Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-01 / 18. szám
iváló energetikai szakemberek K már régóta figyelmeztetik az emberiséget, hogy az elektromos áram nyerésének klasszikus nyersanyagai kimerülnek. A rohamosan csökkenő szén-, kőolaj- és földgázkészletek nem képesek fedezni a villanyáram-termeléssel szemben szüntelenül növekvő igényeket. Hasonlóképpen korlátozott a vízi és a szélenergia, s ezek kihasználása nagy beruházásokat, igényes műszaki problémák megoldását követeli. Az elektromos energia előteremtéséhez tehát új erőforrások kellenek. A termonukleáris reakció felfedezése óta az atomenergia az áram- termelés legnagyobb reményekre jogosító erőforrásai közé tartozik. E- zért az atomkutatás kezdettől fogva a világ élvonalbeli tudósainak tucatjai az atomenergia békés célú kihasználására összpontosítják törekvéseiket. Ebben az irányban rendkívüli igyekezetei fejtenek ki a Szovjetunióban, Obnyinszkban, ahol már 1954-ben üzembe helyezték a világ első atomerőművét. Csakhamar újabb atomerőműveket adtak át Belojarszk- ban és Novovoronyezsben. Az atomerőművekben történő á- ramtermelés tekintetében a Szovjetunió a világ élvonalbeli országai közé tartozik. A fejlődést legjobban az a tény szemlélteti, hogy míg az ob- nyinszki erőmű teljesítménye 5000 kliowatt volt, a leningrádi atomerőműnek egyetlen aggregátorja egymillió kilowatt teljesítményű. A Szovjetunióban jelenleg az a- tomerőművek igen kiterjedt építési programját valósítják meg. A munkát főképp a WER típusú és urán- -grafit reaktoré erőművek építésére összpontosítják. A WER típusú erőműveket kétféle változatban — 440 MW és 1000 MW teljesítményű reaktorokkal építik. Ezeket a reaktorokat az eddigi típusokkal szerzett tapasztalatok figyelembevételével fejlesztették ki. i Csehszlovákia is azok közé az or- szágok közé tartozik, amelyek kezdettől fogva érdeklődést tanúsítanak az atomerőművek építése iránt. Gépiparunk fejlettsége már az ötvenes években szerepet játszott abban, hogy elhatározták a Jaslovské Bo- hunice-i első atomerőművünk építésének megkezdését. Ez az atomerőmű a maga nemében egyedülálló prototípus a világon: progresszív típusú reaktora természetes uránérccel működik. Habár az építés ideje alatt sok problémát kellett megoldani, több prototípus elemet felülvizsgálni, az erőmű mégis 1972. december 25-én megkezdte az áramtermelést. A csehszlovák szakemberek a kutatásban, fejlesztésben, termelésben és a szerelésben, valamint a gyártmányaink gyakorlati felülvizsgálatában szerzett gazdag tapasztalatai lehetővé teszik, hogy igen tevékenyen részi vegyünk a KGST integrált programjának, az atomenergetika fejlesztésének megvalósításában. A legjelentősebb csehországi gépipari üzemeken (Plzen, Brno) kívül az a- tomerőművek berendezéseinek gyártásában jelentős szerepet kap a szlovákiai tlmaőei (Tolmács) gépgyár Is. Legfelsőbb párU és kormányszer* veink 1971-ben megtárgyalták a csehszlovákiai energiaipar fejlesztésének 1990-ig terjedő programját. E- szerint mintegy 12 000 megawatt e- lektromos teljesítményű atomerőművek kiépítését mérlegelik. Eredményesen fejlődő nukleáris együttműködés Már a mostani ötéves tervidőszakban két WER típusú atomerőmű kezdi meg az áramszolgáltatást, az egyik Jaslovské Bohunicében (V—1), melyet első atomerőművünk szomszédságában építenek, a másik pedig (V—2) a trebíői járásban DukoAtomaram vany na Moravéban épül. Mindkét atomerőműben két voronyezs típusú 440 MW teljesítményű reaktor lesz. Jaslovské Bohunicében a V—1 építését 1973-ban kezdték meg. Jelenleg a szerelési munkák befejezésén dolgoznak. Előreláthatólag jövőre megkezdhetik a komplex üzemelési próbákat. Ezzel egyidejűleg folynak a tervezési munkálatok további két atomerőmű építésének megkezdéséhez. A V—3 és a V—4 ugyanolyan típusú lesz, mint a Jaslovské Bohunicében és a Dukovanyban épülő atomerőművek. Felépítésük nagvban megjavítja majd energetikai mérlegünket. Ezenkívül atomkazánházak építését is előkészítik. Ezek hozzájárulnak a klasszikus tüzelőanyag-szükséglet csökkentéséhez, ugyanakkor a városok és ipari központok környezetét is javítani fogják. Jaslovské Bohu* nicén és Dukovanyn kívül más helyeken (Brno, Ziar nad Hronom) is mérlegelik atomerőművek, illetve tomkazánházak építését. Ezek építés se is 1990-ig befejeződik. Csehszlovákiában az utóbbi évtizedben tehát igen reális valósággá vált a villamosenergia és a hő atomerőművekben történő előállítása. Hasonlóképpen van ez a KGST többi tagállamában is, amelyekben úgyszintén növekszik az atomenergia jelentősége. Számítások szerint 1990-ig mintegy 180 000 MW kapacitású atomerőművek épülnek Némelyik országban az atomerőművek az áramtermelés nagy hányadát szolgáltatják majd (hazánkban kb. a 40 százalékát). Csehszlovákia nagyon jó előfeltételekkel rendelkezik az atomprogiam fejlesztéséhez. Évtizedek óta kiváló minőségű, hagyományos . erőműberendezéseket gyártunk, jó kohászati és gépipari bázissal, kellő uránérc- tartalékokkal, uránkoncentrátu m nyeréséhez szükséges berendezésekkel rendelkezünk. Első atomerőművünk jüzemelésével tapasztalatokat szereztünk. Mindez lehetővé teszi számunkra a jó együttműködést, mindenekelőtt a Szovjetunióval, a-- mely gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az atomberendezések készítésében. Az atomprogramban a KGST-or- szágok közös igyekezete lehetővé teszi számos tudományos és műszaki kérdés gyorsabb megoldását. A legfontosabb kérdések egyike a jó minőségű tüzelőanyag nyerése, amely lehetővé teszi az egész potenciális hőenergia kihasználását, további kérdés a nagyobb teljesítményű berendezések szerkesztéséhez ‘ a kiváló minőségű hőálló anyagok kifejlesztése stb. Nem kétséges, 1 hogy a KGST-tagállamokban az atomprogram rohamos fejlesztésével összefüggő kérdéseket sikeresen megoldják. Csehszlovákia ebben a törekvésben kimagasló szerepet tölt be, Anton Michálik mérnök Az atomerőművek berendezéseinél ezredmilliméteres pontossággal kell dolgozni, {aroslav Polásek a reaktor rozsdamentes alkatrészeit csiszolja. CSTK felvételek SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A SZISZ politikai oktatásához közölt segédanyagunk témája az atomenergia felhasználása az energiaszükséglet fedezésére. Az energiaszükséglet — különösen az olyan iparilag fejlett országokban, mint hazánk — állandóan növekszik, viszont a hagyományos energiahordozók tartalékai kimerülőben vannak. Éppen ezért hazánk és az egész szocialista közösség egy nagyszabású atomenergia-program megvalósításán fáradozik. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kogresszusán mondott beszámolójában ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „A tüzelőanyag- és energiaprobléma elvi és távlati megoldása hazánkban is az atomenergia felhasználása, amelyre a Szovjetunió hatékony segítségével kerül sor. Ez fontos szerkezeti átalakítást jelent népgazdaságunk távlati fejlesztése szempontjából, ezért az atomerőművek építésére kezdettől fogva fokozott figyelmet kell fordítani.“ A mikor 1972 végén Jaslovské Bohunicében felavatták hazánk első atomerőművét, a bizakodók azt mondták, hogy az ország belépett az a- tomkorba. A lépés nehéz, itt-ott biozny- talan volt. Az üzembe helyezést jó tizenhárom év meg-mégszakított munkája előzte meg. Az építés, szerelés elé hatalmas műszaki problémák tornyosultak, ráadásul kétszer Is leállították az építést. 1971-ben végre az energiaipar vezetői határozottságot mutatva kormánybiztost neveztek ki, biztosítandó az erőmű mielőbbi befejezését. Hatvan szakember érkezett a Szovjetunióból, akiknek segítségével, de egyébként is minden tudás, erő mozgósításával egy év alatt „tető alá“ került az erőmű, amely üzembe helyezését követően, símán, jól működik. A tizenhárom év persze nemcsak bizonytalansággal, hanem főleg tanulással, tapasztalatok gyűjtésével telt el. Lassan kinevelődött egy kollektíva — szakemberek, munkások —, amelyre ma Csehszlovákia merész atomerőmű-építési programját alapozza. 1956-től 1972-ig az A-l atomerőmű megépítésével 100 — 110 megawatt teljesítményt hoztak létre hasadóanyagból. Most nagyjából u- gyanennyi idő alatt, 1990-ig 8-10 ezer megawatt összteljesítményű atomerő- művi kapacitást létesítenek. Nem csoda hát, hogy a terv nemzetközi méretekben is feltűnő. Elégtelen széntartalékok A helyzet olyan, hogy a fejlett iparú Csehszlovákia nem nélkülözheti az a- tomenergiát. Már 1980-ban 83,5 milliárd kilowattóra elektromos energia lesz az ország szükséglete, és ezt hiánytalanul nem biztosítja a tervezett évi 125 millió tonnás széntermelés. Ezt a mennyiséget is mind nehezebb és nehezebb feltételek között kell kibányászni. Bár a következő években is a szilárd tüzelőanyag marad az alapvető energiaforrás, de belőle a tartalékok nem lesznek elegendőek. Ez persze csak az egyik oka az atomerőművek építésének. A másik: a környezetvédelem. Könnyű elképzelni, hogy a tervezett atomerőművi kapacitás helyettesítése hagyományos hőerőművekkel tetemes környezetszennyezéssel járna, míg az atomerőművek ilyen szempontból a legtisztább „üzemeik“, nem bocsátanak ki füstöt, kormot, nem szennyezik a levegőt. Nyomós okok ezek. Jelenleg folyik a V-l jelzésű erőmű építése, már eldőlt a V-2 megépítésének a kérdése is, 1982-re ezt az erőművet is átadják. Mindkettő Szlovákiában, Jaslovské Bohunicében létesül. Ezek az atomerőművek nemcsak tízszeres teljesítményükkel különböznek majd az A-l-es atomerőműtől. Az utóbbi nehézvízzel működik, míg a továbbiak a Szovjetunióban kifejlesztett voronyezsi típusú atomerőművek lesznek, könnyűvízzel, gőzfűtéssel működnek. A gépgyártás is bekapcsolódik A csehszlovák atomerőműépítési-prog- ram — más szocialista országokétől eltérően — a gyökerekig érinti hazánk gazdaságát, Iparát. Arról van sző, hogy nemcsak építeni, hanem gyártani Is szándékozunk atomerőműveket. 1974-ben írtunk alá egy szerződést a szovjet kormánnyal az atomerőművi berendezések gyártási kooperációjáról, valamint technikai berendezések szállításáról. E szerződés alapján 1980-ig szovjet dokumemA HAZAI táció alapján a csehszlovák gépipar öt reaktort gyárt és szállít, és 1980-tól már évi 4 rekatort fog gyártani. Emellett folytatódik az úgynevezett másodlagos berendezések gyártása is. Az 1982-ben átadásra kerülő V-2 jelzésű atomerőmű már teljesen csehszlovák gyártmányú lesz. Hazánkban több szempontból is kiemelt figyelmet szentelnek ennek a gyártási programnak. Először is így módunk nyílik a szovjet nyersanyagért kisebb a- nyagsziikséglettel nagyobb munkárafor- dítást igénylő termékekkel fizetni. Mivel a Szovjetunió hosszú távon vásárolója lesz a csehszlovák atomerőműveknek, ezeket sorozatban, igen gazdaságosan gyárthatjuk majd. Ráadásul ez a program — hasonlóan az űrkutatáshoz — magával vonja a haladást más iparágakban is, s ennek hasznát látja majd a termelőeszközöket, közszükségleti cikkeket gyártő Iparágak legtöbbje is. Az atomerőmű-gyártás révén a csehszlovák gépipar potenciálja újabb területen fog a KGST-országok rendelkezésére állni. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió, saját gyártását kiegészítve a csehszlovák reaktorokkal, berendezésekkel, ki tudja majd elégíteni a többi szocialista ország minden bizonnyal növekvő Igényeit atomerőművekből. Több ezren a tanfolyamokon A cél tehát igen tiszteletreméltó, az egész szocialista közösség érdekelt kifejező. Ehhez mérten a cél elérését szolgáló erőfeszítések Is nagyok. CsehszIo> vákiában e program végrehajtása jelenti a legnagyobb szerkezeti változtatást a gépiparban és a fémfeldolgozásban. Csak a reaktorgyártás kifejlesztésére a plzeiíl Sikoda-művekben 1980-ig 6 milliárd koronát ruháznak be. Itt már épül a hatalmas méretű, 32 méter magas reaktorcsarnok. Szintén milliárdos befektetésekkel Ostravában a Vítkovlcei Element Gottwald Vasmű hozzákezd a gőzgenerátorok, a reaktorok belső részeinek gyártásához, az olomoucl Sigma gyár a primális csöveket, szivattyúkat, speciális armatúrákat, a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár a szeparátorokat, gőzhevítőket adja majd. Ezenkívül számos más üzem Is bekapcsolódik a gyártásba, tucatnyi kutatóintézet a szükséges technológiák, mérési eljárások kidolgozásába. Az új termékek bevezetése sok gonddal jár, s ez sokszorosan érvényes a nukleáris energetikai berendezésekre, a- melyek gyártása nemcsak Időigényes, hanem a hibák következményeit tekintve nagy felelősségű feladat Is. A csehszlovák gépipar nem kezdi teljesen élőiről: már gyárt atomerőművekbe gőzhevítőket, szeparátorokat, mégis a bonyolult technológiájú termelés előkészítése, a szükséges új kapacitások üzembe helyezése egészében a következő hónapok, évek feladata lesz. Ebből kiveszik részüket az érintett vállalatok párt- és szakszervezeti szervei is: több ezer munkás, technikus tanul már a tanfolyamokon, sőt folyik már a szakmai felkészülés az atomerőművek második generációjának a kibocsátására az 1980-as évek végén, amely atomerőművek a mostani gázhűtés helyett folyékony nátriumhűtéssel tízeméinek majd. Az atomerőmű-program óriási ráfordítással valósul meg, de megéri, hiszen a nukleáris energetikai berendezések hazánk fontos kiviteli árucikkévé válnak, és hozzájárulnak majd az ország szélesebb körű beilleszkedéséhez a nemzetközi szocialista munkamegosztásba.
