Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-10 / 15. szám

M»*i •®a« _ „ »#•••• « ) • • I••* I • » • • •9 * 9•• < «••••«•0*»0*0«»«*9« C90 0 » « ••••*•»0* • 0 • © ». • 0 • ©« 9 $ G <$ « « .............................. . •• »**•••e&&$ed LÉGI KATASZTRÓFÁK III. Amikor a KLM légitársaság gépe a Kanári-szi­getek Tenerita városának Los Rodeos nevű re­pülőteréhez közeledett, a szigetek légi terében összesen 127 repülőgép mozgott. A gép fedélzetén 235 utas és 14 főnyi személyzet tartózkodott. Ugyanebben az időben közeledett Los Rodeoshoz a PAN AMERICAN 378 utassal és 16 főnyi sze­mélyzettel. A repülőtér irányítótornyában a disz­pécserek gondterhelten hajoltak a radarok képer­nyői fölé, ahol a sok világító pont már egész há­lózatot alakított ki. Minden pont egy gép és az u- tasok százai. Már órák hosszat tartott ez a zűr­zavar. Hatvan másodpercenként szálltak le és e- melkedtek a levegőbe a gépek a kifutópályákról. Vajon mi történt? Néhány órával ezelőtt a Ka­nári-szigetek legnagyobb repülőterén, az El Gan dón bomba robbant. A repülőteret azonnal lezár ták, és az összes érkező gépet a jóval kisebb Los Rodeos repülőtérre irányították. A KLM Boeingje 14.38-kor kap leszállási enge délyt. Van Zanten, a gép kapitánya csodálkozik, mikor azt a parancsot kapja, hogy maradjon gé pével a kifutópályá végén. Néhány perc múlva újabb utasítás érkezik: vonuljon át a pálya ke leti végéről a nyugatira és ott várjon. Huszonhat perccel később leszáll a PAN AME RICAN Boeingje, és ugyanezt a parancsot kapja Perceken belül a két gép egymás mellett veszte gél. 15.30-kor hirtelen beborul és az időjárás szem­látomást romlik. — Addig várakoztatnak minket, amíg az idő­járás miatt nem szállhatunk majd fel, és itt ros tokolhatunk néhány napot — dörmögi az ameri­kai gép kapitánya, Robert Bragg Száznegyven perc várakozás után a kapitány kiszáll a gépből, hogy sétáljon egyet Ekkor lát ja, hogy a szomszédos KLM gépnél üzemanyagot tankolnak. Ez még eltart egy darabig — gondol­ja. Közben az El Gando repülőtéren feloldják a fo gadási tilalmat. Robert Bragg engedélyt kér a toronytól, hogy felszállhasson. — Előbb a KLM megy — hangzik a válasz. — Miért? — Mert előttük áll. Bragg ismét kiszáll a gépből, megnézi, nem tudnák-e megelőzni a holland gépet. De nem megy, kevés a hely mellette. így még harminc percig rostokolniuk kell, amíg az tankol. Közben egyre rosszabbak a látási viszonyok. Végre jön a parancs: — A KLM készen van. — Igen! — Akkor gördüljenek a három... nulla... ki­futópályára, és várják a további parancsot. — Értettük. MAUGLI ÉS TÁRSAI KI ne olvasta volna Kipling hi­res könyvét Maugliról. a dzsun gél fiáról? Akinek valószínűtlen- nek tűnik Kipling története ’ a farkas nevelte emberkölyökről, s kétségbe vonja hitelességét, fa- Ián kevésbé fog benne kételkedni, ha elolvassa az alábbi esetet. Öt évvel ezelőtt az indiai Nárang- pur falu bírája, Narsingh Bahá- dur Singh biciklijén a közeli fa­luba Indult. Útja a musárfirkhá- ni dzsungel mellett vezetett. Egy­szerre az utat szegélyező bam- buszbozét mögött furcsa hangok­ra lett figyelmes. Óvatosan kö­zelebb húzódott és legnagyobb meglepetésére egy kisfiút pillan tott meg, aki négy farkaskölyök­kel kergetözőtt. Sötét bőrű, villo­gó szemű, négy év körüli fiúcs­ka volt, s ami a legkülönösebb nek tűnt, négykézláb járt, mint a vele játszadozó farkaskölykök. Az anyafarkas nem volt a közei­ben, így Singh elhatározta, hogy megfogja a fiút. Az azonban va­dul védekezett, sőt meg is ha* rapta az idegen férfit. Singhnek végül mégis sikerült megkötöznie egy sállal, és biciklijén hazavit­te. Pascal — mert így nevezték el a kis lelencet — eleinte félt az emberektől, és csak a kutyákkal játszott. Nem szerette a nappali fényt, legszívesebben valami sö­tét zugban húzta meg magát. Napnyugta után különös nyugta­lanság fogta el, s Így éjjelente meg kellett kötözni, hogy ne szökjön a sakálok után, melyek* nek éjjeli elnyújtott vonítása a faluba is elhanllatszott. Ha va­laki csak egy kicsit is megsértet­te magát, Pascal nyomban oda- vonzotta a friss vér szaga. Csak nyers húst evett, összefogdosta az útjába kerülő tyúkokat és e* gészben falta fel. Eleinte beszél­ni sem tudott, csak artikulálat- lan, állati hangokat hallatott. Nehezen barátkozott meg az em­berekkel, és sokáig elutasította a főtt ételt. öt hónap leforgása alatt meg­szokta az emberi, két lábon va­ló járást, és két év után külön­böző, egyszerű munkák elvégzé­sét is rábízhatták. Pascal esete nem egyedülálló. Több, állatok által felnevelt gyer­mekről keringenek legendák. A legrégibbek egyike Róma alapí­tóinak, Rnmulusnak és Rémusnak, az anyafarkas szoptatta ikerpár­nak a története, de vannak en­nél hitelesebbek Is, mint például Kamatáé és Amaláé, egy indiai testvérpáré, akikre 1920-ban egy farkastanyán bukkant egy lel­kész. Amala, a kisebb lány ha­marosan meghalt, de Kamala még 9 évig élt egy midnápuri árva- házban. A lelkész pontos naplót vezetett a kislány fejlődéséről, a számára teljesen szokatlan, új környezetbe való beilleszkedésé­ről. Kamala viselkedése és szo­kásai meglepő hasonlatosságot mutatnak Pascaléival. Mindkettő­re jellemző a feltűnően éles fo­gazat, a kutyákhoz és általában az állatokhoz való vonzódás, a vér és a nyershús kedvelése, a sötétséggel beálló nyugtalanság, kóborlás! vágy. Zoológiái szempontból elég ne­héz magyarázatot találni ezekre az esetekre. Elképzelhető azon­ban egy olyan indiai anyafarkas, amely elvesztette a kölykeit, de van még teje. Amikor észreveszi a kitett, síró csecsemőt, nem fal­ja fel, hanem megszoptatja. Győz az erős anyai ösztön, hisz az é- hes emberpalánta sírása nem sokban különbözik egy kis állat nyöszörgésétől. Az anyaállat tejé­vel és nyers hússal táplálja a ki­csit. Amikor a teje elapad, az emberfióka maga kényszerül gon­doskodni eledeléről. Az anyaál­latnak már nem lesz más szere­pe, mint megvédeni őt a farkas- falka többi tagjától és világosan tudtukra adni, hogy a védencnek nem eshet bántódása, közéjük tartozik. Sa^BSSB MENNYI VÍZ VAN A FÖLDÜNKÖN? A földrajzórán azt tanuljuk, hogy a Föld felszínének két­harmadát víz borítja. Ez azon­ban csak a Föld felszínén le­vő vizek területéről tájékoztat, s így még nem fele! arra a kérdésre, hogy mennyi víz van Földünkön. Hiszen a tengerek­nek, tavaknak meg a többi fel­színi vizeknek nemcsak felszí­ne, hanem mélysége is van. Do hatalmas víztömegek húzódnak meg a földfelszín alatt is. Még az olyan száraz területek, mint a Szahara vagy a Kara-Kum sivatag alatt is találtak óriás; vízmennyiséget. Sok víz van a gleccserekben, vízből vannak a sarkokat borító roppant jégme­zők, és vízpárát tartalmaz a légkör is. Kiszámították, hogy ha ezt a vízmennyiséget össze- sítenék, az kereken 1337 mil­lió km5 térfogatot töltene ki Még elképzelni is nehéz, mek kora víztömeg! Ha a Föld fel színét egyenletesen borítaná mindez a víz, akkor a vízrétev vastagsága 2600 méter lenne. Ennek a roppant nagy meny- nyiségű víznek a túlnyomó re sze tenger: ' az említett 1337 millió km3ből 1300 millió km3. A tenger összefüggő égé szét alkot, sajátos élete, tör­vényszerűségei, sőt titkai is vannak. A tudomány ágainak egész sora foglalkozik feltárá­sukkal. Nem Is nagyon régen. csak napjainkban sikerül a tengert Igazán megismerni. En­nek az az oka, hogy csak a XX. század második felének technikája tudta a kutatást megfelelő eszközökkel segíteni Amíg például függőónnal mér ték a mélységet, addig fantasz- tltkus elképzelések voltak ar­ról, hogy milyen mély a ten­ger. Megbízható adataink csak azóta vannak, amióta ultrahan­gos mélységmérőket alkalmaz nak. Amikor rendszeres mérések­kel feltérképezték a tenger fe­nekét, kiderült, hogy hasonló kép tárul elénk, mint amilyet a Föld felszínén láthatunk összefüggő hegyláncok, magá­nyos vulkáni kúpok, hatalmas völgyek és árkok szabdalják keresztül-kasul a tengerfené­ket, amit régen homokos, si­ma medencének képzeltek. így értelmét vesztette az a kérdés, hogy milyen mély a tenger. A kontinensek partjai mentén mélysége mindössze 150—200 méter, míg a legmélyebb he­lyén, az úgynevezett Mariana- árokban 11521 méter. A vi ingtengerek felének mélysége 300 és 6000 méter között van, egy százalékuk 6000 méternél is mélyebb. Ezekből a mélysé gekből emelkednek ki a hosz- szúra nyúlő tenger alatti hát­ságok. A legismertebb — az Atlanti-hátság — az Atlantt- -őceán közepén, S-atakban hú­zódik kelet-nyugati irányban. Átlagosan 2000 méter magas, de vannak 5000 méteres csú= csai, alacsony fennsíkjai és mély medencéi Is. A világten­gerek legnyugtalanabb helyei a mélytengeri árkok, ezek Föl­dünk legaktívabb földrengés- övezetei. A tenger alatti vul­kánkitörések gyakran új szi­getet emelnek ki a felszínre, tgy született 1963. november 14-én Izland déli partja előtt a Surtsey-sziget. Azóta már megtelepedett rajta az élet Is, madarak ütöttek tanyát rajta, és a szélhordta magvakbői nö­vényzet fejlődött ki. A vulkán­szülte szigetek éppoly hirtelen el Is merülhetnek a hullámsír­ban. Az Égei-tengerben, Kréta szigetével szemben van a ma is működő Santorin vulkánszi­get. Ennek a vulkánnak a mintegy 3500 év előtti kitöré­se a tengerfenékre süllyesztet­te a sziget egész középső ré­szét és vele a krétai kultúra egyik virágzó városát. A legú jabb ásatások fényében a ré­gészek közül sokan — és első­sorban a nemrég elhunyt An- gelosz G. Galanopoulosz — föl­tételezik, hogy ez az elsüly--- lyedt város azonos a legendás hírű Atlantisz fővárosával. A KLM gép lassan elindul. Két perccel később az amerikai gép is ugyan­ezt a parancsot kapja. Közben a KLM a kifutó­pálya végére ér, és engedélyt kap 180 fokban való megfordulásra és elkészülni a startra. Ezzel persze várni kell, mert a kifutópálya másik vé­gén már ott az amerikai gép. — Várjanak, amíg az amerikai gép elhagyja a pályát — utasítják a KLM gép kapitányát az irá­nyítótoronyból. Bragg kapitány, aki szintén vételen van a rá­diójává], közbeszól: — Majd jelentkezem, ha szabad a pálya. És ez sorsdöntő. Két másodperccel később Van Zanten, a KLM gép kapitánya előre nyomja a négy gázszabályo­zó fogantyút. A Boeing motorjai felbúgnak, és a gép elindul a pályán. Senki sem mondhatja meg biztosan, miért startolt ez a tapasztalt pilóta en­gedély nélkül. Egyetlen magyarázata lehetséges csupán, az, hogy Van Zanten Bragg kapitány u tolsó két szavait hallotta meg: .. szabad a pá­lya.“ Néhány másodperccel később a Boeing eléri a 250 km/6 sebességet, az első kereke elszakad a betontól, és a magnetofon szalagja rögzíti a má­sodpilóta kétségbeesett kiáltását: ..... az istenért, emeld jobban!“ Ezek vcltak az utolsó szavak. Ebben a pillanatban az amerikai gép két piló­tája azt hiszi, haliucinál. A ködből lámpák buk­kannak elő, és egyenesen feléjük rohannak. — Egyenesen ránk rohan... — kiált fel Bragg, s további szavait elnyeli a zúzódó fém recsegése. A holland gép a pilótafülke mögött fúródik az amerikaiba. Néhány másodperc múlva felrobban az amerikai gép. A kifolyó égő üzemanyag óriá­si fáklyává változtatja a két gép roncsát. Néhány utast még sikerül megmenteni, ötszázhetvenhat ember azonban életét veszti. Egy „kis“ elhallásért. Fordította: —hr— Az 540 méter magas osztan- kinói televíziós tornyon, Moszk­vában, gyakran végeznek kü­lönféle kutató- és karbantartó munkákat. Sokszor ezeket a munkálatokat megszakította a zivatar. Évente 30 villámcsapás is éri a tornyot. Nemegyszer a- zonban hiába hagyták abba á munkát: az előre jelzett vihar elkerülte' a környéket. Mindez évenként mintegy 35 munka­nap veszteséget okozott. Hosz szas kutatás után a tudósok különleges viharjelző rendszert dolgoztak k\ A készülék leg­alább húsz perccel az első vil­lámcsapás előtt automatikusan működésbe lép. Nemcsak a vi­harfelhők közeledését észleli, hanem a légköri elektromosság keletkezésének gócait is. Pon­tos előrejelzéseivel 12-re csök­kenthették a kieső munkana­pok számát. Az új rendszert más magas szovjet tévétornyo­kon Is be akarják vezetni. Az Isszik-Kul-tó egyre seké­lyebb. Vizének szintje 12 mé­tert süllyedt az utóbbi 150 év­ben. Hová távozik a víz? A 6280 négyzetkilométernyi és legmélyebb pontján 702 máter mély magashegységi tó titkát a Kirgiz Tudományos Akadémia kutatói fejtették meg. Kitűnt, hogy a tóba ömlő Csu folyó torkolata még a múlt század elején elíszapodosodott, és a HÍ MttriN VANÍ Viszonylag új „műfaja“ az autóversenyzés­nek a dragsterek versenye. A lényege az, hogy melyik autó képes rövidebb idő alatt felgyorsulni. A versenyt negyed mérföldön (402,333 m) bonyolítják le. A képen látható hétméteres „autó“ na­gyon könnyű konstrukciójú. A hátsó kerekek masszívak, míg az elsők könnyűek. A súlv elosztása olyan, hogy 90 százaléka a hátsó kerekekre esik, hogy nagy legyen a földhöz tapadás. Itt helyezkedik el az 1600—2500 LE motor. A start után a dragster első kerekei a levegőbe emelkednek és az egész távolsá got tulajdonképpen a hátsó kerekeken teszi meg. A pálya végén (400 m!) elérik a 300 km/ó sebességet. A leggyorsabbak képesek 0 másodperc alatt több mint 400 km'ó sebes ségre felgyorsulni. Az autósport e válfaja kezd teret hódítani a Szovjetunióban is —hr— folyó más medret vágott magá­nak. Régi partjai közé vissza­terelni célszerűtlen lenne, mert a Csu több százezer hektárnyi földet öntöz völgyében. Ezér* más tervet dolgoztak ki: a ke­leti Tyany-Sany hegység terü­letéről három gleccserfolyót vezetnek majd az Isszik-Kulba. XXX Az amerikai Yorktown Heights-bell IBM Kutatóintézet tudósai olyan berendezést állí­tottak össze, amely megálla­pítja az aláírások hitelességéi. A régebbi berendezésektől el­térően, amelyek a kézírás ap­ró, szemmel alig kivehető sa­játosságait vizsgálják és vetik össze, az új találmány az írást végző kéz ízommozgását, an­nak gyorsulását, nyomását és egyéb jellemző adatait rögzíti egy hozzáerősített speciálistól lal. Az így kapott adatokat ősz szehasonlítják az eredeti alá­írás megfelelő adataival, me lyeket előzőleg egy számítógép agyába tápláltak be. Bármilyen mesteri legyen Is a hamisítás, a szigorú számítógép csalha tatlan, azonnal jelzi az észleit különbségeket. A berendezés tökéletességét bizonyltja az a teszt is, mely­nek során 3000 aláírást vizs­gáltak meg, és a gép 98 szá zalékos pontossággal műkő dött. A tudósok megpróbálták .becsapni“ a gépet, de az az esetek 99 százalékában lelep lezte a csalást. Svédországban nemrég érdé kés szerszám gyártását kezd ték meg: a pisztolyhoz hason lő eszköz facsavarok bérsava rozására szolgál: A „csavar pisztoly“ tára 300 csavart tar talmaz A ravasz megnyomásá­val a kilőtt csavar autóm; kusan rögződik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents