Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-13 / 11. szám

Lidice, Báláié, Ifjúsági Vasútvonal, If­júságfalva, Klennem Gottwald Gj Kohó, Knalupy, széles nyomtávú vasútvonal. Csupán hevenyében soroltuk fel az if­júság felszabadulás utáni országépitő vállalkozásainak egyes állomásait, ame­lyeket a teljesség igényével nehéz len­ne e helyen felsorolni. Az ifjúság a sza­badság első napjától kezdve minden e- rejét és lelkesedését a haza szolgálatá­ba állította. Különösen megnövekedett a fiatalok tettvágya a Februári Győze­lem után. Ennek a rövid krónikáját pró­báljuk most felvillantani. IFJÚSÁGI VASÚTVONAL Az 1947-es évben az Ifjúság már több nagy országépitő akcióban vett részt. A nagy szárazság Idején például jelentős segítséget nyújtott az aratásban, ami­kor „Egy szem se vesszen kárba“ jel­szóval 70 000 CSISZ-tag kapcsolódott be az aratásba. E hagyományt követi az u- tóbbi években a SZISZ aratóversenye. Az ifjúság legnagyobb szabású akció­ja azonban az Ijúsági Vasútvonal épí­tése volt. Az ifjúság küldöttsége még 1947 végén felkereste Element Gott­wald elvtársat, az akkori miniszterelnö­köt, hogy hozzájárulását kérje a Hron- ská Dúbrava — Banská Stiavnica közöt­ti Vasútvonal építéséhez. A Februári Győzelem után megindulhatott az épít­kezés. A lelkes fiatalok rövid másfél év alatt, rendkívül nehéz hegyi terepen el­készítették a pályát és leraktáik a síne­ket, ami a gépesítés akkori színvonala mellett emberfeletti teljesítmény volt. Az Ifjúsági Vasútvonal azonban több volt egyszerű építkezésnél. Ahogy Kié­rném Gottwald elvtárs néhány héttel a vasútvonal megnyitása előtt tett látoga­tása alkalmával mondta: „Az Ifjúsági Vasútvonal az ifjúság szocialista ember­ré válásának iskolája“ Idén, október 28-án lesz 30 éve, hogy a vasútvonalon megindult a közlekedés. LIBCICEI-MY JAVAI MOZGALOM Az ifjúsági mozgalom történetében e- gyedülálló helye van a libCicei-myjavai mozgalomnak, amely a szocialista mun­kaverseny első tömeges megnyilvánulá­sa volt. A libcicei gépgyár fiataljai kitűzték a jelszót: Szirénabügástól szirénabúgásig. Mint a jelszó is elárulja, a mozgalom a munkaidő maximális kihasználására i- rányult. A munkahelyeken rohamcsa­patok alakultak, amelyek ügyeltek a munkaidő betartására. A fonákságokat és a lógást az üzemi hangszórón és a faliújságon bírálták, s ez a módszer rendkívül hatásosnak bizonyult. Szlovákiában elsők között a myjavaiak csatlakoztak a libőicei felhíváshoz, és a mozgalom gyorsan terjedt az egész országban. 1948 végén már 152 üzemben működtek ifjúsági rohamcsapatok. A CSKP IX. kongresszusa újabb ösztönzést adott a mozgalomnak. A munkaidő ki­használása mellett az ifjúság a figyel­mét a selejtgyártás elleni harcra és az újítómozgalomra irányította. , ifjüsagfalva Harminc évvel ezelőtt kezdődött el a falu szocializálása, amely gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdasági terme­lés jellegét és a falu egész arculatát Az ifjúság is a szocialista nagyüzemek megalapításának élvonalában haladt, sőt. mint ahogy azt Element Gottwald a CSISZ 1. kongresszusán megállapítot­ta, a parasztfiatalokat kevésbé terheli a falu konzervativizmusa, a földhözra- gadtság. szükségszerű, hogy az új szö­vetkezeti gazdálkodási forma legfőbb propagálóivá váljanak. Ennek egyik állomása volt Ifjúság- falva létrehozása. 1949. április 4-én —, a napokban lesz tehát ennek 30 éve — Stefan 2afko elvtárssal az élen. aki részt vett az Ifjúsági Vasútvonal építé­sének első időszakában, húsz fiatal ér­kezett a Vág és a Kis-Duna összefolyá­sánál álló magányos pásztorkunyhóba. Azért érkeztek, hogy a Szlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meg­bízásából mlntagazdaságot hozzanak lét­re. Megalakították az egységes földmü- vesszövetkezet előkészítő bizottságát és hozzáláttak a munkához. Mindenekelőtt bevetettek és beültettek 72 hektár terü­letet a senki földjén. A továbbiakban felépítettek két sertésistállót, több tyúk­ólat, és faibarakkot a később érkező brl- gádosoknak. Időközben hozzáláttak to­vábbi szűzföldek feltöréséhez és lecsa- polásához. 1949. november 16-án az ú- jonnan felépült tyúkfarmon megtartották A szocializmus az akkor 60 tagú egységes földműves- szövetkezet alakuló gyűlését. A Szlovák Tervhivatal hozzájárulása val még ugyanabban az évben lerakták a leendő falu első házainak alapjait. Egy évvel később, a szövetkezet meg­alapításának első évfordulóján már állt Ifjúságfalva első huszonöt háza. A to­vábbi években az elszánt, lelkes munka ragyogó példáját adták. Évről évre gya­rapodott a község lakóinak száma, év­ről évre gyarapodott a szövetkezet va­gyona. A tízéves évforduló idején 1959- ben Ifjúságfalva már több mint 800 lel­ket számláló község, a szövetkezet már több minit 1000 hektáron gazdálkodott, évi bevétele meghaladta a 4 millió ko­ronát. s az állami alapokba egy év a- latt 30 vagon hússal járultak hozzá. Tovább teltek az évek és újabb föld- darabokat ragadtak ki a könyörtelen ter­mészet karmaiból. Az eredeti elképzelés, a mintagazdaság egyre inkább valóság­gá vált. SZÁRAZFÖLDI KIKOTO 1948-at írtak és hazánk legkeletibb csücskének egyik jelentéktelen kis köz­ségéből, Agcsernyőbő! (Ciema nad Tl- sou) egymás után gördültek ki az or­szág belsejébe a szovjet búzával rakott vonatok, hogy megmentsék hazánk la­kosságát az éhbaláltól, amely az előző évi katasztrófális szárazság után fenye­gette. A további szerelvények vasércet szállítottak a gyárakba. Az egyvágányú vasútvonalon szinte megállás nélkül za­katoltak a vonatok, sőt két vágány is kevés lett volna ahhoz, hogy lebonyo­lítsák a Szovjetunió és Csehszlovákia között a hirtelen megnövekedett forgal­mat. Ehhez újabb vágányra volt sziiki ség és ennek a megépítése ismét az ifi júság nevéhez fűződik. Az első 139 társadalmi munkás Lito- méficéből érkezett Agcsemyőbe. össze­szokott csapat volt, a litoméficel fiúk már kiállták a próbát a Lidice — Most — Litvínev ifjúsági építkezésen. Éjt napi pallá téve dolgoztak. Tóleo-nyáron lai pátta-l rakták át a szovjet vagonokból a búzát és a vasércet. Gépesítésnek ak­kor még nyoma sem volt az átrakói állomáson, s egy lapát vasérc 20—25 kilogrammot is nyomott. Mivel az egyvágányú vasút tényleg e- elégtelennek bizonyult, ezért 1950 ele­jén megkezdték a második számú Ba­rátság Vasútvonal építését, amelyre az ifjúság vállalkozott. Az öreg Borsi (Bor- äa) kolostor falai 1950 elején teltek meg a jókedvű fiatalok nevetésével. A vas­útvonal építői elhatározták, hogy a Bors — Királyhelmec JKráL Chlmec) 30 kilométeres szakaszt két év alatt meg­építik. A feladat nem volt könnyű. Hidat kel­lett verni a Bodrog folyó fölött, télen fagyoskodtak az építők, nyáron a kör­nyező mocsarak lakói, a szúnyogok tet­ték elviselhetetlenné a Barátság Vasút­vonal építőinek életét. A fiatalok lelke­sedését és munkakedvét azonban sem­mi sem apasztotta el. Betartották sza­vukat. a vasútvonal építését határidő e- lőtt, 1951. november 3-án befejezték. Azóta több millió áruval megrakött sze­relvény gördült át a Barátság vasútvo­nalon, valóra váltva nevének jelentését: kér nép megbonthatatlan barátságát. AZ IFJÜSAGI volgyzarógat Az első ötéves terv egyik legnagyobb ifjúsági építkezése, amely ifjúsági völgy- zárőgát néven vonult be a történelem­be, Noslce mellett épült. Némelyek e- gyenesen az Ifjúsági Vasútvonal építé­séről jöttek Nosicóbe, mások az ország egyéb helyein edződtek a kemény mun­kában. Sokan fizetésre sem tartottak igényt, csak kasztot és szállást kértek. Mivel azonban kezdetben még fedél sem volt a fejük fölött, szétszedték az if­júsági vasútvonal fabarakkját, hogy No- sicében állítsák fel újra. A völgyzárógát fiatal építői emberfe­letti munkát végeztek. A kemény föld­munka mellett az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Az Ivóvízellátás is nehézségekbe ütközött, ezért nagy volt az öröm, amikor a keszonosok ásvány­vízre bukkantak. Az öröm azonban nem tartott sokáig. A vegyi elemzés megál­lapította, hogy a víz annyi szénsavat tartalmaz, hogy még a vasbetont Is szét­marja. És ez a víz egyenesen a völgy­zárógát alapjánál tört fel. Szerencsére egy távolabbi próbafúrással sikerült el­téríteni a feltörő vizet, s az építkezés tovább folyhatott. Az egésznek annyi lett a haszna, hogy a völgyzárőgát mel- lé gyógyfürdő épült, amelyben légző­szervi megbetegedéseket gyógyítanak. Az ifjúsági völgyzárógát építkezésén mintegy 55 000 fiatal váltotta egymást. Legtöbben szakképzettség nélkül érkez­tek. Sokan szakképzettséget nyertek és örökre megtelepedtek a Vág partján, vagy az ország más építkezésén érvé­nyesítik szaktudásukat. Azok, akik aki kor a betont keverték a Vág partján, ma már jó ötvenesek, de még most is büszkék lehetnek arra, hogy ott voltak szocialista országépftésünk alapjainak lerakásánál. Palágyi Lajos sC ÜE) SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A CSKP IX. kongresszusának fő irány­vonala - a szocializmus építése A SZISZ politikai oktatásához közölt segédanyag mostani témája a CSKP IX. kong­resszusa, amely pontosan harminc évvel ezelőtt kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ezt azért tartjuk érdemesnek feleleveníteni, hogy tudjuk, milyen kö­rülmények között ment végbe hazánk sokoldalú fejlődése. Az ifjúság kezdettől fogva fontos szerepet játszott a IX. kongresszus határozatainak megvalósításában, ezért szükségesnek tartjuk, hogy felvillantsuk az első országépítő munka egyes mozzana­tait, illetve a párt és az ifjúság kapcsolatának kérdéseit. h azáink szocialista építésében rend­kívül fontos, meghatározó szere­pet játszott Csehszlovákia Kom­munista Pártja IX. kongresszusa. Jelen­tősége mindenekelőtt abból ered, hegy kitűzte a szocializmus építésének fő i- rányvonalát, meghatározta azokat az a- lapvetö gazdasági feladatokat, amelyek segítségével a politikai hatalom kivívá­sa után népünk felépíthette a szocializ­must. 1948 februárja lezárta a CSKP-nak a politikai hatalom kivívásáért és a pro­letárdiktatúráért folytatott harcának szakaszát. Ezt a szakaszt az a törekvés töltötte ki, hogy a győzelmes forrada­lom megalapozza hazánkban a szocia­lizmus építését. A kommunista párt a legszélesebb néptömegek támogatásával teljesen új helyzetet teremtett a társa­dalomban, ami múlhatatlanul szükséges volt ahhoz, hogy a szocializmust az el­mélet talajáról átültesse a .társadalmi gyakorlat talajába. Dolgozó népünk a párt vezetésével átlépte a társadalmi fejlődés egy újabb szakaszának küszö­béi, amelyben a társadalom megszaba­dult az elnyomás nemétől. A szocializmus építésében elért ered­mények bizonyítják, hogy a párt és a nép sikeresen megbirkózott a szocializ­mus építésének meglehetősen bonyolult kezdett feladataival. Népünk áldozatos munkája olyan művet hozott létre, a- mely nemzeteink legdicsöbb tettel kö­zé sorolható. A CSKP a Februári Győze­lem eredményének megszilárdításával egyidejűleg hozzáfogott a másik fontos feladat teljesítéséhez, a gazdasági prog­ram kidolgozásához. A pártszervek fo­kozatosan kidolgozták a szocializmus é- pítésének fő irányvonalát, amelyet 1949. májusában a CSKP IX. kongresszusa fo­gadott el. Csehszlovákia Kommunista Pártjának új irányvonala a kiéleződött nemzetközi helyzetben jött létre. A világ két ellen­tétes táborra oszlott. A szocialista tá­borban tömörültek a Szovjetunió, vala­mint az európai és az ázsiai népi de­mokratikus országok, amelyek sokolda­lú együttműködéssel a szocializmus fel­építésére, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megőrzésére töre­kedtek. Az Imperial isin tábor alnpla az nMBicnaMMBaumin Forradalmi és történelmi feladat Egyesült Államok által vezetett tőkés ál­lamok tömbje lett, amelyhez csatlakoz­tak a többi tőkésország antidemokra­tikus erői. Céljuk a kapitalizmus meg­szilárdítása, a kommunista mozgalom el­fojtása, a népi demokratikus államok és a Szovjetunió gazdasági fejlődésének visszatartása volt. A CSKP-nak és vezetőségének becsű letóre válik, hogy ebben a bonyolult helyzetben Ss képes volt építeni koráb­bi politikájára és kidolgozni a szocia­lizmus építésének fő irányvonalát, a- mely általában megfelelt a csehszlová­kiai fejlődés feltételeinek és szükségle­teinek. A kommunista párt azokból az aránylag kedvező feltételekből Indult ki. amelyek már korábban létrejöttek. A forradalom békés fejlődése, az államo­sított gazdaság hatalmas Ipari bázisa, a lakosság szociális összetételében a mun­kásság maga százalékaránya, a munkás­osztály döntő szerepe az ország politikai életében és a CSKP vezető szerepe a Nemzeti Frontban — ezek mind alap­vetően befolyásolták a szocialista építés fő irányvonalának kidolgozását. A CSKP 1949 májusában megtartott IX. kongresszusa betetőzte azt a folya­matot, amely 1948 februárjával kezdő­dött A szocializmus énítéséirjok fő irány­vonala a lenini elvekre épült, amelyet altkor már igazoltak a Szovjetunió szo­cialista építésének tapasztalatai. Minde­nekelőtt célul tűzték ki a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét a népgazdaság minden ágazatában. Ennek érdekében továbbra is fejleszteni kellett a termelőerőket és a termelési viszo­nyokban is további változásokat kellett eszközölni. A fő irányvonal a legna­gyobb hangsúlyt a szocializmus anyagi- -műszakl bázisának megteremtésére he­lyezte, s ennek érdekében kidolgozták az 1949—1953-as időszakra az első öté­ves tervet. Az első ötéves tervet népgazdaságunk szocialista építése és átalakítása első szakaszának terveként dolgozták ki. Cél­ja az volt, hogy szavatolja a világpia­con köztársaságunk függetlenségét, erő­sítse védelmi képességét, létrehozza a mezőgazdaság szocialista átalakításának múlhatatlanul szükséges anyagi felté­teleit, leküzdje Szlovákia lemaradását és biztosítsa a nép életszínvonalának szüntelen emelkedését. Az első ötéves terv fő láncszeme a termelés és az ipar átépítése volt. Az ipari termelésnek a tervidőszakban 57 százalékkal kellett növekednie, ebben kulcsfontosságú szerepe volt a nehéz­iparnak. Szlovákia tervszerű iparosításá­val nemcsak a termelőerők megfelelő fejlesztése veit a cél, hanem a szlovák és a cseh nemzet egyenjogúsítása so­rán a nemzeti kérdés gazdasági vetü- letónek megoldása Is. A CSKP IX. kongresszusa a terme­lési viszonyok kérdéseivel is foglalko­zott és meghatározta elsősorban a cseh­szlovák mezőgazdaság további perspektí­váját. Hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus nem építhető fel a falu szocializá­lása nélkül. Ennek útját képezte az egy­séges földművesszövetkezetek létrehozá­sa és a mezőgazdaság gépesítése. A szo­cialista nagyüzemi termelésre való át­menet konkrét formája az egységes föld­művesszövetkezet lett. Klement Gottwald elvtárs ezzel kapcsolatban ezt mondta: „Végül pedig fokozatosan életbe kell léptetni az egységes földművesszövetke­zetekről szóló törvényt, és gondoskodni (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents