Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-10 / 15. szám

8 műi Zorán Sztevanovity — Ügy tudom, a decemberi lengyel- országi túrná óta csak a Zorán III. cí­mű nagylemeze foglalkoztatja. — Kéthónapos munka után csupán annyit tudok mondani: harmadik nagy­lemezem külső szerzői megváltoztak, s ez minden bizonnyal új színt hoz majd a palettára, A dalok kilencven százalé­kát Presser Gábor, Dusán öcsém, Som­ló Tamás és Karácsony János írták, te­hát ez is az LGT berkein belül készül — Ami a zenei stílust illeti, meny­nyiben különbözik majd a Zorán III. az előbbi kettőtől? — Azt hiszem nagyobb különbség lesz majd a második és a harmadik le­mez között, mint az első és a máso dik között volt. A fővonaltól viszont most sem tértünk el. — Értesüléseim szerint Sándor Pál, az ismert filmrendező Zorán show-t ké­szít a televíziónak. Nem olvastam még a műsor for­gatókönyvét, de biztosan sok érdekes» séget tartalmaz, hiszen a nagysikerű LGT—show-t is ő rendezte. — A műsort április első felében ve­szik képmagnóra. Tudja már kik lesz­nek a show vendégei? — A pontos névsor még előttem is ismeretlen, de az LGT és Tarján Győr* gyi biztosan a meghívottak között lesz= nek. — Szlovákiai körútra nem gondolt még? — Dehogyis nem. A múlt évben is nyélbe akartam ütni egy hosszabb tur­nét, de az ajánlatok — furcsa módon — valahol elakadtak Hogy hol, nem tudom. Pedig a levelek ötven százaié» kát szlovákiai fiataloktól kapom... Vagy nekem kellene kopogtatnom az illetékesek ajtaján? Kollégáim közül so­kan ezt teszik. Én máshogy gondolko» zom. És különben sem szoktam ajánla­ni magamat... (g. szabó] ERUPTION A nyugat-európai lemezstúdiók szak­emberei a modern stúdióberendezést ki­használva, az utóbbi években diszko- »számokat „gyártanak“. A nyugatnémet HANSA-cég számos együttessel, köztük a Silver Conventionnal, a Boney M-mel és az ERUPTION-nal kötött szerződést. Az ERUPTION együttes három évvel ezelőtt alakult, amikor a Party, Party című slágerük listavezető dal volt. Az ERUPTION a Boney M után a HANSA- lemezcég második nagyágyúja. A szo­cialista országok közül először az NDK- ban vendégszerepeitek, tavaly pedig a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjá­ban is bemutatkoztak. Az együttes leg­újabb slágere a Hagyj egy kis fényt. (bogdányj Villanófényben énei Molnár Albert mégcsak kérte; Ady, József Attila már sür g ite, követelte; Gál Gábor. Fábry Zoltán már sikoltotta. könyörögte; Sütő András, Illyés Gyula már jajongja: legyen könnyű az álma, ne eméssze a Duna-part népeit gyötrő, nyelvet, agyat, szí vet tépő gond! Hiszen az oly sok vihart megélt né­pekre, nemzetekre egy élet és eey halál leselkedett itt nevad ellen. Egymást e- mésztve széthulltak a nagy eszmék, semmi sem lett a még oly szép ügyből sem Bartők megénakelte magyar, szlovák, román, szerb-hor- vát parasztjai is mindig u gyanazt a szöveget dalolták, csak épp a dallam volt vál­tozó: a keservesnél keser­vesebb. A Duna-táj minden talpalatnyi földjén egy ke­serve volt a parasztnak és egy öröme az úrnak. Az e­András Vásárhelyen nem­csak „nyelvújjftó“, de a „nyelvében él a nemzet“ gondolatának mécsese. Valami hasonlók jutottak az eszembe, amikor a kas­sai (KoSicej délvárosi CSE- MADOK-alapszervezet Pin­ceszínházában Tompa Lász­ló budapesti előadóművészt hallgattam. A műsor ezt a címet viselte: „Anyám köny- nyű álmot igér“. „De lehet- -e könnyű álma annak, a­Tompa László budapesti éli, aómüvész „RENDEZNI VÉGRE KÖZÖS DOLGAINKAT“ minden idők századaiban. Egyformán gyötört e tájé­ken magyart, románt, szlo­vákot, szerbet — török, ta­tár, osztrák, náci veszede­lem. Egyformán lépett se­regbe, a szabadiig zászlaja alá a Duna táj minden né­pe, ha az \! nyomók, nyo­morba döntők ellen kellett csatát vívni. E" -forma gond és egyforma öröm „nyom­ja“ most is e népek vállait: boldogulni, egymásért, egy mást segítve, hidakat és nem árkokat építve. Folyt már itt elég könny, elég vér, elhullt már itt sok nem­zet legjobbja. Égettek itt már könyveket, koncentrá ciós táborokba toloncoltak ártatlanokat, megkínoztak bűnteleneket. És mindig e- gyütt. kézben a kézben, váll­vetve győzött csak a Du­na-táj népe — minden fe* gyiknek az, hogy paraszt, a másiknak az, hogy úr volt. A Duna felszíne most is „fecseg és hallgat a mély“ József Attila mégis vallató- ra fogta a mélységet, még­is kikérdezte titkai felől. Meghallgatta a panaszt, ke serves versbe szedte azt. „Elegendő/harc, hogy a múl­tat be kell vallani./A Duná­nak, m-’ly múlt, jelen s jö- vendő./Egymást ölelik lágy hullámai./A harcot, amelyet őseink vívtak,/Békévé oldja az emlékezés/s rendezni végre közös dolgainkat,/ez a mi munkánk/és nem is kevés.“ Ady Párizsban, a Szajna parton sétálgatva a „magyar vagyok“ létkérdés gondolat fölött emésztette magát. Fábry stószi remete­ségében az internacionaliz­mus példaképe lett, Sütő kit nyomasztó gond e- mészi?“ — kérdezi Pamo gáis Béla bevezetője, ame­lyet a Pinceszínház rende­zője Havasi Péter tolmácsolt a harminc főnyi közönség­nek. A kérdés jogos és a felelet ott fogantatik Szen­ei Molnár Albert, Ady, Jó zsef Attila, Gál Gábor, Fáb ry Zoltán, Sütő András, Illyés Gyula, verseiben, pró zájában meg Tompa László kitűnő előadásában. Erről a kitűnő előadás­módról végezetül csak any- nyit, hogy a felsorolt írók­kal, költőkkel még sohasem találkozjhatjtam, de azon az estén, Tompa László szemé lyében, mintha ott lett vol­na mind. Az élők és holtak diadalmas, ráncos homlokú serege. —zolezer— A szerző felvétele 1. Nagy érdeklődést keltet a Zselizi (Zeliezovce) Magyal Tannyelvű Gimnázium diák jai körében a CSEMADOK Móricz Zsigmond — Móra Ferenc vetélkedője. A cso­portok közti verseny az utolsó pillanatig izgalmas volt, s a végeredmény is azt bizonyítja, hogy a verseny zők lelkiismeretesen telke szültek. Az első helyen a IV.A osztály csoportja (Mé száros Erzsébet, Urbán Mó­nika és Molnár Hajnalka] végzett. (borbély] 2. Dzsesszgimnasztika-csoport működik a perbetei (Pribe- la) népművelési otthonban. Az együttes vezetője Papp Mária. — Az első két évben csu­pán a faluban léptünk fel. 1977 tői ifjúsági találkozók ra is eljárunk. Szép sikerrel szerepeltünk a tavalyi őgyal laí (Hurbanovo) járási ver­senyen is, ahol a koreográ fiáért első díjat kaptunk. A csoportnak tizenegy tagja van, ebből öt fiú és hat lány A tánccsoport legtöbbször olyan rendezvényeken lép fel, amelyeket a SZISZ ren dez. Az előadásokat azonban nemcsak a fiatalok — az idősebb korosztály is figye­lemmel kiséri. (micsinai) 3. Tizennyolcezer hétszáz kö tét könyv várja a Nagyme gyerí (Calovo) Városi Könyv­tár olvasóit. ■ — A magyar könyvek rész­aránya 65 százalék, ami lé­nyegében megfelel a lakos­ság nemzetiségi összetételé­nek — mondja Nyári Fe- rencné, a könyvtár vezető­ié. — Ezenkívül jelentős a szlovák, a cseh és az orosz nyelvű kötetek száma. A sok könyv mellett többféle fo­lyóirat. havi és hetilap vár­ja a könyvtár olvasóit. — A Városi Könyvtárat naponta 40—50 olvasó láto­gatja. A CSEMADOK-kal kö­zösen több rendezvényre is sor kerül. Irodalmi vetélke­dőket, könyvről szőlő vitá­kat, irodalmi esteket, a leg­kisebbeknek pedig mesedél­utánokat tartanak a könyv­tárban. Nyári Ferencné mun­katársai ( Kulcsár Rezsőnéés Púzsér Dezsőné) az író-ol­vasó találkozókról sem fe­ledkeznek meg. Legutóbb Ordódy Katalin Csontos Vilmos. Dávid Teréz, Be- reck József és Szilvássy Jó­zsef voltak a könyvtár ven­dégei. (öllé)

Next

/
Thumbnails
Contents