Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-20 / 12. szám

7 / E. Wendt fényképész éppen a San Die- góba vezető út melletti benzinkutat akarta lencsevégre kapni. Kereste a legalkalma­sabb helyet a felvételre. Még mielőtt le­nyomta volna a kioldógombot hatalmas dü­börgés ütötte meg a fülét. Felemelte a fe­jét és a lába a földbe gyökerezett — egy hatalmas, lángbaborított Boeing zuhant a föld felé. Wendben a megrökönyödésen úrrá lett a szakember: a gépre irányította a fényképezőgépet és megnyomta a klol- dót. így egyedülálló felvételt csinált egy tragikus légikatasztrőfáról. XXX Bob Budz reggeli toalettjét végezte a fürdőszobában, amikor hatalmas robbanás rázta meg a levegőt. Kifutott házikója elé és megrémült — egy Boeing 727 óriásgép egyenesen feléje zuhant. Hirtelen levált a gép egyik darabja, oldalra dőlt és körül­belül száz méterrel Budztól a lakóházak közé zuhant. — Hatalmas hőséget éreztem, majd egy gombaszerű füstfelhő szállt fel. A levegő­ben fémdarabok és emberi testek repültek minden irányba. XXX A PS A légitársaság Boeing 727 órlásgé pe a 182. számú vonalon, Los Angelesből San Diegóba, 135 utassal a fedélzetén a céljához közeledik. A gép kapitánya James McFeron, akinek tlzenhétéves repülőgyako'r­Az irányító torony azonnal figyelmezteti a Cessna személyzetét is: — Ügyeljenek, kőzelédnek egy leszálló Boeing útirányához. A kis, egymotoros Cessna sportgépben két ember ül: Martin Kazy oktató és Da­vid Bosswell tanuló. A mai oktatás célja a műszerek szerinti repülés. Ezért a piló­ták előtt egy függöny zárja el a kilátást. A „vakrepülés" begyakorlásánál ez megszo­kott módszer. A Cessna pontosan a sugárzó nappal szemben repül. Mint a későbbi vizsgálat megállapítja, a közelben még egy sportre­pülőgép is volt, amely kiesett a légi felü­gyelet figyelméből. Tizenhét másodperccel a katasztrófa e- lőtt az Irányító toronyban a radarral ösz- szekapcsolt komputer bekapcsolja a vész­jelzést. Két gép veszélyes közelségbe ke­rült. A torony azonnal hívja a Boeinget: — Figyeljék a Cessnátl — Tudunk róla — válaszolja a gép ka­pitánya — egy fél perccel ezelőtt mellőz­tük el jobbra. És ez a katasztrófa oka. A Boeing sze­mélyzete valószínűleg a harmadik, ^nem re­gisztrált gépet látta. Amíg az irányító tu­datosítja, hogy valami itt nincs rendben, a Boeing beéri a felszálló Cessná t és hátulról az egyik szárnyával elsöpri. A repülőtéren riadó vanl ,<Á radar képer­nyőjén a két fénypont egyesül. Az irányitó toronyban mindenki tudja mit jelent ez. Ütközés a lengében! A magnó felvette a kapitány utolsó sza­vait: /' — Megyünk le . nem lehet semmit ten­ni... égünk Még egy recsegés és a rádió el ha, igát. latá van. A leszállást pontosan az irányí­tó torony utasításai szerint végzi. Kiadja a parancsot a leszálló számyacskák kibo­csátására és rádión jelzi a repülőtér irá­nyítójának: — A látási viszonyok kitűnőek. Vezetés nélkül széliünk le. Az irányító torony egyetért és hozzáte: SZÍ: — FSA egy ... nyolc ... kettő. Ügyelje­nek egy kis Cessnára száz ... hetven ... kettő irányban. Oldalról közeledik. A kapitány és a személyzet tisztában van vele, hogy figyelniük kell a környező lé­giteret. Magasságuk ezer méter. Az égő Boeing, nyolc kilométerrel a San Diegó-i repülőtértől lakóházak közé zuhant. A 135 utason és a személyzeten kívül meg­halt még a Cassna két pilótája és 13 ember a lakótelepen, ahová a gép lezuhant. A vizsgáló bizottság már csak azt álla­píthatta meg, hogy mindkét gép pilótája bűnös könnyelműséggel vette az irányító torony figyelmeztetését, a diszpécserek vi­szont felelőtlenül, csak egyszer figyelmez lették a gépeket. Az viszont sosem derült ki, hogy a harmadik és akaratlanul a ka­tasztrófát okozó gép hogyan csúszhatott ki a légitér irányításának figyelméből. ford, —hr— Shock Wave — sokk-hullám, így nevelik ezt a gigantikus méretű hűl• IQn'nvasutat, amellyel a texasi Dallas < Vidámparkiénak építőt örvendeztet­ték meg az eröstdegzetü látogatókat. Valóban egyedülálló konstrukció ez a maqa nemében, hozzá képest a bé­csi Práter óriáskereke és hasonsző­rű európai társat bébiknek szánt ár­talmatlan szórakozásnak számítanak csupán. Tartóoszlopát és betonalapja egy piramis súlyát Is elviselnék, de szükség is van rájuk, mivel a rajtuk nyugvó szerkezet ezer tonnát nyom. A szórkozní vágyóknak a hosszú vá­rakozás és a hatalmas tömeg sem szegi kedvét, órák hosszat képesek várakozni azért az 1 perc 58 másod­percért, amely alatt ég és föld kö­zött lebegve, zuhanva és kanyarogva kedvükre retteghetnek és sikongat­hatnak. Közvetlenül a hullámvasút e- lőtt egy tábla áll: „Kijárat az ijedő­sek számára''. De az, aki végigtopo­rogta az Idevezetö utat, már aligha fordul vissza. Dobogó szívvel beül a hét kocsi egyikébe és mialatt az t- jesztöen nyikorgó láncok egy hajme­resztőén meredek lejtő tetejére von­tatják azt, azzal nyugtatgatja magát, hogy komputerek ellenőrzik a szer­kezet működését és a legparányibb hiba észlelésénél működésbe hozzák a vészféket. De már nincs idő a gon­dolkodásra. 40 méter magasan va­gyunk, a lent alig érezhető szél ke­gyetlenül fúj, körülöttünk semmi, csak a kék égbolt. Es most egyszer­re a gyomrot görcsbe rántó észvesztő zuhanás, olyan, amilyet legrosszabb álmaiban él át az ember, faj, ml ez?l Egyenesen az alattunk kanyargó au­tópályának rohanunk, már itt van­nak az autók, feltartóztathatatlanul robognak felénk! Egy éles kanyar és megmenekültünk a ránk váró ször­nyűségtől. Még pár hullám és meg- csikordulnak a fékek. Végre! Egy perc 58 másodperc vérfagyasztás. Há­rom darab elektronikusan vezérelt vagonsor teszt lehetővé, hogy 1 óra alatt 1800 ember élhesse át ugyan­ezt. De nemcsak Dallasban, hasonló „sok-hullámok“ működnek New York és Los Angeles közelében, valamint a floridai Disneylandben. A mat ame­rikai nemzedék már kinőtt a horror­filmekből és a rémregémjekböl. Ide­geik felborzolására egyre újabb, költ­ségesebb és bonyolultabb eszközök kellenek. A Shock Wave — úgy lát­szik — egy ideig jól megfelel ennek a célnak, ford.: N. K: MI A PLAZMA ? Több mlllié fokos hőmérséklet uralkodik a Nap belsejében. Ezem a hőmérsékleten az atomok között olyan átalakulási folya­mat megy végbe, amely óriási energiafel­szabadulással jár. Ez szolgáltatja a Nap sugárzási energiáját. Ezt a folyamatot akar­ja az emberiség mesterségesen létrehozni ez úgynevezett fúziós atomerőműben. A megvalósítástól még messze vagyunk, de a kísérletekről sokat hallhatunk, s eközben minduntalan sző esik a plazmáról, mint nélkülözhetetlen tényezőről. A gázmolekulák atomjaiban — mint Is­meretes — a pozitív villamos töltésű atom­magok körül elektronok helyezkednek el. Levelezni szeretnének... Szemréd Éva, 17 éves, SPSS-KG, ul. B. Nemcovej, 984 01 Luüenec. Halász Erika, 17 éves, SPáS-KG, ul. B. Nemcovej, 984 01 Luöenec. Müller Rita, 17 éves, str. Kossuth Lajos Nr. 22, loc. Baraolt — 4023, jud. Covasua, Románia. Molnár Erzsébet, 4058 Papauti 404, jud. Covasna, Románia. Varsi István, 2872, Hugyag, Felsza­badulás u. 19, Magyarország. András Irén, 4180 Cristuru — Se- cueisc, str. Harghitei Nr. 66, jud. Harhita, Románia. mégpedig annyi negatív töltésű elektron, ahány pozitív töltéssel az atommag ren­delkezik. Ezért a gázokat elektromosan semleges részecskék alkotják. Ha azonban a gázt melegíteni kezdjük, az atomok egy része elveszti elektronjait: pozitív ionná válik. A leszakadt elektronok pedig nem kötődnek többé megbatározott atommaghoz, hanem gazdátlanul száguldoznak a semle­ges atomok és a . pozitív ionok között. Ha a hőmérsékletet tovább növeljük, egyre több atom veszti el elektronját, és az ionl- zálódás fokozatosan növekszik. Míg a semleges atomokat tartalmazó gáz csaknem tökéletes szigetelőanyag, az ioni­zált gáz jől vezeti a villanyáramot. Az e- lektromos áramot vezető gáz a plazma. A rendes állapotú gáztól a teljesen Ionizált gázig, az úgynevezett tökéletes plazmáig folytonos az átmenet. Azon a több millíő fokos hőmérsékleten, amely a Nap belsejében uralkodik, min­den elem atomja teljesen elveszti elektron­jait, és egy bevés hőmozgásban levő, csu­pasz magokból és szabad elektronokból ál­ló gázkeverék jön létre- a tökéletes plaz­ma. Ilyen tökéletes plazmát kell előállíta­ni a fúziós atomerőműben, ez pedig nem könnyű feladat. A mindennapi életben gyakran találko­zunk plazmával, ha nem Is olyannal, mint amilyenről az előbb beszéltünk. Hiszen min­den nyílt láng — például a gáztűzhely lángja is — tartalmaz egy kevés tonizált gázt, plazmát. A fényreklámok neoncsöve, a kvarclámpa, a fényképész villanólámpá- ja, mind a plazma sajátságait hasznosítja. A Földünket körülvevő innoszférában is van plazma, ionizált gázok játéka a sarki fény.

Next

/
Thumbnails
Contents