Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-10 / 15. szám

MI VÁR RÁNK ÁPRILISBAN? Spartakiád sportversenyek 1 , I Áprilisban, széleskörű érdek- lödésrs tarthat számot a Sme- na és a Mladá fronta által szervezett Ifjúsági terepfutő- -verseny. Az alapfordulökat április 15-ig, a járási forduló­kat április 29-ig, a kerületi fordulókat pedig május 13-ig kell megrendezni. Az orszá­gos döntő júniusban lesz a Hluboká nad Vltavou-1 kastély parkjában. A Smena és a Mladá fron­ta terepfutó versenyének szer­vezése kapcsán fel kell hív­ni a SZISZ-alapszervezetek és a pionlrcsapatok figyelmét a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség Szlovákiai Központi Bi­zottsága Elnökségének felhí­vására, amelyben többek kö­zött ez áll: ,,A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlová­kiai Központi Bizottsága a Szlovák Oktatási Minisztéri­ummal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanáccsal és a Honvédelmi Szövetséggel kar­öltve, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 35. évfordulója alkalmá­ból és az 1980. évi Csehszlo­vák Spartakiád sportakcióinak keretében az 1979. év márci­us 31-től április 15-lg terjedő időszakát a Rátermettségl jel-, vény eléréséért folytatott ver­seny tavaszi rajtjának kiáltja ki. Egyidejűleg felhívással fordul minden sportegyesület­hez, iskolához, szakmunkás- képző Iskolához, munkahely­hez, a SZISZ-alapszervezethez. a Honvédelmi Szövetséghez, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomhoz, valamint pio- nír'csapatokhoz, funkcionáriu­sokhoz és edzőkhöz, hogy a Rátermettségl Jelvényért foly­tatott verseny első verseny­számaként szervezzenek OR SZAGOS TEREPFUTŐ VER­SENYT, amely soraiba állíta­ná a dolgozók és a tanulóif­júság széles rétegeit. Ne feledkezzünk meg azok­ról az akciókról sem, amelyek a Spartakiád szlovákiai tö­megsport-versenyeinek 1978- 1979-es naptárában szerepel­nek. ■ A SZISZ PSZ járási taná­csainak, valamint a SZISZ PSZ kerületi tanácsainak testneve­lési bizottságai és pionírcsa­patai áprilisban megrendezik a Barátság Nemzetközi Atlé­tikai Négytusájának alap-, já­rási és kerületi fordulóit lab­darúgásban, kézilabdában és könnyűatlétikában. A középiskolák és a szak­munkásképző Iskolák tanulói már bizonyára szorgalmasan készülnek a Tanulóifjúság Nyári Olimpiájára, amelynek megrendezésére Svitben június végén kerül sor. 1979. május 6-ig kell megszervezni az a- lapfordulókat atlétikában, ke­rékpározásban, labdarúgásban, kézilabdában és úszásban, A járásin fordulók megrendezé­sének határideje június 3-a, a kerületi fordulóké június 17-e. A légpuska-lövők lépcsőze­tes versenyének alapforduló­it április végéig, járási for­dulóit pedig május végéig kell megszervezni. Azonos időpon­tokban kerül sor a honvédel­mi versenyek akcióinak meg­rendezésére Is a középiskolák tanulói számára. A főiskolások teremlabda­rúgó lépcsőzetes versenyének csúcspontja 1979. április 24-től 26-tg lesz, ekkor rendezik meg Kassán (Kosice) a Főiskolá­sok Szlovákiai Teremlabdarú­gó-Bajnokságát. Ugyancsak Kassa látja vendégül a főis­kolai liga és a honvédelmi já­tékok győztes csapatait. A fő­iskolai liga döntőjét 1979. má­jus 24-e és 26-a között ren­dezik meg. A főiskolások hon­védelmi játékait a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordu­lója jegyében tartják meg 1979. május 25-től május 27- Ig Ruzinban (kassal járás). A „Főiskolások Hálamenete Dargovtól Dukláig“ elnevezésű versenyt tizedik alkalommal hazánk felszabadulásának 34. évfordulója jeevében ren­dezik meg 1979. május 4-től május 9-lg. 1949. áprilisában a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetséggel egyidejűleg megalakult a Pio- nirszervezet is. Használjuk ki ezt a két jelentős évfordulót, hogy tiszteletükre különböző sport-, turista- és honvédelmi rendezvényeket szervezzünk. s Így méltó módon járuljunk hozzá a tömeges testnevelés további fejlődéséhez. KOKOSKA Jozef, a SZISZ SZKB testnevelési és honvédelmi osztályának vezetője A kulturizmust számos tévhit, a jógát viszont a titokzatosság fátyla övezi. Sokan misztikus, okkultista tannak, mások val­lásnak, világnézetnek vagy e- gyenesen szemfényvesztésnek tartják. Major Lajossal ké­szült beszélgetésünk korábbi részében már említettük, hogy az eredményes kulturista edző és újságíró jógával is foglalko­zik. Ezért nyilván olvasóink is érdeklődéssel olvassák majd, hogyan vélekedik a kérdésről. + Pusztán a jóga kifejezés egzotikus, az adott esetben az □risntális világ titokzatos lég­körét idézi. Mi is tulajdonkép­pen a jóga, és mivel járul hoz­zá a sportolók teljesítményé­nek fokozásához? — Nem tartom magam a kérdésben szakembernek, .az e- gyetlen szakember e területen nálunk talán csak dr. Kogler Aladár, a bratislavai Testneve­lési Főiskola tanársegéde, Rácz Katalin igencsak eredményes vívónőnk edzője, de azért meg­próbálom egyszerű, közérthető szavakkal elmagyarázni lénye­gét. Kétségtelen, hogy a koráb­bi korszakokban, főleg szülő­hazájában, Indiában misztikus és vallási tartalommal elegyí­tették a jógát. A mai, a mifé­lénk elterjedt mentális jóga a- zonban inkább szellemi és tes= ti torna egyetemesen. Lényege abból áll, hogy az ember i- gyekszik pontosan megismerni idegrendszerének működését, reagálását a külvilág különbö­ző hatásaira, és különféle gya­korlatokkal kifejleszteni azt a képességet, hogy egy adott e- sstben irányítani tudja felsőbb idegrendszerének a működését. A sportoló szempontjából ez a- zért fontos, hogy egy adott e- setben a lehető legjobban tud“ jón össepontosítani, zárjon ki minden olyan zavaró tényezőt, ímely rossz értelemben, befo- vásolná a teljesítményét. Ne gondoljon mondjuk egy atléta a versenye előtt a magánélet­ben felmerült kellemetlensé­gekre, hanem minden testi és szellemi erejével csakis a ver­senyre összpontosítson. Sajnos, nem minden sportoló képes er­re, és ezzel magyarázható, hogy némelyik időnként gyen­gén szerepel. Egy. labdarúgó például az egyik fordulóban ra= gyogó teljesítményt nyújt, a következőben azonban csapni­valóan ■ játszik. Erre mondják aztán vagy írják a , lapokban, hogy -ez megmagyarázhatatlan. Pedig nagyon is megmagyaráz­ható, és ehhez segít a , jóga, hogy kizárjuk ezeket a meg­magyarázhatatlan dolgokat. Az imént említettem az összpon­tosítás szót, amely meglehető­sen gyakran előfordul a sport- terminológiában. A súlyemelő összpontosít, mielőtt megfogná a súlyt, a magasugró összpon= tosít, mielőtt nekifutna a léc­nek, a vágtázó összpontosít a rajtnál stb. Ml ez, ha nem ösz­tönös jóga? Tulajdonképpen minden sportoló, minden em­ber összpontosít bizonyos mű­velet elvégzésére, tehát ösztö­nösen jógázik. A tudatos jógá­nál arról van sző, hogy tuda= tosan összpontosítsunk valami­re. Gyakorlattal ezt el lehet érni, és ez nagyban elősegíti a sportoló teljesítményének fokozását. Közismert, hogy a francia sílesiklók is jógával ér­ték el kitörő teljesítményüket az 1968. évi grenoblei olim­pián. Ugyancsak tudott, hogy Kogler Aladár edző neveltje, világbajnoki ezüstérmes vívó­nőnk, Loksáné Rácz Katalin Is foglalkozik vele, sőt még so­kan mások is. A kulturisták- nál ez mindennél fontosabb, mert megfelelő összpontosítás­sportágban még hosszú kiha­gyás után is lehet pillanatnyi jő eredményt elérni. Talán ép­pen ezért űzik lassan világ­szerte más sportágak képvise­lői is, főleg a súlyemelők. Köz­tudott például, hogy Ján Nagy, a csehszlovák őlomsúlyú súly­emelő bajnok, továbbá a 100 kilős Solar Peter és a köny-, nyűsúlyú Dusán Dr&ka, kiegé­szítő sportágként foglalkoznak háromtusával. De más sportá­gak képviselői is űzik, példá­ul a súlydobő Janousek, a tor­nász Divilek, vagy a korábbi junior csehszlovák bajnok Mi- nafík, aki sérülés miatt felha­gyott a tornászással, és most kulturista. Sorolhatnám még a La Manche csatornát átúszó Ján Novákot, akivel kapcsolat­ban elmondhatok egy édes e- setet. Egy ízben, miután át­úszta a csatornát, meginterjú­voltam, mire azt mondja ne­FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPETT in. A Vinohrady országos bajnokságot nyert legényei Major La­jos edzővel. Balról: Ivan Turtev, Jozef Groimus és Milan Rehák. sál, és minden mellékhatás ki­zárásával olyan súlyt is fele­melhet a versenyző, amin még maga is elcsodálkozik. Szá­momra többek között még azt is Jelenti, hogy egyenletes a légzésem, jó az emésztésem, annak ellenére, hogy sokat ü- lök az írógép fölött, jó a test­tartásom, és egészen másként szemlélem a világot, mint a ro­hanásban elfáradt hétköznapi ember. Sok nehézségen köny- nyedén túlteszem magam. + De térjünk még talán vissza a kultnrizmushoz. Már említetted, hogy a kalturiz- must sokfelé a sportok alap­jának, a sportok sportjának tartják. Mire alapozod ezt? — Arra, hogy minden figye­lemreméltóbb sportteljesítmény­hez jő erőnlétre, fokozott erő­kifejtésre van szükség. Márpe­dig a kulturizmus űzése ki­mondottan az. erőnlétet fokoz­za, mégpedig egyenletesen a test minden részében. A kultu­rizmus a tiszta erő tükre. A súlyemelésben például lehet technikával, pillanatnyi robba- nékonysággal (akár a jóga is­meretében is — M. J. megjegy­zése] nagyon jó eredményt el­érni. A kulturizmust azonban rendszeresen kell űzni, és rend­szeresen fejleszteni az izmo­kat. Rögtön észreveszem pél­dául, hogy valamelyik ver­senyzőm másfélékét hetet ki­hagyott vagy lazsált. Más kém, de hiszen én ismerem magát. Ki van . ragasztva a fényképe a vécében. És aztán elárulta, hogy a korábbi évek­ben, még dr. Jozef Venglos ke­ze alatt és Anton Zrubák irá­nyításával a Slovan Bratislava labdarúgói foglalkoztak kultu- rizmussal, és akkor érték el a legjobb eredményeket. Vagy fi­gyeld meg a különbséget mondjuk az angol és a cseh­szlovák labdarúgók felső tes­tének felépítése között. Az an­golok izmos, erőteljes fiúk, a mieink véznák, fejletlenek. Tu­dom, hogy az angol labdarú­gók foglalkoznak kulturizmus- sal, és ezzel magyarázható, hogy képesek erőteljesen ját­szani, ütközni és nem félnek a védőktől, mert egyszerűen elsodorják a gyengébb felépí­tésű ellenfelet. Mások viszont korábban más .‘sportágat űztek, és azután tértek á.t.a.,kMlturlz- musra. Kléry Laci, a korábbi években a legsikeresebb kultu- ristánk kezdetben a labdarúgó divízióban játszott. + Olvastam valahol, hogy az emberi szervezetben bizonyos számú sejt folyamatosan elhat, ugyanakkor bizonyos számú új képződik. Ezzel kapcsolatban hallottam már olyan véle­ményt, hogy a kulturisták ér­telmi képességei nem a legma­gasabbak, mert nem az agyban, hanem az izmokban képződnek sejtjeik. Van ennek az állítás­nak valami alapja? —- Nincs. A világbajnokságo­kon is sok dicsőséget szerzett kulturistáink, Stach, Dantliri- ger, Pék művelt, intelligens emberek. Neveltjeim közül, a- kik országos ifjúsági bajnoksá got nyertek, I. Turtev orvosi egyetemre készül, M. Rehákot tavaly a Magasépítő Vállalatok Trösztjének legjobb szakmun­kástanulójaként értékelték. Jo­zef Groimus érettségivel záru­ló szakmunkástanuló iskolába jár, jómagam is egyetemet vé­geztem. Ilyen vádat csak irigy ember mondhat. + Akkor mégiscsak igaz, hogy sokan irigyelnek benne­teket izmos testetek miatt? — Nem tudom, azt viszont tudom, hogy Pék már öt éve nem volt. .strandon, mert kel­lemetlen neki, hogy bámulják. A kulturista nem pózol, nem szereti, ha megbámulják. Igaz, senkinek sem lehet megtiltani, hogy otthon gyakoroljon, és e- setleg mutogassa magát. De ezeket nem tartanám kulturis- fáknak. formáló hatása van. A kulturis­ta hetente ötször, hatszor edz. Amíg a haverok diszkóban, füstös kávéházakban esetleg cseilengéssel töltik az időt, ne­veltjeim edzenek. És ehhez e= rős akarat, jellem is szüksé­geltetik. Véleményem szerint jó lenne, ha lehetőleg minden­ki végezne valamiféle erőnléti súlyemelést, ha a kulturizmus — természetesen csak szórako­zásból — tömegsporttá válna. Kevesebb lenne a hátgerinc- ferdülés, a szívinfarktus, a neurotikus ember. A lehetőség megvan hozzá. Társadalmunk az utóbbi években valóban tá­mogatja ezt a sportágat, amit az észrevehető fejlődés, a vi­lágbajnoki érmek is bizonyíta­nak. ^ Ezek után nyilván olva­sóink is elhiszik, hngy a ná­lunk mindössze 1334 óta űzött kulturizmus kinőtt a kisiskolás korból és felsőbb osztályba lé­pett. Igaz is, próbálják meg legalább alapfokon önök is! Palágyi Lajos + Akkor végezetül miben látod e sportág jelentőségét, Helyreigazítás pozitívumait? Cikksorozatunk első részébe — Abban, amit már elmond- sajnálatos hiba csúszott. Major tam, hogy jő erö.nlétre nevel, Lajos Szécsénke (Seöianky), s és ezenkívül nagy személyiség- nem pedig Nagybalog szülötte. MOZOGJ AZ EGÉSZSÉGEDÉRT Az utcán kérdezősködöm: Mit tudsz -az érsekújvári (Nővé Zámky) járás sportjáról, spor­tolóiról? A válaszokat könnyű ■összegezni. Jók az ökölvívóink. Valamit hallottam már a kézi labdázókról Is. Szép eredmé­nyeket érnek el a párkányi (Stúrovo) súlyemelők. Van a- kinek eszébe jutnak a motor­csónak versenyzők, s nem is tévednek, mert amikor megkér­deztem Bacó Sándort, a CSTSZ JB-nak vezető titkárát (a ké­pen], hogy mire büszkék eb­ben a járásban, szinte sorrend­ben ezeket a sportágakat so­rolta fel, csak kiegészítve né­hány konkrét eredménnyel. Per­sze ebben a járásban is az u- tán kutattam, hogy mit tesz­nek a tízezrek érdekében. — A CSTSZ IV. és V. kong­resszusa között a tömegspor­tok fellendítését tartottuk a legfontosabb feladatunknak — magyarázza. — Kitűnő ered­ménynek tartjuk, hogy járás sunkban évente 25—30 ezer fia­tal kapcsolódik be a különbö­ző versenyekbe. A sportok fel­lendítésében nem maradtunk magunkra, sokat segítettek e téren az üzemek és az intéz­mények. Az iskolák pedig a járási pionírliga szervezésében nyújtottak átlagon felüli segít­séget. — Van még ebben a járás­ban olyan falu, ahol nem mű= ködik testnevelési egyesület? — Sárkányon, Libárdon és Csehin ezidáig nem volt test- nevelési egyesület, mert e fal­vak lélekszáma nem érte el az ötszázat, de most a faluk In­tegrálódása után teszünk lépé­seket annak érdekében, hogy a lemaradást behozzuk. — Hány testnevelési egyesü­let alakította már meg az ala­pozó és üdülési sportok szak­osztályát és milyen színvona­lon van a járásban a turiszti­ka? — Járásunkban hetvennégy testnevelési egyesület működik, huszonkettő már megalapította az alapozó és üdülési sportok szakosztályát és huszonhat fog­lalkozik rendszeresen a turisz­tikával. A számokból is látha­tó, hogy van még mit tennünk a kongresszusi határozatok tel­jesítése terén. Ezenkívül fon­tos feladatnak tartjuk, hogy e zekben a szakosztályokban szakszerű irányítás mellet* folyjon a munka, mert ha ő- szinték vagyunk, ezt még nem mondhatjuk el minden egyes szakosztályról. — A sportlétesítmények te­rén hová sorolná járásukat? — Őszintén be kell- valla­nunk, hogy a sprotlétesítmé- nyek terén járásunk Szlovákiá­ban a legelmaradottabbak közé tartozik. A fejlődés csak az u-- tőbbl 4—5 évben érte el azt az ütemet, amire szükség van. Ez alatt az idő alatt három kor­szerű tornateremmel gazdago dott járásunk, mégpedig Pár­kányban (Stúrovo), Bánovban és Érsekújvárott (Nővé Zám­ky). Jelenleg a járási székhe­lyen a legrosszabb' a helyzet, bár itt Is az üzemek segítse gével egyre több létesítmény születik vagy átépül. A közel­múltban az Agrostav épített egy teniszkomplexumot, amit egy sportcsarnokkal bővítünk ki, ugyanígy a Renokov felújította pályáit és a Start építi most 18x40 méteres tornatermét. — Ogy tudom, az érsekújvá­ri járásban valamivel jobb a helyzet az úszási lehetőségek terén, mint a környező járá­sokban. Ez mennyire mutatko­zik meg az úszásoktatásban el­ért eredményeiken? — E téren valóban szép e- redményeket értünk el, Érsek újvárott megalakítottunk egy úszóközpontot, amely már har­madik éve működik négy okta­tóval. A múlt évben ebben a központban 2700 iskoláskorú gyerek sajátította el az úszás alapszabályait. Ilyen eredmé­nyeket csak kevés járásban tudnak felmutatni. Ennek, eile: nére . még - fokozni akarjuk ezt a tevékenységet és az idén öt­ezer gyermeket akarunk meg­tanítani úszni. Meg szeretném még jegyezni, hogy magában az úszásban is több szép ered­ményt értünk el. E téren1 az Elektrosvit úszószakosztálya jár az élen. — Ezeket a szép eredmé­nyeket többek között annak köszönhetik, hogy fedett uszo­dával rendelkeznek. A környe­ző járások is gyakran igénybe szeretnék venni az uszodáju­kat, főleg a téli időszakban. Van erre mód? —• A múltban néhányszor kölcsönadtuk az uszodánkat, de mivel az utóbbi időben az úszószakosztályunknak is ke­vésnek bizonyult ez az egy u- szoda, ilyen segítségre egyre kevesebb lehetőség adódik, s a jövőt illetően sem tudok megnyugtató választ adni. Ta­lán majd ha teljesen elkészül a párkányi medence s annak fedele, szó lehet ilyen irányú segítségről. — Az utóbbi években a sportéletben is egyre több szó esik a megfelelő szakkáderek kérdéséről. Ebben a járásban jelenleg milyen a helyzet az oktatók, edzők, játékvezetők te­rén? — A múltban elég nagy volt a szakkádereink túlterheltsége. Némi javulás mutatkozik - már. de az általános színvonallal még nem lehetünk elégedettek A jövőben már nem arra fo­gunk törekedni,, hogy. számbeli­leg gyarapodjon szakkádereink tábora, hanem a színvonal, vagyis a képzettség növelésére. — A testnevelés kérdéseinek megoldása nem csak a testne­velési szövetség feladata. Ta­lán el sem lehetne képzelni a tömegszervezetek segítsége nélkül. Jelenleg milyen az e- gyüttműködés ezekkel. a szer­vezetekkel? — Eddigi kapcsolatainkat csak pozitívan lehet értékelni. Az ifjúsági szervezet segítsége nélkül aligha tudtunk volna i= lyen sok fiatalt bekapcsolni a testnevelésbe. Természetesen más szervezetek is segítik mun­kánkat, csak az a baj, hogy néha felaprózzuk erőinket. kü- lön-külön túl sok rendezvényt szervezünk, viszont ha jobban egyeztetnénk terveinket, sok­kal színvonalasabb sportren­dezvényeket tudnánk szervezni, s a megterheltség is csökken­ne. De ha már az együttműkö“ tlésrő] beszélünk, meg kell em­lítenem azt a segítséget, amit a termelő üzemeiktől kapunk. A mezőgazdasági üzemektől és néhány Ipari üzemtől is min­den segítséget megkapunk mun­kánk fellendítéséhez, de még mindig nem állíthatjuk, hogy mindenütt megértésre találunk. A jövőben e téren is javulást kell elérni, hogy a testneve­lést járásunkban arra a szint­re emeljük, ami azt megilleti. KAMOCSAI IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents