Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-30 / 5. szám

■ KÖZÖSEN A KOZMOSZBAN m. \ A SZALJUT-8 — SZOJUZ ŰR­ÁLLOMÁS 1. A Szojuz szállító űrhajók 2. AtJárófUIke 3. Napelemek 4. Munkafülke 5. A közelítési rendszer an­tennái B. Központi irányítóposzt 7. Az MKF—BM típusú lény­képezőkészülék 8. Zuhanyozóberendezés 10. A tudományos műszerek kamrája 11. Az irányító hajtóművek 12. Atjárókamra 13. Korrekciós hajtómű 14. A Szaljut—B űrállomás A világ minden népe ér­deklődéssel figyelte az új szovjet ürkísérletet: a Szaljut—6 űrállomás munkáját. Ez a Szovjetunió újabb sikere a bolygóközi tér birtokbavétel lének területén. A Szovjetunió nyomban az első szputnylk felbocsátása u- tán megkezdte az együttműkö­dést más országokkal a mes­terséges holdak közös megfi­gyelésének területén. Egész sor szocialista, kapitalista és fejlődő országgal megkötött kétoldalú magállapodások és szerződések alapján kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat a kozmoszban. A szocialista országoknak a kozmikus tér kutatásában és felhasználásában kitűzött prog­ramja az Interkozmosz prog­ram. Kilenc szocialista ország — Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyel- ország, Románia, a Szovjetu­nió és Csehszlovákia fogadta el a közös kísérletek össze­hangolt programját. Az első közös űrkísérleteket az Interkozmosz program ál­lapján 1969 októberében az In­terkozmosz—1 mesterséges hold felbocsátásával kezdték meg. Az Interkozmosz program a- lapján öt fő irányban folynak munkálatok: a kozmikus tér fizikai tulajdonságainak vizs­gálata, Qrmeteorológta, űrtáv­közlés, a Föld távolsági szon­dázása aerokozmikus eszközök­kel, valamint az űrbiológia és -orvostudomány. A Szovjetunió javaslata a- lapján az Interkozmosz prog­ramban részt vevő szocialista országoik nemzeti koordinációs szervezetei egyeztetett határo-* zatot fogadtak el erről, hogy valamennyi együttműködő or­szág állampolgárai repüléseket hajtanak végre szovjet űrhajó­kon és orbitális állomásokon. Azt tervezik, hogy ezek a re­pülések az 1978—1983-as évek­ben valósulnak meg. A cseh­szlovák, lengyel és NDK-bell ürhajósjelöltek első csoportja a Gagarin nevét viselő Moszk­va környéki ürhajóskíképző központban készült fel a repü* lésekre. Eredményesen fejlődik a Szovjetunió kozmikus együtt­működése kétoldalú alapon In­diával, Franciaországgal, az E- gyesült Államokkal és Svédor­szággal. A Szovjet Tudományos Aka= démla és az Indiai Űrkutatási Szervezet között létrejött meg­állapodásnak megfelelően e Szovjetunió területéről 1975 áp­rilisában szovjet hordozóraké­tával felbocsátották az Aria- beta nevű első Indiai mester­séges holdat. E szputnylk lét­rehozása során szerzett ta­pasztalatot az indiai tudósok és szakemberek felhasználják a második tudományos műhold megkonstruálásakor, amelyet a Föld természeti kincseinek ta­nulmányozásával kapcsolatos alkalmazott feladatok megol­dására szándékoznak felhasz­nálni. Az első Indiai szputnyík- hoz hasonlóan a másodikat is a Szovjetunió területéről szov­jet hordozórakétával készül* nek Föld körüli pályára felbo­csátani. Az índia déli részén, Kerala állam Tríwandrum vá­rosának közelében fekvő Thumbai nemzetközi rakétakí- lövőhelyről 1970-től kezdve kö­zős program alapján rendszer résén felbocsátanak M—100 szovjet meteorológiai rakétá­kat. Az Indiai tudósok laborató­riumaikban tanulmányozzák a Lune—16, a Luna—20 és a Lu­na—24 szovjet önműködő állo­mások által szerzett holdkő­zetmintákat. Jelenleg Indiában kísérleteket végeznek magassá­gi sodródó léggömbökkel. A szovjet és az indiai tudósok e kísérletek során tanulmányoz­ni fogják a kozmikus sugarak és a gammakisugárzás termé­szetét. A kozmikus tér kutatásában és felhasználásában a kor­mányközi megállapodás alap­ján megvalósuló szovjet-fran­cia együttműködés több mint 10 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt tucatnyi közös komplex kísérletet vé­geztek a kozmoszban. Francia lézertükröket helyeztek el a Lunohod—1, a Lunohod—2 au­tomatikus űrállomásokon. Az ürtechnológia kérdéseinek szovjet rakéták segítségével való megoldása céljából felbo­csátották a'z „SRET—1“ és az „SRET—2“ kis méretű francia autonóm műholdakat. Az Oreol és a Prognoz koz­mikus berendezésekben, vala­mint a Mars és Vénusz önmű­ködő állomásokon elhelyezett francia műszerek segítségével sikeres közös kísérleteket haj­tottak végre a Föld körüli térben lezajló fizikai folyama­toknak, a mángeses szféra, a bolygóközi közeg, a napszél és a Nap rádiósugárzása állapot- jellemzőinek vizsgálata céljá­ból. Elvileg új szakasz kezdődött az űrkutatásban, amikor áttér­tek a passzív (megfigyelő) módszerekről az aktív mód­szerekre, vagyis a földkörüli térben végbemenő fizikai fo­lyamatoknak az ember által való befolyásolására. így az e- gyik nagy szovjet-francia terv­ben — az „Arax“ tervben — 1975-ben aktív kísérleti prog­ramot hajtottak végre a koz­moszban: az „Eridan“ francia rakétákon elhelyezett szovjet műszerekkel mesterséges elek­tron- és plazmabelövelléseket végeztek. E kísérletek során egyedülálló adatokat kaptak a hullámok és részecskék köl­csönhatásáról a Föld körüli kozmikus térben. Eredményesen folyik a Szov­jet Tudományos Akadémia és az Egyesült Államok űrkuta­tási hivatala (NASA) között a kozmikus orvostudomány, me­teorológia területén, a környez zet, a Föld körüli kozmikus tér, a Hold és a bolygók ta­nulmányozásában végzendő kö­zös munkáról és kutatásokról megkötött megállapodás vég­rehajtása. 1976 májusában a Szovjet Tudományos Akadémia és a NASA új megállapodást írtaié az ember irányította ürrepü* lések területén végzett együtt­működésről. E megállapodás előirányozza, hogy folytatni kell a Szojuz—Apollo űrhajók­kal elkezdett kísérleteket. Lé­péseket tesznek a huzamos tartózkodásra készült Szaljut típusú és a többszöri felhasz? nálásra alkalmas Space Shutt­le típusú űrhajó közös kísér­leti repüléseinek megvalósítá­sára. A szovjet-svéd űrkutatási e- gyüttműködés két egyezmény alapján valósul meg: a gazda­sági és a tudományos-műszaki együttműködésről 1970. január 12-én megkötött kormányközi megállapodás és a Svéd Tuí dományos Akadémia és a Ki­rályi Műszaki Akadémia, vala­mint a Szovjet tudományos A- kadémia között létrejött e- gyüttműködésl megállapodás alapján. A Szovjet Tudományos Aka­démia Interkozmosz tanácsa és a svéd ürtevékenységi hivatal közti memorandumnak megfe- felelően 1976-ban az Interkoz­mosz—16 szovjet mesterséges holdon elhelyezett svéd szín­képmérővel kísérletet végeztek a Nap Ibolyántúli sugárzásán nak tanulmányozására. Nagy tudományos érdeklő­désre tartanak számot azok az eredmények, amelyeket e kísér­let során közösen szereztek a lundi egyetem tudósai, vala­mint a Lebegyev nevét viselő fizikai intézetben és a Szovjet Tudományos Akadémia krími asztrofizikai intézetében dolgo­zó tudósok. Az Interkozmosz tanácsa és az űrtevékenységgel foglalkozó svéd hivatal között 1977. szep­tember 18-án új memorandu­mot írtak alá, amely rögzített te a magnetoszférikus plazma tanulmányozását célzó új kö­zös ürkísérletek előkészítésé­re vonatkozó megegyezést. E kísérleteket a Prognoz típusú szovjet szputnylk fedélzetén fogják végezni. A szputnyíkot magas apogeummal rendelkező pályára vezérlik. MEZSDUNARODNAJA ZSIZNY- m 5 A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A KGST A Lengyel Népköztársaság 312 700 km2 területével Euró­pa hetédik és a KGST harmadik legnagyobb országa (a Szov­jetunió és Mongólia után). A két világháború közötti években Lengyelország Európa egyik legelmaradottabb, legszegényebb mezőgazdasági országa volt, gyengén fejlett Iparral. A la­kosság mintegy 60 százalékát a mezőgazdaság tartotta el. Tömeges méreteket öltött a kivándorlás, a két világháború között több mint 2 millió fő hagyta el hazáját. A burzsoá Lengyelország elmaradottságát Jellemzi, hogy ipari termelése a világ ipari termelésének csak 0,5—0,7 százalékát, lakossá­ga viszont a világ népességének 1,6 százalékát tette ki. A második világháború után a lengyel gazdaság a mély­pontról indult ©1- A hitleristák szétrombolták Lengyelország gazdaságát és a nemzeti vagyon fcb. 38 százalékkal csökkent. Az iparvállalatok 65 százaléka teljesen üzemképtelenné vált. A lakó- és középületek 30 százaléka elpusztult, több város — közöttük Varsó is — romokban hevert. A párt és a kor­mány a felszabadulás után rendkívül nehéz és bonyolult helyzetben kezdte meg az új népi Lengyelország megteremté­sét. A lengyel gazdaság szocialista irányú fejlődésének kez­dete szorosan összefügg a KGST megalakulásával és a ba­ba rá ti népi demokratikus országok, de elsősorban a Szovjet­unió önzetlen gazdasági segítségével és együttműködésével. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság helyreállítása gyors ü- temben ment. A termelés rövid időn belül meghaladta a há­ború előtti színvonalat. A gyors fellendülés szorosan össze- fügött a tervgazdálkodás rendszerének bevezetésével. A lengyel szocialista népgazdaság harmincéves fejlődésé­nek .összefoglaló mutató szerint a nemzeti Jövedelem öt­szörösére, a népgazdasági beruházások értéke a nyolcszo­rosára, az ipari termelés a tízszeresére, a mezőgazdasági ter­melés kétszeresére, a külkereskedelmi forgalom a nyolcszo­rosára emelkedett. A foglalkoztatottak száma 1950-hez viszo­nyítva több mint 6 millió fővel emelkedett. Lengyelország la­kosságának a száma csak az 1976-os esztendő végén érte el a második világháború előtti létszámot (1938-ban 34,7 mil­lió főt tett ki), mivel a második világháborúban több mint 6 millió lengyel esett áldozatul). A lakosság száma ma már meghaladja a 35 milliót, tehát Lengyelország a Szovjetunió után a KGST második legnépesebb országa. Lengyelországban a felszabadulás óta mindig különleges Jelentőségűt van a beruházásoknak. A népgazdasági beru­házások 1950-ben még csak 43 milliárd zlotyt, míg az 1971— 1975 közötti időszakban (a 4. ötéves terv alatt) 2000 milliárd zlotyt fektettek be, ami évente 400 milliárdos befektetés. A beruházások gyors növelésének fontosságát elsősorban az a törekvés magyarázza, hogy Lengyelország történelmileg rö­vid idő alatt akarja behozni a fejlettebb országokhoz viszo­nyított lemaradást. A lengyel gazdaságpolitika nagy gondot fordít a termelőalapok modernizálására. Az összes beruhá­zásokból kb. 45 százalékkal részesedett az ipar. A lengyel ipar gyors ütemű minőségi és mennyiségi fejlődése különösen 1971 óta szembetűnő. 1971 és 1977 között az ipari termelés 100 százalékkal nőtt. A lengyel ipar minőségi fejlődését tük­rözik a korszerű iparágak (a gépipar, az elektrotechnikai és elektronikai, valamint a vegyipar) együttes, 42 százalékos részesedése az ipari termelésben. Lengyelországban az ipar kb. 4,8 millió dolgozót foglalkoztat. A lengyelországi ipar felölel minden területet a nyersanyagkitermelő és nehézipar­tól kezdve egészen a komputerek, mechanikai berendezések, tudományos rendeltetésű készülékek stb. előállításáig. 1 A felszabadulás után a mezőgazdaságban is megkezdődött a szocialista átalakulás folyamata. A földreform eredménye­ként kis- és középparaszti gazdaságok váltak uralkodóvá. A meglévő adottságok azonban nem kedveztek a mezőgazda­ság szocialista átalakulási folyamatának. A gépek és a mun­kaerő hiánya, az építkezésekre és talajjavításra rendelkezés­re álló eszközök elégtelensége következtében a mezőgazda­ságban viszonylag magas részarányt képviselnek az egyéni gazdaságok. E gazdaságok azonban szoros kapcsolatban van­nak az egész népgazdasággal, mivel olyan célokat szolgál­nak, amelyeket az állam határoz meg. Az egész mezőgazda­ság fő arányait az állami terv szabja meg. Az állam a nép- gazdasági terven keresztül sokféle eszközökkel befolyásol­hatja a magánszektort: a termékek 80 százalékát felvásárol­ja, a beruházások 85 százalékát finanszírozza. A földművese­ket mezőgazdasági körökbe szervezik, amivel elősegítik a modern technika alkalmazását. Nemzektözi gazdasági kapcsolatok Lengyelország Jelenleg több mint 130 országgal áll gazda­sági kapcsolatban. Közülük legjelentősebbek a szocialista or­szágok, de nő egyes más országok szerepe is. A második világháború előtti lengyel külkereskedelem áruösszetétele a gyengén fejlett országokra jellemző struk­túrát tükrözte. A kivitelben a nyers- és fűtőanyagok, vala­mint a mezőgazdasági termékek Játszottak döntő szerepet. A gépek és berendezések részaránya Jelentéktelen, mindösz- sze 1,4 százalék volt. A felszabadulás óta viszont a gépek és berendezések exportja nőtt a legdinamikusabban, és a hat­vanas évek elejétől ez az árucsoport az első helyre került. Jelenleg kb. 42 százalékot tesz ki. Lengyelország ma már tengeri hajókat, bányászati, kohászati, vegyipari, mezőgaz­dasági, élelmiszer- és textilipari gépeket és berendezéseket, gépjárműveket, szerszámgépeket, sőt az utóbbi években egy­re növekvő mértékben komplett ipari üzemeket (pl. kénsav-, cukor- és farostlemezgyárakat) szállít a KGST-- és más or­szágoknak. A mezőgazdasági termékek és élelimszerek áru­csoportja 13 százalék körül állandósult. A fogyasztási cik­kek közül a legfontosabb exportfélék a textilipari készáruk, továbbá a bőrcípők, a bőrdíszműáruk, kerámiai cikkek, gyógyszerek, rádiók, televíziók, mosógépek és hűtőszekré­nyek stb. A behozatalban az első helyen a fűtőanyagok (kőolaj), a nyers- és alapanyagok állnak. Gyors ütemben nőtt a gé­pek és berendezések behozatala is. A mezőgazdasági cikkek behozatalában kiemelkedően magas a gabona aránya. A fo­gyasztási cikkek behozatala viszonylag alacsony, csak 7 szá­zalék. Lengyelország legfőbb kereskedelmi partnerei a KGST- -tagállamok. Közülük a Szovjetunió áll az első, az NDK a második, Csehszlovákia a harmadik és Magyarország a ne­gyedik helyen. Nyersanyagkészletet, termelési potenciálja és népessége alapján Lengyelország tekintélyes helyet foglal el a KGST-ben. Nagy gondot fordít a KGST-országokkal való e- gyüttmüködés fejlesztésére, állandóan bővíti a termelési koo­perációt és mélyíti a specializálódást a KGST-országokkal. A szocialista közösség országaiba szállított lengyel gépek és berendezések számottevő hányada szakosított termék; ezek között szerepelnek pl. a hajók és hajómotorok, a vasúti gör­dülőanyagok, bányászati, kohászati stb, gépek és berendezé­sek. Lengyelország részt vett több KGST együttes beruházásban és közös, nemzetközi vállalat létrehozásában, jól példázza ezt az 1959-ben alapított HALDEX elnevezésű lengyel-magyar részvénytársaság. A HALDEX tevékenységének tárgya a kő­szén kitermelése Lengyelország meddőhányóiból, annak dú­sítása és a melléktermékek feldolgozása. A lengyel fél épí­tőanyagokat, a munkaerőt és a villamos energiát adja, s biz­tosítja az üzemen belüli szállítást. A magyar fél a technoló­giai folyamatokat dolgozza ki és a szükséges berendezése­ket szállítja. Az így nyert szenet a két ország egymás kö­zött elosztja. Lengyel—NDK egyezmény alapján 1972 óta működik a len­gyelországi Zawiercieben egy közös fonógyár, amelynek kö­zös vezetősége, közös adminisztrációja van és a dolgozók fele NDK állampolgár. A beruházási ráfordításokat, készter­mékeket és a nyereséget fele-fele arányban osztják el. Mind­ez a KGST-tagállamok gazdasági integrációjának Komplex Programjában lefektetett elvek megvalósítását bizonyítja. . .. . r - - -......ti...... , Mihály Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents