Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-30 / 5. szám

4 M

N

———

'Elegünk van az idei télből.

Tavaly egy kis hóért esedeztünk, az idén aztán úgy javából megkaptuk a tél valamennyi velejáróját: a havat, a hideget, a fagyot, ködöt. Nekünk, akik a villamosáramot csak egy gomb megnyomása vagy kapcsoló felkattintása révén keletkezett eredményből ismerjük, egyszerre utána kellett néznünk, mit is jelent az energiagazdálkodásban a 15. számú fokozat. Múlt heti számunkban erről bővebben is írtunk, a- lábbi összeállításunkban azokkal az intézkedésekkel foglalkozunk, amelyeket az energiaellátásban beállt nehéz helyzet kiváltott.

FELÉJÜK VÁGYUNK NÉPGAZDASÁGINKÉRT

Az energiagazdálkodás előírásainak ellenőrzését csaknem minden gyárban, vállalatnál elsősorban a SZISZ-esek vették kezükbe. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai eleinte egyetlen rosszalló szó nélkül lekapcsolták a feledékenyebbek után a villanyt, a tíz óralzás Időtartamára kikapcsolták a gépe két, később azonban komolyra fordították a szót és főleg szigorúbb következtetéseket vontak le abból, amit munkatársaik feledé kenységnek, de ők, a „fényszórósok“ pazarlásnak, hanyagságnak neveztek.

Géci Mónika, a bratislavai Kablo SZISZ- alapszervezetének elnöke: gyárunkban az ifjúsági Fényszóró tíz őrjárata működik. Az idén azzal kezdték tevékenségüket, hogy összeszedték a gyár területén található valamennyi vlllanymelegítőt, főzőt és egy helyiségbe elzárták. Teát, kávét, probán-bu- tán gázfőzőkön főzhetnek az alkalmazottak. Az energiafogyasztás ellenőrzésére alakult csoportnak mi, SZISZ-esek is tagjai vagyunk, és kötelességünk minden negyedórában ellenőrizni a gyár számára előírt energiafogyasztás fokozatának betartását. A korlátozott villamosáram fogyasztás nem kis gondokat okoz az egyes tervmutatók teljesítésének bebiztosításában. A téli szünidő alatt 20 középiskolás segített a gyárunknak. Olyan munkát végeztek, amely nem Igényelt semmilyen vagy csak egészen minimális, a munkahely megvilágításához szükséges villanyáramot.

Mi, SZISZ-esek már most azon törjük a fejünket, hogy hogyan tovább, hogyan behozni azt a lemaradást, amelyet az áram kiesés okozott. Gyárunknak összesen 150 SZISZ-tagja van de fiatalok sokkal többen vagyunk. A Káblóhan úgyszólván nincs olyan munkahely, ahol a tervlemaradás behozása ne foglalkoztatná egyaránt valamennyi fiatalt. Most folynak az évzáró taggyűlések Alapszervezeteinkben részt vettem valamennyin és az ott tapasztalt konkrét javaslatot, kezdeményező légkör alapján mondom, hogy a gyár számítbc ránk fiatalokra.

2.

A Kysucké Nővé Mesto-í csapágygyárnak 1200 tagú ifjúsági szervezete van és az ifjúsági Fényszóró 30 őrjárata úgyszólván még a gyertyalángot is elfújta, ha indokolatlanul égett. De nem Is emiatt írunk most a gyár fiataljairól, hanem amiatt, amit testvérlapunkban a Smenában olvastunk róluk: kötelezettséget vállaltak, hogy március 30-ig évzáró taggyűlésük napjáig a SZISZ valamennyi tagja három rendkívüli ifjúsági műszakot dolgozik le a tervlemaradás behozására.

Két hónap alatt három rendkívüli műszak. Ez is biztosítéka annak, hogy hazánkban a csapágyak nem lesznek a hiánycikkek listáján.

3.

Tavaly ősszel az Üj Ifjúság valamelyik számában is írtunk arról, hogy Miroslav Cmarko 80 tagú brigádja a tiandlovái bányában fejtési rekordot döntött meg. Ahírt tudomásul vettük — majdnem természetesnek. Miroslav Cmarko ünnepi alkalmakkor a Szocialista Munka Hőse aranycsillgát viseli a mellén és brigádja tavaly megkapta a Szocialista brigádok ezüst fokozatát. A handlovái bányában ez a brigád az elsők között tért át a folytonos, háromműszakos, 24 órás fejtésre. Eleinte nehezen ment, de most már azt mondják, hogy többek között ez is ösztönzi őket' munkájukban. Most például már teljes bizonyssággal tudják, hogy január végéig havi tervükön felül — ami

tst-ye mi1 ii iim11iMi

46 000 tonna szén — 2,5 ezer tonna szenet küldenek a felszínre. Ez a többlet ugyan nem kerül fel a rekordok listájára, mégis, meglehet, hogy többet jelent népgazdaságunk számára, mint az őszi rekord. Többet, mert akkor kapjuk, amikor a legnagyobb szükségünk van rá.

4.

A szenet azonban el kell szállítani legnagyobb fogyasztóihoz, a villanyerőművek hez. A szállítás a vasút dolga. A kiadós havazás és a mínusz 8—10 fokos nappali hőmérséklet — az éjszakai fagyokról már nem is beszélve — nem kis problémát okozott a vasúti teherforgalomban is.

A vasút tulajdonképpen kölcsönzi a vagonokat és mit tehet gyakran elnéző azokkal szemben, akik napokig képtelenek kirakni az árút a teherkocsikból. Elnéző normális körülmények között, de ez egyszer minden üres vagonra szükség volt.

És a bányászok nem is hiányolták az üres teherkocsikat. Nem, mert a vasutasok, ezek hez a hideghez szokott kemény emberek nem egyszer szabad idejük rovására gondoskodtak arról, hogy a bányák és a villanyerőművek közötti forgalom egyetlen percig se álljon le, üres vasúti kocsik hiánya miatt

Az 1979-es év első hónapja nagyon kemény próbára tett bennünket. Hogy helytállásunk teljes volt-e, az majd csak később válik nyilvánvalóvá. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy valamennyiünk együttes összefogása nélkül nehéz lesz behozni a lemaradást.

Ebben az összefogásban járjunk elő ió példával mi, SZISZ-tagok. Gyárakban, munkahelyeken, iskolákban egyaránt.- sm - ze - Foto: M. Tuleja

K

orszerű üzem a Trikota nemzeti vállalat végsellyei (Sal'a) üzeme, hiszen mindössze négy éve kezdte meg a termelést. És nagyon érdekes üzem, különösen ,ha nemcsak a berendezést, a varrógépek sorait, a szabógépeket, kapcsolószekrényeket nézi meg az ember, hanem azokat is, akik köztük dolgoznak. Pétdául egy mes- ternö munkáját, napi tevékenységét, aki az oly sokat hangoztatott, s oly kívánatos követelmények, mint a minőség betartását, a pontos munkát, a munkaterv teljesítését, a munkaerkölcs megszilárdítását hivatott bebiztosítani saját munkaszakaszán.

Hubáéik Ludmilla 1975 szeptemberében került a gyárba. Munkáját azóta is a megbízhatóság és pontosság jellemzi. Saját személyéről kevés szót ejt, inkább a munkahelyi problémákról és a vezetéssel járó feladatokról mond egyet s mást.

— Csoportunk legtöbb tagja ügyes, gyakorlott munkásnő, de ,előfordul, hogy egyik másik lemarad, nem bírja teljesíteni a követelményeket. Ilyenkor természetes, hogy segítünk neki. így történt legutóbb is, amikor egyik munkásnőnknek a rossz minőség miatt visszaadták a munkadarabjait. Nekiláttunk, segítettünk neki, tanáccsal is, meg munkával is. Csoportunk ugyanis úgy határozott, hogy 103 százalékra teljesíti munkatervet s ezt a hónapokon keresztül sikerült is tartanunk, nem akarunk továbbra sem lemaradni.

A Trikota hazánk egyik legnagyobb fehérnemű gyára. A legtöbb nő kombinéján, hálóingjén, fehérneműjén ennek a vállalatnak a védjegye ékeskedik. S nemcsak hazánkban, hiszen gyártmányaikból külföldre is jut. A Uubáöik Ludmilla vezette csoport legutóbb például a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió részére varrt nagyon szép, tetszetős kivitelezésű hálóing és pongyola együttest. Négyszáz darabot készítettek el naponta. Ugyancsak szorgoskodniuk kellett, hogy mire véget ér a műszak, a négyszázadik darab is készen legyen. Es készen lett, rendszerint még a négyszáztizedik ts.

A csoport tagjai a szocialista munkabrlA minőség követelmény

gád ezüst fokozatáért versenyeznek. Ludmilla azt mondja, hogy amióta ismerik a jelszót: „Szocialista módon élni, szocialista módon dolgozniI“ könnyebb a brigádjába tartozók mozgósítása is. Minden időszerű kérdést együtt beszélnék meg, s együtt Is

oldanak meg. Még az olyan gondokat is, amikor az üzem más részlegeinek lemaradása miatt szombaton is munkába kellett állniuk. Különösebb vita, ellentmondás nélkül vállalták a lányok, asszonyok a segítséget. S természetesen közösen beszélik meg az egyéni, családi, gondjaikat is. Sokszor nem is intézkedést várnak egymástól, csupán csak együttérzést. Általában az összetartás jellemző a brigádra, összetartás a jóban, s a gondok vállalásában is. S bár műszak után, ahányon vannak annyifelé szélednek szét, ki bölcsődébe fut a gyerekért, ki bevásárolni, autóbuszra vagy vonathoz szalad, ha közös akcióra készülnek, összegyűlnek valamennyien. Lelkesen terveznek most is, mert háromnapos Szlovákia körüli kirándulásra készülnek, s az utazási irodák kínálatából olyat szeretnének kiválasztani, amely mindannyiuknak kedve szerinti lenne. Es nem feledkeznek meg arról sem, hogy a Gyermekek Nemzetközi Evében fokozottabb érdeklődést tanúsítsanak a gyermekek, a pionírok, a jövő dolgozóinak, tanárainak, kutatóinak tevékenysége iránt. A brigádvezető és Kiss Zs. látogatják a város alapiskoláit, elbeszélgetnek a gyermekekkel pionírcsapatuk eseményeiről, utána pedig a két munkásnő beszámol az üzemben folyó munkáról, eredményeikről, a brigádmozgalom jelentőségéről. Különösen számítanak a kilencedikes lányokra, hiszen közülük sokan választják munkahelyül az üzemet.

H

ubáöik Ludmilla sok mindent megtanult az évek során s jól megjegyezte magának, hogy ötvenöt embert vezetni, munkájukat irányítani csak úgy lehet, ha ő maga jár elől jó példával. Munkáját, igyekezetét az üzem vezetősége is értékeli, a párt üzemi szervezete tagjelöltségre javasolta. Ez a tény még nagyobb aktivitásra serkentette őt. Azóta még nagyobb felelősségérzettel lépi át az üzem kapuját, s napról napra tudatosítja, hogy társadalmunk értékeli a pontos, minőségi munkát, a bátor elkötelezett hozzáállást, a lelkes feladatvállalást.

BENYÄK MÁRIA A szerző felvétele

TAKARÉKOSSÁG

AZ ÉLETMÓD

TARTOZÉKA

A Szlovák Takarékpénztár érsekújvári (Nővé Zámkyj irodájába nyitás előtt érkeztem. De nem kellett megvárnom a kezdést, mert benn nem egy nyitás előtt besurrant ügyféllel találkoztam. Ugyanis az I iroda alkalmazottai egyúttal ügyfelek is, hiszen a legtöbbjük valamilyen formában takarékoskodik. Azon már egyáltalán nem csodálkoztam, hogy az előírások ismere tében mindegyikük a számára leghaszno sabb takarékossági formát választotta. Fekete Mária öt évvel ezelőtt lépett a taka rékos fiatalok sorába, és nem bánfa meg.

Az Ifjúsági takarékoskodás ötéves ciklusa végén a betétek, a kamat és a prémium összeadása után harmincötezer koronát mondhatott magáénak. Jól jött ez az, összeg, mert közben férjhez ment. lakást Is kap ták, és azt be kellett rendezniük. , v

— A takarékosság életforma — mondta — Kivettük az említett összeget, de közben mind a ketten újra takarékoskodni kezd tünk. Egy újabb öt év alatt talán összejön az autóravaló Is. Minden huszonnyolc éven alulinak melegen ajánlom ezt a takarékos sági formát. ,

■ . I

MIRE FUTJA A 30 EZERBŐL?

Van egy ismerősöm, akinek életfilozófiá jává vált, hogy manapság az él jól, aki ál lig eladósodik. Ezt ő úgy értelmezi, hogy ki kel használni az állami kölcsön minden formáját, aztán a nyugdíjig majd csak visszafizeti az emher.

Nem hinném, hogy Puskás fózsefet és feleségét ez az elképezés vezette volna a takarékpénztárba. Inkább az, hogy élni akartak a fiatal házasoknak nyújtott anya gi segítséggel. .

— Két éve vagyunk házasok, takaréko san éltünk, de azért még így sem sikerült

I annyit összegyűjtenünk, hogy berendezhes síik a lakást. Persze idáig lakás sem volt de most már lesz, és szeretnénk ízlésesen i berendezni, ezért vesszük fel a fiatal há zások kölcsönét. Havi háromszáz koronával akarjuk törleszteni, ketten négyezret ke résünk, így szinte észre sem vesszük. A ka | mat meg elenyésző.

— Mi minden fér bele a harmincezerbe? — Az ebédlő és a hálőszobabútor. Kell még tv is, de erre már ebből nem futotta, még szerencse, hogy a fiatal házasok köl csöne mellé, ha a jövedelem megengedi más kölcsönt is fel lehet venni.

— Jó érzés, ha az ember tudja, hogy ott. ahol kér, kap is.

— jő, csak ez az ügyintézés lenne vala mivel egyszerűbb. Mindkettőnknek egy egész napjába került, pedig már a munka helyen is elintéztük az Iratokat.

— A bútort is megkaptátok már?

— Csak pz ebédlőt. Nekünk tetsző háló bútor jelenleg nem kapható, de még van 'időnk, a kölcsönt egy év alatt kell kimeri teni.

— Mondtátok, hogy háromszáz koronával akarjátok törleszteni ezt a kölcsönt.. Eltart tíz évig is ...

— Lehet; hogy Időközben megemeljük ezt az összeget, de semmi okunk a kapko dásra, ilyen kedvező feltételek mellett más kölcsönt már nem kapunk.

NINCS TITOK A KULISSZÁK MÖGÖTT

Néhány órás látogatásomat a Szlovák Ta karékpénztár Nővé Zámky-i irodájában az igazgatóságon fejeztem be. Megtudtam, hogy a járásban akkor száztizenhétezer hatszáz tizenhét betétkönyvet tartottak számon, a betétek összege pedig egymilliárd-száznégy millió száztízezer korona volt. Azt is meg tudtam, hogy ebben a járásban hétezer háromszázhatvannyolc fiatal takarékosko dik rendszeresen, és havonta egymillió hétszáznyolcvanhétezer koronát helyeznek a takarékba, s ezzel az első helyen vannak Szlovákiában.

Ogy látszik, újra beigazolódott, hogy a takarékoskodást is fiatalon a legkönnyebb megtanulni.

KAMOCSAI IMRE