Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-03 / 14. szám

A századelő legnagyobb géniusza

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ALBERT EINSTEIN

A

lbert Einstein 1900 nyarán kapta meg diplomáját a Zürichi Szövetségi Műegyetem matematikai és fizikai fakultásán. Diákként nem tűnt ki, mert néhány tantárgy már teljesen lekötötte az érdeklődését, a sok kö'elező tantárggyá* szemben pedig, amelyek nem vonzották, ellenérzéssel viseltetett. Önéletrajzi jegyzetei szerint már annyira elege Volt a tudományokból, hogy a diploma átvétele után egy évig felé sem nézett semmilyen szakmai irodalomnak

Az egyetem elvégzése után Einstein munkát keresett, s egy ideig házitanító és gim náziumi segédtanár volt, majd 1902. júniusában kinevezték Bernbe a Svájci Szabadalmi Hivatal műszaki szakértőjének, ahol 1909 októberéig dolgozott.

Einstein berni évei rendkívül szerencsések és termékenyek voltak. Fizetése blzto sította a szerény megélhetést, hivatali munkája pedig bőven hagyott időt számára a gondolkodásra. 1905 ben megjelent három nagy tanulmányának logikája és merészsé ge fölülműlhatatlan. Barátaival megalapította az Olümpia Akadémiát, amelynek ösz- szejöveteleire élete végéig nosztalgiával emlékezett vissza.

1907-ben az egyetemi magántanárság megszerzéséért folyamodott a berni egyetemhez a Mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatával. Tanulmányát — a- melynek témája akkor még nagyon vitatott volt — visszautasították. Egy év múlva újra folyamodott, akkor sikerrel.

1909 elején a zürichi egyetem hívta meg docensnek. Albert Einstein előadóként sem tűnt ki, részben azért, mert nem fordított elég időt a felkészülésre, részben pedig a- zért, mert nem volt ínyére a bölcsesség osztogatójának a szerepe. így aztán csak

a legjobb diákokhoz szólt, rájuk erősen hatott egyszerűsége és szerénysége.

1911-ben a prágai német egyetem hívta meg kinevezett egyetemi tanárnak az elméleti fizika-tanszék élére. Három szemeszternyi működés után a zürichi egyetem visszahívta egyetemi tanári tisztségbe. Itt is másfél évet töltött, mad 1913. nyarán elfogadta Max Planck, a nagy fizikus, és Walter Nernst a nagy fizikai kémikus meghívását a berlini fizikai Intézetbe. Einstein életében új szakasz kezdődött az Igazgatói szék elfoglalásával. Itt már minden Idejét a kutatásnak szentelhette.

Híres, általános relativitáselméletét 1915. november 4-én nyújtotta be a Berlini Tudományos Akadémiának. Ez a munka 10 év intenzív kutatásának az eredménye, Einstein világhírnevének forrása. Berlini ével alatt a fizika minden területén érezhető volt Einstein hatása. Közben hegedült, barátaival kamarazenéléseken vonósnégyeseket játszott, rendszerint a másodhegedűs szerepében.

Tudományos munkássága, nemzetközi hírneve felébresztette az imperialisták Irigységét és kampányt indítottak ellene, ami még csak folytatódott, amikor 1921-ben No- bel-díjjal tüntették ki. Tizenkét év múlva leköszönt akadémiai tagságáról, rövid belgiumi és angliai tartózkodás után az USA- ba érkezett. A Los Angeles-i állomáson Charlie Chaplin várta.

Einstein egészen haláláig ebben az egyetemi városban élt és dolgozott. Amikor 1939-ben már egyre nyíltabban törekedett Hitler a háború kirobbantására, Einstein is aláírta azt a levelet, amelyben Roose- weltnek, az USA akkori elnökének a figyelmét hívták fel a Hahn által 1938 végén felfedezett uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. így akarta elejét venni annak, hogy a németek elsőként állítsák elő az atombombát, mert az végzetes következményekkel járhatott volna.

Élete utolsó éveiben többször volt be- •teg s valójában ezért Is látszott öregebbnek, mint amennyi valójában volt. 1955. április 15-én halt meg a princetoni kórházban.

Einstein soha nem sejtett magasságokba emelte és gazdagította nemcsak a fizikát, de a társtudományokat is. Emberi nagysága abban a válaszban is megnyilvánult, a- melyet 11 éves fia kérdésére adott, amikor az arról érdeklődött, hogy mtért olyan híres az apja?

„Tudod, kisfiam, egy vak bogár egy futball-labdán mászott, és nem vette észre, hogy az gömbölyű. Nekem nagy szerencsém volt, és észrevettem.“

Hogy mi az, ami Einsteint korának többi nagy fizikusa közül kiemeli? Mindenekelőtt az, amit alkotott, másodsorban személyisége, egyénisége 1905 ben a mechanika a- lapfogalmainak kritikai vizsgálatával rá jött, hogy a térben és az időben végbemenő fizikai jelenségek értelmezése éppen a térnek és az Időnek a fogalmán, Illetve azok mérési utasításain múlik. Kiderült, hogy a több évszázados fizikát a fizikusok számos olyan fogalomra alapozták, amely sok magától értetődőnek látszó, és mégis hamis feltevést tartalmazott. Einstein a speciális relativitáselméletben általánosította és posz- tulátumként mondta ki, hogy a fény minden inerciarendszerben és minden Irányban ugyanakkora sebességgel terjed, továbbá alaptételként: hogy minden inerciarendszerben a fizikai törvények matematikai alapja ugyanolyan.

Az elmélet fontosabb következményei a következők: az abszolút tér és az abszolút

idő nem reális fizikai fogalmak, azaz minden idő- és helymeghatározás csak relatív lehet. A vákuumbeli fénysebesség az inerciarendszerék tymáshoz viszonyított legnagyobb elérhető sebessége. A mozgás irányában a hosszúság — látszólag — megrövidül, és a mozgó testen az idő — ugyan csak látszólag — lassabban múlik. Az a- nyagnak mindig van tömege és energiája, a köztük levő kapcsolatot pedig az E=m.c? összefüggés fejezi ki (ma tömeg, c a fény sebessége vákuumban).

Einstein speciális relativitáselmélete szükségessé tette az egész fizika elméleti átdolgozását, amelyet Minkowszki matematikai absztrakciója, a „négydimenziós világ“ segített elő.

A speciális relativitáselmélet sikere ellenére sem tudott néhány alapvető kérdést megválaszolni. Nem tudta például megma gyarázni, hogy egy test súlyos tömege e- gyenlő a tehetetlen tömegével. Ezt pedig 1891-ben Eötvös Lóránd renkívül nagy pontossággal igazolta, de ezen méréseket Ein stein nem ismerhette. E választ keresve született meg aztán az általános relativitás elmélet, amelynek két fontos tapasztalati bizonyítéka csillagászati természetű. A Merkur bolygó perihéliumának elforgását a relativitáselmélet alapján sikerült kielé gítően megindokolni.

Einstein hírnevét, tekintélyét eredményei és annak következményei alapozták meg. Munkássága viszont sokkal szerte ágazóbb, mert a relativitáselméleten kívül a Brown-féle mozgás magyarázatával, a fotoeffektus és a kvantummechanika alap jainak tisztázásával és térelméletével Is maradandót alkotott.

Minden kétséget kizáróan Einstein volt a századelő egyik legnagyobb géniusza.

Kalácska József

Az üdítő

Egyszerű nyári nap, petyhüdt élet. Petyhüdtek a fák, a szívek, még a buszok is ezen az állomáson. Igyál, kislányom, narancsos, mondja az apa, majd félrehúzódik és sörösüveggel árnyékolja az arcát. A kislány iszik. Szájacskájával egy vonalban tartja az üveget, amelynek az aljában épphogy megmoccant a sárgás tömegbe sűrősödött íz. A kislány iszik, szinte élvezi. És nincs aki megmondaná neki, hogy a felszínt szívja magába, az átlátszó, íztelen löttyöt Hát senki nem figyelmezteti, hogy rázza fel az üveget, mert ott lent, a mélyben van a lényeg, anélkül mitsem és az egész! Elég volt. A kislány apjához viszi a félig kiivott üveget. Ízlett? Nagyon. Akkor jó. Az apa visszaadja az elárusítónőnek az üveget, a sötétzöld és természetesen üres söröst is. Homlokát törülgeti a világ. ,

(bodnár)

1.

Végh Valéria, Tóth Júlia, Kasnyik Ilona. Kasnyik Ferenc, Jankulár Sándor, Tóth Tibor, és Galla Miklós a szereplői A kísértet házhoz jön című víg játéknak, amelyet a közeli na pókban mutattak be Kürtön (Strekov).

(kasnyik)

A CSEMADOK Ipolysági (Sa by) városi szervezetének köz művelődési klubjában irodai mi estet rendeztek, melynek Csontos Vilmos és Ozsvald Ar pác voltak a vendégei, A jól sikerült író olvasó találkozót I polymenti amatőr festők kiál lítása követte, amelyen Szkla dányi 'Ede, Kutak t.ás/lóné és Pokorny Lajos mellett a fiatal

nemzedék is képviseltette magát — Tőthné Bállá Judit, Ron dík József és Kutak Adrienne személyében. A klub legköze lebbi vendége dr. Jakab István egyetemi tanár lesz, aki anya nyelvünk időszerű kérdéseiről tart majd előadást.

(bodzsár)

3.

A SZISZ ebedi alapszervezetének színjátszó csoportja a CSEMADOK-kal karöltve mutatta be Tabi László Családi dráma című háromfelvonásos víg játékát. A szereplők nemcsak a falubeli nézőket szórakoztatták előadásukkal — a közeli falvakba is ellátogattak. A dicséret leginkább Rutai Ferencet, a rendezőt illett, aki idestova harminc éve foglalkozik a dunamenti falu kulturális életével.

(ivanics)

A jelvételen az ETC együttese, előtérben Vladimír Misik szólóénekessel

— Együttesünk, az ETC 1975-ben alakult, amikor Vladimír Padrünek basszus- gitárossal elmentünk az E- nergitből — mondja Vladimír Mläik, az együttes szólóénekese. — Nem akartunk dzsesszt, Illetve dzsessz-roc- kot játszani, mivel a keményebb rock-zenét kedveljük. Egyik este azon törtük a fejünket, vajon milyen nevet válasszunk együttesünknek? Az ETC nem más, mint „et cetera“.

— Kezdetben csak fővárosi klubokban játszottunk, később már a vidéki városokba is eljutottunk. Készítettem egy nagylemezt Is, amelyen az ETC csupán stú- diőzenekarként szerepel. 1975-ben tagcserére került sor az együttesben. Azóta Jifí Veseiy a basszusgitáros, Petr Pokorny a gitáros, fán Hruby hangszere a hegedű, jifí Sustera a dobos.

— Hogy ml a véleményem a magyar rockzenéről? Sajnos ritkán láthatom a ma gyár együttesek koncertjeit, de lemezről jől ismerem a Locomotív GT-t és az OME- GÁ-t is. Nagyon tetszik a zenéjük, csak azt sajnálom, hogy nem értem, miről énekelnek.-bg— Foto: archív