Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-18 / 38. szám

I 'Az tndtal gyermekek többségének legnagyobb gondja, hogy jóllak­janak. Az afrikai Gabonban minden ötödik gyermek egyéves kora előtt meghal. A későbbi évek során Is a rosszul táp­láltság jelenít a gyermek számára a legnagyobb veszélyt. N Jolánkor egyik fő problémája az emberiség ellátása élelemmel és me­zőgazdasági nyersanyaggal. A világon Összesen kb. 75 miillő tonna élelmi­szer-fehérjét termelnek, ami egy la­kosra számítva napi 58 gramm, szem­ben a 100 grammos normával. Ennek következtében az emberiség mintegy 80 százaléka nem táplálkozik kielé­gítően, körülbelül 30 százaléka pedig éhezik. Az ENSZ élelmezési és me­zőgazdasági szervezete (FAO) szerint „az éhezés hamarosan az emberiség fő politikai problémájává válhat." A zöld forradalom Slelmlszerforrásalnk 45 százalékát a gabonatermelés szolgáltatja. Szá­mos országban a gabonaprobléma megoldódott. Így fiszak-Amerlkában, ahol az emberiség 5,8 százaléka él, a világ gabonamennyiségének 17,7 százalékát (236 millió tonna) terme­lik. A' Szovjetunióban 1978-ban szin­tén több mint 17 százalékát (235 millió tonna) termelték a világ gabo­namennyiségének, noha az ország la­kossága nem éri el a világ lakossá gának 7 százalékát. Fehérjehiánnyal főleg a fejlődő országok küzdenek. Így Ázsiában, ahol a földkerekség lakosságának 58 százaléka él (2 476 000 000 ember), a gabonameny- nylségnek csupán 38 százalékát (514 000 000 tonna), Afrikában pedig, ahol a világ lakosságának 10 száza­léka él (434 000 000 ember), a gabo­namennyiség 5 százalékát [68 000 000 tonna) termelik. A legutóbbi 25 osztandó folyamán úgynevezett zöld forradalom révén kí­sérletet tettek a helyzet megváltoz­tatására. Mexikóban (kukorica- és bú- zúnemesftő nemzetközi központ) a törpejelleget magukban hordozó gé­nek felhasználásával a „Norln 10" japán fajtából Intenzív féltörpe búza­fajták csoportját termesztették ki. A nemzetközi rlzslntézetben fél törpe rizsfajtákat nemesítettek. 1981—1964- ig Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerl- kában megkezdték a rövid szárú faj­ták széles körű meghonosítását. Önmagukban véve ezek a fajták nagy genetikai eredménynek számí­tanak: magas terméshozamúak, snem dőlnek meg. Ogy látszik, hogy fel- használásukkal átalaklthatóvá válik a fejlődő országok mezógazdasága. Húsz esztendővel bevezetésük után a- zonban kénytelenek voltak megálla­pítani, hogy a gabonamennyiség bi­zonyos növekedése ellenére a prob­léma egészében véve megoldatlan ma­radt, sót a zöld forradalom egy sor negatív következménnyel járt. A tró­pusi és szubtrópikus körzetek bio­szférája mérgező vegyi anyagokkal szennyeződött, tömegessé váltak a nö­vényeknél a vírusos betegségek és a rovarok által előidézett Járványok. Mivel a gabonafélék genetikai plaz­mája óriási területeken egyforma volt, a behozott féltörpe jellegű és intenzív fajták monopol elterjedése miatt a helyi fajták igen értékes ge­netikai plazmái kárba vesztek. Ennek folyamán manapság a zöld forradalomba bekapcsolódott számos fejlődő ország több gabonát Importál, mint a zöld forradalom kezdete e- lőtt. Szelekció A zöld forradalom tanulságaiból le kell vonnunk azt a következtetést, hogy a genetikai eredmények mellett az új fajták bevezetése megköveteli a fajták regionális alkalmazkodóké­pességének, az ország gazdaságának, szociális és politikai helyzetének fi­gyelembe vételét. A zöld forradalom kudarcai sok tekintetben annak a ténynek a lebecsülésével magyaráz­hatók, hogy a mezőgazdaságnak ösz- szetevőként kell beilleszkednie a rendszer ökológiai politikai-szociális struktúrájába. Mindez természetesen nem csökken­ti a növényfajták, állatfajok és ipari mikroorganizmus-rasszok kialakítását célzó genetikai-szelekciós munka nagy jelentőségét. A VILÁG ÉLELMEZÉSE AZ EMBERISÉG NAGY GONDJA A legközelebbi években a geneti­ka mezőgazdasági alkalmazása a klasszikus módszerek fejlesztésén fog alapulni, amely módszerek egy­aránt lehetővé teszik a növények, ál­latok és mikroorganizmusok hozamá­nak Intenzív növelését, mindpedlg a minőségnek ■— a fehérje amlnosav- -összetételének, fagyállóságának, im­munitásának, az olaj, a rost stb. mi­nőségének — a javítását. Genetikai módszerek A mai alapkutatások létrehozták a szelekció új alapjait. Közéjük tarto­zik a génmérnökség, amely reálissá teszi mondjuk a terméshozamért vagy az aszálytürő képességért fele­lős hasznos gének átültetését egyes növényekből más növényekbe, négy értékű fajták létrehozását. A mezőgazdaság iparosításával ösz- szefüggő folyó feladatoknak a legna­gyobb figyelmet szentelve nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy táv­lati szempontból a mezőgazdaságnak semmi esetre sem szabad a környe­zet kárára fejlődnie, ami pedig terv­szerű fejlesztés nélkül lehetetlen. A mezőgazdaság és a bioszféra he­lyes viszonyának biztosítása végett lehetőleg meg kell szabadulni a mér­gező vegyszerek és műtrágyák káros hatásaitól. Az emberi környezet ki van téve annak, hogy a nitrogén-műtrágyázás és a különféle növényvédő vegysze­rek óriási mennyiségének használata révén nemkívánatos anyagok kerül­nek a talajba. A műtrágyák és az e- gyéb agrokémiai anyagok kéthar­mad része a talajból a folyókba, ta­vakba, tengerekbe kerül. Khan, Braun és Matel, a Hudson Intézet (Egye­sült Államok) futurológusai a követ­kező 200 esztendőre prognózisokat készítve a nitrogén tartalmú műtrá­gyák és növényvédő szerek felhasz­nálásának Jelentős növekedésével számolnak. Mi úgy véljük, hogy nem ez az op­timális út. Immunfajták és fajok ki­alakítására kell törekedni, ki kell dolgozni a blológiei harc módszereit. A genetikai mérnökség segítségével ugyanazoknak a gabonaféléknek meg­adhatók a nitrogénlekötö tulajdonsá­gok, és szükségtelenné válik a nit­rogénműtrágyák óriás! mennyisége. Nehezebb dolog a gabonaféléket és a hüvelyeseket közvetlenül nitrogén­lekötő szervezetekké változtatni. E probléma megoldása valóban át fog­ja alakítani a mai mezőgazdaság ar­culatát. A világon összesen 13,15 milliárd hektárnyi szárazföld van, ebből 1,4 milliárd hektár a mezőgazdasági te­rület. A feladat az, hogy ezeket a területeket szervesen beillesszük a bioszférába mint bolygónk növényze­tének egy részét, amely az emberi­séget táplálja, oxigént állít elő és díszíti a földet. Nyikolaf Petrovlcs Dubinytn akadémikus Kétezer Puskin, egy Stuart Mária Tudják-e, hogy Moszkvában él Mihail JurJevtcs Ler­montov? Ott született, ahol a híres orosz poéta meg­halt; Pfatytgorszkban. Most is ló egészségnek örvend Alekszandr Szergefevtcs Puskin. Sikerült megismerked­nünk Tarasz Grlgorjevlcs Sevcsenkóval. Igen, ugyanazt a nevet viselt, mint a nagy ukrán költő... Nem ts gondoltuk, hogy ennyi ,híresség* él főváro­sunkban, míg meg nem látogattuk a Moszkvát Közpon­ti Ctmhlvatalt. 'Naponta sok ezer levél érkezik ide, na­ponta sok ezer telefonhívásra adnak választ. Ki isme­rősét, ki barátját, ki rokonát, ki adósát keresi. Azok után Is érdeklődnek, akik „elfelejtik‘ fizetni a gyer­mektartást. Néhány perc alatt meg is találják a keresett sze­mélyt, ha pontos a családi név, az atyai név, az utó­név és a születés éve. Es ha az Illető nem Ivan Ivano- vtcs Ivanov. Mert ilyen nevű ember csaknem százezer él Moszkvában. Az Ivanovok után a második helyet a Kuznyecovok, a harmadikat pedig a Szmtrnovok fog­lalták el. — Puskinból csaknem kétezret tartunk nyílván. Igaz, Alekszandr Szergejevtcsből csupán néhány van — mond­ja Valentylna Vaszlljevna Kostanova hivatalvezető. — Ti­zenegy Szergej Jeszenyin szerepel kartotékátnkon. Egy- -egy Pjotr lljics Csajkovszktf és Anna Karenylna él a fővárosban. Tréfás kedvű emberek is érdeklődnek nálunk. Egy­szer levelet kaptunk; kérem kutassák fel Stuart Mária királynő címét... Mindenesetre ellenőriztük, hogy él-e ilyen nevű személy fővárosunkban. Es kiderült, hogy Igen. él... De- mit nekünk Stuart Mária, amikor olyan fura családi nevű emberek is laknak Moszkvában, mint Ao, Do, Doa és fao. (Az Ország-Világ nyomán) Kína szereti úgy feltüntetni magát, mint a harmadik világ barátja, de az utóbbi időben az a barátság kissé megkopott. Az történt, hogy Peking dlplo- matanegyedében több mint száz afrikét diák vonult tel transzparensekkel, amelyeken a következőket lehetett olvas­ni: j.Le a faji megkülönbözte­téssel!" és ivHaza akarunk menni 1“ Ez a diáktüntetés az utóbbi idők legsúlyosabb faji inciden­se volt Kínában. A vizsgaidő­szak Idején, a Sanghajt textil­ipari főiskola kínai diákjai megkértek több, kollégiumban lakó afrikai diákot, halkltsák le rádiójukat, mert az zavarja őket a tanulásban. A vitából veszekedés lett, majd tömeg- verekedés tört ki, és azt mond­ják, egy kínait meg is kései­tek. Afrikai diákok elmondták, hogy hálótermüket rövidesen több ezer kínaiból álló tömeg ostromolta meg téglákkal, vas- rudakkal felfegyverkezve. „Men­jetek haza Afrikába, és harcol­jatok az imperialisták ellen!“ — kiabálták a kínaiak, miköz­ben az épületeket ostromol­ták. „Olyan sok követ és tég­lát dobáltak be az ablakokon, hogy le kellett feküdnünk a földre, a székek alá, legalább egy órára" — mondta a 28 é­1 ________________ F ajgyűlölet Kínában vés Athanase Nguylene gabonl diák. A közelharc másnap Is foly­tatódott, mivel még több kül­földi és kínai diák érkezett a többi sanghaji főiskoláról. Egy kínai csoport elkapott egy vi­lágos bőrű mail diákot, és le­öntötte tintával, mondván: „Nem elég sötét a bőröd.“ A 23 éves ugandal John Robart- nek a kínaiak azt mondták, amikor megverték: „Nem aka­runk agyonverni, mint az im­perialisták, esek éppen mórés­re akarunk tanítani.“ John Ro­bert elmondta még, hogy ko­rábban a rendőrség hat órán át fogva tartotta, mert lazul­tál! egy kínai lányt — ugyan­is közeledni mert hozzá. Az afrikai férfiak és a kí­nai nők k§ztl kapcsolatok nyil­vánvalóan feszült helyzetet te­remtenek. Három nappal a sanghaji Incidens előtt két, af- rtkai fiúkkal barátkozó kínai lányt elkapott egy csoport kí­nai fiú. Megdbálták a hajukat, és rájuk förmedtek: „Miért jár­tok feketékkel?" A Sanghajban tanuló 300 külföldi közül 80 az afrikai, és szorgalmas diákoknak bizo­nyulnak. Mindegyikük megta­nult kínaiul beszélni és Írni. De sok kínai azt hiszi, a har­madik világból jött diákok kü­lönleges helyzetet élveznek, jobb lakáskörülmények között élnek, jobban tápláltak, mint a> kínaiak. A kollégiumok elle­ni támadás Idején több kínai tüntető ezt kiabálta: „Fekete ördögök, a kínai munkások ve­rejtékéből éltek!" A faji zavargások több kínai vezetőnek okoztak lelkilsmeret- -furdalást. „Nem hisszük, hogy ez az eset faji diszkriminációra u- talne — mondta Csen Ting- ■mln, a sanghaji városi külügyi iroda tisztviselője. — A fiata­lok Izgatottak lettek." Magá­ban viszont sok művelt kínai a hazai Idegengyűlölő tradíció­kat hibáztatta a faji problémá­ikért. Most sok fekete diák haza akar menni, és bojkottálják az előadásokat. A Newsweek amerikai lap nyomán im 5 Hat esztendeje annak, hogy, 1973. szeptember 11-én Chilé­ben az árulö tábornokok halál­ra Ítélték a demokráciát, és vérben gázolva vezették vlsz- sza a hadsereget a politikába. Megölték Salvador Allende tör­vényes elnököt, és megindult a hazafiak ezreinek tömeges lemészárlása. A fasizmus szel­leme szabadult ki palackjából a hat esztendővel ezelőtti Chi­lében. A katonai diktatúra rémtetteinek mérlegét ma Is lehetetlen pontosan elkészíte­ni. Nem tudni, hogy valójában hányán pusztultak el csak a puccs utáni első rámséges napok­ban, és hány áldozatot követelt azóta is a kérlelhetetlen ter­ror. Ma Is több ezerre tehető azok száma, akik nyomtalanul eltűntek a Pinochet-rezsim kin- zőkarorátban, és aligha lehet kétséges, hogy nem Is kerül­nek elő élve. Még ezekben a napokban Is a chilei rendőr­ség tömeges letartóztatással válaszolt arra a tüntetésre, a- melyen több százan fejezték ki szolidaritásukat 2500 eltűnt hazafi éhségsztrájkot folytató hozzátartozóival. Az éhség- sztrájkot folytató chilei csalá­dok egy csoportja táviratban sürgette az ENSZ főtitkárát, lépjen közbe a Pinochet-rend- szernél annak érdekében, hogy hírt kapjanak hozzátartozóik hollétéről. Múlt számunkban már Irtunk az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletéről. A csúcsértekezet sikeresen fejez­te' be munkáját. Az a tényj hogy a vitás kérdések túlnyo­mó többségében sikerült egy­séges álláspontra jutni, s mint Fidel Castro kijelentette, hogy eddig még sohasem látott szo­lidaritás érződött, és a moz­galom ma egységesebb, hatá­rozottabb, erősebb, függetle­nebb, mint valaha — határo­zott sikerként könyvelhető el. Pedig a NATO-hatalmak és a kínai vezetők Is minden befo­lyásukat latba vetették, hogy megbontsák a mozgalom egy­ségét, megtorpedózzák a ha­vannai tanácskozást. Szakadás­sal fenyegető vitát robbantot­tak ki arról az alapkérdésről, bogy megőrizzék-e az el nem kötelezettek mozgalmának kö­vetkezetes antilmperialista jel­legét, vagy pedig a szocialista közösségtől elfordulva „harma­dik erőként" lépjen fel a moz­galom a világpolitika porond­ján. Ezek a próbálkozások, mint a konferencia megmutat­ta, kudarcot vallottak. Az előzetesen ugyancsak éle­sen vitatott közel-keleti kér­désben a havannai csúcs meg­erősítette az el nem kötelezet­tek szolidaritását a palesztin néppel, és ha bár nem határoz­tak Egyiptom kizárásáról a mozgalomból, Kairó megalkuvó politikája látványos vereséget szenvedett. A havannai csúcstalálkozó legjelentősebb eredménye az, hogy ez el nem kötelezett or­szágok határozottan és egyér­telműen megerősítették a moz­galom antilmperialista jellegét, ismét kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy fokozzák küzdelmüket a békéért és a nemzetközi biztonságért, újult erővel harcolnak a gyarmatosí­tás és az újgyarmatosltás el­len, a fajgyűlölet és az appar- theid felszámolásáért, a felsza­badult fejlődő országok politi­kai, gazdasági függetlenségé­nek megszilárdításáért. Amerikai hírközlő uervek feltételezhetően a SALT—2 el­lenfeleinek nyomására kam­pányt Indították Kuba és a Szovjetunió ellen, úgymond „szovjet katonai egységeket fe­deztek fel Kubában." A moszk­vai Pravda tárgyilagos hangú cikkben válaszolt ezekre a tá­madásokra, megállapítva, hogy Kubában már 17 éve vannak szovjet katonai tanácsadók és kiképzők, akik a kubai kor­mány kérésére tartózkodnak az országban, ők tanítják a ku­bai hadsereg katonáit a kor­szerű szovjet fegyverek keze­lésére. Ezeknek a szakértők­nek és kiképzőknek a száma ma 9em nagyobb, mint 17 év­vel ezelőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents