Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-05 / 23. szám

A modern orvostudomány döntő harc­ra készül ..századunk betegsége“, a rák ellen. Ebben a harcban fontos, szerepet játszanak a szovjet onkológusok kutatá­sai és legújabb felfedezései. A rák elleni küzdelem még koránt, sem ért véget. mégis elmondhatjuk hogy az esetek 50 százaléka gyógyít ható, ha a gyógyítást még a betegség korai stádiumában kezdik el. A tudósok megállapították, hogy a rák már évezredekkel ezelőtt is létezett és pusztított. Miért csak most a 20. században foglalkoznak vele annyit? A Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke, a kiváló sebész és onkológus, Nyikolaj Blnhin így válaszol erre a kér­désre: ,.A rákot a 20. század betegsé­gének tartják. Nem mintha előbb nem fordult volna elő, hisz emberemlékezet óta szedi áldozatait, hanem azért, mert napjainkban az elhalálozások egyik fő oka lett.“ Néhány szovjet tndós a rosszindulatú daganatok keletkezését az öregedéssel hozta összefüggésbe. Veronika Sevelje- va, a leningrádi Szövettani Intézet pro­fesszora így indokolja ezt az elméletet: „A zsírszövet anyagcseréje az öreg. korban akadozni kezd, és ez befolyá­solja az idegrostok struktúráját. Csök­ken a hormonmüködés, és változik a sejtszövet anyagellátása. Ezek a válto­zások aztán kedvező feltételeket terem­tenek a szervezetben a sejtek kóros el­burjánzásához és a rosszindulatú daga­natok képződéséhez. A megtámadott sejtszövetben megszűnik a sejtek egy­máshoz való kapcsolódása, és azok egymástól függetlenül kezdenek működ­ni.“ Az orvosok azt is megállapították, hogy a kövér embereknél nagyobb a rák előfordulásának a valószínűsége. Vlagyimir Dilman. a leningrádi Onko­lógiai Intézet endokrinológiai laborató­riumának vezetője kutatásai során azt a következtetést vonta le, hogy a szö­vetekben lerakodó zsírfölösleg és a vér­ben található nagy mennyiségű kolesz- terol elősegítik az ún. szomatikus sej­tek gyorsabb osztódását, ami ugyancsak kóros daganatok keletkezéséhez vezet. A szakemberek szerint a rákot a kó­ros folyamatok egész sora okozza. A rákos sejtek szaporodásuk folyamán o- lyan sejtutódokat produkálnak, amelyek öröklik a „szülők“ minden szerzett tu­lajdonságát. Ezek a sejtek szüntelenül szaparndnak és változtatják tulajdonsá­gaikat. A század elején néhány tndós arra a feltevésre jutott hogy a rákot vírusok is okozhatják. Megfigyelték, hogy bizo­nyos vírusos megbetegedéseknél a sejtek nem balnak el. mint ahogy az ezekben az esetekben történni szokott, hanem degenerálódtak és gyors szaporodásba ...........,.j— »■ —.............................. ■■■■■ ■■■' 1 ■' m ? port rendszeresen tájékoztatta egymást kutatásaik eredményeiről. Nem sokkal később Krajevszki akadémikus vezetésé­vel egy harmadik szovjat tudóscsoport megkezdte az áj módszer klinikai alkal­mazását. Hasonló kutatásokat végeztek Párizsban és Djakartában. A djakartal Orvostudományi Egyetem klinikáján gazdag anyagot tanulmányozhattak át a szakemberek. Szenegálban ugyanis nagyon gyakoriak a máj daganatos meg­„s z á z a d u n k b e t e g s é g e“ ellen kezdtek. Ma egyre több kutatás ered­ménye látszik igazolni ezt a feltevést. Lev Zilher szovjet akadémikus, aki lét­rehozta a rák keletkezésének virogene- tikal elméletéi, megállapította, hogy a normális sejt akkor válik daganatossá, ha a vírus genetikai mechanizmusa, a nukleinsav egyesül a sejt öröklődő mechanizmusával és annak részévé vá­lik. Ez az integráció kritikus szakasz a sejt degenerációjában, mert az nem ártalmatlan rédloaktiv anyagot tacskón, deznek az érbe. A termográfia abbéi a tényből indul ki, hogy a daganatos szervekben gyorsabb az anyagcsere, s ezáltal hőmérsékletük is magasabb, mint az egészséges szerveké. Továbbá rádioaktiv Izotópokat, ultrahangű rada­rokat, a fibroszkúpiát és egész sor más, hatásos eszközt alkalmaznak még. — Ma már nem okoz problémát a rák megállapítása, — állítja A- Szerebrov akadémikus —, de az embereknek tn. datosítániuk kell annak fontosságát, hogy évente legalább egyszer kivizsgál­tassák magukat. Ez természetesen az egészséges emberekre is vonatkozik. A rák számos fajtáját már kezdeti stádiu­mában meg tudjuk állapítani, még mi­előtt a betegség tünetei fellépnének.“ — Diákkoromban nagyon gyakori volt a fiatal anyák közt a ' chorionépitheli- um —, mondja Sábád akadémikus. — A metasztázis tellépése után ezek a nők mindössze pár hónapnt éltek. Ma az esetek többségét sebészi beavatkozás nélkül, csapán gyógyszerekkel kezeljük. A daganatos mehet ma már olyan tö­kéletesen tudjuk gyógyítani; hogy az a magzat kihordására is képes. Rengeteg beteg nőnek adtuk vissza az egészségét. Legtöbbjüknek már iskolás gyermeke térhet többé vissza eredeti, nomális ál­lapotába. A befogadó sejtben a vfrns elveszti egyéni tulajdonságait és Így jelenléte nem állapítható meg. Nuklein- savja egyesül a sejt dezoxi ribonuklein. savjával (DNS-éveí), és áj DNS jön lét­re, amely már teljesen más tulajdon­ságokkal bfr. ■ Egy francia tudós találé megállapítása szerint a rákos - virus 0- lyan, mint az élő sejtbe rejtett pokol­gép. Ha a rák okozói ilyen „mimikrikre" képesek, diagnosztikálható-e a rák e- gészen kezdeti stádiumában? Már erre is történtek kísérletek. A moszkvai Gamalejov járványtani és Mikrobiológiai Intézet laboratóriumának tudományos dolgozói Garrim Abelev professzor vezetésével nagy jelentőségű kutatást végeznek, amely az elsődleges n'ájrák keletkezését és tüneteit vizsgál­ja. Abelev és csoportja a minták elem­zésének áj módszerét dolgozta ki. Az általuk vizsgált anyag egy specifikus protein — az alfafetoprotein. amely szerintük a máj rákos megbetegedésé­nél a figyelmeztető jelzés szerepét töl­ti be. Az alfafetoprotein normális kö­rülmények között csak az emberi mag­zat vagy az ájszülött állatok májsejt­jeiben található. A felnőtt egyedek szer­vezetében nem szerepel. Vajon miért? Valószínűleg azért, mivel ezt a fehér­jét kizárólag a máj aktivan osztódó SBjtjei állítják ele. A felnőtt egyedek májsejtjel normális körülmények között nem osztódnak. Felvetődik a kérdés: Milyen össze­függés áll fenn az alfafetoprotein és a rákos májdaganat között? A tgidósak kísérleteik során egerek vér- savójáfiól megpróbálták kivonni az al- fafetoproteint. Miután bebizonyosodott, hogy ezt az anyagot a vérsavó nem tar­talmazza, mesterséges úton daganatot Idéztek elő a vizsgálat egerek testé­ben. A helyzet azonnal radikálisan megváltozott: a beteg állat testében megjelent a „rákos“ protein. Hasonló kísérleteket hajtottak végre más álla­tokon is. Az eredmény mindig azonos volt. Ha a daganatos sejtek élő közegben kezdenek szaporodni, megjelenik az al­fafetoprotein. A kóros sejtek osztódá­sát és burjánzását tehát mindig az al­fafetoprotein megjelenése kíséri. Abelev kísérleteivel egyidöben az asztrahini Orvosi Kutatóintézet tudósai hasonló jelenséget észleltek az emberi szervezetben. Megállapították, hogy míg az emberi magzat vérsavójában jelentős mennyiségű alfafetoprotein található, a felnőtt ember véréből hiányzik ez az anyag. Az elsődleges májrákban szen­vedő felnőtt egyedek vérében azonban ismét kimntatható. Ezzel ellentétben a jóindulatú májdaganatos felnőtt be­tegek vérmintáiban nem találtak alfa. fetoproteint. A moszkvai és asztrahánl kutatócso­betegedései. Moszkvában és Djakartában a bete­gek százait vizsgálták meg. A szovjet tudósak feltevése beigazolódott: rákos proteint kizárólag az elsődleges májrák­ban szenvedő betegek vérében sikerült kimutatni. A Nemzetközi Rákkutató Központ szé­les körű nemzetközi kutatást szervezett, melynek célja az volt, hogy kísérletek­kel igazolják az alfafetoprotein jelen­létét a májrákban szenvedő betegek szervezetében. A kísérletben részt vet. tek a szovjet tudósok Is. A pozitív min­ták magas száma is bebizonyította, hogy az alfafetoprotein jelenléte összefüggés­ben áll a máj rákos megbetegedésével és még korai stádiumában kimntatható. Léteznek hasonló figyelmeztetS jelek más kóros daganatoknál Is? A tudósok lázas kutatómunkával keresnek választ erre a kérdésre, s ha megtalálnák, je­lentős mértékben hozzájárulnának szá­zadunk egyik legégetőbb problémájának megoldásához. Do már itt is vannak pozitív eredmények,_ A megelőző ront. genvizsgálatok során a tüdőrák már korai stádiumában megállapítható. A csontok, lágy szövetek, a máj és a pájzsmlrlgy daganatos megbetegedésére rádioaktiv izotópokkal derítenek fényt. Hosszó lenne felsorolni a rák korai felismerését elősegítő legújabb módsze­reket, ezért csak néhányat említünk közülük. Az angiográfia (rádioszkópia) lényege abból áll. hogy a szervezetre van. A szovjet onkológiai klinikákon spe­ciális munkacsoportok működnek. Épp ágy található közöttük Ideggyógyász és pszichológus, mint matematikus, fizi­kus vagy vegyész. Ezek a szakemberek a rák gyógyításának különböző módsze­reit dolgnzzák ki. Munkájukat elektro­nikus számítógépek segítik. A rák gyógyításakor mindig kombi­nált gyógymódot alkalmaznak. Szerepet kap a honckés, a gyógyszeres kezelés és a besugárzás. A lézertechnikát mintegy 12 éve a kijevi Onkológiai Klinikán alkalmazták először. A klinika Igazgatója, Kavetszkij akadémikus szerint a helyesen válasz­tott és alkalmazott besugárzás tökélete­sen megsemmisíti a daganatos szövete, két. A rák gyógyításánál a lázért lega­lább olyan gyakran használják, mint a szikét. A szovjet onkológiai klinikákon a Pnlsar 1DÜ0 speciális lézerberendezést használják. Két.három besugárzással kikezelik a bőrrákot. A dnbnói atomfizikusok olyan speci­ális berendezést dolgoztak ki az onko­lógiai klinika számára, amely különbö­ző irányba protonnyalábokat képes ki­bocsátani. Az új módszer előnye abban rejlik, hogy nem éri károsodás a szom. szédos egészséges szöveteket. Korunk betegsége, a rák még mlndtf pusztít. De a felsorolt eredmények Igazolják, bogy ebben a küzdelemben Is az ember győz. (feldolgozta — nk—) VÉGŰ ANTAX: 90 PERC az egé.-z sportkört! Mert ez nem sportkör, ez egy öcska kóceráj. Ebből soha nem lesz semmi!“ Eljutott az Igazgatóság fülébe minden. Pénteken üzentek a Mesternek. „Ha még egyszer be meri állítani a csapatba Nagy I-et, hideg vizet sem Kap a társaság, nemhogy Igazgatói prémiumot. s.“ A pénteki edzésen a Mester Nagy I-et a kettőben játszatta. Szombaton Nagy I. a gyúrás után leghamarabb iszkolt eí a pályáról; Egyenest a Nagyfőnökségre. Azonnal fogadták. Persze hogy fogadták, hisz ott nemcsak a Nagyfőnök reszket a fut* ballért! Olykor négyszáz kilométert is kocsiznak a csapat után. Nyilván, nem a maguk kocsiján. Délután egy másik üzenet, de nem ám a Mesternek, hanem Elnök sporttársnak. „Vagy Nagy I., a Sözépcsatár, vagy ki sem megyek a meccsre!“ Még csak az hiányzik, hogy a városban mindenki megtudja: a Nagy* főnök itthon tartózkodik, egészséges, és nincs kint a mérkőzésen! A kis-, a közép- és a mérsékelt nagyságúi főnökök javarésze félidőben elpárologna a Tribünről; Vagy haza, vagy át az Állóhelyre — Ul egal l* tásba. A mi csapatunk már évek óta a kétcenteres taktika szerint játszik. Olykor a két center egymást löki fel az ellenfél kapuja előtt* Egyik nem hagy helyet a másiknak a lövésre. } Fogy férnek meg ketten abban az egy páholyban? Mivel mindig eí* lenkező véleményen vannak, így az egyiküknek mindig igaza van! Ha győz a csapat, ha veszít. =. Egyikük mindig megmondta! Nem is olyan rossz taktika . s. A közönségnek minderről fogalma sincs! / De mihozzánk elszivárog minden. Nincs olyan nagyfőnöki ukáz, amit — akár a legtitkosabbat Is — mi meg ne tudnánk... Azt mondta a Mester: „ A taktika mégis azt kívánja, hogy Nagy !. legyen a középcsatár. Erre az ellenfél’ várható hadrendje kényszerít ben* nünket. =.“ Igaza van. Mindig kényszerít valaki vagy valami.., Mi lenne, ha egy* - szer nyíltan megtudná mindenki: az Igazgató elvtárs Boldizsárt akarja centerbe A Nagy főnök Nagy I-et. Felöltözne mind a két srác= A mér* kőzés előtt Igazgató eívtárs kihívná a Nagyfőnököt párbajra. Pisztoíy- lyal! Lőnének .;. Aki életben marad, annak az embere elmenne mele= gíteni... Mire e győztes párbajozó centere visszajönne a melegítésből, a Mes* tér közölné vele: „Mégse te vagy a középcsatár, hanem Medvés! Mert ő rendesebb em* bér, mint te Nem párbajozik miatta senki. Különben is, ő a haverom. Vele valamikor még én is játszottam egy csapatban. Hát miért ne ő ke* resse a pénzt? Majd te azon a meccsen leszel center, amelyiken lehe­tetlen nyernünk!“ 3. perc Nem jő, ha az első percekben gólt rúg a csapatunk. Akkor a közönség azt hiszi: húsz-nullra nyerünk, és minden más ered'- mény csalódás. Három perc alatt egy göl, 90 perc alatt harminc. „Ha az elsó három perc alatt gólt tudtak rúgni, miért nem tudnak rúgni a második három perc alatt is?“

Next

/
Thumbnails
Contents