Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-24 / 17. szám
Szlovákia három kerületének székhelyén szombaton és vasárnap kerül sor a SZISZ kerületi konferenciáira, illetve Bratislavában a SZISZ városi konferenciájára. Ezeken megvitatják az elmúlt két év és a járási konferenciák munkájának az eredményeit. Már a SZISZ járási konferenciáinak tanácskozásai leszögezték, hogy társadalmunk a CSKP bölcs és előrelátó politikájának megvalósításával az utóbbi két évben is sokat fejlődött, s vele együtt fejlődött Szocialista Ifjúsági Szövetségünk is, amely fenntartás nélkül és messzemenően támogatja pártunk politikáját. Az utóbbi két évben Szlovákiában százezer új taggal gyarapodott szövetségünk. Ma a SZISZ ütőképes és tekintélynek örvendő szervezet. A több mint tizenötezer alapszervezetben a tagok lehetőséget találnak elképzeléseik megvalósítására. A SZISZ soron következő kerületi konferenciát ts arról tárgyalnak majd, hogyan tehetnénk még sikeresebbé a szervezeti munkát. A konferenciák alkalmából erre a kérdésre kértünk választ a SZISZ járást bizottságainak elnökeitől. 2 innig Kommentárunk Utolérni önmagunkat Manapság bizonyára kevés munkahely akad, ahol az „utolérni önma* gunkat“ ne lenne a mindennapok legfontosabb feladata. Persze az Is lehet, hogy nem egészen így mondják. „Behozni a lemaradást“, ez a lényege amiről szólni akarok. A cél érdekében sorra születnek a kötele-' zettségvállalások, de ezúttal ne csináljunk a szükségből erényt, hiszen az indítékok között tagadhatatlanul ott szerepel a kényszerűség is, a jő szándék és az ügybuzgalom mellett. Ez a tény pedig éberségre int, hogy a termelési mutatók értékelésekor nehogy túlságosan a mennyiség lebegjen a szemünk előtt, hátrányára a másiknak — a minőségnek. Már csak azért sem, mert ügy négy-öt évvel ezelőtt szinte naponta hangsúlyoztuk, hogy a jelenlegi ötéves tervnek a minőség ötéves tervének kell lennie. Manapság mindez jóval ritkábban hangzik el ilyenformán. Ha pedig minőségről beszélünk, nemcsak az egyes gyártmányok műszaki mutatóinak az ideálist minél inkább megközelítő értékeit kell szem előtt tartanunk. Itt van például a környezetvédelem kérdése. Jó pár évvel ezelőtt olvastam egy statisztikai kimutatást, amely szerint Szlovákia fővárosában az egy főre eső zöldövezet mennyi« sége a nagyvárosok vonatkozásában állja az összehasonlítást, az élvonal követelményeivel. Nos, ha helytálló a statisztikáról az a megállapítás, hogy mindegyiknek megvan ama hibája, hogy eltakarja a lényeget, ak* kor a jelen esetben ez duplán is ér« vényes. Az akkori statisztikára egyik napilapunk humorrovata Is reagált, mégpedig sietett hozzátenni, hogy helytálló az állítás, ha a főváros területéhez hozzáadjuk a Csallóközt, meg a Kis Kárpátokat. Ez persze a- zért túlzás, de mindenképpen igaz az, hogy a zöld terület elhelyezkedése mindenképpen kedvezőtlen, és különösen az a város belterületén. Hogy hogyan „jön“ ide a minőség vagy a hatékonyság?! Ügy, hogy eme két — mondhatni — korkövetelmény betartásával, azok fokozásával tudjuk „megkeresni" az életkörnyezet javításához és védelméhez szükséges eszközöket. Márpedig erre égetően szükség van. A példákat — bizonyítékként — tovább is sorolhatjuk. A légszennye« ződés mértéke jóval meghaladja a megengedettként elfogadott határértéket. A főváros szennyvize mind ez ideig tisztítást nélkülözve folyik a Dunába. A Kis-Dunát kőolajszármazékok szennyezik. Mindkét folyó „táplálja“ a Csallóköz föld alatti vízmedencéjét, amely Közép-Európa legjobb és legnagyobb ivóvízkészlete is egyúttal, így annak tisztaságát is „bőségesen“ veszélyezteti. Víz és levegő — az élettér két legalapvetőbb összetevője, így nem csoda, hogy e- gyenértékű tényezőkként szerepelnek a környezetvédelem sürgősen megoldandó kérdései élvonalában, s fontosságuk az idő múlásával hatványozottan fokozódik. A védekezés stratégiájának kidolgozása önmagában sem kis tehertétel, nem beszélve a megoldás költségességéről. E költségek előteremtése pedig — a- hogy már fentebb említettük — kizárólag az anyagi javak termelésének folyamatában érhető el. A termelés volumenjének növelésével, a termelés hatékonyságának növekedése mellett a minőségi követelmények fokozásával. Vagyis az önmagunk utolérésének emlegetése nemcsak divatos szóvirág, hanem követelmény, amely szorosan összefügg legalapvetőbb létérdekeinkkel. Mészáros János J ÄN GÁLÁD, a SZISZ losonci (LuCenec) jb elnöke: „Szervezetünk nagy figyelmet szentel a szabad idő hasznos megszervezésének, a kultúrmunkának, az ifjúsági kluboknak. Bár e téren már jelentős sikereket értünk el, még vannak hibák is. Számos klubnak nincs kidolgozva a klubrendje, nincs vezetője, akt törődne azzal, hogy a fiatalok valóban hasznosan töltsék az időt. További kluboknak hiányos az a- nyagí felszerelése, vagy egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek, például télen nem fűthetők. Ezeket a problémákat szeretnénk megoldani saját erőnkből, esetleg a társadalmi szervek és szervezetek segítségével. Jő lenne, ha országos viszonylatban is egységes alapokra helyeznénk a klubmozgalmat.“ PETER CUCHTA, a SZISZ svidníki jb elnöke: „A SZISZ II kongresszusa igényes feladatokat tűzött ki az alapszervezetek és pionírcsapatok elé a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Ez politikailag és sokoldalúan képzett funkcionáriusokat követel. Sajnos, a funkcionáriusképzés eddigi gyakorlata nem kielégítő, nem tökéletes. Ezért a járási pártbizottság és a Politikai Nevelés Házának segítségével elemezzük a káderkiválasztás és képzés mai helyzetét, és a kapott eredmények a- Iapján tervet dolgozunk ki a kádernevelésre, figyelembe véve az ifjúság rétegződését. Reméljük, hogy ezzel, Illetve a képzett káderek segítségével ösztönözzük majd a további munkát.“ LADISLAV LAKATOS, a SZISZ rimaszombati (Rimavská Sobota) jb elnöke: „Járásunkban a SZISZ-munka legnagyobb féke- zőjének a járási bizottság és az alapszervezetek közötti laza kapcsolatot tartom. Nem mindig és mindenütt sikerül elérnünk azt, hogy az alapszervezetek megvalósítsák a felsőbb szervek határozatait. A megoldást a járási bizottság szerveinek és bizottságainak Jobb munkájában látom. Mindenekelőtt MERÉSZ CÉLOKKAL javítani kell az instruktorok munkáját, akiknek naponta kapcsolatban kell lenniük az alsóbb szervekkel, a lapszer vezetekikel, hogy segíthessék őket tevékenységükben. E cél megvalósítása után megszilárdul a belső szervezeti munka, és ez nemcsak a mi járási szervezetünknek, hanem az egész szövetségnek a célja.“ JOZEF MATLÁK, a SZISZ Kogioe-vidéki jb. elnöke: „A járási konferencián azzal foglalkoztunk a legtöbbet, hogyan segíthetnénk mi. fiatalok még jobban a mezőgazdasági termelés további fejlesztését járásunkban. A cél, hogy a KoSice-vidéki járásban legalább 42 mázsa gabonát, 60 mázsa kukoricát, 60 mázsa szénát takarítsunk be hektáronként, az egy tehénre eső évi tej- hozamot 3000 literre emeljük, a vágómarhánál napi 80 deka. a sertéseknél pedig 50 deka súlygyarapodást érjünk el. E nagyszabású tervek megvalósításából részt akarnak vállalni a mezőgazdasági üzemekben dolgozó SZISZ-tagok, többek között az a 400 SZISZ-tag is, akik az irányításban dolgoznak.“ PAVOL DORMAN, a SZISZ topolöanyi jb elnöke: „Mindjárt a járási konferencia után hozzáláttunk, hogy javítsuk a funkcionárius- aktíva összetételét. A járási bizottságon jelenleg működik egy vezetőképző Iskola, amely évente 50 aktivistát nevel. Az iskola nagyon jó szolgálatot tesz, de most arról van szó, hogy továbbképezzük minden egyes alapszervezet funkcionáriusát, mégpedig a tagság összetételének megfelelő differenciáltsággal, hogy a képzett funkcionáriusok még tovább javíthassák az alapszervezetek munkáját, ami köztudomásúan a leglényegesebb. Nagy figyelmet fogunk szentelni továbbá az összevont községek problémájának, főleg ott, ahol nincs helyi nemzeti bizottság. A Nemzeti Front járási bizottságán a legközelebbi napokban terjesztjük elő azt a javaslatunkat, hogy a központi községekben hozzunk létre egységes alapszervézete- ket. az ide tartozó községekben pedig SZISZ-csoportok jönnének létre.“ MARTIN SÜTOVSK?, a SZISZ Dóin? Ku- bin-i jb elnöke: „A most folyó ténykedést időszakban mindenekelőtt adósságtörlesztésünk van a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal szemben, főleg az újonnan alakult egységes földműves szövetkezetekben. Nem lehetünk elégedettek azonban a tagfelvétellel az olyan nagy üzemekben sem, mint a niünái Tesla vagy a púchovi Makyta. Ezért a jövőben elsősorban a politikai-szervező munkát akarjuk javítani, hogy ezzel fellendítsük az alapszervezetek tevékenységét is. Már megtettük az első lépéseket, hogy megszilárdítsuk a SZISZ szerveinek tekintélyét.“ JOZEF SLOBODA, a SZISZ L bratislavai körzeti bizottságának elnöke: „Szerintem nem elegendő az a módszertani segítség, amelyet az alapszervezetek kapnak a kulturális és művészeti alkotómunkába. Ennek egyik oka az, hogy a körzeti bizottságnak nincs hol kulturális és művészeti, illetve módszertani irányító munkát végeznie. Ezt igazán fájlaljuk, mert a mi körzetünkben neves színművészeket, Irodalmárokat, zene- és képzőművészeket kapcsolhatnánk be a SZISZ-munkába, ha lenne megfelelő klubunk. E problémát szeretnénk haladéktalanul megoldani a fiatal képviselők és a polgári testületek segítségével, támogatást várunk az I. számú körzeti nemzeti bizottságtól.“ FRANTlSEK WINTER, a SZISZ Ziar nad Hroreom-i jb elnöke: „A gondok helyett hadd szóljak inkább a tartalékokról, és azokról a munkaformákról, amelyeket a legközelebbi időszakban meg akarunk valósítani. A SZISZ- tagok nem egyformán kapcsolódnak be a szervezeti életbe, s itt kell keresnünk a legnagyobb tartalékokat. Ez vonatkozik az alapszervezetekre is, ha összehasonlítjuk a munkájukat. Nagy figyelmet szentelünk ennek a kérdésnek a járási konferencián, jóllehet már régóta foglalkoztat bennünket. A jövőben javítani akarjuk a belső szervezeti életet, az alapszervezetekben, gyakrabban bízunk meg tagokat személy szerint feladatokkal, és gyakoribb lesz az ellenőrzés is.“ (ki) Dr. Magyarics Vince: AZ IFJtSÁGI EGYSÉG SZÜLETÉSNAPJA Április 23-4n ünnepeltük az egységes haladó ifjúsági szervezet, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) megalakulásának 30. ■ évfordulóját. A Csehszlovák Ifjúsági Sző« vétség alakuló konferenciája 1949. április 23-án, szombaton, zajlott le Prágában a vinohra- dyi Rádiópalotában. A négy nemzetiség fiataljainak legjobbjai vettek rajta részt azzal az elhatározással, hogy létrehozzák az ifjú nemzedék egységes szervezetét. A konferencián felszólalt a csehszlovák kormány képviselője, s hangsúlyozta, mennyire szükséges az egységes CSISZ, amely a következetes egyenlőség alapján felzárkózz tatja soraiba a cseh, szlovák, lengyel, ukrán és magyar nemzetiségű fiatalokat, ezzel is szilárdítva a dolgozó nép egységét. A Cseh Ifjúsági Szövetség és a Szlovák Ifjúsági Szövetség elnökének felszólalása s az azt követő vita után a konferencia elfogadta az egységes ifjúsági szervezet alapszabályzatát és megválasztotta a vezetőséget. A CSKP KB elnöke, Klement Gottwald köztársasági elnök levélben fordult a konferencia résztvevőihez, melyben hangsúlyozta, hogy az ifjú nemzedék a csehszlovák dolgozó nép egységének szószólója és ősz- szekötő ereje. Hangsúlyozta to vábbá, hogy az egységes ifjúsági szövetség, ha erős, milliós szervezetté fejlődik, fontos küldetést tölthet be az ifjúság szocialista szellemben való nevelése és az ötéves terv feladatainak megvalósítása során, nemzeteink egységének j megszilárdításában, valamint a békéért és a haladásért folyta« tott világméretű küzdelemben. 1 A konferencián elfogadott a- lapszabályzat kimondta a Csehszlovák Köztársaság területén működő négy nemzetiségi ifjúsági szövetség egy közös tömegszervezetbe, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe való egyesítését. A szövetség szervezeti felépítésének alapjául a demokratikus centralizmus elvét vették. Szlovákiában megalakították a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságát. Elfogadták azt az elvet, hogy a fiatalokat munkahelyükön tömörltsék az alapszervezetbe. A helyi alapszervezetek azonban nyilvántartották az üzemi és az iskolai szervezetek tagjait is, hogy azok a lakóhelyükön működő ifjúsági szervezet munkájába is bekapcsolódhassanak. A CSISZ PIONIRSZERVEZETÉ- NEK MEGALAKULÁSA Az egyesítő konferencia a már működő hazai pionírcsapatok és a szovjet pionírszervezet tapasztalataiból kiindulva kimondta a csehszlovák pionlrszervezet létrehozásának szükségességét, ez volt az e* gyik legfontosabb határozata. Ezzel megteremtette a legifjabb nemzedék következetes szocialista szellemben való nevelésének feltételeit A konferencia határozata kimondta, hogy a CSISZ azoknak az előző ifjúsági szervezeteknek az örököse és haladó hagyományainak folytatója, amelyek részt vettek a kapitalizmus és a fasizmus elleni küzdelemben, s legfontosabb feladatának az ifjúság szocialista nevelését és a szocializmus építésébe való bekapcsolódását tekinti. A határozat kimondta: „U- gyanúgy, ahogy az ifjúságnak önmaga kibontakoztatásához szüksége van a szocializmusra, a szocializmusnak is szüksége van az ifjúságra“. Olyan ifjúságra van szüksége, amelyet áthat a hazaszeretet, amely é- ber és minden ellenséggel szemben kész hazáját megvédeni, népének hű fia, s amely szolidáris a világ dolgozó népének harcával. Tanulni vágyó, sokoldalúan művelt, szakképzett ifjúságra van szüksége, a- mely óvja és gyarapítja a nemzeti vagyont. Rátermett, az a- kadályok elől meg nem futa- modő, újra törekvő, alkotó ifjúságra, amely szereti az életet és a munkát. Életével, szüleihez fűződő kapcsolatával Is példát mutató fiatalokra van szüksége, akik őszinte kapcsolatot teremtve íiúk-lányok közt létrejövő családjukkal nemzeti létünk szilárd támaszai lesznek. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség olyan ifjúságot akar nevelni, amely segít az ötéves terv megvalósításában és a szocializmus építésében. A határozat a legközelebbi időszak legfontosabb feladatait Is megszabta: 1. Következetesen kell teljesíteni minden területen a CSKP IX. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeket. 2. Nevelni az ifjúságot, az ötéves terv élmunkásait, tökéletesíteni a munkamódszereket, magasabb fokú képzettséget szerezni. 3. A falvakban nagyobb munkatermelékenységre törekedni, belépni a földművesszövetkezetekbe. 4. Lelkiismeretesen elvégezni az iskolai feladatokat, biztosítani az ifjúság sokoldalú j művelődését és továbbtanuld- i sát a főiskolákon. A konferencia az ifjúsági J mozgalom szervezeti egységé- j ért folytatott harc kícsúcsosodását jelentette. Ezt a harcot a haladó ifjúság a CSKP vezetésével már a burzsoá köztársaság idejében megkezdte, de győzelmes befejezésének lehetőségét csak 1948. februárja hozta meg. Ezzel lezárult a csehszlovák Ifjúsági mozgalom történetének egyik fontos szakasza. De valójában csak most kezdődött el a küzdelem az egész fiatal nemzedékért, hazánk Ifjúságának valódi egységéért, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért. Az ifjúsági mozgalom fejlődésének új szakaszába lépett, melyben a fő feladat mór nem a szervezeti alapokon nyugvó egység létrehozása, hanem a fiatalok öntudatos szocialista egységé* nek megteremtése volt. Az egységes Ifjúsági szervezetek 35 éves fejlődése 1945, a felszabadulás éve őta minden akadály és nehézség ellenére sikeres volt. Lezárult az egységes ifjúsági szervezet megteremtéséért folytatott küzdelem. Létrejöttek a feltételek a csehszlovák fiatalok egységének megalapozásához. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség pár« tunk vezetése alatt fontos szerepet játszott a népi demokrácia vívmányainak megszilárdításában és a szocializmus építésében. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ezeket az eredményeket csakis pártunk vezetésével érhette el. Csehszlovákia Kommunista Pártja rendíthetetlen bizalommal tekint ifjúságunk* ra, és elvárja, hogy az ifjú csehszlovák nemzedék egységes szervezetével az élén dicső tettekkel Írja be nevét hazánk szocialista építésének és a kommunizmusért folytatott küzdelmének krónikájába.
