Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-01 / 18. szám

36 év eredményei Csehszlovákia mezőgazdaságában Együtt - egymásért a mezőgazdaságban is A Csehszlovákia Kommunista hektár-hozama megkétszerező- Mindazok az eredmények, a- Párt]a Központi Bizottságának dött. A Szovjetunióban az ered- melyeket a KGST-tagországök 13. ülésén elfogadott határo- mények még kimagaslóbbak, mezőgazdasága a szocialista zatok, valamint az egységes 2,3 szerese, Magyarországon gazdasági Integrációval elért, földművesszövetkezetek IX. or- pedig az említett időszak alatt hozzájárulnak hazánk nagyüze- szágos kongresszusa sok hasz- a 2,8 szerese lett a búza hek mi mezőgazdasági termelésé- nós útmutatással szolgálnak tárhozama. nek további fellendítéséhez, s hazánk nagyüzemi mezőgazda- A KGST tagországaival való lehetővé teszik, hogy földmű­sági termelésének. A mezőgaz- együttműködés nemcsak a nö- veséink megbirkózzanak a rá- dá'sági dolgozókra váró felada- vénytermesztésben eredményes, juk háruló nem kis feladatok- tok igényességét nv sem bízó hanem az állattenyésztésben, a kai. Az NŐK korszerű teiöüerendezéseket szállít a KGST országainak. ■ — m 5 Május elsejék a múltban és ma A múlt század végén, 1890. május else­jén ünnepelték a dolgozók először május elsejét mint a nemzetközi munkásság szoli­daritásának ünnepét. A május elsejék meg­ünneplésének gondolata 1889-ben Párizsban hangzott el a II. Internacionálé alakuló kongresszusán. A kongresszus határozata kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzet­közi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi 8 őral mun­kaidő bevezetését, és a II. Internacionálé nemzetközi kongresszusán elfogadott, a munkásosztály javát célzó határozatainak érvényesítését. A tüntetés Igen nagy napjául május 1-ét ajánljuk“ — hangzott a határozat. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a II. Internacionálé párizsi kongresszusá­nak határozata visszhangot keltett. Az első május elsejének megünneplésére kü­lönös figyelmet szentelt munkássajtö, nem kevésbé a hatóság és a burzsoá sajtó, a- mely megrémülve, véres forradalom kitö­rését jelezte e napra. A belügyminisztérium 1890. május 1-re a városokban betiltott mindennemű gyűlést és tüntetést. E napra mozgósították a biztonsági közegeket, a tűzoltókat, katonaságot. Ilyen körülmények között a május elseji gyűléseket városon kívül tartották meg. Szlovákiában az első nagyobb méretű nyilvános gyűlést Bratislavában 1891-ben rendezte meg a „Vorwärts“, „Napred“, „Előre“ nevű munkás kultúregyesület a külváros területén, a jelenlegi Mlynská do­linában —, melynek emlékére 1971-ben em­léktáblát helyeztek el. Az 1891-ben lezajlott gyűlésen követelték a nyolcórás munka* időt, a vasárnapi munkaszünetet és az ál- találos titkos választójogot. A korábbi kö­vetelések a II. Internacionálé határozatai­ra vonatkoztak. Koáice (Kassal munkássága 1897-ben ün­nepelte először május elsejét. Ez alkalom­mal kiadtak egy felhívást, magyar, szlovák és német nyelven, amely országos méretek­ben Is fontos irattári okmánynak számit. Ettől az időtől kezdve Kassa proletariátu­sa rendszeresen megszervezte a nemzetközi munkásság nagy ünnepét. Mint érdekes epizódot idézzük a követ­kező sorokat: „1909-ben Rózsahegyen (Ru- zomberok ] május elsejének ünnepén dr. Srobár elnökölt, magyar és szlovák nyel­ven tartotta megnyitó és záróbeszédét, e gyűlésen Surárrvi Lajos, a -Kassai Munkás szerkesztője tartott ünnepi' beszédet. Tíz évvel később, 1919-ben mint teljhatalmú miniszter Surányit Terezinbe internáltatta. Vannak még furcsaságok ebben a kapita-- lista világban.“ (Idézet a Munkás 1925. má­jus 1-1 számából.) 1932-ben a világgazdasági válság elérte csúcspontját. A válság következtében be­állott nemzetközi helyzetet Így határozta meg a Kommunista Internacionálé május elseji felhívása: „A történelemben példát­lan méretű, három éve tartó gazdasági vál­ság Idején ünnepli ez idén a nemzetközi proletariátus május elsejét. Olyan helyzet­ben, amelynek jellemzője a nagy nyomor, éhínség, az összes kapitalista és gyarmati országban. ... Eredménytelenül próbálta a burzsoázia a válságot leküzdeni..., most az imperialista háborúban keresi a kive­zető utat... Ml, az egész világ forradalmi munkásai, aikifc a kommunista pártban e- gyesüttünk, más út választására hívunk fel benneteket. Válasszátok a forradalmi harc útját, azt az utat, melyen más testvéreink, a Szovjetunióban győzedelmesen járnak. Ez nem könnyű út. Ez az üt áldozatokat kö­vetel, de a szocializmushoz és a szabad­sághoz vezet. Mutassátok meg a május el­sejei tüntetéseken harci akaratotokat.“ KoSlcében és az ország más helyein a különböző politikai pártokkal együtt készí­tették elő 1938-ban a május 1-i ünnepsé­geket. A kosicei menet mintegy tízezer főt számolt, és a hatalmas tüntetésnek egyet­len szónoka a város polgármestere, Ma- xon Milan volt, aki szlovák és magyar nyel­ven mondta el beszédét. Hangsúlyozta az ország megvédésének fontosságát, vala­mint a nemzeti kérdés demokratikus meg­oldását, a szövetségesekhez való hűséget. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadtuk. Ezu­tán felolvasták a határozati javaslatot, a- melyben ez állt: Az Itt élő különböző nem­zetiségű lakosság elhatározta, hogy közö­sen megvédi a békét, a demokráciát és a köztársaságot. — Mi, akik ezen a hatalmas manifesztáclón részt vettünk, lelkes han­gulatunk közepette nem gondoltunk arra, hogy pár hőnappal később majd Horthy Miklós fehér lovának patkói tapossák a város főutcájának kövezetét. Felszabadulásunk óta idén harmlncnegyed- szer ünnepeljük a szabad májust. Az idei felvonuláson pártunk XV. kongresszusa ha­tározatainak, valamint a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítését hirdetik transzpa­renseink. Míg mi emelt fővel, derűsen mo­solyogva lépkedünk a hatalmas menetben, addig a kapitalista világban munkástestvé­reink gondterhes arccal ballagnak (már ahol engedélyezik), attól rettegve, hogy a sok milliós munkanélküli sereg létszámát növelik majd." Róják Dezső nyitja jobban, mint az, hogy ebben az esztendőben 11,2 mil­lió tonna gabonát kell ter­mesztenünk. Jelentősen megnö­vekszik a szálastakarmány mennyisége — 14,4 millió ton na —, 1,7 millióval több a ta­valyinál. Az állami terv Idén több cukorrépával, olajos magvakkal, gyümölccsel, zöld­séggel és egyéb mezőgazdasági terménnyel számol. Ha mező- gazdaságunk eleget akar tenni ezeknek az igényeknek, latba kell vetnie minden erejét, hogy fellendítse, hatékonyab­bá tegye a nagyüzemi terme­lést, mindenekelőtt a hektár­hozamok növelésével, a jobb minőséggel, a veszteségek csökkentésével, valamint gaz­daságosabban kell bánni a ta­karmánnyal, hogy e téren ön­ellátók legyünk, és javítani kell az élelmiszerellátást is. Mezőgazdaságunk korszerű­sítésének egyik jelentős formá­ja az, hogy elmélyítjük együtt­működésünket a KGST tagor­szágainak mezőgazdaságával. As elmúlt esztendők tapaszta­latai arról tanúskodnak, hogy a szocialista országokkal való szoros együttműködés nélkül képtelenek lennénk megfelelni mindazoknak a követelmények­nek, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel járnak. Ennek kapcsán elegendő együtt len adattal érvelni: aligha ér­tünk volna el olyan eredmé nyékét a gabonafélék termesz­tésében, ha nem alkalmazhat­tuk volna más szocialista or­szágok korszerű termelési ta­pasztalatait. Szovjet vetőmag alkalmazásával az elmúlt 25 év alatt Csehszlovákiában a búza mezőgazdaság gépesítésében és az élelmiszeriparban is. Az e- gyüttmüködés elmélyítése és a gazdasági integráció szempont­jából fontos szerepet tölt be az a hosszú lejáratú gazdasági se­gélynyújtási és együttműködé­si terv, amelyet a KGST 32. 0- lésén fogadtak el. Ez a hatá i-ozat magában foglalja a KGST-országok növénytermesz­tése, állattenyésztése és élel­miszeripara szakosításának 1- rányelveit, különös tekintettel az egyes országok természeti adottságaira. Ennek az együtt­működésnek központi célja a mezőgazdasági növények neme­sítése, újabb és újabb nagyho­zamú fajták kitenyésztése és keresztezése, valamint a kor­szerű technológia bevezetése a mezőgazdasági termelésbe. A mezőgazdasági gépipar is azon ágazat, ahol az együttc, igyekezet igen szép eredmé­nyeket mutathat fel. A KGST közös vállalata, az Agromas ja­vaslatokat terjeszt elő szőlé­szeti, gyümölcs* és zöldségker­tészeti gépek gyártására, irá­nyítja e gépi berendezések mű­szaki fejlesztését, szakosítja előállítását. A KGST-országok mezőgazdaságának gépparkját ez a vállalat már 22 féle új típussal gyarapította, többek között néhány kertészeti gép­pel. Hasonló munkamegosztást terveznek éllemlszerípari vál­lalatok létesítésében ts. A kölcsönös segítség a szo­cialista országok között olyan ágazatokra is kiterjed, mint a fehérjék előállítása. A közel­jövőben együttes erővel takar- mányélesztő-gyár épül, mely­nek évi kapacitása 300 000 ton­na lesz. Tavaszi gondok a SZOVJET mezőgazdaságban Az elmúlt hetekben kolhozok, szov- hozok ezreiben figyelték aggódva a meteorológiai jelentéseket. Eső, hó, fagy, ismét olvadás — a legtapasz­taltabbak sem tudták megmondani, milyen tavasz Is várható az idén: hi­deg száraz vagy enyhe csapadékos. Egy azonban már bizonyos volt: mindazokra, akik felelősek az ország kenyeréért, rendkívül kemény mun­ka vár. A múlt évi, szokatlanul sze­szélyes időjárás alaposan próbára tette az embert és a technikát egy­aránt. A nehézségeket azonban sike­rült leküzdeni, és a hősies erőfeszí­tés — nyugodtan leírhatjuk így — eredménye közismert: gabonából 235 millió tonna rekordtermést sikerült betakarítani. Most, ezekben a napokban dől el, hogy a szovjet mezőgazdaság képes lesz-e megismételni a múlt évi bra­vúros teljesítményét, esetleg még egy-két lapáttal meg is tetézi a ta­valyi gabonahalmot. A feltételek ta­lán még keményebbek. Mint az Iz­vesztyija vidéki tudósítója jelenti, az őszi vetést a szeptember-októberi e- rős esőzések miatt nem mindenütt sikerült maradéktalanul elvégezni. A Trud helyzetfelmérő cikke pedig ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a szo­kásosnál jóval erősebb fagyok és a viszonylag vékony hótakaró miatt jelentős területeken kipusztult a ve­tés. Mindezt most, a tavaszi vetések idején kell pótolni. Az első eredményekről szólő be­számolók már egy-két rekordot is feljegyeztek. A jó szervezéssel, a munkaerő rugalmas irányításával, és nem utolsósorban a rendelkezésre ál­ló technika alapos előkészítésével sok helyen sikerült a tavaszi vetést re­kordidő alatt elvégezni. A Don men­ti Gigant szovhoznak a vetéshez mindössze három napra volt szüksé­ge, az ipatovszki járás mezőgazdasá­gi üzemei pedig hat műszak alatt vé­geztek ezzel az egész év eredményes­ségét döfttően befolyásoló munkával. Mindezek persze a kiemelkedő pél­dák. Mert nem egy helyen a gazda­ságoknak igen nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. A munkaerőhiány a mezőgazdaságban is egyre inkább érezteti hatását, különösen azokon a vidékeken, ahol az ipar elszívó ha­tása számottevő. Az erősen iparosí­tott tulai kerületben például kiszámí­tották, hogy száz traktorra mindösz- sze kilencvenegy traktoros jut, ami eleve tétlenségre ítéli a rendelkezés­re álló gépek egy részét. Az Izvesz­tyija cikke ismételten felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése elképzelhetet­len a szakemberképzés megfelelő ü= temü fejlesztése nélkül. Másutt — és ez a gyakoribb — a tavaszi munkák ütemét a rendelkezésre állő gépek nem kielégítő műszaki állapota féke­zi. Sok helyen a kis javítókapacitás­ra vagy az alkatrészhiányra hivatkoz­va nem készültek el idejében a kar­bantartási munkákkal, ezért sok jár­mű és mezőgazdasági gép tétlenség­re van kárhoztatva. A szovjet Köz­ponti Statisztikai Hivatal felmérése szerint egyedül az orosz föderáció területén a március 15-1 állapot sze­rint 173109 traktor volt még üzem- képtelen. Ez pedig, akárhogy is néz­zük, egyenlő jó néhány traktorgyár évi produkciójának a kiesésével. Mindezek a gondok nem újak. A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó, múlt évi júliusi plénumon elmondott beszámolójában Leonyíd Brezsnyev kemény szavaikkal bírálta azokat a gazdaságokat, ahol nem fordítanak kellő gondot a gépek karbantartásá­ra és szakszerű tárolására, nem szen­telnek elég figyelmet a szakember- képzésnek, ahol nem kielégítő a traktorok műszakszáma. A júliusi plénum határozatainak teljes megva­lósítása természetesen minden egyéb feltétel megléte mellet is elsősorban idő kérdése. Az úgynevezett nem fe- keteföld-övezet mezőgazdaságának in* tenzívebbé, produktívabbá tétele ér­dekében hozott intézkedések első e- redményei már láthatóak. A mező- gazdasági beruházások csupán ebben az övezetben az idén meghaladják a nyolcmilliárd rubelt, ami kereken 15 százalékkal magasabb a múlt évi ösz- szegnél. Mindez új mezőgazdasági* -ipari komplexumok, gépjavító állo­mások, gabonatárolók, melegházak, állattenyésztő telepek és — ne fe­lejtsük el — szakiskolák százait je­lenti. Az országos átlagnál gyorsabb ü- temben fejlesztik az övezet infra* struktúráját, kulturális, szociális, ke­reskedelmi ellátottságát. Az ötéves terv eddig eltelt három éve alatt felépült 11,3 millió négyzetméternyi lakóterület, ezer tanulót befogadó is­kola, elkészült 16,3 ezer kilométer hosszú, autóval járható út. Mindez együttvéve maga is elősegíti a falu, a mezőgazdasági munka vonzóerejé­nek növekedését, a fiatal szakmun­kásgárda számarányának emelkedé­sét. Mert bármennyire imponálóak Is a mezőgazdaságban dolgozó trakto* rok, kombájnok, különféle gépek mennyiségére vonatkozó számadatok, az ország kenyerét, végeredményben nekik, a kolhozok, szovhozok ove- rallba bújt modern mezőgazdászainak kell megtermelniük. Horváth J. József

Next

/
Thumbnails
Contents