapják, akik most nyugodtan ülnek odahaza a tévé előtt, vagy épp a fóliában güriznek, és szent meggyőződésük, hogy a lányuk Iskolában van, a mess2ä L. városkában. 4 Mondanál valamit magadról? — Harminckét éves vagyok, 1970-től élek a zenélésből. Voltam kosárlabdázó, kőművesek mellett segédmunkás, és pénzverdében ezüstmüvesszakmát tanultam. Nős vagyok, gyerekem nincs, És addig akarok zenélni, amíg érzem, van mit mondanom, amíg a zenénk érdekli a közönséget, és amíg van rá visszajelzés. Amíg van rá szív és agy, addig ... 4 Hogyan telik egy -sima napod? — Kora reggel lovagolok vagy úszók, aztán bemegyek a városba, végigjárom az irodákat, telefonon az üzeneteket ellenőrzőm, csatangolok a városban. Aztán hazamegyek, zenét hallgatok, gitározok, este vagy elmegyek valahová, vagy hozzánk Jön társaság 4 Igaz az, hogy hozzátok bárki, bármi kor felmehet, mert mint érdem, ez forog közszájon. — Nem, ez így nem Igaz. Az viszont ér Miért őrjöng, övölt a tömeg koncert leiteken? — Valahol üvöltenle kell. Ordítani, ktor- dítani magából azt, ami fáj. Hogy harácsolnak a szülők, hogy csak anyaglle-g „foglalkoznak“ velük, hogy a munkában, az életben nem értik meg őket, hogy az emberek között a kapcsolatok csak forrná Mseik. 4 És az üvöltéstől mindez elmúlik, megváltozik? — Az üvöltés szerintem azt jelenti, hogy nem fogadják el úgy a világot, ahogy van. Hogy látják a hibákat, mindazt átélik, a- mít ml elmondunk nekik. 4 jé, ez rendben van, még az üvöltés is hagyjún, de miután véget ér a koncert, tesznek-e valamit a fiatalok, hogy megváltozzék a világ? — Látod: brigádokat, őrsöket neveznek el rólunk ... 4 Ez minden? — ... hát... Másnap a hajnalt busz fiatalokkal teli. Nem arról áradoznak, hogy kell-e égni vagy sem; hogy boldogít-e a pénz v£gy sem; hogy nagyra nőttél-e vagy sem; hogy kóbor angyalok-e ők vagy sem, hanem ,.. „Elveszett a koncerten a fél pár cipőm, mit szól majd anyám?“ „Agyontaposták a lábam.“ „Elhagytam a személyimet.“ „Tudod a matekot?“ ... Még fél nap se telt el, és hol van már a Piramis, az eksztázis, az üvöltés?! Olyan ez a reggel is, mintha nem is lett volna előző este Pipa,mis-koncertl Vagy mégsem ...? Este még széltében-hosszában ordítozták a városban: „Piramis a sztár, Révész a király“, Ennyi maradt volna csak meg a „tiszta, őszinte“ beszédből?) „Sanyi 9em hős, csupán egy nemzedék álmodta belé mindazt, amit nem kapott meg .. „Azoktól az együttesektől, amelyeknek koncertjein e« fiatalok őrjöngenek, a problémáinkat halljuk, a miénket! De itt Is magyarázat nélküli“ „A fiatal egy-egy koncerten levezeti e nergtáját, amely a sok kudarcból é* meg nem értéspől fakad.“ „-... a popzene semmit sem old meg, pót- cselekvés.“ „Miért csak üvöltőtök, mint ez éhes farkasok?“ „A Piramis nem tesz mást, mint ttnéd Z9er módján lázad.“ .. Nem szégyenlem bevallani, felhagytam az üvöltéssel.“ „Miért lappang annyi társadalmi feszültség a pop mögött? Miért ez ez egyetlen módja a szabad, oldott együttlétnek a fia tatok jelentős rétegében? Kell-e „Extázís 7-től 10-íg“? Csuklóba pengével Irt Plra mis?" „Nyugatma jmolás.“ {Idézetek az Ifjúsági Magazin 1979/7-8 száméinak „Kell-e nekünk Piramis brigád“ című írásaiból.) Riportunkat és az Idézeteket vitaindítónak szántuk. Szeretnénk, ha az üvöltésről, a Piramisról, zenéjükről s általában a koncertekről és a felvetett problémákról megírnátok a véleményeteket. A legjobb véleményeket közöljük, és a hozzászólók között tizenöt de rab dedikált Piramis-plakátot sorsolunk ki. Leveleiteket a következő jeligére várjuk: „Piramis“. Zolczer János Fotó: a szerző
