Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-30 / 5. szám
__________________________giság 9 HARMINCÉVES A SMENA KIADÓVÁLLALAT Minden állami és társadalmi intézmény nek — főleg az iskolának, a tömegtájékoz tató eszközöknek, a kultúrának és művészeteknek — együttesen kell hatniuk ß fiatal nemzedékre szocialista öntudatának és erkölcsének kialakításában. Gustáv Husák a CSKP XV. kongresszusán Állami Kiadóvállalattól a Zorniöka és az Ohnik gyermeklapok; valamint néhány ifjúsági folyóirat kiadásának gondját. Egyúttal új folyóiratok is indultak, Így a Pionierské noviny, a Práca pionierov, a Pionírok Lapja, az Oj Ifjúság, a Práca mladych stb., amelyek mind az egységes gyermek- és ifjúsági szervezetet szolgálták. Tartalmával, eszmei beállítottságával a gyermek- és ifjúsági sajtó azoknak a haladó szellemű, forradalmi lapoknak Az ifjúság szocialista öntudatának és erkölcsének formálásában megkülönböztetett szerepet kap a gyermek- és ifjúsági sajtó, irodalom. Az újságok, folyóiratok, gyermek- és ifjúsági könyvek nemcsak új ismeretek, esztétikai élmények forrásai, hanem korunk nélkülözhetetlen nevelőeszközei. £s ahogy nőnek az igények az ifjúság nevelésében, az irodalomtól és sajtótól is annyival magasabb eszmei-tartalmi, szakmai színvonalat várunk el, annál nagyobb nevelő hatással kell lennie az olvasókra. Ezért a Szocialista Ifjúsági Szövetség, amely a Smena Kiadóvállalat gondozásában tizenegy gyermek- és ifjúsági lapot és évente mintegy százhúsz szép irodalmi alkotást jelentet meg, az állandó és sokoldalú minőségi javulásra törekszik, így váltva valóra a CSKP XV. kongresszusának azokat a határozatait, amelyek pontos irányt szabnak és hosszú távra kiindulópontot adnak gyermek- és ifjúsági irodalmunk kibontakoztatásához. A mai ifjúsági és gyermeksajtónk alapjait rögtön azután leraktuk, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Az első ifjúsági lap, a Hlas mladych 1945 májusában jelent meg Koéicén, de a második számtól már a Tribúna címet viselte. 1945 júniusában kiadták a Prerod című ifjúsági heti lapot, ám ez sem volt hosszú életű, rövidesen felváltotta a Slovo mladych. Ezekkel a folyóiratokkal egy időben további, helyi jellegű lapok is napvilágot láttak. Később a Szlovák Ifjúsági Szövetség vezetőinek is adtak ki lapokat. Ezek voltak az Ifjúsági sajtó első hajtásai, és valamennyi a társadalmi haladást szolgálta. A gyermek és ifjúsági sajtó céltudatos és tervezett fellendítése csak 1948 februárja után kezdődött. A Szlovák Nemzeti Front központi akcióbizottsága 1948. február 27-én határozatot fogadott el, amelyben a Szlovák Ifjúsági Szövetséget bízza meg a gyermek- és ifjúsági sajtó és irodalom megjelentetésével. Ez a határozat egyúttal politikai feltételeket is teremtett a Smena ifjúsági kiadóvállalat létrehozásához. Később fokozatosan itt összpontosult az egész gyermek- és ifjúsági sajtó, irodalom. Idén februárban emlékezünk meg tehát kiadóvállalatunk megalakulásának 30. évfordulójáról. A Szlovák Ifjúsági Szövetség 1948. május 23-án kiadta á Smena hetilap első számát, 1953. április 4-étől pedig már napilapként jelenik meg. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és Pfonfrszervezetének megalakulása után a Smena átvette az a hagyományaira támaszkodott, amelyek a munkásosztálynak, a kommunista pártnak a nemzet szabadságáért, a szociális igazságért vívott harcai alatt jelentek meg. Alkotó jellegének kialakulásához azok a lenini tanok szolgáltak alapul, amelyek meghatározzák az ifjú nemzedék és szervezetének az új szocialista társadalomban betöltött szerepét és helyét, de példaként szerepelt még a szovjet szocialista újságírás is. A gyermek- és ifjúsági sajtó kezdeteitől fogva az egységes ifjúsági szervezet szolgálatában állt, érdemeket szerezve sok elért sikerében; azokban az időkben, amikor a haladó társadalmi erők népidemokratikus rendszerünk megszilárdításáért, felvirágoztatásáért folytattak harcot, az ifjúsági sajtó a fiatal nemzedékre jelentős eszmei-politikai hatást gyakorolt. Hatékonyan hozzájárult a fiatalok aktivizálásához, megnyerte őket a haza építésének. Legszebb eredményeit éppen akkor érte el, amikor leginkább megközelítette gyermekeink és fiataljaink világát, amikor tárgyilagosan, őszintén számolt be életükről, munkájukról, amikor segített nehézségeik leküzdésében. £g ettől az együvé tartozástól sok ötletet, ösztönzést kapott ahhoz, hogy a legkülönbözőbb -témákat az olvasó számára vonzóan, közérthetően feldolgozza. Azok az újságok, folyóiratok, amelyeket a Szocialista Ifjúsági Szövetség a Smena Kiadóvállalatban megjelentet, tevékeny részt vállalnak a fiatal nemzedék nevelésében. Segítenek az olvasóknak, hogy jobban megértsék a körülöttük levő világot, 0 társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. Megszilárdítják és elmélyítik a CSKP-hoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatukat. Erősítik a világ haladó szellemű fiatalságával érzett szolidaritásuteat, barátságokat. A munka tiszteletére tanítják őket, fokozzák tudásszomjukat. Felkarolják őket kulturális, művészeti, mű-, szaki, sportolásra, turisztikai és honvédelmi munkára irányuló törekvéseikben. Olvasóit az együvétariozás, elvtársiasság, barátság szellemében nevelik. Ezért a fiatalok százezreinek lettek barátai, jó tanácsadói, segítőtársai. A fiatalok művelődési igényeinek jelentős megnyilvánulása az olvasás. A Szocialista Ifjúsági Szövetség éppen ezért igen nagy gondot fordít a könyvkiadásra. Kiadói politikájában, amelyet a Sment Kiadóvállalat révén vált valóra, a megjelent alkotások magas művészi, eszmei és szakmai színvonalára, szocialista elkötelezettségére törekszik. Nagy gondot fordít arra, hogy az eredeti müvek hűen tükrözzék az ember pozitív viszonyulását korunkhoz, a fiatalok erkölcsi magatartását, való életüket. De gondoz és megjelentet politikai, társadalomtudományi irodalmat, valamint h SZISZ-vezetőinek, pioníraktíváknak módszertani könyveket is. Kiadói tevékenységének jelentős hányadát képezik a világirodalmi alkotások. Az elmúlt harminc esztendőben a Smena Kiadó kis híján 2500 alkotást tett az olvasó asztalára, amelyek sokoldalúságukkal, differenciáltságukkal, szakmai-művészi színvonalukkal a fiatalok személyiségét formálták, gazdagították. Hogy az ifjúsági sajtó és irodalom továbbra is betölthesse társadalmi küldetését, megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kiaknázásukra és a velük való munkára. Állandóan új módszereket, formákat kell keresni, olyanokat, amelyek megfelelnek napjaink követelményeinek, s amelyekhez a fiatalok az eddigieknél méginkább bozzáigazodnak. A legfontosabb azonban mégiscsak az marad, hogy az ifjúságot továbbra is a könyv szeretetére neveljük, segítsük kialakítani olvasói igényeit. Vezessük őket úgy, hogy az irodalom és az újságok révén megtalálják az új ismeretekhez, az élet új igazságaihoz vezető utat. Erre törekedjünk hát mindannyian! RUDOLF BÉLÁN, a Smena Kiadóvállalat igazgatóhelyettese A TÁNC LÁZÁBAN J A dolgozók filmfesztiválja alkalmából tűzték műsorra a mozik Fred Zinnemann alkotását, a két Oscar-díjjal kitün tetett Júliát. Nos, ezúttal nem a Sommer set Maugham híres regényéből megelevenedő Júliáról lesz szó, hanem egy kicsit valódi, kicsit jelképes alakról, aki a fasizmus éveiben próbált szembeszegülni az őrülettel. Lillian Heilman, a híres Írónő jó né hány dráma, többek között a remek Kis rókák alkotója 1973-ban tette közzé emlékira tait Pentimento címmel. A könyv eltérően a memoárirodalom hagyományaitól, tulajdonképpen csak néhány olyan sze mélyiséggel foglalkozik, akik így vagy úgy hatottak az író nő életére, munkásságára, e zért aztán a Penttmentóban egymás mellett jelenik meg a krimlíró, Dashiell Hammett vagy Ernest Hemingway. És ugyancsak itt bukkan fel Jú- lia furcsa, titokzatos alakja is Fred Zinnemann, a hetvenes évei végén járó osztrák szár mazású anie-'kai filmrendező használta fel Júlia című filmÜLIA léhez, illetve a könyvnek pusztán a lányra vonatkozó' motívumát. Amerikában a két világháború közötti években kezdődik a cselekmény, középpontjában két nő őszinte és mély barátságával. Lillian egy New York-i estélyen ismerkedik meg Júliával. Aztán évek telnek el, majd az eltűntnek hitt barátnő Bécsből kéri levélben Lillian segítségét. Közben a náci gépezet megindul. |úlia az antifasiszta mozgalom támogatásához szükséges ötvenezer dollárt szeretné barátnőjével az osztrák fővárosba hozatni. Lillian vállalkozik az útra, ami nem kis kockázattal |ár, hiszen keresztül kell szelnie az egész harmadik birodalmat anélkül, hogy gyanút keltene. Az írónő sohasem tudja, hogy akik mellette ülnek az elegáns vonatfülkében, barátok vagy ellenségek, szimpatizánsok vagy meggyőződése« fasiszták. De Lllllant nemcsak a barátság vezérli, hanem egyre jobban a meggyőződés Is, hiszen maga is a nácik által üldözöttek közé tartozik. Fred Zinnemann ismét az at-» moszférateremtés mesterének bizonyul, és szinte hltchcockl módszerekkel örökíti meg a bécsi kirándulást. Lillian teljesíti feladatát, a pénz megérkezik, ő pedig tovább utazik Moszkvába. Itt éri a hír: Júliát meggyilkolták. A film, amely két Oscar-dí- jat hódított, tulajdoniképpen két nagy színésznő remeklése, Jane Fondáé, aki Lillian Hell- mant, és Vanessa Redgrave-é, aki Júliát kelti életre. Mellettük Jason Robards és Maxmi- lian Schell a két férfisztárja ennek a női történetnek. A Sakál napja, az Egy férfi az örökkévalóságnak, A vonat há romszor füttyent rendezője, aki maga is tapasztalhatta a bőrén a barna ingesek rémuralmát — hiszen a nácik Párizsba való bevonulásukkor az elsők között égették el Zinne- mann filmjeit —, ezúttal egy kicsit azt is igazolja: Holly» woodban nemcsak cápák és s- gyéb szörnyetegek életre keltése lehet kifizetődő vállalkozás. N. Gf. Emlékszem, amikor a hatvanas évek derekán színes plakátokkal ragasztották tele községünk deszkakerítéseit. A plakát nagy betűkkel hirdette, hogy falunk kul- túrházában diszkotéka lesz. Csodálkozva álltunk előtte, nem tudtuk mire vélni a dolgot. A jelzett időben mégis ott ácsorogtunk a kul- túrház épülete előtt, s mivel fó zene szűrődött ki a teremből, úgy döntöttünk: bemegyünk. Akkor már minden készen állott ahhpz, hogy elkezdődjék az a valami, amiről fogalmunk sem volt, hogy ml. Néhányunk- ban ugyan felmerült a kérdés. talán táncolni kellene, no de hol a zenekar? Így aztán csak ültünk, s mereven bámultunk magunk elé, és vártuk, hogy valami történjen. Talán még ma is ott ücsörögnénk, ha a lemezlovas barátjai és barátnői meg nem unják a dolgot. S mivel megunták, a terem árván hagyott parkettáján kis köri alkottak, és furcsa rángatózásba kezdtek. Megrökönyödve néztük a táncukat, amelyhez hasonlót addig még nem láttunk. Fél óra múlva aztán imbolygó testek árnyéka törte meg a vörös kreppapírral tompított lámpa fényét. Az újdonsült diszkósoknak az sem szegte a kedvét, hogy az ablakrésen bekukucskáló kendős nénik és kalapos bácsik „bezzeg az én időmben“ — tekintettel csodálták modern (?) táncunkat. Hát valahogy így ismer kedtünk meg azzal, amit manapság diszkomániának és táncláznak írnak a sajtóban. A diszkó tehát nem új ke letü dolog. Vajon minek kö szönheti mai népszerűségét. A hatvanas évek vége felé és a hetvenes évek elején még a nagy rock-fesztiválok mozgalma keserítette el a nyugat-európai és a tengerentúli szülők szívét. A háború ellent lázadás évei voltak ezek. Ideálokat kerestek a fiatalok, s a rock-pódiumok borzas hajú apostolai között vélték megtalálni őket. A rock-mozgalom minden mesterkéltsége, naivitása és túlzásai ellenére egy fajta őszinteséget Is képvisel, amely az előadó és a hallgató spontán azonosulásában nyilvánult meg. A lázongó, nyugtalankodó korszakot sokkal szelídebh követte. Néhány éles eszű üzletember ugyanis rájött, hogyan lehet a felborzolt kedélyeket megszelídíteni. A diszkózene szövegében u nyanis nincs társadnlombí rólat, nem kritizál és tan! tani sem akor. A recept tehát a következő.; kpmény alapklsérlet + lágy dallam I lehetölea minél egyszerűbb. minél fülbemászóbb + banális szöveg, sok szerelemmel. Na és itt van a nosztalgiahullám, melyet ü- gyesen lovagoltak meg a pop-ipar mecénásai. Ma már nehezen találunk olyan régebbi slágert, amelynek még nem született volna meg a diszkó-változata. Vttathat- lan, hotjy a fejlett stúdiótechnikával bekevert gépzene kitűnő talpalávalóként szolgálhat a diszkók táncos lábú fiataljainak, és kellemes hangkulissza lehet újságolvasás vagy gombfocizás közben. Csak az — semmi több! Hiszen minden olyan kísérlet, amely a zenét koncertpódiumra akarta állítani, csődöt mondott. Hogy egy példával is szolgáljak: az 1977-es Brat isia- vat Líra fénypontjául a slágerlisták jelenlegi éllovasát, a Boney M-et hívták meg. A nagy hírrel beharangozott néger együttes azonban csalódást keltett. A rádióból tói ismert dalok élő előadása még csak meg sem közelítette a hanglemezzel már korábban elért hatást. A fiatalság mozgásigénye természetes. A feladat csak az, hogy a táncos rendezvényeket tartalmasabbá, értékesebbé tegyük. Irodalmi műsorokkal, kvíz versenyekkel egybekötve, tanulságos, és szórakoztató környezetben tölthessék szabadidejüket. A lehetőség tehát adva van. Elsősorban az ifjúsági szervezeteken múlik, élnek e vele. S. S.
