Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-24 / 17. szám
dik oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét A MÁGNESESSÉG MÜITJÄBÖI Valamikor réges-régen — hogy mikor, azt nem is tudjuk — olyan köveket találtak, amelyek vonzották vagy taszították egymást. aszerint, hogy egymáshoz képest hogyan helyezkedtek el. Főként a Földközi tenger mellékén meg Indiában és Észak- Amerikában fordul elő elég gyakran a föld felszínéhez közel ez a kőzet, a mágnesvaskő. A mágnesvaskőnek ez a tulajdonsága azonban • valósággal eltörpül egy másik képessége mellett, amelyet minden valószínűség szerint Kínában ismertek fel először: ha egy darabját fadarabra erősítik és a nyugvó víz felszínére helyezik, mindig egy és ugyanazon irányba áll be. Valahányszor kimozdítják, mindig újból visszatér a kiválasztott irányba, ezért irányjelzésre kiválóan alkalmas. Erről az alkalmazásáról már i. e. 2700 körüli időből van írásos feljegyzés. Eleinte kocsira szerelték, hogy mutassa az irányt. Fababa állt egy falapra erősített mágneskövön, amely egy vízzel telt edényben úszott. A baba előrenyújtott karja mindig dél felé mutatott. Később a hajózásban is alkalmazni kezdték, s ezzel a nyílt tengeri hajózás és a kereskedelem nagy fejlődésnek indult. , Európába csak a XI. században került el az arabok közvetítésével. Lehetséges az is, hogy a kínaikaktól függetlenül a nor- manhok is felismerték a mágnestű különös viselkedését, mert enélkül aligha tehettek volna meg akkora felfedező utakat, mint az észak-amerikai partvidék végigcserkészése. Mint minden újfajta természeti jelenséghez, a mágnességhez is sokféle misztikus elképzelés fűződött. Középkori mondákban szerepelnek nagy veszélyt rejtő mágneses hegyek, amelyek magukhoz vonzzák a hajókat, amelyek aztán összetörnek az ütközéstől. 1660-ban Angliában jelent meg az első könyv, amely tudományos alapon tárgyalta a mágneses jelenségeket. Szerzője William Gilbert (zsilbert), Erzsébet angol királynő udvari orvosa. A könyv címe: A mágnesről, a mágneses testekről és a nagy mágnesről. Gilbert felismerte, hogy a mágnestű azért mutat egy meghatározott irányba, mert maga a Föld is egy nagy mágnes, és a Föld mágnessége hat ilyen módon a mágnestűre. Elméletét kísérletekkel is igazolta. Ö állapította meg azt is, hogy az északi és a déli mágneses sarok csak együtt fordul elő. Ugyancsak ő ismerte fel először, hogy a vas és az acél mágnesezhető, de csak az acél tartja meg a mágnességét. Galilei rendkívül nagyra értékelte Gilbert munkásságát, és így jellemezte: „Dicsérem, csodálom és irigylem Gilber- tet. Bámulatra méltó eszméket fejtett ki arról a tárgyról, amellyel már sok zseniális ember foglalkozott, de amelyet egyikük sem tanulmányozott figyelmesen... A legegyszerűbb dolgoktól nagy felfedezésekhez eljutni és a kezdetleges gyermeki vonások mögül kiérezni a rejtett, csodálatos művészetet — bizony nem tucatemberek műve ez: csak emberfeletti erejű zseniknél tapasztalhatunk ilyen éleslátást és gondolatokat.“ Ha a mágnesvaskőből készített rudacskát vagy tűt átfúrják úgy, hogy függőleges tengely körül vízszintes síkban foroghat, az mindig meghatározott irányba mutat. így van ez a Föld minden pontján. Ez az irány közelítőleg — de nem pontosan — megegyezik a földrajzi észak-déli iránnyal. A mágnestű beállásának az irányát mágneses észak-déli iránynak nevezik. Ebből a tényből arra következtetünk, hogy a Földet körülvevő térben mindenütt mágneses hatások lépnek fel, vagyis röviden: a Földet mágneses tér veszi körül. Ha Igaz az, hogy a Föld egy nagy mágnes — márpedig igaz — akkor ennek az óriási mágnesnek is vannak sarkai, pólusai, mint a mágnestűnek. Az első amit a mágnestű elárul, az, hogy a Föld mágneses pólusai a földrajzi sarkok közelében vannak, de nem pontosan ugyanott. Minden mágnesnak van középpontja is, a két pólust összekötő egyenes középpontjában. Kiderült, hogy a Föld mágneses középpontja nem esik egybe a Föld középpontjával, hanem attól elég nagy távolságra, mintegy 300—400 kilométerre van. és szüntelenül vándorol, változtatja a helyét. V ölt egy kislány 1971 — Jane Fonda dajkára bízza hároméves kislányát, hogy elvállalhassa a Klute című film főszerepét. Talán megérezte, hogy ezt az ajánlatot nem lehet visszautasítani? Lehet. A következő évben u- gyanis átvehette érte azt az aranyszobrocskát,, amelyet csak a legjobbak kapnak: az Oscar- -díjat. Jane Fonda 1937-ben született New Yorkban. Évekig mit sem sejtett apja foglalkozásáról. Amikor édesanyjától megtudta, hogy Henry Fonda ünnepelt filmszínész, egyre többet játszott el apja szerepeiből. Pedig az apa keveset foglalkozott Jane-nel... A lány viszont így is rajongott érte. Ö volt a példaképe. Még társaságban is hasonlított rá: visszahúzódó jane Fonda és Jon Voight a Hazatérés c. filmben volt és sértődékeny. Tizenkilenc éves korában , festegetni kezdett, majd Párizsba utazott, és művészeti isko- keztek. Jane Fonda tipikus vészi elismerés embert hitelét lába járt; közben franciául és hollywoodi ízű gicces hősnőket is megerősítette. Vietnamba u- olaszul tanult, zongoraleckeket, ajajjított, mert a producerek tazott, hogy végre közelről Is balettórákat vett és színész- kasszasikerre törekedtek, és a megismerje azt a népet, a- kedett. De minél többet tanult, 25 éves lányban csupán a melynek védelmében már ad- annál elégedetlenebb és nyug- Riassz nőt“ látták. Jane Fon- dig is sokat tett. Bejárta az or- talanabb volt. Színésznő akart da páriZSba „menekült“ — de szágot, sajtóértekezleteket tar- lennt, csak nem tudta elkerül- ismét skatulyába esett. A tott, s a hanoi rádió hullámul apja árnyékát. Amikor rá- Vad angyai0któl a Barbarelláig hosszán átkozta az amerikai jött, hogy lehetetlenre vállal- bZálnos filmet forgatott, de hadsereg mindenre elszánt ka- kozott, úgy döntött: lemond a m}ncjegyikben ugyanaz a nő tonáit. Utazás Vietnamba címterveiről. Fotómodell lett, és volt. ruhátlan és vonzó. mel dokumentumfilmet is íormegteremtette anyagi függet- géétves ismeretség után fe- gatott, amelyet 1974-ben a liplenségét. Kapós volt, és nem ]es^güj ment R0ger Vadtmhez, csel nemzetközi filmfesztiválon tudta, miért. Vagyis nem akar- neves francia filmrendező- is bemutatott, ta tudni... höz, Brigitte Bardot egykori Jane Fondát tévében leguMagas történet. Ez volt a férjéhez. Házasságuk első évei- tóbb A lovakat lelövik, ugye? címe annak a filmnek, amely- ben úgy nyilatkozott, hogy című filmben láthattuk, amely ben első szerepét kapta. A pre- nem lenne képes gyermeket ne- egy maratoni táncverseny trainier után azt nyilatkozta, hogy vélni. Aztán pontosan Brigitte gikus történetét elevenítette megtartja a Fonda nevet, mert Bardot születésnapján megszü- fel. A mozinézők néhány hét- nélküle évekig kellett volna letett Vanessa, s a kismama tel ezelőtt Fred Zinnemann Jüanja a befutásra. Akkor u- már az anyaságot tartotta a liájában találkozhattak vele, s gyanis már világosan látta, legfontosabbnak életében — a már útban van a szinkronstú- hogy a tartós sikerhez nem- színészet mellett. diók felé legújabb filmje is, csak tehetség kell. Az 1972-es év aztán meg- amelyért ebben az évben kaA Volt egy kislány nagy sí- hozta Jane Fonda számára azt pott Oscar-díjat: a Hazatérés, kerü brodwayl bemutatója u- az ajándékot, amelyet világsitán újra .filmszerepek követ- kérnék neveznek. A magas mű- —«z— A z amerikai űrprogram büszkesége, a „legnagyobb és legtökéletesebb űrberendezés“ csalódást okozott alkotóinak. Az 1974-ben kilőtt, 85 tonna súlyú Skylab, amely 90 percenként körülrepülte Földünket és tudományos ürlaboratóriumként működött, a vártnál sokkal nagyobb gyorsasággal ereszkedik lefelé, és az a veszély fenyegeti, hogy a Földhöz közel elég. Hogy ezt a katasztrófát megelőzzék, a NASA tudósai merész mentőakciót dolgoztak ki. Azt tervezték, hogy egy űrhajót lőZuhan a nek fel, amely rakétamotort erősítene a Skylab egyik végéhez, s ez vagy magasabb pályára lökné a veszélyeztetett űrberendezést, vagy pedig az óceánba repítené. Miután azonban minden számba jöhető körülményt megfontoltak, a tudósok belátták, hogy ez az akció túlságosan kockázatos lenne, és minden valószínűség szerint nem járna kellő sikerrel. így tehát várható, hogy a Skylab zuhanó meteorként végzi be pályafutását, és a gigantikus méretű űrállomás részei lakott területekre esnek. Az űrprogramot kidolgozó szakemberek nem tudják pontosan meghatározni, mikor kerül sor erre a „váratlan visszatérésre“. Feltehetően 1979 és 1980 között. Tudják, hogy az űrállomások nagy része az atmoszférában ég el s a roncsok 6440 kilométer hosszú és 160 kilométer széles területre esnek. Ennek a területnek mintegy 75 százalékát víz alkotja és szárazföldi része ritkán lakott, ezért a NASA tudósai szerint a veszély nem nagy, kevesebb sérüléssel és anyagi kárral számolnak, mint a meteoritok esetében. Brian Marsden, a nagynevd Smithson-intézet asztrofizikai obszervatóriumának asztranómusa egyetért ezzel a véleménnyel, és azt állítja, hogy tulajdon- kéDDen „nincs mitől félni“. Talán Igaza van, de ez mindenesetre nem csökkenti a Skylab okozta csalódást. A b program sikertelen kimenetelének oka egy tudományos tévedés; a tudósok nem számítottak a 70-es évek végén nagyobb meny- nyiségben jelentkező napfoltokkal és azok hatásával a Skylab pályájára. Ezek a nagy mágneses viharok villamossággal töltött részecskékkel teli felhőket kavarnak, felmelegítik és tágítják a földi atmoszféra felső rétegeit. Ezáltal a keringési pályán található tárgyak nagyobb ellenálást kényszerülnek leküzdeni és esésük felgyorsul. Ez történt a Skylabbal is. A megmentésére irányuló akció — amelyet közben Carter elnök jóváhagyásával már leállítottak — 26 millió dollárba került. így a NASA tudósainak nem marad más hátra, mint bízni Brian Marsden optimista feltevésében, és remélni, hogy a Skylab zuhanása nem okoz súlyos anyagi károkat, ami további milliókat emésztene fel. Éva anyánk unokanővére Lucy idilli életét a tóparti dús füves térségen töltötte, rákot, teknőchúst és kroko- diltofást csemegézett. Azonban hátgerincsorvadás kínozta és húszéves kora táján bele is pusztult bajába. Csekély hárommillió évvel később Lucy híresség lett. Az antropológusok, a- kik megkövesedett csontozatát Etiópia északkelen részén, Afar vidékén 1974 novemberében megtalálták, ez év elején tették közzé kutatási eredményeiket. Következtetésük szerint Lucy képviseli az emberi fejlődés hiányzó láncszemét — ö Éva ősanyánk egyik legöregebb nénikéje. Nevét a Beatles- s slágertől kapta JLucy in the j Sky with Diamonds’), mivel a kutatók más lemez híján ezt a dalt hallgatták szinte a végkimerülésig táborukban. Lucy felfedezése aligha- hanem megrázza az emberiség családfáját. Donald C. Johanson (Clevelandj szerint Lucy az ősember eddig még nem azonosított fajtájához, az Australopithecus afarenstshez tartozik. A Science című folyóiratban azt állítja, hogy ez a fajta volt a modern ember és a már millió évekkel ezelőtt kihalt emberfajok közös őse. Johanson még inkább meghökkentette tudós kollegáit azzal a hipotézissel, amely szerint a törzsfejlődés során az ember a majomtól sok- \ kai később vált el, mint ed- j dig hitték. Johanson ezen elmélete sok komoly vitát fog még kiváltani, hiszen a legtöbb paleontológus ezt a Darwin-féle eseményt 15-20 millió évvel ezelőttre teszt. Johanson még ' inkább meg- lük. Azt mondja: „A hárommillió éves homonid primitív foga, állkapcsa és koponyája azt bizonyítja, hogy a szakadás nem történhetett meg húszmillió évvel ezelőtt. Ha ez akkor történt volna, a hárommillió éves lény csontozata sokkal fejlettebb lett volna*. Szerinte az ember és majom szétválása mindössze nyolcmillió éve történhetett, de az is lehet, hogy csak ötmillió éve. Hogy valóban így van-e, egyelőre vita tárgya. Annyi viszont tény, hogy a végleges válaszig sok komoly férfi veszi még szemügyre az egy méter tíz magas Lucy ősanyánk földi maradványait. mí hím r* VANÍ Reklámprőba Baleset történt egy pincérrel egy ottawai IKanada) étteremben. A leves felszolgálása közben egy mellette elhaladó vendég meglökte, így a leves az asztalnál ülő elegáns öltözetű férfira ömlött. A pincér meglepetésére az asztaltársaság nevetésben tört ki. A későbbi magyarázat szerint az érintett egy tisztítócég tulajdonosa, amely többek között ezzel a mondással hirdeti magát: „Nem tesz semmit, mi minden foltot eltüntetünk!“ Elterelő manőver Nyolc élethűen ábrázolt meztelen nő szobrát állította ki Beverly Hillsben (USA. Kalifornia állam) levő villája kertjében egy olajsejk. Összeütközésbe került a rendőrséggel, mert a jól látható meztelen alakok elvonták néhány autóvezető figyelmét, s emiatt a villa előtt több esetben baleset történt. Vizet kap a sivatag A Szundukli-homoksivatagban f Szovjetunió) 50 kilométer hosszú vízvezeték építését kezdték meg. Ez az acélütőér és soksok elágazása az Amudarja Szovhoz több mint 200 ezer hekár területű sivatagi legelőjének öntözését teszi lehetővé, hozzájárulva ezzel a karakül juhok tenyésztésének fejlesztéséhez. A sivatagban másfél millió köbméter befogadóképességű víztároló létesül és nyolc itatókomplexumot helyeznek üzembe. Építésük befejezése után a szovhoz minden juhásza átlagosan 2000 juhot tud majd gondozni, tízszer annyit, mint jelenleg. Analfabetizmus Az UNESCO adatai szerint a földön jelenleg körülbelül 800 millió analfabéta él. Számuk 1980-ig várhatóan további 20 millióval emelkedik. Sok a fülke... Késő este az alaposan becsípett szállóvendég az előcsarnok túlsó végéből odakiáltja a hotelportásnak: — Hé, portás, maguknál nem működik a lift! — Bocsánat uram, a lift rendben van, csakhogy Ön a telefon- fülkében áll. oldal - hetedik oldal - hetedik olda
