Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-11 / 37. szám
M 9 TIZENÖT ÉVES SZOLGALAT Tizenöt éve alakult a CSSZSZBSZ Bratislava! Barátságházában a könyvtár és a tá- jékoztatóközpont. Küldetésének célja: hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára az orosz és szovjet Irodalmat, tájékoztatni őket a szovjet emberek életéről, kultúrájá- rftl. Tizenkétezer kötet könyv, kétszázhetven különböző folyóirat és több mint másfél ezer hanglemez áll a látogatók rendelkezésére. Az olvasók többsége, 65 százalék diák, de szép számmal vannak pedagógusok és más érdeklődők Is. Elsősorban azoknak tesz szolgálatot, akik orosz nyelvet és szovjet irodalmat tanulnak ez egyetemen. Naponta 40—50 érdeklődő fordul meg a. könyvtárban, a vizsgaidőszak alatt háromszor annyian. Külön szolgáltatást nyújt a tájékoztató- központ. Feldolgozza a szovjet és a csehszlovák folyóiratokban megjelent cikkeket, főleg a csehszlovák-szovjet kapcsolatokról szólókat, a tudomány és technika újdonságait átfogó anyagokat állít össze egy-egy szovjet íróról vagy közélett személyiségről. Ezen felül Jelentős tőmegmunkát Is végeznek a barátság ház dolgozói. Gyakoriak például az Irodalmi viták, kvízek és vetélkedők. Céljuk a szovjet kultúra, a szovjet emberek életének megismertetése. A könyvtár szerves része a DruZba Irodalmi Klub. Tagjai a brattslavai egyetem orosz nyelv- és irodalomszakos hallgatói, valamint a nálunk tanuló szovjet diákok. A klub a kortárs szovjet irodalom megismerésével, elemzésével foglalkozik. A módszertani tevékenységhez tartoznak a fontos politikai, kulturális és történelmi évfordulók alkalmából kiadott anyagok. Ezen a téren szorosan együttműködnek a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házával. A könyvtár és a tájékoztatóközpont tizenöt éves munkájának eredményét ml sem bizonyítja Jobban, mint az a tény, hogy a napokban várják a százezredik látogatójukat. Marta Iviéieová Az Ermitázs Amikor a leningrádi Ermitázsról esik szó, mindenekelőtt az ott látható csodálatos festmények jutnak az eszünkbe. Az Ermitázs számunkra Leonardo da Vincit, Ti- zianót, Velazquezt, Rubenst, Renoirt vagy Gauguint Jelenti. A múzeum képtára tizenötezer festményt számlál. Am ez csak egy része az Ermitázs gazdag gyűjteményének, mely 2 millió 700 ezer műkincset tartalmaz. Ebből 220 ezer iparművészeti alkotás. Az Ermitázs — gyűjteményének gazdagságát és változatosságát tekintve — ma a 1814 óta őrzi a múzeum a hírneves Gonsaga-kámeát, amely több mint kétezer éves. Először a mantoval Gonsaga hercegek ritkasággyüjteményéröl készült leltár tett említést róla, innen ered az elnevezés. A kámea nagy utat tett meg, míg az Ermt- tázsba került: az osztrák és a svéd uralkodók kincsestárában, a Vatikánban és fosé- phine francia császárné gyűjteményében volt. Váza, Gouthiere mester munkája. Franciaország, XVHl, század világ első négy múzeuma közé tartozik, a New York-i Metropolitan Museummal. a British Museummal és a Louvre-rai egy sorban. A leningrádi múzeumnak egyedülálló szasszanida ezüstkincse és szkíta régészeti leletegyüttese van, porcelángyűjteménye páratlan teljességű, közel egymillió darabból álló éremkollekciója pedig, amely egyike a világon a legkitűnőbbeknek, főként orosz és keleti pénzérmékben gazdag. Az Ermitázst valaki egyszer óriási jéghegyhez hasonlította, mivel kincseinek nagyobb részét raktárakban, a látogatók szeme elől rejtett helyen őrzik. A 353 múzeumi terem természetesen nem elég ahhoz, hogy mindent egyszerre lehessen bematatni. A jéghegyhez valő hasonlítás mégis igazságtalan, hiszen a raktárakból mindig újabb és újabb műtárgyak kerülnek a látogatók elé, az egyik tematikus kiállítás követi a másikat. Az Ermitázs rendszeresen vesz részt nemzetközi kiállításokon, kincseit már külföldön is sokszor láthatták. Gál Sándor: LILI0M0S KÜRTÖK Versek és elbeszélések után Gál Sándor ezúttal riportkötettel Jelentkezik. Az első ctk'.us hét rö- vtdebb Írása néprajzi Jellegű riportokat tartalmaz. Kivétel a Hat mogyorófa bot története. Ezeknek ékírásos szövege a Szlovák Tanácsköztársaság elnökének, Anton Janouseknek rövid életrajza. A második és harmadik ciklus egy-egy nagyobb lélegzetű riportot tartalmaz. A Smink nélkül című színházművészetünk Időszerű problémáit vett fel. Gál bepillant a kulisszák mögé, erőteljes képekben vázolja föl szinházkultúránk gondjait, s színészeink csöppet sem romantikus, sok áldozatot követelő munkáját. A Volt egyszer egy osztály nemzedéki körkép. A szerző középiskolai osztálytársai sorsa után nyomoz, s széles tablót rajzol a szlovákiai magyar mezőgazdasági értelmiség helyzetéről, társadalmi beilleszkedéséről, közérzetéről. 192 oldal. Ara: 13,- Kős Csukás István PETŐFI A SZLOVÁKOKNÁL „Petőfi fogadtatása a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok legizgalmasabb kérdései közé tartozik. Nyomai száz év sajtóanyagán át követhetők, versfordítások, szerkesztői megjegyzések, cikkek. irodalomtörténeti és politikai tárgyú írások hosz- szú sora tanúskodik arról, hogy a költő személye és életműve szinte megszakítás néikül foglalkoztatta a szlovák szellemi élet képviselőit. A rendkívül gazdag és szövevényes problematikát rejtő anyag számos szállal kapcsolja Petőfi művészetét és eszmevilágát a szlovák irodalom fejlődésmenetéhez, kiemelkedő Srőegyénlségek, haladó és konzervatív politikusok, különböző rendű és rangú kultürmunkások tevékenységéhez s rajtuk keresztül a szlovák politikai és kulturális élet változásaihoz ... Ebből adódik, hogy a szlovák Petőfi- kép nemcsak a két irodalom kapcsolattőriénetl témája, hanem egybeh a magyar-szlovák viszony alakulásának a vetülete Is az adott történelmi szakaszban. Vizsgálatát tehát nemcsak tudományos, hanem politikai szempontok is indokolják“ — írja könyvében s egyben könyvének jellemzéseként Is a szerző, az Ismert kapcsolatkutató, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszék- vezető tanára. 252 oldal. Ára: 19,— KŐS ÜRK0NCERT, AVAGY ÜZENET A JÖVŐBE Küldtünk már üzeneteket a jövőbe, több világkiállítás területén ástak el fémtartályokban korunkra jellemző ruhadarabokat, tárgyakat, képeket — legutóbb 1970-ben Tokióban még egy holdkőzetdarabot is — azzal a céllal, hogy majdani utódaink egy» kor ezekből próbálják rekonstruálni hu» szadik századi őseik életét... Most viszont üzenetünk a világűrben száguld; az amerikai Voyager—1-es és 2- es űrszondák egy-egy lemezre kódolt hanganyagot visznek magukkal, és mivel ezek a szondák körülbelül 10 év múlva elhagyják naprendszerünket, előfordulhat, hogy valaha idegen civilizációk kezébe kerülhetnek. Mivel addig több ezer (vagy százezer, millió...?] év is eltelhet, nem vitás, ho y a Carl Sagan csillagász és grafikus, zenész, író stb. társai által ősz* szeválogatott „szövegű“ üzenet csakugyan a jövőnek szól... A készítők szerint nem volt könnyű feladat két óra anyagába sűríteni mindent, ami jellemző lehet a földi életre, és amelyet egy esetleges Idegen civilizáció meg is érthet. A hangszalagon kívül fényképe» két Is tartalmaz a küldemény, ezen a leg-* különbözőbb fajú és foglalkozású emberek láthatók, sőt szerelem közben. Könnyen érthető rajzok mutatják Földünknek a vls lágűrben és a naprendszerben elfoglalt helyét, a DNS-spirált, az ember anatómiá» ját, a Föld légkörét és kémiai összetéte» lét, de láthatóak a Földnek szputnyíkok ról készített képei, aztán virágok, állatok, fák — és egy felnagyított hópehely.,-. A hanganyagot Carter elnök és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár rövid nyilatkozata nyitja meg, ezt követően 60 országból 60 ember szól 60 nyelven, közvetlenül ez» után egy delfinpár „kivételesen barátsá» gos dünnyögése“, majd az embert a tör» ténelem kezdetétől mindmáig kísérő han« gok: záporeső, vihar, mennydörgés, majd a mai technika zajai és gyermeksírás és egy pulzár lüktetésének hangképe... A lemez háromnegyed részét az emberi kultúra termékei foglalják el. 27 zeneszerző művei hallhatók ott, többek között Bach második brandenburgi koncertjének első része [„ez egymilliárd év múlva Is ugyanolyan gyönyörűen fog hangzani, mint ma“ — mondta róla Sagan). A szakértők által a legszebb primitív darabnak tartott 100 évvel ezelőtt keletkezett új-guineai dalt egy kétezer éves kínai zenedarab kö» veti, egy texasi vak gitáros 1927-es dal» felvétele mellett majd az üzenet „olvasói“ hallhatnak rock and roll-zenét és Beetho* ven-muzslkát is... Természetesen abhoz, hogy az üzenet — mind vizuális, mind hallható anyagával e- gyütt — igazán célba érjen, nem csupán az kell, hogy létezzék valahol egy civil!» záciő, amely a végtelen űrben egyszer „el» fogja“ valamelyik szondát, tulajdonképpen arra Is szükség van, hogy „amazok“ rendelkezzenek megfelelő érzékszervekkel vagy azok mechanikus megfelelőivel, amelyek segítségével élvezhetik és értékelhetik majd az emberiség üzenetét. Nemere István I KÖNYVET Dénes Zsófia: SZIVÁRVÁNY PESTTŐL PÁRIZSIG Néhány évvel ezelőtt a Magyar Televízió érdekes Interjút sugárzott, amelyben Dénes Zsófia a sikeres magyar írónő válaszolt a riporter kérdéseire. Az idős írónő (1885-beo született) hallatlan szellemi frisseségével, nagy-nagy élményanyegával, megnyerő természetességével örökre megnyert olvasójának, hívének, rajongójának. Azóta minden fellelhető könyvét megszereztem, elolvastam. Örömmel olvastam hál a „Könyvvilág“ júliusi számában, hogy a könyvesboltokba került legújabb müve, a „Szivárvány Pesttől Párizsig.“ Érdeklődéssel vettem kezembe, s olvastam végig ezi a vaskos kötetet, amely tulajdoniképpen ké; előbbi művének, á „Szivárvány“ és a „Pá rizsi körhinta“ címűeknek együttes, átdo! gozott kiadása. A szerző az 1910-es években a „Világ folyóirat tudósítójaként kerül ki Párizsba s olyan emberekkel, olyan nagyságokkal ta lálkozik, figyeli életüket, munkájukat, akik nek törekvése, léte nélkül szegényebb len ne a világ. Dénes Zsófia még találkozhatok Nizslnszkijjel, az orosz balett megrefor mólójával, Sigmund Freuddal, a pszicho analitika, £■ mélylélektan professzorával, Constantin Brancusival, a Romániából ki vándorolt, később világhírű szobrászmü vésszel, és sorolhatnám tovább azok nevét, akik a század eleji Párizs forrongó, újat akaró művészvilágának részesei voltak. Tulajdonképpen róluk szól ez a magas színvonalú, igényesen megalkotott könyv. Igaz, nagyon őszinte képet kapunk róluk. » Külön részt szentel a magyar kultúráiét azon nagyjainak, akik a Tanácsköztársaság lukasa után emigrációba kényszerültek. Becsben, a Bécsi Magyar Üjság szerkesztőjeként találkozik, barátkozik velük, s a könyv rövid, de kerek szép írásaiban feleleveníti azokat az órákat, napokat, heteket, amelyek szépek és értékesek voltak, -> termékenyltőleg hatottak alkotói munkásságukra. Nagy Andor, Kassák Lajos, Hatvány Lajos, Korda' Sándor, Kért Pál, Gábor Andor, Balázs Béla, Retnitz Béla, Uitz Bé la, Berény Róbert, Moholy Nagy László művészete előtti tisztelgés mindegyik írás Közben szüntelenül, minden beszélgetés, ta lálkozás alkalmával keresi, kutatja azokat íz emlékeket, emlékezéseket, amelyek Ady Endrét idézik, róla maradtak fenn egyikük -másikuk élményanyagában. Itt kell megje gyeznl, hogy Dénes Zsófia még Ady életében rajongója, pontos értője volt a nagy költő verselne^ kévésén múlott, hogy Ady felesége nem lett. Ady rövid élete végéig megmaradt hü barátjának, emlékét ma Is a legnagyobb tisztelettel őrzi, „Élet helyett órák“ című könyvében ennek a barátságnak állít emléket. De térjünk vissza új könyvéhez, amely mindvégig érdekes olvasmány. Az írónőnek ugyanis 1964-ben újra alkalma nyílt ellátogatni Párizsba, s természetesen megteszi az elkerülhetetlen összehasonlítást. Emlékek után nyomoz, újra találkozik még néhány élő nagysággal, akikkel fiatalkorában együtt figyelte a század eleji Párizst. S találkozik azokkal is, akik folytatói lettek annak, amit az előttük járó nemzedék megkezdett. Különösen a Simone de Beauvoir- ral készített beszélgetés érdemel említést ebben a fejezetben. Dénes Zsófia kilencvenharmadik születésnapján fejezte be ennek £■ könyvének írását. Saját művéről így vall: „Amit papírra vetettem, sohasem volt kieszelt történet. Nekem az élet kellett, úgy, ahogy átéltem. Embereket láttam — művészeket, tudósokat és írókat —, és megfestettem külső és belső képmásukat. Egészen benne éltem koromban, mnden évjárat az évi gyermeke voltam. Ezért gondolom, hogy amit feljegyeztem, az egyben korrajz.“ Elolvasása pedig élmény. Benyák Mária
