Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-10 / 15. szám
flásál 3 MOZGÁSRA, ZENÉRE, IRODALOMRA ESKÜDTÜNK Felvétel.iuket az I. B osztályban Készítettük. 1 t— Ä lehető legrosszabbkor jött. Annyi a munkánk, azt sem tudjuk, hol a fejünk. Ezen a héten tartottuk az 1979/80-as tanév ővónőjelöltjeinek tehetségvizsgáit, és el tudja képzelni, hogy mennyire várják a válaszun kát — fogad nagy ívek fölé hajolva Milog Souöek az ógyallai (Hurbanovo). gimnázium igazgatója. — Pedig én épp az óvónőképző ü- gyében jöttem. Azt szeretnénk tudni, hogyan indult az áthelyezett óvónőképző, milyenek a gondjaik, mire számíthatnak a leendő óvónők és egyáltalán mi tette szükségessé azt, hogy megváltoztatta székhelyét az 6- vónőképző? — Ami az utolsó kérdést illeti, arra talán nem én vagyok a leghiva tóttább válaszolni, de egy biztos. Lé va (Levice) valahogy a magyarlakta vidék szélén van Aztán az is gon dot okozott, hogy már a környékén nagyon telítettek az óvodák, nem nagyon van szükség új óvónőkre. Ezzel ellentétben viszont a kortfáromi (Ko- márno), a dunaszerdahelyi [Dun. Stredaj, a galántai és az érsekújvári járásokban meg nemcsak a magyar, hanem a szlovák óvodákban is kevés az óvónő. — Szívesen vállalta az iskola jellegének a megváltoztatását? — Nem éppen! Az biztos, hogy iskolánk helyzete éveken keresztül megoldatlan volt. Az első fordulóban soha nem volt elég jelentkezőnk. A diákok nagy többsége is a szakközép iskolákat választotta, ezért már na gyón is megérett a helyzet arra, hogy végrehajtsuk ezt a változtatást. Persze, mi jobban szerettük volna, ha valamilyen technikai irányzatú orientációra változhatott volna, és sokáig kérdéses is volt a dolog, de végül is be kellett látnunk hogy közvetlen környezetünkben az egy sörgyáron és a traktorállomáson kívül más üzem nincs, így aztán mégiscsak az óvónőképző látszott a legjobb megoldásnak Számunkra ez nem volt könnyű el határozás. Éveken kereszti a reáli rányzatú szakemberek gyarapítására törekedtünk, magam is fizikus va- gvok, de ezzel az új iskolaformával egyszeriben többéves igyekezetünk vált kérdésessé. —• Kérdésessé? — Igen, távlatban néhány kollégának iskolát kell változtatni, néhányunk még arra gondolunk, hogy e setleg újra beiratkozunk az egyetem re, hogy egy olyan szakra tegyünk szert, amelynek jobban hasznát vesz szűk az új iskolában Ezek tudaté ban jobban megérti, hogv miért is volt nehéz a döntésünk. Persze, az élet már Ilyen, és az embernek alkalmazkodni kell, ha azt akarja, hogv ne gyűrje magá alá... Ugyanakkor és ez egy másik kérdés, új tanerők után kellett nézni. Vagy mit mond jak, itt van ez a tehetségvizsga. Ta valy még könnyebb volt a helyze tünk, mert a mostani elsősöket még Léván tették próbára, s csak a felvé teli vizsgára jöttek hozzánk, de az idén már ez is ránk várt. — És? — Hát ezen is túl vagyunk és az ember kezdi érezni az új iskolaforma előnyeit. Mégiscsak Jobb érzés, hogy nagyobb az iskola iránt az érdeklődés. Kétszáz, kétszázötven százalékos a Jelentkezés, tehetségesebbnél tehetségesebb tanulók között válogat hatunk. A döntés persze így sem könnyű, hiszen nemcsak a beszéd- készséget, az ügyességet, hanem a pedagógiai érzéket is ki kellett ta píntaní... 2 A gimnázium tehát az idén már nem nyitotta meg kapuit és helyette első ízben óvónők, tehát csupa lány jött a tanévnyitóra. Milyenek, mi várta őke! és honnan jöttek? — lépek be az I. B osztályba. Tornaórájuk van — teóriában. Tre laj Imre tornaszakos tanár tartja. Két ujjnyi vastag, kemény fedelű könyv-irka, olyan, amilyet a krónikák írására használnak, fekszik élőt tűk a pádon. — Tornaóra, tanteremben? Talán nincs tornatermük? — kérdem első meglepetésemben, de a lányok nem osztják a csodálkozásomat és a szimpatikus tornatanár sem jön zavarba. — Van tornatermünk, nekik azonban nemcsak tornázniuk kell tudni, hanem tornáztatni is. Így aztán, mielőtt belépnénk a tornaterembe, elméletben is meg kell ismerkedniük a testedzéssel. És hogy ilyen vastag ez a füzet? Négy évre szólt Sőt, egy é- letre! Ha befejezik az Iskolát, magukkal viszik az óvodákba, hogy olykor felfrissíthessék a tudásukat — mondja, és most, hogy jobban szemügyre veszem a nyitott füzeteket, Iá tóm, neki van igaza. Nemcsak írnak, rajzolnak is bele, és ott kinn fa lun, vagy kisvárosban, ahol tanítani fognak, valóban nagy hasznát vehetik majd ennek a füzetnek. A padokból okos, ragyogó leányszemek néznek rám. Honnan valók? — érdeklődöm. — Én innen Heténybő' (Chotín) — válás? ‘‘a Szabó Gizella. Kocúr Szil via viszont Bodrogszerda helyről (Streda nad Bodrogom) jött. Nagy részük a vadonatúj, lakóháznak ké szült, de Időközben otthonos leány kollégiummá alakult háromemeletes kis bérházban lakik. Hárman, négyen laknak egy-egy szobában. Folyosó, konyha, fürdőszoba, WC tartozik min den három szobához. A falak tápé tázva. A beépített szekrényekben tartják ruháikat, a konyhaszekrényekben könyveiket. A lévai óvónőképző lányai biztos megirigyelnék tőlük ezeket a szép szobákat. A lánvok este lámpaoltás után suttogva mesélik egymásnak élményeiket Leginkább a diszkóról szoktak mesélni. Csányi E rikát, aki tardoskeddi (Tvrdosovce), nagy csalódás érte, amikor az iskola megnyitása után közölték velük, hogy az iskolában nem viselheti a farmert. Ö személy szerint és mások is, már kifogtak a tilalmon: áttértek a sokkal divatosabb és fiatalosabb bársony és kockás anyagok viseletére. A kollégiumnál maradva: azok a- kik közelebbről származnak, gyakrabban járnak haza, viszont a Nagyka- pos, Királyhelmec környékiek ritkábban, és a hétvégeken végül is általá ban heten maradnak a kollégiumban Mit tegyünk velük? — tűnődött Rákász Katalin nevelőnő, a kollégium igazgatónője Múzeumba, kirándulni járnak és főznek maguknak \ hét végekre ugyanis nem vállalta egyet len egy konyha sem őket, de nem estek kétségbe és a kollégium igazga tőnőjének és nevelőnőjének a felügye- !e alatt vidáman és a szülők nagy megelégedésére főznek, sütnek. Mi az. hogy főznek? — Müvészkednek és közben mulatnak, mert hiszen élőké rülnek a tájszavak és ők nem győznek eleget csodálkozni, nevetni... 3 A hangulat nemcsak közöttük, tanáraik között is jó. Sőt, nagyszerű. Az osztály látogatás után Trelaj fm re a tornaszertárba kalauzol és a lighogy leülök, máris alig férünk -•• a kis szertárban. Itt van az 1 B ősz tály osztályfőnöke Cseh Jolán fizika tanárnő, Darázs Rozália, szobrásznö, a képzőművészeti nevslffs tanárnője Maier Marietta zenetanárnő, Trelaj Imre tornasznKus, Rákász Katalin ne- velőnő és mások Is. Alig férünk ->.i, de olyan jó és bensőséges a hangulat Végül mái meg is kérdezném a do log nyitját, de akkor Trelaj Imre tor naszakos, a Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagja, aki mint mond ja, mindig újra és újra megfiatalodik az állandóan fiatal tanítványai kö zött, magától is kimondja a választ — Éveken keresztül valahogy úg\ voltunk, hogy nemcsak az iskola iö vöjére vonatkozó kérdés nehezedet! ránk lidércnyomásként, hanem az is, hogy nem volt valahogy ránk igazán szükség. Most vi szont érezzük, hogy változott a helyzet. Nemcsak a torna, hanem a zene, a képzőművészeti ne velés, az irodalom is főtantárggvfl vált, és ez valahogy ölvén naevszeru Sokkal jobb így dolgozni, legalábbis számunkra, akik a mozgásra zené re, irodalomra esküdtnek .. Németh István A TANÁROK TANÁRA VITA A Bratislavai Magyar Tannyelve Gimnázium 1V.C osztályos diákjai oaqyunk. Flórián László már a harmadik ősz tályjOnöke az osztályunknak A harmadik óv elején vette át az osztály vezetését. Nem egészen két év alatt na gyón közel kerültünk egymás hoz. nálunk az osztályfőnök órák tlménuszámbo mennek Szinte haró" nknak tekintjük Természetesen tiszu ''-'et és megbecsülést érzünk iránta. Sokak szerint ideális osztály- főnök. Osztályfőnökünk — fiatal kora ellenére — mint tapasztalt oedagógus segít az osztály qondialt leküzdeni. Mindig konkrét javaslattal rukkol kt. hangsúlyozza, hogy úgy fogad- ink, mint bármelyik más ősz •álytársunkét. Ha felvetődik va iamilyen probléma a lehető leg- eqyszerübbem és leqigazságo sabhan igyekszik megoldani Ha bajban vagyunk, látszólag közömbösnek mutatkozik, meg rovásban részesít. Egyszercsak minden jóra fordul, és ml tudjuk, érezzük, hoj. a problémát ő oldotta meg a háttérből irányítva, s nem várja el, hogy ezért hálálkodjunk neki. Legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy mindig kiáll értünk, az osztály kudarcait a szívén viseli. Megértő a diákokkal szemben. Sohasem ingerült, nem így fejezi ki nemtetszését. Közösen oldjuk meg a felmerülő kérdéseket. Nincsenek kedvencet. Mindig az egész kollektívát dicséri vagy dorgálja. A ki rándulásokon úgy viselkedik mintha diáktársunk tenne, és iqy sokkal őszintébb, meghit tebb a légkör. A nyárt kirándulások élményei a szívünkben élnek. Szívesen emlékezünk vissza majd egykor a jól eltöltött napokra. S mindez főleq neki köszönhető. Ezért az osztályban minden ki tiszteli és szereti őt, s az osztályfőnök példaképének tekinthetjük. IV. C. osztály „JÖ FEJ“ A szalagavató után a kávéházból egy leiratot kapott az iskola: Az ünnepség után ősz szeszámolták a poharakat és nyolc hiányzott. Fizesse ki az osztály, csak ők vihették el, csak Ok törhették össze. A osztt, még mielőtt bármi lyen vitára is sor kerülhetett volna, szó nélkül kifizette a nyolc pohár árát. Hogy ezzel a húzásával minek vette eleiét azt valamennyien sejtjük. Az összeget — 200 koronát — természetesen összedobta az osztály, de annyira szégyelltiik magunkat, hogy a végén nem volt akt átad/a neki a pénzt. Különben is nagyon iö fej a mt osztályfőnökünk. Nem sokat beszél, de mt már hozzáidnmul tunk és nagyon sokan szeretnénk hozzá hasonlítani. A viselkedése komoly, sportol, az édesanyjával él és velünk e- gyütt énekel az iskola ének karában. Kiss Márton, Lucenec Komáromban jKomárno) jártam a minap. A kettes számú lakótelepről — dolgom végeztével — a városközpontba szerettem volna eljutni, amikor észrevettem, hogy elfogyott az autóbuszjegy-készletem. Semmi vész, bíztattam magamat, hogy pár méternyire tőlem ott állt az újságárus bódé. Vehetek én ott legyet, ameny- nyit csak éppen akarok. — A — mondta szerényen előadott vásárlást szándékomra a fiatal hölgy — mt olyat nem árulunk. De a szomszédos élelmiszerüzlet ben vagy valamelyik kocsmában biztosan kap majd A szemerkélő esőben azonban hiába loholtam a jelzett KOCOGÁS NEVELŐ SZÁNDÉKKÁ! épületegység elé, zárva volt Az ajtaján tábla hirdette, hogy a bolt pontban déltől 'rét óráig zárva van. Mt mást tehettem, begya igoltam a városba. Minek is ez a nagy flanc ustölöqlem magamban útközben. Meg aztán, úgy látszik a városban rálöttek va lakik arra, hogy egy kis mozgás, ugye, senkinek sem árt. Lekéstem a fővárosba tartó gyorsvonatot, de hát fontos ez. amikor az egész ségem'öl van szó? Ne legyek ilyen kicsinyes. Hát nem tqaz? Közben is annyi bosszúság éri nap mint nap az embert, hogy leg/obb egyszerű en eljejejteni az egész ese- 'el F.gy hét múlva azonban. Imikor ismét Komárom jelé vitt az utam. ismét eszembe iutmt az epizód elhatározóim a véqére tárok az ügy vek A vasútállomás standján röwá kun a választ kaptam A Prior áruház mellett, a város legforgalmasabb pontián az úiságosbódéban már hes"' ‘esebh volt az eladó. — Nincs buszjegy, nem is 1esz — mondta, mi ilyesmit nem árusíthatunk, meg van oltva. látva maradt a szám a csodálkozástól. A kedves ar- "ú lány útravalóul méq egy ’anáccsal is ellát oh. Próbál kozzak a Priorban jeqyvétel- iel. Mi ez? Reklámfogás? De nem mégsem lehet, nyug- ’atgattam magamat, a bő áruválasztékkal ellátott üz lei nem szorul ilyen csaló finln módon esetleges vásár lókra. AVán még eqy helyütt oróválkoztam jegyvétellel A Kormorán bejáratánál is van egy újságárusbódé. Itt a néni ezzel bővítette ki megi gzését: — Az lenne az Igazi, ha mi Is árulhatnánk, hiszen a boltok többsége csak nyolckor nyit, mi pedig már fél hatkor elkezdjük a lapok, újságok, folyóiratok árust ’ásót. Ennyi, eddig a történet BravóI lay kell ezt csinálni le a kalappalt Szoktassuk az embereket a mozgásra1 Zolczer László
