Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-16 / 3. szám

3t < > 1—1 OS '<! s 75 C/5 NH C/5 « F Cd 05 iJ 'Cd Cd CQ AKIRŐL NEM LEHET MEGFELEDKEZNI Higgins professzor, a ki­ejtéstudomány mestere elő­ször viszi társaságba Lizát, legújabb munkaalanyát. A va- dóc, ordenáré virágáruslány (akiből később kifogástalan modorú, előkelő bölgy vá­lik) kezdetben csak a vár­ható időjárásról beszél — röviden, tömören, ahogyan azt tanára betanította vele —, ám amint a megfázás is szóba kerül, nem bírja to­vább visszatartani magát, s mindenről megfeledkezve fecsegni kezd. „Nagynéném is influenzában balt meg. Legalábbis azt hitték. De én a fejemet teszem rá, hogy megnyúvasztották. Talán nem hiszik? Már miért is halt volna meg Influenzá­ban? Tavaly torokgyíkja volt, mégis talpra állt, pe­dig már egészen belekékült. Bizonyisten. Ezzel a két szemmel láttam. Már min­denki azt hitte, hogy kam­pec. De akkor az apám egy nagy kanál pálinkát csurga­tott le a torkán, amitől úgy magához tért, hogy majd a kanalat is lenyelte.“ Az elő­kelő társaság tagjai közül néhányan megbotránkoznak a lány „külvárosi“ szókin­csén, mások tetszéssel fo­gadják. A kipattanó ribillió- nak csak Higgins professzor látja kárát. ■ Madách Színház. Pygma- lion-próba. Liza: Kiss Mari. Egy év után ismét új sze­repet próbál. Nem, nem fe­ledkeztek meg róla. ö az. akiről egyszerűen nem le­het megfeledkezni. Akire filmben és színházban egy­aránt szükség van. Kiss Ma­ri még az angliai tanulmá- nyútját sem sajnálta meg szakítani a fllmszerepel miatt — Londonban, gondolom, nézőként is sokat ián szín­házba ... — és... mozgásórákra, aminek szintén nagy hasznát veszem. A színészek? Hihe­tetlenül nagy szakmai tudá suk ellenére csaknem het­ven százalékuk munka nél­kül tengődik. Hosszú hóna­pok múlnak el. míg szere­pet kapnak. A tehetségeseb bek azonban nem sokáig bír­ják a tétlenséget. Pincékben, kocsmákban tépnek fel. Az angolok ezt nevezik pub- színháznak. Este nyolckor kezdődik az előadás — a nézők vacsorát is kapnak —, családias légkörben. Az sem számít csodának, ha a füs­tös, gyéren megvilágított helyiségekben új angol drá­mákat mutatnak be. Az Ilyen előadás aztán nemcsak a színészeknek, hanem az egyetemi hallgatókból álló közönségnek is igazi él­mény. Hogy ml volt rám a leg­nagyobb hatással? A Royal Shakespeare Company két előadása: ' az Ahogy tetszik és a IV. Henrik. Csodálato­san vitték színpadra... — Miután hazajött, ér­zett-e valamiféle változást magán? — Sok zavaros dolog tisz­tult le bennem, kiforrottabb, határozottabb lettem. És most már felnőttnek érzem magam. — Amíg Londonban tar­tózkodott, három filmjét lát­hatta a közönség. — A K. O.-ban Valit Ját­szottam, a kétgyermekes családanyát, aki őszinte sze­retettel támogatja férjét. Erővel, biztonsággal veszi őt körül. Gyerekpartnereim­mel, a kisfiúval és az alig tízhónapos babával nem volt nehéz megtalálni a megfe­lelő hangot, pedig termé­szetes viselkedésük többször is improvizálásra késztetett. Az Egy erkölcsös éjszaka forgatókönyvében megírt szerepem nem’ volt rám kü­lönösebb hatással. Nem volt teljesen felépítve... Csak akkor éltem, ha a főhős­sel játszottam. Szerencsére Makk Károly, a film ren­dezője jóval nagyobb teret biztosított számomra. A Kihajolni veszélyes Klá­rikája állt hozzám a legkö­zelebb. Középiskolás korom­ban naponta megtettem az utat szülőhelyem és Miskolc között Azóta sem felejtet­tem el azokat az arcokat, amelyekkel annak idején az állomáson találkoztam. És ez az élmény adta az első lö­kést a figura megformálá­sánál. — Mindig megbeszélt az elképzeléseit a rendezővel? — Főleg a nagyobb szere­peknél tartom elengedhetet­lenül fontosnak, hogy el­mondjuk a nézeteinket. Sze­retem a szuggesztív rende­zőket, szeretem, ha értelmes instrukcióval látnak el, és ha ezek után egy kicsit ma­gamra hagynak... Minden rendezőnek meg­vannak a speciális módsze­rei az ínstruálásra, de ah­hoz, hogy az együttműködés eredményes legyen, hasonló nézeteket kell vallania a színésszel. — Nem volt könnyű meg­egyeznünk beszélgetésünk időpontjában. Talán új fil­met forgat? — Már csak az utószink­ron van hátra. Szomjas György kért fel a Se szó, se törvény női főszerepére. A kiegyezés után játszódó be­tyártörténet forgatókönyve hiteles dokumentumok fel- használásával íródott. So- romfainét játszom, aki fér­je révén bekerül a betyárok hálójába. Amikor Gerencsér [őskát, a banda főnökét em­berölés miatt üldözi a csen­dőrség, a nőnek furcsa gon­dolata támad. Rábeszéli fér­jét — aki szintén tagja a bandának —, hogy adják fel a férfit. Meg is teszik, csak­hogy Soromfainét lenyűgözi Gerencsér Jóska bátorsága, ereje, és beleszeret. Még len­ne idő a visszafordulásra, a szökésre, de a nő nem tud dönteni. Konfliktusba kerül önmagával. Amikor rájuk törnek a csendőrök, még egyszer meg akarja kavar­ni a helyzetet, ezért a férjé­re mutat, hogy ő a banda- vezér. Gerencsér hős lesz, vállalja a halált, a nő vi­szont elveszti az öntudatát, és lelövi a férjét. G. SZABÓ LÁSZLÓ Fotó: INKEY ALICE TÉLI FILMSZEMLE Fábrl Zoltán, Tengiz Abuladze, Juraj Herz, Fred Zinnemann, Richard Fleischer, Luchino Visconti... Koncz Gábor, Oleg Vidov, Jana Brejchová, Jane Fonda, Vanessa Redgrave, Glenda Jackson, Lino Ventura... Nevek. Világhírű rendezők és színészek nevei. Aki ismeri őket, rendezői munkásságuk, színészi játékuk újabb» színeit fedezheti fel, aki nem, le hetősége van, hogy felfigyeljen rájuk, mert január 19-től a dolgozók filmfesztiválja alkalmából vala­mennyiük neve feltűnik a filmvásznon. Jean Cocteau, a „művészet fe­negyereke“ vitte először film­vászonra A szép és a szörnye­teg című mesát. Filmjét első­sorban azoknak ajánlotta, akik megőriztek valamit gyermekko- ruk mesevilágából, vagy pedig belefáradtak életük egyszínüsé- gébe. Juraj Herz filmjét csak­nem harmincöt év választja el Cocteau alkotásától, de az ö- reg kupec szerénységéről, szép­ségéről messze földön híres lá­nya, s a királyfivá változó szörnyeteg mindkét filmben u- gyanazt az életet éli. A cseh mesefilm főszerepeit Zdena Stu- denková, Vlastimii Harapes, Ja. na Brejchová és Zuzana Kocú- riková játsszák. Ki lehet-e törölni a megtör­ténteket emlékezetünkből? Ha­ladhatunk-e felfelé a lépcsőn a- nélkül, hogy a magunk mögött hagyott lépcsőfokokat ne ven­nénk figvelembe? Mi a boldog ságT Hogyan érhetjük el? És hogyan tarthatjuk meg? Ezek­re a kérdésekre keresi a vá­laszt Antonín Kachlík filmje, a Vladimír Párái regénye nyomán készült Boldogság reggelig. Stefai. Uher filmjének főhőse ej? harmincéves béna karú fér­fi (Ivan Vlasák alakítja) 1944 ős’én Aranyldők-ről álmodik. Amikor nem kell majd felad­nia az elveit, amikor megva­lósíthatja terveit, amikor úgy élhet és dolgozhat, hogy az é- let és h munka öröm legyen számára. A német hadsereg már visszavonulóban van, s a férfi — a falu többi lakójához hasonlóan — úgy érzi: napról napra közelebb kerül a szebb lövőhöz. A sajátos tehetségű Tengiz A. buladzo grúz rendező stílusát ’:an az olasz neoreallzmussal rokonltják. A kívánság fája cí­mű’ alkotásában tarka életké­pekben mutatja be azokat a fura vidéki embereket, akik le­hetetlen kívánságuk mielőbbi beteljesülésére várnak. Ilyen például Bambula, aki arra ok­tatja diákjait, hogy az ember­nek mindössze három dolog hi­ányzik: az égbe vezető létra, a kontinenseket összekötő híd és az Igazság; Fufala, a falu egykori szépsége, aki még min­dig a tiszta szerelmet keresi; Elioz, aki a boldögságot cso­dával határos módon akarja megszerezni. Tíz évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me után A Transzszibériai Ex- pre*sz-en megölik Kamato Szai- to japán iparos lányát. A reá­lis nézeteket valló apa szilárd meggyőződése, hogy a szovjet állammal nem háborúskodni kell, hanem kereskedelmi kap­csolatokat ápolni. A gyilkosság elkövetőinek egyetlen célja a szovjet-japán diplomácia felbo- rítása. A film főszerepeit Oleg Tabakov, Natasa Arinbaszarova, és Oleg Vidov alakítják. Már javaban tart a második világháború de a kis szabolcsi faluba csupán a híre jutott el. Tíze.i (hat férfi és négy asz- szonyl, a falu lakói közül mé­gis úgy döntenek: Németország­ba mennek, hogy elkerüljék a fegyverropogást és a szegény­séget. Napszámosok lesznek egy német gazdánál; szántanak, vet­nek. aratnak, egy hétvégén a tengerhez is eljutnak, s ami nagyon fontos számukra: mun­kájukért magas bért kapnak. S amikor egy év után hazatérnek, átveszik a katonai behívót. Fábri Zoltán az Ötödik pecsét* után Balázs József Magyarok cí­mű regényét filmesítette meg Koncz Gáborral, Papp Évával és 0. Szabó Istvánnal a fősze­repben Zsófia. Zárkózott, nehezen megközelíthető ember. A nyug­díjasok otthonának többi lakó­jával ellentétben nem jár szó­rakozni, hosszú ideig senkit sem enged a közelébe férkőz­ni. Hátralévő életének egyetlen értelmét a pénzben látja. Üve­geket gyűjt, fiatal képzőművé­szeknél, áll modellt, majd sze­rencsejátékokba fojtja a bána­tát. Aztán egy napon a filme­sek társaságában megismerke­dik egy emberrel, s változás áll be az életébe. A Zsófia című lengyel film főszerepét Ryszar- da Hanin alakítja. Manuel Octavio Gomez kubai rendező az Egy asszony, agy férfi, egy város című filmjében M tsa Sanchesnek, Neuvitas város alakítójának állít emléket. Az asszony hálásnak éppen ner; mondható feladatot vállalt: Erőfeszítésre, munkára biztatta az embereket azokban az é- vekben, amikor ruhából is, ke­nyérből is kevés volt. A flint e- szociológus szemével láttat* ja az eseményeket, a várost) a múltat és Marisa alakját 1862. A csodálatos Sarah e* lőször lép színpadra a Comedia Francoise tagjaként. Később at Odconban játssza nagy siker* rel A kaméliás hölgyet, a Phae* drát, s házi szerzőjének Sardou- nak alakjait. Közben könyvet ír, fest, szobrokat készít — és bejárja a világot. Filmjei közül a legjelentősebb az Erzsébet királynő, Jeanne Dóré, a Fran­cia anyák és A látnok. Sarait Bernhardt-ról, az európai szín­játszás egyik legnagyobb tra- glkájáról Richard Fleischer ké­szített filmet Glenda Jackson« nal a címszerepben. Fred Zinnemann Oscar-díjas rendező alkotása, a Júlia min­den bizonnyal a téli filmszemle legnagyobb sikere lesz. Regé­nyén dolgozva szép, könnyes történetet idéz fel Lillian Hall­man, a népszerű amerikai író­nő. Barátnőjére, Júliára emléke­zik, közös gyermekkorukra, aa egymástól távol töltött küzdel­mes évekre és a későbbi vi­szontlátásukra. Izgalmas, érzel­gős megható jelenetek válta­koznak a filmben — Jane Fon­da és Vanessa Redgrave játé­kára épülve. I CSÁBÍTÁS A közelmúltban ünnepelte húszon ötödik születésnapját a Galántai Ma­gyar Tanításinyelvű Gimnázium. Az első pillanatban úgy tűnhet, huszon­öt év nem is olyan hosszú idő, ha azonban valaki beleolvas a gimná­zium Jubileumi Évkönyvébe, ehhez a negyedszázadhoz nyomban elismerést függeszt, sőt, Igyekszik nagyobb nyelv­tani fényűzéssel beszélni róla, mivel­hogy a jó iskola szelleméhez ez is hozzátartozik. A tisztességesen megszerkesztett, s a galántai nyomda jóvoltából ugyan­csak tisztességesen kivitelezett Év­könyv nem csupán 1953 szeptember elsejétől, a galántai magyar közép­iskola kapunyitásától kíséri nyomon a szorgalom és a tudás eredményeit, hanem bepillantást nyújt e mátyus- földi kisváros múltjába, történelmébe is, fémjelezve az iskola volt s je­lenlegi tanárainak fáradozását, hogy a Gaudeamus ígitur dallamával olyan végzősöket bocsássanak útra, akik műveltségében összehangolt társadal­mat. azaz szocialista társadalmat ké­pesek alkotni. És képesek — ez ol­vasható ki többek között a járási pártbizottság üdvözlő leveléből is: „Napjainkban az itt végzett nemze­dékek tagjai a társadalmi élet min­den szakaszán mint közép- vagy fő­iskolát végzett technikus, tanár, or­vos vagy jogász, eredményesen ki­veszi részét fejlett szocialista társa­dalmunk építéséből." E rövid írásban lehetetlenség fel­sorolni. mi mindenről nyerhet képet az Évkönyv olvasója, ezért hadd emel­jem ki a legörvendetesebb tényeket, azoknak a nevét, akik Itt végeztek: a Déli-sarkot megjárt tudományos ku­tató, Pintér István, a fizika és asztro­nómia szerelmese, a prágai csillag­vizsgálóban dolgozó Mészáros Attila, a Szlovák Tudományos Akadémia ma tematikai kutatóintézetének munka­társa, Pokorny Imre, a Kelet-szlová- kia Vasmű neves újító mérnöke Tóth SOROK EGY RENDHAGYÓ ÉVKÖNYV KAPCSÁN IMHMHHHHMMBMKbX... ­Attila, az ogyesszal technikai főisko­lán vegyészetet tanult és jelenleg a Duslo alkalmazottja, Csömör Mária .. és sorolhatnám. Az Itt tanítók ,és vég­zettek közül ketten — Párkány An­tal tanár és Duka Zólyomi Árpád atomfizikus, aki jelenleg a Szovjet­unióban dolgozik — írásban emlé­keznek volt iskolájukra. Az atomfi­zikustól hadd idézzem az alábbi, nem­csak a tanároknak, hanem az egész iskolának csillagos egyest adó soro kát: „A galántai gimnáziumban kap­tam meg a szilárd alapokat jelenle­gi szakmámhoz." Csupán az 1956-tól 1968-ig végzettek közül Jelenleg 23 az orvos, 49 a mérnök, 13 a katona­tiszt, 14 közgazdász és jogász, 461 a műszaki dolgozó, 28 a főiskolai vagy középiskolai tanár, 259 a tanító, óvó­nő és nevelő, s csupán 32 a háztar­tásbeli. A humán területen dolgozók számaránya jóval kisebb. Nyilván ennek az Iskolai hagyománynak is tulajdonítható, hogy kiváló cikkel vallhatnak a matematikai, fizikai, ké­miai, biológiai és a nyelvművelő szak­kör munkájáról. Az Évkönyvet olvasva szinte látha tóvá válik, hogy a tanári karnak a gyermek- és ifjúságlélektan, a neve lés és tömeglélektan mily sok ne­hézségével kellett megküzdenie. Per­sze, logikából ötöst kapnék, ha nem láttatnám hogy ezeket az eredménye­ket a járásban működő magyar tani tási nyelvű alapiskolák nélkül képte­lenség lett volna elérni. Hiszen e pedagógiai munka lényege — a te­hetség kibontakoztatása — nemcsak a tizenöt éven felüliekre vonatkozik, sőt, nem egyedül a pedagógusokra hanem a szülőkre is. Együttes neve­lő munkájukra. Az Évkönyvből kitet szik, hogy a járásban élő szülők zö­me elsajátította a következtetés he­lyes formált. Ezért is érhetett el hu­szonöt éves fennállása alatt a Galán­tai Magyar Tanításinyelvű Gimnázium oly sok szép eredményt, lehet szocia­lista pedagógiánk, nemzetiségi isko­larendszerünk egyik legerősebb ter­mészettudományi fellegvára. Büszkék lehetnek rá azok, akik ide jártak, s azok is, akik a következő években hagyják majd el az iskola kapuit — fölvértezve a humánum és a termé­szettudományok sugallataival, tudás­sal. Ezért csábíthat tanulásra. SZIGETI LÁSZLÓ TANULÁSRA >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents