Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-05 / 23. szám

6 4 SZORGOS MUNKA LENINGRÁDBAN SELEJTEZŐ MÉRKŐZÉSEINEK SZÍNHELYÉN Nagy Honvédő Háború idején azonban szü­CSALOÓÁST akozott a csehszlovák csa­pat a Kerékpáros Békeverseny 32. évfo­lyamában. 1966 Óta ez volt a leggyengébb szereplése. A csapat 4. és Novák 12. illetve Klasa 17. helye szegénységi bizonyítvány, ha figyelembe vesszük, hogy a csehszlovák országúti kerékpározást „magasan jegyzik“ a világban. legfurcsább a dologban, hogy úgy a csa­pat — mint egyéni versenyben a hazat uta­kon maradtunk le. Bebizonyosodott, hogy téves felfogás volt a rengeteg külföldi fel­készülés, amikor a Kerékpáros Békeversenyt pontosan itthon, illetve a szomszédos Len­gyelországban és az NDK-ban rendezik. Ezzel szemben a csehszlovák kerékpáro­zók Görögországban kezdték a felkészülést, kétszer voltak Jugoszláviában, aztán Bulgá­riában. Romániában, Törökországban, Fran­ciaországban, Olaszországban és Angliában folytatták az előkészületeket. A ködös Ang- liábóil víruszos megfázással jött haza az e- gész együttes alig pár héttel a Kerékpáros Békeverseny rajtja előtt. Erre itthon is szert tehettek volna sok­kal olcsóbban, és legalább megismerked­hettek volna azokkal az utakkal, amelye­ken a világ legnagyobb országúti kerékpá­ros versenye vezetett. oooo Annál lóban szerepelt ismét a szovjet i csapat. Jóformán nem ts volt méltó ellen­fele, és teljesen megérdemelten <tlH a vég­■ ső eredménuhirdetésnél az emelvény leg­felsőbb fokán. Ugyancsak megérdemelt volt a fiatal és nálunk eddig ismeretlen Szergej . Szuhorucsenkov győzelme. ­Bedig eredetileg úgy volt, hogy nem is lesz a csapat tagja. Véletlenül cseppent be­lé. Kapitonov edző nem számított vele és hazaküldte, csak miután Morozov megbe- ! tegedett, az utolsó pillanatban a prágai re­pülőtérről hívta vissza. Ezek után több f mint bravúr, hogy a versenyek első harma- dától kezdve biztosan, tapasztalt öreg ní- . ka módjára vezette a mezőnyt. Eddig csupán hírből tudtuk, hogy Szu- ko, — mert így nevezték el a franciák, mi- után nem tudták kiejteni a végtelenül hosszú nevét — tavaly megnyerte a Tour de j T Avenírt és egy nyílt versenyt, amelyen profik is rajhoz álltak. A szakemberek már akkor is megjósolták, hogy a kerékpározás egyik legnagyobb tehetsége van feltűnőben. Erről most mindenki meggyőződhetett, ha ugyan nem lenne igazságosabb mindjárt befutott tehetségről beszélni. Egyébként Kapitonov edzőnek szerencsé­je van a tartalékokkal. Tavaly pontosan t- í lyen körülmények között, az utolsó pilla-' ■ natba sorolta be a csapatba Averint. aki végül is győzelemmel hálálta meg a bizal­i mat. Persze ahol olyan kiváló tartalékok van­nak, mint Averin és Szuhorucsenkov, nem ■ ts nehéz az edző dolga. 0000 Bwlght Stones, a magasugrás korábbi vt- lágcsúcstartója, az amerikai atlétika fene­gyereke, akit az Egyesült Államok atlétikai szövetsége profi vád alá helyezett, majd kizárt az amatőrök táborából, mert tehet­ségét pénzre váltotta, most szeretne újból versenyzői engedélyt kérni* Részt akar venni a moszkvai olimpián, és ennek az érdekében még arra is képes lenne, hogy befizesse a szövetségnek azt az 59 333 dol­lárt, amelyet az ABC televíziós társaságtól kapott. Erre mondják, hoqy jobb későn, mint soha, és ha engedélyezik Stones szereplés sét, akkor vele bizonyára érdekesebb lesz a moszkvai olimpia magasugró versenye. (palágyi) A LABDARÚGÓTORNA Az 1980-as olimpia színhelye ugyan Moszkva lesz, de más szovjet városok is kiveszik részüket, a játékok rendezéséből. Így Tallinn például a vitorlázőversenyek házigazdája lesz, Leningrád, Kijev és Minszk pedig a labdarúgó-selejtezők rész­vevőinek ad otthont. A hazai sajtó sűrűn publikál a moszkvai előkészületekről, és nemrégi leningrádi lá­togatásunkkor meggyőződhettünk arról is, hogy a Néva-partl város is hasonló szorga­lommal készül az emberiség nagy sportün­nepére. De először- talán pár szót magáról a lab- darúgőtornáről A nemzetközi labdarúgő- -szövetség, a FIFA előírásai szerint két csa­pat jut egyenesen a döntőbe: az olimpiai bajnoki cím védője fáz NDK együttese), valamint a rendező ország válogatottja (Szovjetunió). A további 14 résztvevő a következő elosztás szerint kerül ki az e- gyes földrészekből: Európa 4, Afrika 3, Ázsia és Óceánia 3, Dél-Amerika 2, Észak- és Közép,-Amerika 2. Az olimpiai tornára négy selejtező cso­portban keríti sor. Mint már említettük, Leningrádban, Minszkben és Kijevben, va­lamint Moszkvában lesznek a selejtező mér­kőzések, 1980. julius 20—25-én. Valamennyi csoport első két csapata jut a negyeddön­tőbe (mind a négy városban július 27-én játsszák), az elődöntőket július 30-án Moszkvában és Kijevben bonyolítják le, a döntőt pedig a luzsnyiki Lenin-stadionban játsszák majd. Leningrádban a Kirov-stadion lesz a mér­kőzések színhelye. Ottjártunkkor gyors tempóban folytak a létesítmény átalakítá­sának munkálatai. Erről bővebben Alek­szandr [oszifovícs Isszurin. a leningrádi Testnevelési és sportbizottság alelnöke, va­lamint Mihail Ivanovics Filonov, az olim­piai versenyek helyi szervezőbizottságának elnöke tájékoztatott. — Mi a stadion rekonstrukciójának a lé­nyege? OUmPIARAlHÉSZÜLUS — Korszerűsítéséről van tulajdonképpen szó. Egyszer már ugyan újjáalakítottuk a stadiont, de további változtatások szüksége­sek. hogy megfeleljen az olimpiai verse­nyek színhelyével szemben támasztott kö­vetelményeknek. A pálya alatti töltés az u- tőbbi években kissé lesüllyedt, ezért „be­tonágyba“ fektettük. A világításról, ezentúl négy hetvenméteres torony gondoskodik majd. Bővítettük a tribün alatti nézőtér be­fogadóképességét — itt lesz majd a saj­tópáholy. Felújítjuk a műszaki berendezé­seket, szépítjük, kellemesebbé tesszük a környezetet. — Kérem, jellemezzék adattal a stadiontI — A Kirov-stadion a Kresztovszkij-fél- sziget nyugati részén fekszik. A moszkvai Lenin-stadion után ez Eurőpá második leg­nagyobb sportlétesítménye. Építésének föld­munkálatai még 1938-ban megkezdődtek, a neteltek. 1945 és 1950 között aztán több mint egymillió köbméter tengerhomokot szállítottak át ide a Finn-öbölből, és a ha­talmas, tizenhat méter magas gyűrűben szállítottak át ide a Finn-öbölből, és a ha- Az ülősorok együttes hosszúsága meghalad­ta a 34 kilométert. Az átalakítások után a stadion befogadóképessége 75 ezerre csök­kent. — Turisták, szállodák, költségvetés? — Mintegy 45 ezer turistával számolunk, eb­ből több mint 25 ezer külföldi lesz. Szál­lodai kapacitásunkat tehát úgy kell fej­lesztenünk, hogy az olimpia' Idejére 50 000 férőhellyel gazdálkodhassunk. Jelenleg 27 ezerrel rendelkezünk, befejezés előtt áll azonban a Pribaltyijszkaja. a Karelija, a Havanna és az Ohta-szálló és szükség ese­tén a diákotthonok egy részében Is olim­piai vendégeket szállásolunk majd el. A város költségvetéséből pontosan 161 millió rubelt szánt a torna megrendezésére, a vendégek elhelyezésére és ellátására, a sportbázis felújítására. Kétségkívül jelentős összeg, azonban sok­szorosan megtérül — ha nem is pénzben. Hiszen városunk Ismét gazdagabb, szebb lesz, s az új létesítmények átadásával — most épül egy huszonötezer nézőt befoga­dó hatalmas sportcsarnok Is — városunk négymillió lakossának is további lehetősé­geket teremtünk az aktív sportolásra. MAJOR LAJOS a szerző felvétele ■ ProkSa elvtárs, milyen sportágakban értek el az átla­gosnál jobb eredményeket az egyesületük sportolói? — Városunkban lényegében négy sportág dominál. Az első helyen kell említeném a labdarúgást, u- tána a teniszt, az asztaliteniszt és a sakkot. Az 'utóbbi időben a tu­risztika is fejlődésnek Indult. | ■ Mennyire sikerült bevon­niuk a széles tömegeket — fő­leg a fiatalokata testneve­lésbe, a rendszeres sportolás- \ ba? — A tömegesség kérdésében még nem állunk olyan színvonalon, a- hogy ml a Slovan TE vezetői sze­retnénk. Jól működnek szakosz­nak hozzá s. testnevelés il­lesztéséhez? — Véleményem szerint a tö­megszervezetek és az üzemek je­lenleg még nem fordítanak erre a kérdésre elegendő figyelmet! Példát is mondhatok: előfordul, hogy azokra a rendezvényekre vagy versenyekre, amelyeket az emlitett bizottság szervez, • az ü- zemek és a tömegszervezetek nem küldik el dolgozóikat, Illetve tag­jaikat. Ezzel nagyon sok fiatalt kirekesztenek a testnevelésből, pe­ls, így első kézből értesül a test­nevelés Időszerű kérdéseiről és tolmácsolhatja a fiatalok nézeteit és kívánságait. Viszont éppen az említett passzív üzemek fiataljai­nak aktivizálásában kellene töb­bet tennie a SZISZ városi bizott­ságának. Ök nagyobb hatást tud­nának gyakorolni az üzemek ve­zetőire. mert valamennyi üzemben megalakították már a SZISZ a- iapszervezetét. ■ Milyen anyagi támogatást kap a testnevelési egyesület? FIATALOK KEZÉBEN megirigyelte már. mert elég gyakran hívunk városunkba edző­mérkőzésekre neves bratlslavai vagy budapesti csapatokat. Nem régen aszfaltoztuk a kézilabda- pályánkat, és már készülnek a te­niszpályák. Az ilyen kis városokban, mint Zseltz (Zeliezovce) Is általában nagy gondot okoz a téli sportok űzése. Eddig a korcsolyázásra csak akkor volt lehetőség, ha az időjárás megengedte természetes korcsolyapályákon. Tudtommal el­készült már a műjégpálya terve így bizakodva szólhatok erről a sportról. Fiataljaink már nagyon várják ezt a létesítményt. Én na­gyon sürgetném egy fedett uszo­AZ EGYESÜLET JÖVÖJE Sportoló SZISZ-tagok A SZISZ tardoskeddi fTvrdosovee) a- lapszervezete két sportrendezvénnyel kezdte a májust. Az első az tin. na= rancsfutés volt. A lényege: a részvevő, aki megtette a távot, kapott egy naran­csot, a győztes jutalma viszont három narancSí A lányok között Mészáros Magda, a fiúk között Szvetko Gyula volt a leggyorsabb. A május 8-án rendezett labdarúgó- tornán a rendező SZISZ-aíapszervezet csapatán kívül a deáki JDiakovce) a- íapszervezet és a tardoskeddi helyi gaz* dálkodást vállalat SZISZ*alapszervezs-- tének csapata vett részt. A győzelmet -j a rendező csapat szerezte meg. | Tanka Klára *;í (L L*s > ' J Beszélgetés VIKTOR PROKSÄVAL, a Slovan Zeliezovce sportegyesület alelnökével tályaink, de még nem mondhatjuk el, hogy sikerült megnyernünk a fiatalok széles tömegeit a rend­szeres testedzésre. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy váro­sunk mindkét alapiskolájában és gimnáziumában nagy figyelmet fordítanak a tanulók testnevelésé­re, s a tornatanárok javaslatára az Iskolák legjobb sportolóit a ml szakosztályainkba választjuk. ■' A város vezetősége meny­nyire segíti a testnevelési e- gyesület munkáját? — A városi nemzeti bizottság vezetői együtt élnek a várossal, így a sportélet , támogatását ‘s szívügyüknek tartják, de1 azért ez a támogatás lehetne még hatéko­nyabb Is. A közelmúltban a vnb mellett megalakították az Ifjúsá­gi és testnevelési bizottságot, a- melynek az a fő feladata, hogy a testnevelés körül felmerült problémákat kövesse és segítsen megoldásukban. ■' A tömegszervezetek és a városban, illetve hatáskörében dolgozó üzemek hogyan járul­óiig a dolgozó fiatalság nagyon is rászorul a rendszeres testedzés­re, hiszen nincsenek ehhez olyan lehetőségeik, mint a tanuló Ifjú­ságnak. Persze akadnak azért o- lyan üzemek is, amelyek felkarol­ják a testnevelési egyesületet, el­sősorban az állami gazdaság, az egységes földművesszövetkezet és a kórház munkaközössége.- Az ü- zemek többsége azonban csak szemlélője városunk sportéleté­nek. ■ Bs az ifjúsági szövetség városi bizottságával együttmű­ködnek? — Az Ifjúsági szervezet vezetői soka: segítenek nekünk. A városi bizottság egyik tagját beválasz- to>ték a vnb mellett működő if­júság; és testnevelési bizottságba — Az anyagi támogatás elenyé­sző. mert a környéken nincs olyan nagvobb ipari üzem, amely támo­gatni tudná az egyesületünket. A tolmácsi Szlovák Energetikai Gép- gvár új üzemet épít nálunk, et­től nagyon sokat várunk. Ez az üzem körülbelül ezer embert fog foglalkoztatni városunkból, tgy reméljük, hogy a testnevelést is támogatja majd. Kimagasló ered­ményeket csakis olyan egyesület érhet el, amely mögött nagyobb termelőüzem áll. ■ Mi a helyzet a sportpá­lyákkal? —- A Slovan sportegyesület sporttelepe jó állapotban van, nemrégen újítottuk fel. Labdarú­gópályánk gyepszönyege meg e- g.yenesen kitűnő. Sok ligacsapat da megépítését is, mert az ú- szásoktatásban nagyon sok az a- dósságunk. ■ testnevelésre váró felada­tokat lehetetlen megoldani képzett szakemberek nélkül. Milyen a helyzet a Slovan test- nevelési egyesületben? — Természetesen ahhoz, hogy egy testnevelési egyesület jő! dol­gozhasson, jó vezetőkre is szük­ség van. A mieink szívvel-lélek- kel végzik önként vállalt munká­jukat. A tenniakarásban nincs hi­ba, csak a szakképesítésben. E- gyesületünk vezetősége tudatában van ennek, éppen ezért a járási bizottság továbbképző tanfolya­maira mi is elküldjük emberein­ket. Az utóbbi időben a fiatalokat igyekszünk előnyben részesíteni, mert végső soron az egyesület jö­vője az ő kezükbe kerül. . Ma már senki sem vitatkozik arról, hogy a testnevelési egyesület élére csakis szakképzett, művelt, oda­adó és rátermett vezetőket, edző­ket. oktatókat kell állítani. KAMOCSA1 Imre

Next

/
Thumbnails
Contents