Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-24 / 17. szám
Legyen köztünk minél több boldog ember A SZISZ munkája nemcsak abbál áll, ami számokban kifejezhető és mértékegységekben lemérhető, hanem abbéi is, ami nem mérhető le olyan könnyűszerrel: pionírmunkáböl, gyermekekkel töltött időből. Most, a SZISZ PSZ megalakulásának 30. évfordulója kapcsán mindenekelőtt a pionírok és a SZISZ-tagok viszonyáról beszélgettünk Hutvógner Sándorral, a SZISZ SZKB pionírosztályának vezetőjével. — Lemérhetők-e egyáltalán a SZISZ Pionírszervezetének harmincévi változásai? — Nem, és ezt meggyőződéssel mondom, hiszen már évek éta végzek pionirmunkát. A gyermekek még sohasem kaptak annyit a társadalomtól, mint jelenleg, még sohasem volt olyan sokrétű a szabadidő-foglalkozásuk, mint most és nem utolsósorban még sohasem volt annyi barátjuk, mint most. A legtöbb természetesen a SZISZ-esek között. És az a jó, hogy nem valamiféle születésnapi ajándékról van szó, mert a fiatal rajvezetök száma az utóbbi éveikben rendszeresen emelkedik, és reméljük, hogy ez a folyamat nem áll meg. — A pionírszervezetnek jelenleg csaknem 70 ezer rajvezetője van, ezek fele SZISZ-tag. Több mint 50 ezer SZISZ-tag instruktorként jár a gyermekek közé. Nem tudom, elég-e ez vagy kevés, mert a pionírdolgozók járási konferenciáin itt-ott még lehetett hallani azt a kívánságot a gyermekek részéről, hogy „gyertek közénk gyakrabban .. — A pionírcsapatokat szerencsére már nem a rajvezetök, pionírdolgozók számbeli hiánya aggasztja, hanem munkájuk minősége. A gyerekek ma már nem elégszenek meg azzai, ha a rajvezető kiviszi őket az erdőbe. Szakszerű magyarázatot igényelnek: miért száradt ki a fa, miért nincs tisztás ott, ahol tavaly még volt, miért van szemétdomb az erdő szélén stb. Olyan kérdések ezek, amelyekre a jó rajvezető akkor Is válaszol, ha a gyermekek nem kérdik. Esetleg közösen „el is tüntetik“ az erdőszéli szemétdombot. Az a jó pionírvezető, aki engedi, hagyja, hogy a gyermekek állandóan tanuljanak tőle. Munkánk sikere, szervezetünk népszerűsége tulajdonképpen rajtuk, a pionírdolgozökon múlik, akik na= ponta keresik a kapcsolatot a gyermekekkel. És jő érzéssel mondom, hogy a kapcsolatkeresés kétoldalú, két Irányból Indulnak egymás felé a kezek: a gyermekek és a pionírdolgozók irányából. — A SZISZ PSZ tevékenységét a jubileumi pionirévben az „Éljünk, tanuljunk és dolgozzunk a szocializmusért“ jelszó fejezi ki. Erre épül a pionirszervezet idei központi nevelési tkciója a P—30 (Pionírmenet). Mi a lényege? — A P—30 a pionírok és szikráik nevelési rendszerét számos időszerű rendezvény gazdagítja. A gyerekek a P—30 keretén belül megismerkednek a tudományos világnézet a- lapjaival, különféle akciók megrendezésével felkeltjük érdeklődésüket a tudomány és a technika világa iránt; további feladatunk, hogy a gyermekekben elmélyítsük a szocialista és proletár Internacionalizmus érzését, hogy erősítsük bennük a kollektív szellemet, a hazaszeretetei. — Befejezésül térjünk még vissza a SZISZ és annak Pionírszervezete kapcsolatához. — Nem kevés, amit a SZISZ-esek tesznek a pionírokért, de nem valamennyien elkötelezettjei a gyermekeknek. Kár, mert a pionírmunka nemcsak a gyermekeket, hanem a náluk pár évvel idősebbeket is gazdagítja. Sok ötven éven felüli pionírdolgozónk van, akik a pionírszervezet megalakulása óta élnek a gyermekekért, és az ő példájuk a legszebb. Fáradságos munkájukért a legdrágább ajándék sem lenne e- léggé kifejező köszönet, mert őket minden ajándéknál sok= kai becsesebb érzés boldogítja: a gyermekek szeretete. Legyen köztünk minél több Ilyen boldog ember. Gnstőv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök gyakran találkozik a fiatalokkal. Képünk egyik kladnöi látogató sakor készült. AZ IFItSÄG HOZZÁJÁRULÁSA BESZÉLGETÉS MICHAL ZOZULÄKKAL, AZ SZLKP KB TITKÁRSÁGÁNAK TAGJÁVAL, A SZISZ SZKB ELNÖKÉVEL Tíz évvel ezelőtt, április 17-én a CSKP Központi Bizottsága megválasztotta a párt új vezetőségét Gustáv Husák elvtárssal az élen. Az új pártvezetés olyan bonyolult politikai és gazdasági helyzetben vette át az ország irányítását, amely társadalmi életünk minden területét érintette. Nem volt kivétel az ifjúsági mozgalom sem. Az új pártvezetés irányítása alatt azonban fokozatosan alapvető pozitív változások álltak be. Hogyan tükröződik ez vissza az ifjúság és egységes szervezete, a Szocialista Ifjúsági Szövetség életében, erről beszélgettünk MICHAL ZOZUEÄK elvtárssal, az SZLKP KB Titkárságának tagjával, a SZISZ SZKB elnökével. + Hogy enyhe kifejezéssel éljünk, az ellenfél táborában kárörvendő hitetlenség get váltott ki az új pártvezetésnek az a szándéka, hogy új, napfényes korszakba vezesse a társadalmat. Ha ez érvényes volt a társadalomra, akkor annál inkább érvényes volt az ifjúsági mozgalomra. Hiszen az egykori egységes ifjúsági szervezet 17 szervezetre és egész sor irányzatra bomlott, ami azokra az időkre jellemző volt. Elnök elvtárs, te a beavatott szemszögéből mondhatod el, hogy milyenek voltak akkor az esélyek. — Először egy kicsit elevenítsük fel az emlékezetünketI A párt és a társadalom életében bekövetkezett 1968-69-es vál» ságos évek rendkívül fájdalmasan érintet” ték a haladó gyermek- és ifjúsági mozgalmat is. Az „új szemléletek“, amelyek beszivárogtak a gyermekek és az Ifjúság akkori szervezetének, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek a legfelsőbb szerveibe, elavultnak, haladásellenesnek, merevnek és nem eléggé vonzónak stb. nevezte a szervezetet, és fokozatosan megbontotta azokat az alapelveket, amelyekre ez a szervezet épült. Meggyöngült és végül fela bomlott az egységes Ifjúsági szervezet. Megszűnt az eszmei, politikai, akció- és szervezeti egység. (Folytatás a 3. oldalon) Beszélgetett: Záesek Erzsébet S3 SS
