Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-10 / 15. szám

Tervek, gondok, lehetőségek N yugat-Eurőpa, valamint a fej­lődd országok útiain évről évre szaporodik a szociális ta országokban, elsősorban a Szov jetuniőban, Lengyelországban és Csehszlovákiában gyártott sze mélyautók száma. Az idén már Kanadában és az Egyesült Álla­mokban Is kaphatók lesznek a Ladák és a Polski Fiatok, ugyan­is mindkét amerikai országban kü­lön vállalat alakult forgalmazá­sukra, valamint a szervizfeladatok ellátására. K szocialista országok­ban gyártott- személygépkocsik iránt Keleten és Nyugaton mutat kozó egyre növekvő Igény nem kis feladatok elé állítja a KGST-orszá- gok erőteljesen fejlődő autóiparát. Nincsenek „gumifalak“ A hatvanas évek közepe óta va­lóságos motorizációs „robbanás" megy végbe a szocialista orszá­gokban. Az ugrásszerűen megnő vekedett igények azonnali kielégi tése a saját termelésből, még né hány esztendeig nem lesz lehet­séges, hiszen az autógyárak falai nincsenek gumiból, s az újabb sze­relőszalagok beállítása nem kis beruházásokat igényel. A KGST országok közül a hábo­rú előtt mindössze Csehszlovákiá­ban gyártottak nagyobb szériában személyautókat, a többi tagállam­ban — ahol erre lehetőség adódott — csak az ötvenes évek végén, a hat­vanas évek elején láttak hozzá a gépkocsiipar kiépítéséhez. 1977- ben a világon 40,8 millió külön­féle autót állítottak elő, ebből a mennyiségből a KGST-országok 3 millió darabbal részesedtek. Az 1978-as adatok lényegében hason­lóképpen alakultak. A személy-. autó-gyártó iparág fejlesztésénél a szocialista országok a meglevő saját konstrukciók — Moszkvics, Trabant, Wartburg, Warszawa, stb. mellett nyugati licenceket is vá­sároltak, illetve továbbfejlesztet­ték őket Annakidején az „évszá­zad üzletének“ nevezték a Fiattal kötött megállapodást, melynek ér­telmében az olasz cég évi 660 ezer kocsi előállítására alkamas óriás­üzemet épített fel Togliattiban. Ma már nyugatnémet részvétellel bő­vítik a Ladák gyártását, s az új karosszéria-hegesztő sorok révén VÁLTOZÁSOK NÉGY KERÉKEN hamarosan évi 750—800 ezer au­tót fognak itt előállítani. A To­gliattiban készülő 1200—1600 köb­centiméteres Lada-család nemrégi­ben új taggal bővült: a legújabb konstrukció a négy meghajtásos Nyiva luxusterepjáró, amely iránt igen nagy az érdeklődés világ­szerte. Nemrégiben fejeződött be a Szov jetunió többi autógyárának a re­konstrukciója, melynek eredmé nyeként a jövőben a Moszkvicsok. Zaporozsecek és a Volgák korsze­rűbb kivitelben készülnek. (Érdé mes megjegyezni, hogy jó ütem ben halad a világ legnagyobb te­herautógyárának, a Kámai Autó­gyárnak az építése is. 1978-ban már 42 ezer nehézteherautó hagy ta el a gyáróriás szerelőszalagjait, a tervezett kapacitás az összes üzemegység megépítése után évi 150 ezer gépkocsi lesz. Ezenkívül még évente 250 ezer kétszáz ló­erős Diesel-motort is gyártanak majd, s ennek azért van különös jelentősége, mert ezek a motorok 25 százalékkal kevesebb üzem­anyagot fogyasztanak, mint a ben­zinmotorok.) Fokozódó együttműködés Hazánk személyautóipara mint­egy 200 ezer Skodát gyárt évente, főleg a megújulás előtt álló Mla- dá Bbleslav-i üzemben. A legújabb Skoda-típusok hamar népszerűek lettek a nyugat-európai országok­ban is. Nagy-Britanniáből például 1979-re 10 000 darabra érkezett megrendelés. Továbbra is napiren­den szerepel az NDK autóiparával eddig folytattott együttműködés kiszélesítése. Az NDK személyau­tógyártását illetően a zwikaui és az eisenachl gyárakban évente mintegy 100 ezer darab Traban­tot és 60 ezer darab Wartburgot készítenek. Ez a kapacitás a meg­levő keretek között nem emelhe­tő jelentősen. Érdekesség, hogy igen kis sorozatban négyütemű Wartburgok is készülnek az an­gol Leyland-gyár motorjaival. A típusváltásra való felkészülés je­gyében az NDK autóipara csak­nem 400 millió dollár értékben olyan gyárat rendelt a Citroen cégtől, ahol elsőkerék meghajtá­sához szükséges egységeket gyár­tanak majd. A Szovjetunióhoz hasonlóan Len­gyelország is a „Fiat-bázison“ fej­lesztette tovább saját autóiparát. A nálunk is jól ismert 125, 126 típusokon kívül a Bielsko Biala-i gyárban már sorozatban készítik a 127-es és a 132-es modelleket. A legyei autógyártás legújabb büszkesége az ötajtós „mindentu­dó“ Polonez, amely a legigénye sebbek igényeit is kielégíti már. A romániai Pitestiben a Renault- cég licence alapján gyártják a Dáciákat, s épül az OLT-CIT gyár, amely Citroen-licenc alapján ké­szít majd gépkocsikat. A KGST együttműködés kereté­ben többoldalú kooperáció bonta­kozott ki a személyautó-gyártás ban. Magyarország például műszer­falat, zárakat, villamossági bérén dezéseket és egyéb részegysége­ket szállít a Ladákhoz és a Polski Fiatokhoz, cserébe pedig kész gép­kocsikat kapnak. Hazánk PAL-gyá- ra fényszórókat készít a Ladákhoz, ugyancsak kész autók ellenében. Minőség és környezetvédelem A szocialista országok gépkocsi gyártása nemcsak mennyiségileg hanem minőségileg is jelentősen változott. Fokozottan előtérbe ke­rülnek a minőségi és a környezet- védelmi követelmények. A kedve­ző árak mellett ezeknek a ténye­zőknek tudható be, hogy a szocia lista országokban gyártott személy autók mind nagyobb piacot hódi tanak meg a szocialista gazdasági integráció határain kívül is. Len­gyelország például mintegy 40 or­szágba szállítja személyautóit, a szovjet autók külkereskedelmi partnere-' pedig több mint félszáz országban megtalálhatók. (G. Sz.) A KGST országok egyik legújabb autótípusa a lengyel Polo* néz. Képünkön a kocsi szerelését láthatjuk. Jaroslav Sus kérdésekre, amelyeket az embe­riség eddigi fejlődése vetett fel és amelyek negatív formában a burzsoá társadalomban irez- tették hatásukat. Egyúttal azo­kat a kérdéseket is megvála­szolja, amelyek a polgári tár­sadalom filozófiai koncepclóU ban vetődtek föl és a vallási ideológiában is helyet kaptak. A marxizmus számára az sín­hez fűzik, kifejezi tehetetlen­ségét a társadalom és a termé­szet erőivel szemben. Fő oka éppen a történelmi fejlődés so­rán kialakult szociálökonómial ellentétekben keresendő; a val­lás legmélyebb gyökere a dol­gozók osztályelnyomása. Ahhoz, hogy a vallás kiszo­ruljon az emberek öntudatából, s az emberek ily módon meg­radalmi harc mindaz ellen, a- mi az embert elnyomja és de­gradálja. A vallás megbékíti az embert sorsával és félelmével, ezzel szemben a kommunizmus megteremti e félelem leküzdé­sének objektív feltételeit. A marxista ateizmus egyálta­lán nem becsüli le a vallás keletkezésének és fennmaradó sánek ismeretelméleti és lélek­Az ateista nevelés humánus küldetése A szocialista meggyőződésre való nevelés az ember öntuda­táért vívott céltudatos és tü­relmes küzdelem. Ennek oszt­hatatlan része a vallásos el­képzelések és nézetek öntuda tos tagadását célzó tudomá­nyos, ateista nevelés. Az ateiz­mus legfejlettebb formája, a marxista tudományos ateizmus humánus célokat követ. A mar­xizmus az emberi létet és prob lémáit valóban az ember éle" vei hozza összefüggésbe. Ezért elvet minden olyan absztrakt elméletet, amely az ember ön­tudatát deformálja és manipu­lál vele — tehát a vallást is. Az ember létkörnyezete a társadalom, munkája révén az ember a társadalomban reali­zálja önmagát. A reális szocia­lizmusba és a kommunizmusba való átmenet az emberi társa­dalom fejlődésének az a sza kasza, amely negációja a törté­nelmi fejlődés során korábban létrejött társadalmi viszonyok­nak. E viszonyok között ner.t az ember fejlődése volt a cél, az ember csak az eszköz sze­repét tölthette be. E helyzet orvoslására csak a kommuniz­mus képes, mart megszünteti a magántulajdont és ezzel együtt az ember elidegenedését — a- hogy annakidején már Marx is hangsúlyozta. Az ember önma­ga, társadalmi léte felé for­dul. Ebből a szempontból a kommunizmus a dialektikus materializmus meghatározó e- leme a filozólia történetében. Pozitív választ ad azokra a bér és a természet a létezés a- lapvető formája, a vallási i- rányzatok szerint szerepük csak másodrendű. A marxista felfogás szerint az ember ön­magát formálja, tehát önálló lény. Ezzel szemben a vallásos világnézet szerint az ember te­remtett lény, s ezért szükség szerűen korlátok közé van szo­rítva. Ezen a tökéletlenségén csak lelki síkon tud fölülemel­kedni, mégpedig a „vallási transzcendenció“ útján. Az em­bert Istenhez láncoló vallásos humanizmus csak negatív vá­laszt tud adni az ember fel- szabadulásának kérdéseire, mert nem tudja megtalálni az ember önrealtzálásához vezető utat. A marxista ateizmus a po­zitív humanizmus alapja, mert elveti a természet és az ember fölött álló absztrakt elemeket Már Marx megmondotta: a szó cializmusnak már nincs szűk sége ezekre az elemekre, mi­vel az ateizmus az isten negá ciója és ezt a negációt az em­ber létezésébe helyezi. A vallásos elképzelések lét­rejöttének és fennmaradásának okát az ember tárgyi világé ban, abban a szociális-törté­nelmi valóságban kell keresni amelyet az ember ellentétes körülmények között hozott lét re. A vallás tehát nem téve­dések és csalások halmaza Sokkal inkább azon kapcsola tok korlátozottságát, tükrözi vissza, amelyek az embert a társadalomhoz és a természet­szabaduljanak a szellemi el­nyomástól, fejleszteni kell az ember személyiségét és a tár­sadalmat, fel kell számolni a magántulajdon körülményei kö zött hosszú idők során felhal­mozódott konfliktusokat és el lentéteket. A vallásnak, a nép Illuzóri­kus boldogságának felszámolá­sa a nép igazi boldogságának követelését jelenti. Ha a nép helyzetéről vallott illúziók fel­számolását követeljük, követel­nünk kell azon helyzet feladá­sát, amely illúziókat tesz szük­ségessé. A vallás bírálata te­hát már önmagában a szenve­déssel teli világ bírálata — ta­nította Marx. A vallás az embernek abból a szükségletéből fakadt, hogy felülemelkedjen társadalmi helyzetének korlátozottságán, az ember támaszául szolgált a zokban a nehéz lélektani hely­zetekben, amelyek ellen nem talált hatékony védelmet. A vallásban nemcsak az ember tehetetlensége, hanem az eile ne való tiltakozás, e tehetet lenségből kivezető út keresése is kifejeződik. A vallás nem csak gondolkodásmód, hanem, egyúttal magatartásforma, vi­lágnézeti szemlélet. A tudományos kommunizmus ts tiltakozás az ember nyomo­rúsága ellen, azonban alapve tő a különbség szemléletmód ja és a vallásos felfogás között ebben a kérdésben. A vallás csak illuzórikus tiltakozás, míg a kommunizmus gyakorlati for­tani feltételeit, és elismeri a marxizmus előtti ateizmus po­zitív szerepét, mindazt, amit a korábbi ateizmus a valláskritt- ka e területein elért — bár en­nél messzebbre nem Jutott. Mi­közben hangsúlyozzuk, hogy a vallás létrejöttében a legfon­tosabb szerepet szociális és osztó lyszempontok töltötték be, nem szabad lebecsülnünk az ember egyéni biológiai és pszi­chikai életével kapcsolatos kérdések jelentőségét és igno- rálnunk az öregedés és a halál problémáját. E kérdéseknek a pszichológiai kutatómunkában is megfelelő helyet kell bizto­sítani. Egyúttal azt is szem e- lőtt kell tartani, hogy a jövő ben még intenzívebb lesz aval lás intézményes formából egyé­ni formába való átmenetének folyamata, s a vallás korsze rűsítésének jelenlegi törekvé seivel összhangban igyekszik növelni a hívők pszichikumá­ra és életére gyakorolt befő iyását. Az ember szociális kö­rülményei ugyan meghatároz­zák az élet ismeretelméleti és lélektani kérdéseit, ezek azon­ban viszonylag önálló terüle tét képeznek, így a vallásos el­képzelések nem szűnnek meg önmaguktól. A vallási kérdés rendezésé nek marxista modellje szerint döntő küzdelmet kell vívni az emberért, öntudatáért, a tudo­mányos világnézet helyességé­ről való meggyőződéséért. Ezt a harcot a valódi, a konkrét életben, a fejlett szocialista társadalom építése és a kom­munizmusba való átmenet so­rán kell megvívni. A vallást 1- deológia elleni küzdelem dön­tő feltétele az, hogy az ember és világa önkéntesen és öntu datosan átalakuljon az új, szo­cialista élet- és szemléletmód szellemében. Szocialista álla­munk ezért megteremti a fel­tételeket a tudományos világ­nézet terjesztéséhez, valamint a nép anyagi, szellemi és kul­turális szükségleteinek kielégí­téséhez. Vallási eszmék elfo­gadása és hirdetése általános emberi jog. A materialista vi­lágnézet elsajátítása viszont nem más, mint az embernek ahhoz való joga, hogy megsza­badulva szociális és szellemi béklyóitól, a szocialista társa dalomban váljon igazán sza­baddá és fejlessze önmagát. A marxista ateizmus vallás- kritikájával jelentős mérték ben hozzájárul a tudományos világnézet elsajátításához, eb­ben rejlik pozitív, humánus küldetése. Nem elsődleges láncszeme azonban a tudomá­nyos világnézet elméletének: ezt a szerepet a marxizmus-le- ninizmus tölti be. A tudomá nyos ateizmusnak megvan a maga küldetése és pótolhatat lan feladata. Megmagyarázza a vallás lényegét, tudománytalan voltát, leleplezi a vallásnak a történelemben játszott reakciós társadalmi szerepét, és küz­delmet folytat az egyház jelen­legi antikommunista magatartá sa ellen. A tudományos világnézet szellemében való nevelés so­rán a legnagyobb súlyt a mar­xista-leninista eszmék terjesz tésére helyezzük. Az ateista valláskritika azonban csak ak kor hatékony, ha konkrétan és differenciáltan terjesztik, te kintetbe véve az Időszerű po litikai szükségleteket és az a- dott környezet sajátosságait. A marxista világnézeti propagan da pozitívumait kidomborító tü relmes és rugalmas ateista ne velés rendkívüli mértékben e lőmozdíhatja azt, hogy a tu­dományos világnézet az eddig vallásos emberek meggyőződé sévé váljon. Fordította: —dp— Megdőlt egy 2500 éves csá­szárság, és megalakult az Iszlám Köztársaság. Az Irá­ni nép szavazásával szente­sítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal valóban már február 11-én kivívott. A népszavazás eredménye alapján Khomeini ajatollah rádióbeszédben hirdette ki az ország új államformáját. Azt is bejelentette, hogy a köztársaság kikiáltásának következő állomásaként al- kotmányozó nemzetgyűlési választásokat tartanak, s majd a képviselők feladata lesz az új alaptörvény kidol­gozása. Az Iszlám Köztársa­ság vezetőinek továbbra is gondot okoznak a kurd és türkmének lakta vidékek problémai. Bazargan minisz­terelnök egyébként ultimá­tumot intézett a provoká­ciókat szító erőkhöz. A mi­niszterelnök felhívása nyo­mán a türkmének lakta vi­déken létrejött a tűzszünet. Ennek tartóssága azonban még bizonytalan. Azzal egyidejűleg, hogy Begin izraeli miniszterelnök Kairóba látogatott, az arab országok nagykövetei egy­más után hagyták el az egyiptomi fővárost. Elsőként Szaúd-Arábia és Tunézia nagykövete távozott. Jordá­nia pedig teljesen megsza kította diplomáciai kapcso latait Egyptommal. Ebből is látható, hogy az arab or­szágok fokozatosan érvénye­sítik a bagdadi tanácskozás döntéseit. Eszerint nemcsak hogy megszakítják dipfcmá- ciai kapcsolataikat Egyip­tommal, és elköltöztetik Kai­róból az Arab Liga központ­ját, hanem megszűntetik a kőlaj és kőolajipari termé­kek szállítását is Egyiptom­nak. Az egyiptomi-izraeli békeszerződéssel kapcsolat­ban érdekes kommentár je­lent meg a moszkvai Prav­dában. A lap megjegyzi, hogy korunkban egyetlen békeszerződést sem kísér ilyen gyors ütemű fegyver kezés. mint az egyiptomi izraelit. Ebből is látható hogy a felek nem a térség átfogó rendezésére töreked­tek, hanem az amerikai je­lenlét megszilárdítására a Közel- és Közép-Keleten. Az Egyesült Államok számára ugyanis ez a térség nem az ott élő államokat és népe­ket jelenti, hanem az óla jat, egyben pedig átfogó an­tikommunista stratégiájának egyik láncszemét is. A Prav­da megismételte: a Szovjet unió síkra száll a közel- keleti probléma valóban át­fogó, igazságos és békés rendezéséért. Ezt erősítette meg Waldheim ENSZ-főtit- kár is, aki nyilatkozatában kívánatosnak mondotta a genfi közel-keleti békeérte­kezlet felújítását az összes érintett fél részvételével. Napról napra úiabb kínai bűntettekre kerül lény Viet­namban. Egy Cao Bang tar tománybeli kis település kútjában a thai nemzeti ki­sebbséghez tartozók holttes­tei között több mint 40 meg gyilkolt asszony és gyermek tetemét találták meg. Az Akahata című jepán lap tu­dósítója leírta, hogy a kút sáros vizében bekötött sze­mű. dróttal összekötözött ke­zű áldozatok tetemei lebeg­tek. A kúttól mintegy 20 mé­terre egy kisebb patakocska partián újabb áldozatok siet ve elhantolt temeit találták meg. Pertini olasz köztársasági elnök bejelentette, hogy fel oszlatja a parlamentet, és rendkívüli választásokat ír ki Olaszországban két évvel a szükséges időpont előtt. Konzultációk .után dönti el, hogy erre milyen időpontot jelölnek meg, jól értesült források azonban tudni vé­lik, hogy a választásokra június 10-én kerül sor. immmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents