Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-24 / 17. szám

AZ IFJÜSÁG HOZZÁJÁRULÁSA Beszélgetés Michal Zozul'ákkal, az SZLKP KB Titkárságának tagjával, a SZISZ SZKB elnökével (Folytatás az 1. oldalról) Mily kár, hogy Szlovákiában az egységes If­júsági szervezet szétverésére a CSKP áprilisi plé­numának előestéjén került sor, akikor, amikor a párt legmagasabb tisztségébe megválasztották Gustáv Husák elvtársat! Mint ismeretes, a CS1SZ 1969 februárjában oszlott fel a bratíslavai szlo­vákiai konferencián. Megtörtént, bár az idő táv­latából el kell ismerni, hogy a CSISZ akkori funkcionáriusai közül sokan nem értetteik egyet az egységes szervezet szétverésével. Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezetei Társulásának számos járási bizottsága a járási pártbizottságok támogatásával továbbra is egységes ifjúsági szer­vezetként dolgozott a marxizmus-len inizmusnak az ifjúsági szervezet munkájára vonatkozó ta­naiból kiindulva. A CSKP KB 1969 áprilisi plénumán Gustáv Hu­sák elvtársat választották pártunk élére. A CSKP KB e plénumát joggal tekintjük jelentősnek, sőt történelminek. Ezzel kezdődött el az az időszak, amely alatt sikerült kivezetni a társadalmat a mély válságból, és amelyet úgy jellemezhetnénk, mint a párt marxista-leninista jellegéért folyta­tott küzdelem, és az állam konszolidálásának korszakát. A CSKP KB áprilisi plénuma és az azt kővető időszak döntően befolyásolta a gyermek és if­júsági mozgalom további fejlődését Csehszlová­kiában. A Gustáv Husák vezette Központi Bizottság elv» szerű marxista-leninista politikája mintegy jel volt a gyermek és ifjúsági mozgalomban uralko­dó helyzet megoldására. Csakhogy ez a helyzet nem volt egyszerű. Számolni kellett azzal, hogy sók fiatal elhitte az „emberarcú szocializmusról“ hirdetett hamis jelszavakat, és az ifjúságnak, il­letve szervezetének a szocialista társadalom épí­tésében betöltött szerepéről hirdetett hamis el­méleteket. E ténnyel az újonnan megalakult egy­séges ifjúsági szervezet vezetősége is számolt. A SZISZ I. kongresszusáig, tehát az 1972-ig terjedő időszakot a fiatalokra oly jellemző forradalml- ság, egészséges lelkesedés és az új szervezet é- pítésére vonatkozó marxista elvek következetes betartása jellemezte. A gyermek- és ifjúsági moz­galom marxista jellegéért vívott küzdelem első két évében háromnegyed millió fiatal vallotta magáénak a programját. A SZISZ tagállománya azonban gyorsan bővült. A SZISZ I. kongresszusáig, de főleg a két kong­resszus között eltelt időszak a frontális fellépés időszaka volt az ifjúság megnyeréséért a CSKP politikájának támogatására, a fejlett szocialista ffilfcn'tésécB. Egyúttal aznnhan fllóhty re is kellett lépnünk és javítani kellett a SZISZ és Pionírszervezete munkáját. A SZISZ Központi Bi­zottsága a párt és főleg Husák elvtárs gondosko­dásának köszönhetően megoldotta a szervezet to­vábbi fejlesztésének néhány alapvető, tartalmi kérdését. Erre törekszünk továbbra is. Nagy se­gítségünkre volt továbbá a lenini Komszomol és a szocialista országok testvéri ifjúsági szerveze­tei. Rövidén összefoglalnám az elmondottakat: nem vált be rosszakaróink jóslata. Az ifjúság túlnyo­mó többsége lelkesen részt vállal a CSKP XV. kongresszusán kitűzött program megvalósításá­ból, a szocialista társadalom továbbfejlesztésé­ből. Jól kiépített, akcióképes, a fiatalokhoz kö­zel álló gyermek- és ifjúsági szervezetünk van, amely a CSKP oldalán megkezdte a harcát az ifjú nemzedék szocialista gondolkodásáért, és eb­ből a harcból győztesen került ki. Ez a fontos és döntő, jóllehet a mi munkánkban is előfordul­nak még hibák. + A forradalmiság, marxista következetesség, a marxista-leninista párt legjobb tapasztalatainak érvényesítése puszta frázis, ha ellentmondásba kerül a valósággal, a gyakorlati politikai és esz mei eljárással. De a következő tények ékesen bizonyítják, milyen gyorsan megváltozott az if­júság körében és az ifjúsági mozgalomban ural­kodó helyzet: 1970-ben a SZISZ alakuló konfe­renciájának évében a szövetségnek negyedmillió tagja volt. 1972-ben, a SZISZ I. kongresszusa i- dején már ennek a háromszorosa, 1977-ben, a SÄ1SZ -Hr—hangra—uealior pedig már egymillió- 361 ezer. Az ifjúság körében végzett munka mér­céje azonban nemcsak a taglétszám növekedése. Ennél sokkal fontosabb — mint ahogy már em­lítetted is — a fiatalok gondolkodásmódjában elért változás. Az, hogy miként nyilvánul meg a megváltozott szemlélet a fiatalok gazdasági, kul­turális, tudományos-technikai és szakköri aktivi­tásában. Mit lehet e tekintetben leszűrni a párt és az ifjú nemzedék kapcsolatán keresztül? — Részben már válaszoltam e kérdésre. A fia­talok szocialista gondolkodásmódjának a szocia­lista cselekvésben kell megnyilvánulnia. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a fiatal nemzedék ma­gáénak vallja a CSKP és a XV. kongresszusának programját, mert boldog jelenének és jövőjének biztosítékát látja benne. A párt politikájának el­ismerését tükrözi az is, hogy az ifjú nemzedék az élet minden részén aktívan Igyekszik azt meg­valósítani. Felelősségteljesen kimondható, hogy ma nincs a társadalom életének olyan területe, ahol ne tevékenykednének a fiatalok, a SZISZ tagjai. Az ifjú nemzedék részvállalása a fejlett szocialista társadalom építésében a párt és az ifjúság vagy az ifjúság és a párt összeforrott- ságát bizonyítja. + Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán a következőket mondta a fiatalokról: ... mindig fi­gyelembe vesszük, hogy az ifjúság hazánk jövő­je.“ De idézhetnénk még egész sor kijelentést, amely a fiatalokhoz való forró és őszinte kap­csolatról tanúskodik. Sőt, ezeket a kijelentéseket tényekkel is alátámaszthatjuk. A képviseleti tes­tületeknek például a 38 százaléka fiatal. Egyre több fiatal van vezető beosztásban, a SZISZ tag­jaiból kommunisták lesznek. Vagy említsük azo­kat a népjóléti intézkedéseket, amelyek igen­csak kézzelfoghatóan érintik az ifjúságot. Meg­térítjük, megháláljuk-e maradéktalanul ezt a nagy gondoskodást, bizalmat? — Az ifjúság és szervezete, a SZISZ és Pio­nírszervezete nagyra becsülik ezt a kapcsolatot, amely a fiatal nemzedék felkarolásában jut ki­fejezésre. A párt szava tettekké válik. Ez a tény meghatározza az ifjúság álláspontját a párttal szemben és tetteit programjának megvalósításá­ban. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a SZISZ- -tagok, a fiatalok, és a legifjabb nemzedék, a pionírok tettekkel hálálják meg a CSKP gondos­kodását. Naponta tanúi vagyunk annak a hősies mun­kának, amelyet a fiatalok az ötéves terv igényes feladatainak megvalósításáért végeznek. A párt és a szocialista társadalom ezt az igyekezetei már nemegyszer nagyra értékelte. Az, hogy szö­vetségünk és ifjú nemzedékünk részt vesz a tár­sadalmi feladatok megoldásában, magában véve még nem jelenti azt, hogy nincs mit javítani, helyrehozni. Mondjuk például a hatékonyság és a minőség komplex experimentumának megoldá­sában, vagy a tudományos-műszaki Ismeretek el­sajátításában és gyorsabb gyakorlati alkalmazá­sában. Ezeket a feladatokat szövetségünk tagjai ismerik, és az évzáró taggyűléseken már számos ötlet született a megoldásukra. + Miben kellene még kézzelfoghatóbban meg­nyilvánulnia annak a felelősségnek, amelyet az ifjú nemzedék és a szövetség együtt vállalt a fejlett szocialista társadalom felépítéséért, hogy valóra váltsuk a CSKP politikájában rögzített „mindent a népért“ lenini irányvonalat? — Erre a kérdésre részletesebben kellene vá­laszolni, de a válasz egyébként benne van szö­vetségünk munkájának irányvonalában. Ettől füg­getlenül mondom, hogy többek között abban is, hogy a fiatalok még jobban elmélyüljenek nap­jaink gondjaiban és örömeiben. Meg kell tanul­nunk jobban örülni a jó munkának, és büszkébb» nek kell lennünk a közös munka eredményeire. Az ifjúság veleszületett tulajdonsága az az igye­kezet, hogy még inkább bekapcsolódjék a mun­kahelyen, a lakóhelyén felmerülő kérdések meg­oldásába. Éreznie kell a hazánk jelenéért és jö­vőjéért együtt vállalt felelősséget, szemmel kel! tartani és megoldani a munkahelyen és a lakhe­lyen felmerülő gondokat. Nem hagyhatjuk ezzel kapcsolatban figyelmen kívül a Pionírszervezet és az egységes ifjúsági szervezet, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség meg­alakulásának 30. évfordulóját. Továbbra is tanul­junk a haladó gyermek- és ifjúsági mozgalom forradalmi történetéből, és folytassuk elődünk, a CSISZ munkáját. Minden előfeltétel megvan ah­hoz, hogy szövetségünk a CSKP oldalán ezután is minden erejével kivegye részét a fejlett szo­cialista társadalom építéséből. A harmincas jegyében Pionírjaink sikerrel képviselik iskolánkat a különféle járási, kerületi versenyeken. Most, a pionírszervezet jubileumi évében s a nemzetközi gyermekév kapcsán még több alkalmuk nyílik a bizonyításra, a közössé­gi munkára. Bátran állíthatom, nem pa­naszkodhatnak tanulóink. Egymást érik a különféle rendezvények, s köztük minden­ki talál kedvérevalót — Cserge Terézia, a Nagyszarvai (Rohovce) Alapiskola igazga­tóhelyettese, a pionírok barátja vallott így ez évi munkájukról. Cserge Terézia tizenhét éve követi figye­lemmel a pionírok tevékenységét ebben az iskolában. Ötleteivel, tanácsaival, szervező- készségével mindig segített a pionírcsapat céljainak megvalósításában. — Szeptember óta a harmincas jegyében élünk. Nagyon sok érdekes akciót rendez­tünk azóta. Természetesen a P-30 pionír­menet a legfőbb eseménye ennek az évnek. Örömmel teljesítik a gyerekek valamennyi feltételét. Az érdekes pionírjáték sok-sok lehetőséget tartogat számukra a társadalmi és pionírmunkában egyaránt. Nagyszabású szórakoztató vetélkedőt rendeztünk a fiúk és lányok között. Példásan sikerült a csa- patsorakozőnk, a pionírok bebizonyították, hogy kiválóan ismerik a SZISZ Pionírszer- vezetének alapszabályait, jelképeit és jel­vényeit. Az elkövetkező néhány hónapra tervezett megmozdulásokról Méry Beáta, a Klement Gottwald Pionírcsapat elnöke számolt be: — Nagy izgalommal készülünk az Iskola igazgatóságának nagydíjáért meghirdetett atlétikai versenyre. Jelentős esemény lesz az első pionírrokkal való találkozás. Ők már édesanyák, édesapák, felnőtt emberek, de bizonyára sok érdekeset mondanak majd nekünk csapatuk kezdeti éveiről. És mi kí­váncsiak vagyunk arra is, hogy azóta ho­gyan alakult életútjuk, hol, merre dolgoz­nak, s milyen a kapcsolatuk a mai pionírok­kal, mennyire sikerült átadniuk gyermekeik­nek azt a lelkesedést, amely őket abban az időben bátor feladatok megvalósítására ösz­tönözte. A csapat megalapítója, első veze­tője, Koller Szilveszter nem ebben a falu­ban él, de meghívjuk őt is, és mindazokat, akik időközben elköltöztek községünkből. Tények, adatok, sikerek, szép eredmé­nyek és helyezések fémjelzik a nagyszar­vai pionírok tevékenységét a pionírszerve­zet jubileumi évében is. Sikerüknek nincs különösebb titka, bármelyik pionírcsapat követheti őket: gondos vezetéssel mindenütt rendszeres, eredményes és örömteli lehet a pionírmunka. BENYÁK MARIA Erika, lesz pioníréra? Nehéz lenne felsorolni, mi mindent kaptam a pionír- szervezettől: alkotó kedvet, felejthetetlen élményt. E- zért tartottam ki a pioní­rok mellett ma is 17 éve­sen. Ha a pionírszervezet 30. születésnapjáról esik szó, szinte filmként peregnek le előttem azok az évek, a- mikor még én is pionír vol» tam. Vezetőnk, Bazsó Teréz, Dobosi Irén megtanítottak arra, mit jelent pionírnak lenni, mit jelképez a vörös nyakkendő, a pionírjelvény, hogy a pionír segítőikész, példás a tanulásban, visel­kedésben ... Közben gimnazista lettem, de magamban hordom a pionírévek szépségét. Szü­lőfalumban, Naszvadon (Nesvady) jelentkeztem az akkori csapatvezetőnél, Mls- kovics Józsefnénál, hogy instruktorként szeretnék be­kapcsolódni a pionírmunká­ba. Útba igazított, és sok jő tanáccsal ellátott. A kezdet kicsit nehéz volt. A pioníravatásra kellett e- lőkészítenem a gyerekeket Beszélgettünk az első pio» nírok munkájáról, a pionír- szervezet fontosságáról, megtanultuk a pioníresküt. Az avatásra egy vasárnap délelőtt került sor a helyi művelődési otthonban. A nő­szövetség rendezte, s annak elnöke, Szabadosová Alzbe- ta kötötte fel a gyermekek­nek a nyakkendőt. Eljöttek a szülők, nagyszülők. Csak­úgy zengett a kultúrház az új pionírok esküjétől, és én örültem, mert tőlem tanul­ták meg. A jelenlevők egyí- kének-másikának szemé­ben a könny is megcsillant. Sikerült. Aztán a rajgyűlések. Meg­próbáltam színessé tenni valamennyit. Tavasszal hó­virág, íbolyaszedés, hulla­dékgyűjtés, nyáron fürdés, úszás, télen vidám hógolyó­csaták ... Érdekes mesedél­utánt is tartottunk, pionír­jaim önálló műsort készítet­tek: szavaltak, énekeltek, s így játszva teljesítettük a lángok feladatait. Az akkori pionírjaim ma már hatodikosok. Nagyon jólesik, hogy ragaszkodnak hozzám. Rendszeresen össze járunk, de ha az utcán ta lálkozom velük, azért meg kérdezik, lesj-e pioníróra Nagyon jó velük dolgozni Műsort készítettünk a nő napra, vitadélutánokat ren deztünk, vasárnap délutá nőnként moziba járunk, té len gondoskodunk a mada rákról. Pionírjaim jó tanulók. De nemcsak ez: az iskolában a takarító néni megmondta, hogy a VI. B osztályban a legkönnyebb takarítani, mert sehol sincs szemét. Védenceim pionírhoz Illően viselkednek. Tóth Erika MICHAL ZÄLETA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents