Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-05 / 23. szám
TÍZBŐL NYOLCÁN ELÉGEDETTEK Hogyan gazdálkodik az áruház? Ezt kérdeztük a Prior Igazgatóhelyettesé- tői, Burgel Imrétől. — A tervgazdálkodás mutatói Köte* leznek bennünket. Az egyes osztályok dolgozói tudják, hogy az áruház évi tervéből mennyi jut az ő részlegükre, minden pénztáron ott áll egy kis papír: ennyt a havi tervünk, ennyit teljesítettünk, ennyi az adósságunk. Minden részlegnek úgy kell igyekeznie, hogy az adósság rubrikában mindig nulla legyen, máskülönben ugrik a prémium. Fontosnak tartjuk, hogy a dolgozóink ismerjék az áruház gazdasági életének helyzetképét. Tudják, van*e íemaradá» sunk, mert ilyenkor kétszeres igyekezettel kell dolgozniuk. Jelenleg van egy kis adósságunk, de reméljük, hogy a félévet lemaradás nélkül zárjuk. Számos gazdasági tényező befolyásolja a tervteljesítést, hiszen míg az áru a pol» cokra kerül, hosszú utat tesz meg. Veszíthet korszerűségéből, időszerűségéből. Képzeljék csak el, mi történik, ha egy fürdőruha-szállítmány szeptember közepén érkezik meg. Az ilyeneknek szeretnénk elejét venni, hiszen nagyban befolyásolják az áruház gazdáikon dúsát. Teljes vásárlási joggal rendelkezünk, egyenesen a gyárakból kerül hozzánk az áru, természetesen a nagykereskedelmen keresztül. A bonyodalmak az» tán az áru raktározásával Kezdődnek, Ugyanis nekünk itt a Priorban csak kézirak tárunk van, különben városszerte tizenhárom helyen van árulerakatunk, és ez nagyon fékezi a folyamatos áru» ellátást ön már évek Óta a kereskedelemben dolgozik, le tudja mérni, elégedetten távoznak-e a vevők a Priorból? — Tapasztalataim szerint tízből nyolc' igen. Célunk, hogy mindenkit Kielégítsünk, csakhogy ehhez a gyárak, a kereskedelem és az üzlet sokkal szóró» sabb együttműködésére van szükség.- A gyáraknak rugalmasabban kellene reá* gáíniuk a divat változásaira, hiszen a vásárlók mindig az újat keresik. A gazdagabb választékban és az áruk jobb minőségében látom a tartalékokat, is akkor a vásárlók igényeit is maradék» talanul kielégíthetjük. TÉLEN HIDEG, NYÁRON HŐSÉG Ä Prior alkalmazottainak átlagkerese» te 1300—*1400 korona tisztán. Azokból, akik tíz évvel1 ezelőtt itt voltak az á- ruház megnyitásánál, már csak hatvanam hetvenen dolgoznak. Ebből a tényből meglehetősen nagy munkaerőmoz» gásra lehet következtetni. A Prior mégsem küzd munkaerőhiánnyal, sőt valamennyi eíárusítónő szakképzett, nem ritka az érettségivel rendelkező eladó sem. A 231 alkalmazott 70 százaléka nő, osztályvezetői minősítésben közülük csupán egy dolgozik. A Prior a fiatalok áruháza, sok fiatal lányt csábít ez az exkluzív kirakat-munkahely, pedig valamennyi szakma közül az eiárusítói igényli a legnagyobb emberismeretet, türelmet. A vevőt ugyanis lehetetlen szóváltás, kapcsolatteremtés nélkül kiszolgálni. Cerniaková Olga elsőéves 1» paritanuló, de olyan szakértelemmel kínálja a nyakkendőket, hogy a végén a kollégám is vásárolt egyet, pedig ez a szándék messze állt tőle. — A vásár kimenetele majdnem mindig az elárusítón múlik — mondja Olga. Ha van a keresett áruból, akkor a vevő elégedetten távozik. Ha nincs, akkor közbe kell lépnem és nem létezik olyan vevő, aki ne engedne a huszonegyből, és ne vásárolná meg azt az á= rut, amelyet a kért helyett ajánlok. Cernianová Olga olyan szakértelemmel kínálta a nyakkendőket, hogy végül a kollégám is vásárolt egyet Hajábáö Mária: Naponta hat Órát is állok a pult mögött Öt betű: PRIOR. Idegen szó, elsőséget jelent, de nálunk általában mindenki áruházat ért rajta. Áruházakat, amelyek 10-15 évvel ezelőtt nyíltak meg hazánk nagyvárosaiban, a korszerű kereskedelmi hálózat első hírnökeiként. A komáromi Prior az idén ünnepli fennállása 10. évfordulóját. Az áruházak nagyságrendjében 2329 négyzetméter vásárlóterületével a közepesek közé sorolható. lim i in ...............................»in.......... hhmbm———WfWJBBJHUIHWII—1 Burgei iiiire l'apustliuj'nnk szerint tíz vásárlónk közül nyolc elégedetten távozik az áruházból Hajabác Mária két gyermek édesanyja, hat éve dolgozik a Priorban. — Naponta hat órát is állok a pult mögött, ennek ellenére szeretem a munkám. Sajnos, az áruház nem biztosít ideális munkakörülményeket számunkra. Nyáron légkondicionáló berendezés híján csak huzattal tudunk szellőztetni, télen meg általában hideg van, lehetetlen ktfűteni az áruház rósz» szül szigetelt épületét... (Magyarázatképp hadd említsük meg, hogy az áruház épületének eredetileg egész más célt kellett volna szolgálnia, ezért megnyitása óta sok hiányosság merült fel ) EZT A VEVŐT NEM SZERETEM Az áruház forgalmát számos szociális tényező befolyásolja. Az elárusítók nyilvántartják a város nagy Üzemeinek fizetésnapjait, és már egy nappal előtte feltöltik a polcokat. Ugyanis a vásárlók ilyenkor választják ki a másnap megvásárolandó árut. Ä forgalom szempontjából a hét legerősebb napja a péntek és a szombat, leggyengébb a hétfő. A bevételből arra is következtettek, hogy a vásárlók zöme 10—24-e között bonyolítja le a nagy bevásárlásokat. A Prior dolgozói nem panaszkodhatnak az egyhangúságra, hiszen naponta talán 500 vevőnek is felteszik a kérdést: Tessék! Prosím! Órákig tudnának mesélni a különféle vásárlótípusokról. Van, aki bevallja, kinek vásárol, miért, elmondja az egész családfája történetét, összebarátkozik az elárusítónővel. És az ilyen vevőt aztán könnyebb ki----------- iH 3 szolgálni, mint azt, aki sose tudja, hogy mit akar. — Mert ilyen is van! — állítja Pét» rovská Helena. — Ha legalább azt tudnák, hogy mit nem akarnak! Csak összetúrják az árut, közben kétszer-háromszor is megkérdem, mit parancsolnak, rám sem hederítenek, Ezt a vevőt nem szeretem. — Mivel búcsúzol az ilyentől? — Nem búcsúzom, tudom, hogy ha» marosan úgyis visszajön. Ismét türelmesen kivárjuk, míg befejezi a turká» íást, utána sző nélkül összerakjuk a rendetlenséget. Mint megtudtam, az áruház elárusítói rendszeres szakmai továbbképzésen — népszerű nevén, szakmai edzésen — vesznek részt. Ennek nemcsak elméle» ti, hanem gyakorlati része is van, itt adják át egymásnak a munkahelyi tapasztalatokat, és ezeken az „edzéseken" tüzetesen foglalkoznak a különféle vásárlótípusokkaí. Az egész Prior területén egyedül itt lehet panaszkodni a vevőkre, másutt nem. Az áruházban a vásárlók és az elárusítók kapcsolatát egyetlen íratlan törvény szabályozza: a vásárlónak csak jogai vannak. —o— Kísérletező, az új, bevált módszereket szívesen alkalmazó szakemberek vezetik az áruházat. Legutóbb önkiszol» gáló rendszerre építették át az első emeletet. Ezzel az átszervezéssel 3,5 munkaerőt takarítottak meg, az áru áttekinthetőbb lett, a vásárló könnyebben tájékozódik az áruházban, és csökkent annak a veszélye, hogy a vevő hazaérkezése után csap a homlokára: elfelejtettem ezt vagy azt vásárolni, E- gyetlen hátránya, hogy mellőzi az elárusító és a vevő kapcsolatát, és ez itt Komáromban kicsit hiányozni fog. Mert megmondom őszintén, hogy nemcsak az áruválaszték, a tiszta kultúrált kör» nyezet miatt szeretnek itt vásárolni, hanem a szívélyes kiszolgálás is vonz. Miért van az, hogy itt az emberek kedvesek egymáshoz? A választ a Prior igazgatóhelyettese már azzal is megadta, ahogy az elárusítókkal szemben viselkedik: nevén szólítja valamennyit, sőt a fiatalabbaknál még arra is emlékezik, amit ők már régen elfelejtettek, a felvételi beszélgetésük részleteire. És ahol a munkatársak ilyen szorosan kötődnek egymáshoz, ott az idegen, a vá- sáíró sem vész el. Zácsek Erzsébet Zolczer János felvételei Petrovská Helena: Ha legalább azt tudnák, hogy mit nem akarnak.., Kedves Lányok és Fiúk, Olvasók és Színházlátogatók! A Magyar Területi Színház 1979. únius 15-én (pénteken,} tehetségku- ató vizsgát tart. Az éftleklődök ]e- snjenek meg reggel 9.00 órakor a IATESZ Thália Színpadának épületben (Mojmírova 1). Elsősorban a Izép- és kelet-szlovákiai érdeklőik jelentkezését várjuk. A MATESZ igazgatósága (Helyszín: autóbusz-pályaud var, kispad. Szereplők: hatvan fölötti bácsi, ötvenöt körüli né ni. Történik: ma.) — Nem akar jönni az e buszl — Még tíz perc van az dulásig. — Nem nagyon vagyok errefelé ismerős, Ágcsernyőböi jöttem, a szovjet határ mellől — mondja a bácsi. — Én meg a Csallóközből vagyok, arra még sosem jártam — feleli b néni. — A kórházban van tán valakije, ahhoz jött? Vagy a fiánál volt látogatóban? — Nem, nem a... Komé romba megyek. Tudja, januárban meghalt a feleségem, azóta egyedül élek. Főzni nem tudok, oszt hozzá voltam szokva a finom meleg ételhez. Azóta, hogy az asszony meghalt, csak kolbászon, szalonnán meg konzerveken élek, de már nem bírom tovább. Nem veszi be a gyomrom a hideg kosztot. — Nem is jó az, attól csak gyomorfekélyt lehet kapni — bólint megértőén a néni. — Gyerek nincs, rokon sincs a faluban, akihez mehetnék, hát föladtam egy hirdetést az újságba, hogy egy hozzám való idős asszonyt keresek, aki főzne nekem, feleségül venném őt. Van házam is... Komáromból jelentkezett egy asszony» ke. Föladtam a táviratot, hogy ma érkezem, várjon az állomáson. — Én Is egyedül élek, már tizenkét éve. Meghalt az uram. A három gyerek már kirepült: fi «5 0) a lányomat férjhez adtam, a két fiam megnősült. A városban élnek. Minden gond az e- nyém, még szólni sincs kihez, csak ügy hallgatok magem- ban. A munkában, a szalag mellett nem lehet beszélgetni. Higgye el, jóember, tizenkét év alatt se szoktam meg az egyedüllétet, és már nem is fogom. Nincs annak mása, mint kettecskén leélni az életet. Mert nem Jó e férfinak 9e e- gyedül, de az asszonynak még úgy se. — Nem, nemi Nem Is lesz már házasság ez a miénk, nem lehet engem már vőlegénynek nevezni, csak amolyan szükségmegoldás az egész, hogy egymás magányát megosszuk, öregségünkre... Van egy kis pénzem is, meg már mi kell két öregnek?! Nyugalom, jó meleg koszt, társ ... — Éj Is nagyon jól tudok főzni — vág közbe a néni —, szerette Is az uram a Jó sava» nyú bableveseimet, meg a töltött káposztát, de finomat tudtam csinálni... — Nem volt párja az én asz- szonyomnak sei Nem is engedtem őt dolgozni a szövetkezetben! Csak legyen otthon, várjon meleg étellel, tartsa rendben, tisztán a házat... No, de már úgy látom, ez az én buszom leszl — Én is azzal megyek. De tudja mit, jóember, ne men|en maga Komáromba I Majd én megveszem a jegyét. Zolczer János ÖT BETŰ
