Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-13 / 11. szám

Forradalmi és történelmi feladat Legyünk valóban a párt segítőtársa {■folytaiás a 3. oldalról) kell arról, hogy az egységes földmű- vésszövetkezetek tagjai tagságuk révén gyakorlati előnyökhöz jussanak. Egész politikánk és munkánk alapvető mód­szere a falvakon a kis- és középparaszt­ság rétegeinek szemléltető meggyőzése és tevékeney közreműködése. A munkás­ság szövetsége a dolgozó parasztság szé­les tömegeivel elengedhetetlen szükség­szerűség a falunak a szocializmushoz való átmenete idején... A párt agrár­politikájának és munkájának mind na­gyobb jelentősége lesz a következő é- vékben. Mert ez a helyzet: nem lesz nálunk szocializmus, a falu szocialista átalakítása nélkül. Nem valósul meg a munkásosztálynak, a kis- és közóppa- rasztsággal való szövetsége nélkül.“ A párt alkotó módon alkalmazta a csehszlovákiai feltételekre a lenini szö­vetkezeti tervet A párt tudatában volt annak, hogy a falu szocializálása a szo­cializmusba való átmenet egyik legne­hezebb feladata, ezért óva intett min­dennemű elhamarkodottságtól. A CSKP e tekintetben hangsúlyozta a falu szö­vetkezetesítése anyagi és politikai fel­tételei fokozatos megteremtésének szük­ségszerűségét a falusi tőkés elemek kor­látozásával és visszaszorításával egyi­dejűleg. Az új fejlődési szakasz nagy Igénye­ket támasztott az emberek szocialista öntudatának fejlődésében és a társada­lom egész kulturális életével szemben. A CSKP IX. kongresszusának Irány­vonalát a szocialista építés feladatai­nak komplex kidolgozása jellemezte. Ki­nyilvánította a szocializmus építésének minden általános törvényszerűségét, de azokat nem vette át gépiesen, hanem általában és részleteiben is alkalmazta hazánk feltételeinek és sajátosságainak megfelelően. A kongresszusi határoza­tok a szocializmus építésének országos programjává váltak. A szocializmus építése irányvonaléinak teljesítésére kezdettől fogva az osz­tályszempontból megosztott világ felté­telei között került sor. Csehszlovákia a nyugati nagyhatalmak megkülönböztető politikája és további körülmények hatá­sára korlátozta gazdasági kapcsolatait a tőkésországokkal, és elmélyítette gazda­sági együttműködését a szocialista kö­zösség országaival, legfőképpen a Szov­jetunióval. A csehszlovák népgazdaság a Szovjetunió segítségével leküzdötte azo­kat a nehézségeket, amelyek főleg a megváltozott feltételekből, elsősorban az 1951-ben az első ötéves terv feladatai­nak lényeges emeléséből eredtek. Népünk áldozatos munkája meghozta gyümölcsét. Az ipari termelés rohamo­san növekedett, és globális szintje az 1948-as évhez viszonyítva 1953-ban már 93 százalékkal volt magasabb. Struktú­rája is kedvezően megváltozott a ne­hézipar javára. A nehézipar, amelynek a termelése az ötéves tervidőszakban megháromszorozódott, a csehszlovák 1- par fő ágazata lett. A parasztság köré­ben is szilárd gyökeret vert a szövetke­zetesítés gondolata. Egészben véve tehát sikerült teljesíteni a CSKP IX. kong­resszusán kitűzött feladatokat Bizonyos tekintetben ez tette lehető­vé. hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja 1971. évi XIV. kongresszusán ki­tűzhette a fejlett szocialista társadalom építését, amely napjainkban Is folyamat­ban van. Az ifjú nemzedék szervezetei, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség és annak Pío- nírszervezete a CSKP XIV. kongresszusa után, amikor teljes mértékben helyre­álltak a párt ifjúságpolitikájában a le­nini elvek és normák, jelentős szerepet játszanak az ifjú nemzedék nevelésében, szocialista emberformálásában. Ezek u- tán a CSKP XV. kongresszusa leszögez­te, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak közeli segítőtársa. Soraiból, ame­lyek jelenleg több mint kétmillió fia­talt tömörítenék, meríti a párt friss, új erőit. Ezért fontos, hogy az ifjúsági szö­vetség változatos és érdekes munkatöl- tetóvel a fiúk és lányok minél szélesebb körét befolyásolja, fokozza érdeklődé­süket a politikai, társadalmi és kulturá­lis élet iránt, és segítse a szocialista életforma kialakítását. Így fogalmazta meg a Szocialista If­júsági Szövetség küldetését a CSKP XV. kongresszusán elhangzott beszámoló. A fejlett szocialista társadalom építésének szempontjából ez helyes és elengedhe­tetlen követelmény, mert bizonyos érte­lemben elmondható, bogy az ifjúságra vár a feladat, hogy felépítse a kommu­nista társadalmat, ahogy azt Vlagyimir Iljlcs Lenin már az Oroszországi Kom­munista Ifjúsági Szövetség III. komgresz- szusán Is hangsúlyozta. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása óta nagy figyelmet szen­tel az ifjúság harmonikus fejlődésének és annak, hogy megnyerje a társada­lom forradalmi megváltoztatására. Ez nem volt könnyű feladat, mert a bur- zsoá köztársaságban uralkodó antago­nists osztályellentétek az ifjúsági moz­galomban is éreztették hatásukat, ami egy osztálytársadalomban természetes jelenség. Az ifjúság, mint a társadalom számottevő és elválaszthatatlan része mindig fontos tényező volt az osztályér- dakekért folyó küzdelemben. így az el­ső köztársaságban az egyes osztályok érdekeit tükröző eszmei és politikai ta­goltság az ifjúsági mozgalomban is visz- szatükröződött. Ez egészen a dolgozó nép februári győzelméig tartott, bár a Kassai Kormányprogram már bizonyos lépéseket tett az Ifjúsági mozgalom e- gyesítésére éppúgy, mint az SZLKP el­ső konferenciája, amelyet 1945. február 28-án tartottak meg Kassán (KoSiée). Gustáv Husák elvtárs ezen a konferen­cián többek között a következőket mond­ta: . az egységes ifjúságért vagyunk... az Ifjúság egységes volt a megszállás alatt, egységesen harcolt a partizán- csapatokban is. Az ifjúság szervezését következésképp kell, hogy az egységre való törekvés gondolata vezérelje.“ Történelmi határkő volt aztán az if­jú nemzedék életében és az ifjúsági mozgalom fejlődésében 1948 februárja, amikor a párt az ifjúsági mozgalom é- pítésénak lenini eszmédtől vezérelve fel­adatul tűzte ki az egységes ifjúsági szer­vezet létrehozását, a fiatalok többségé­nek megnyerését abba s szervezetbe, a- mely segítségére lenne a pártnak a szo­cializmus építésében, és amely a szo­cializmusért harcolók jó Iskolája lenne, illetve nevelné a forradalmi marxista- -leninista párt leendő tagjait. A párt és a haladó ifjúság törekvé­sét siker koronázta, létrejött a lenini programon és szervezeti alapelveken nyugvó Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amely 1950-ben megtartotta 1. kong­resszusát. Az említett kongresszuson Klemen! Gottwald nagyra becsülte az Ifjúság munkáját és egységre való tö­rekvését. Egyidejűleg a csehszlovák if­júság elé új alapvető feladatot tűzött ki: tanulni a kommunizmust, hazafias, építő tettekre lelkesíteni az egész ifjú­sági szervezetei. E feladatnak Gottwald elvtárs szerint két egymástól elválaszt­hatatlan része van. Egyik része politi­kád, eszmei és erkölcsi jellegű, a má­sik a. szocializmus építésében való köz­vetlen részvétel, amely egyúttal a neve­lés leghatékonyabb eszköze. Gottwald elvtárs szavai nagy vissz­hangra találtak az Ifjúság körében. Az egész országban terjedt a munkához való új, szocialista viszonyért folyó mozgalom. Az ifjúsági szervezetek kez­deményezésére született meg a tlbőlcel- -myjavai mozgalom, amely felszabadult hazánkban megvetette a szocialista munkaverseny és az élmunkás-mozgalom alapjait. Megszülettek az első Ifjúsági építkezések, az Ifjúsági Vasútvonal, If­júságfalva, az ostravai Element Gott­wald Oj Kohó, a kralupyi kaucsukgyár, a széles nyomtávú vasútvonal, és ezek­nek a nyomdokaiba léptek a szocialis­ta brigádok, az Ifjúsági Fényszó­ró és a szövetség további mozgalmai. A helyes politikai-szervező munka nyo­mán az Ifjúsági szervezet több mara­dandó emléket állított magának a szo­cializmus építésében. A Csehszlovák Ifjúságai Szövetség fon­tos szerepet játszott az ifjúság szocia­lista nevelésében is. Az említett épít­kezéseken is formálódott többek között az ifjúság szocialista profilja. Ezt hang­súlyozta többek között Element Gott­wald Is az Ifjúsági Vasútvonal építői­nek, amikor azt mondta, hogy a vasút­vonal építését nem szabad csupán nép- gazdasági szempontból értékelni. Ennél is fontosabb, hogy az ifjúsági építkezés nemes politikai és erkölcsi tulajdonsá­gokra nevel. „Az Ifjúsági Vasútvonal az ifjúság szocialista emberré válásának is­kolája“, mondta. Ezeken az építkezése­ken született meg a jelszó, amely Igen­csak jól kifejezi Jelentőségüket. „Mi é- pítünk és az építkezés bennünket épít“ — hangoztatták az építkezések Ifjú dol­gozói. Itt alakult ki a munkához való új, szocialista viszony. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fontos szerepet töl­tött be a falu szocialista átalakításában is. Az ifjúsági mozgalom fejlődése azon­ban nem volt mindig egyenes irányú. A CSISZ életében időnként hibák és fo­gyatékosságok merültek fel. tgy példá­ul fokozatosan csökkent a szervezetben a fiatal kommunisták száma. Ezzel egy­idejűleg olyan elemek kerültek túlsúly­ba, amelyek lehetővé tették a jobbolda­li opportunista és antíszocialista erők­nek, hogy likvidálják az egységes szer­vezetet (1968—69). A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai cimű dokumentum is leszögezi, hogy a CSKP KB Elnökségé­nek következetlensége az ifjúsági szer­vezetet teljesen kiszolgáltatta a jobbol­dali és ellenforradalmi erőknek. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Az 1969 áprilisa utáni új pártvezetés elvsze- rü és C''?tkezetes ifjúságpolitikát foly­tat. Bebizonyosodott, hogy az Ifjúsági mozgalom csak úgy fejlődhet töretlenül, ha a párt Irányításával következetesen a marxizmus-lenlnlzmus alapelvei sze­rint folytatja munkáját. Ifjúságunk po­zitívan értékeli a párt politikáját, erről tanúskodik többek között az is, hogy egyre többen jelentkeznek a pártba. Az ifjúsági szervezet hatásos munká­jának alapeivelt nagyon találóan fogal­mazta meg Vlagyimir Iljlcs Lenin az 0- roszországi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség III. kongresszusán mondott be­szédében. Elméleti síkon, egészen ap­rólékosan elemezte az Ifjúsági szerve­zet feladatait. Többek között hangsú­lyozta, hogy a kommunista ifjúsági szö­vetség legyen ütőképes szervezet, a- mely mindennapi munkájában kezdemé- nyezően lép fel. A CSKP KB 1973. évi Júliusi plenáris ülése a SZISZ egyik legfontosabb fel­adatául a szocialista öatudatosságra va­ló nevelést jelölte meg. Arról van szó — hangsúlyozta a Központi Bizottság, — hogy a SZISZ minden formalizmust nélkülöző munkát végezzen az egész If­júság körében, olyan munkaformákat és módszereket válasszon, amelyek ráveze­tik az ifjúságot a szervezetben való munka szükségére, s ezzel megfelelő módon beilleszkednek a társadalomba, a társadalmi munkába, megfelelő ér­vényt szereznek érdeklődésüknek, széle­sítik látókörüket és elsajátítják a szo­cialista együttélés normáinak megfelelő életmódot. Elmondhatjuk, hogy a szervezetek túl­nyomó része teljesíti e feladatokat De nem mindegyik, és ezt a megállapítást egy felmérés eredményeire alapozzuk, amelyet a párttag jelöltek körében vé­geztünk. A felmérés azt bizonyltja, hogy még nem sikerült teljes mértékben sza­kítanunk a formalizmussal. A 3718 meg­kérdezett párttagjelölt 60 százaléka ar­ra a kérdésre, milyen hatékony a fia­tal párttagok és jelöltek munkája a SZISZ-ben, azt válaszolta, hogy e mun­ka hatékonysága nem kielégítő. Az okot a kérdezettek abban látják, hogy a SZISZ-funkclonáriusok munkája formá­lis. Ezért, ha azt akarjuk, hogy javul­jon a SZISZ munkája és befolyása ki­terjedjen az egész Ifjúságra, mindenek­előtt javítani kell az alapszervezetek ve­zetőségeinek munkáját. A SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bi­zottsága az ifjúsági szövetség küldetésé­nek lenini elveiből kiindulva arra ösz­tönzi az alapszervezeteket, hogy merít­senek a CSISZ gazdag építő hagyomá­nyaiból, ás Lenin hagyatékához híven minden erejükkel segítsék a kommunis­ta társadalom építését. A szocialista ba- zafiság, a proletár internacionalizmus és a marxista-leninista eszmék megszi­lárdítása mellett a kerület SZISZ-szec- vezetelnek törekvése mindenekelőtt a munkakezdeményezés fejlesztésére, az ötéves terv feladatainak teljesítésére t- rányul. Tavaly a szocialista munkaversenyben a SZISZ-tagok mintegy 3 millió órát dolgoztak, és mintegy 58 és félmillió korona értékű munkát végeztek Bekap­csolódtak úgyszólván minden munkába, a város- és községfejlesztóstől kezdve a mezőgazdaságnak és szükség esetén az ipari üzemeknek nyújtott segítségig Ezzel egyidejűleg továbbfejlesztette« a szakköri és kulturális munkát, a Sport­es a honvédelmi tevékenységet, együtt­működtek a bíróságokkal, az ügyészsé­gekkel és a rendőrséggel a szocialista törvényesség megóvásában. Visszatérve a termelőmunkára, külö­nösen figyelemre méltó eredményeket érnek el a Kelet-szlovákiai Vasmű Ifjú­sági munkacsoportjai, a SpiSská Nová Ves-1 vasércbányák kollektívái, amelyek 1977-ben 12 203 tonna vasércet fejtet­tek ki terven felül, tavaly mintegy 100 ezer korona termelési költséget tak toltak meg. Jól dolgoznak a fiatalok a vasúti közlekedésben és a mezőgazdasá­gi termelésben is. Ladlslav Prchola mun­kacsoportja a Kelet-szlovákiai Söripari Vállalat Veik? Sariä-1 üzemében több mint 40 ezer koronát takarított meg Ugyancsak Jól dolgoznak a kerületben az Ifjúsági komplex raclonalizáclós bri­gádok, amelyek elsősorban az ú) mű­szaki eljárások bevezetésére törekednek. A szocialista munkaverseny új formá­ját honosították meg a Kelet-szlovákiai Vasműben, amelynek egyik munkacso­portja tagjává választotta a várost fel­szabadító hős szovjet katonát. é6 helyet­te is teljesíti a normát. )ó eredménye­ket értek el a kerületben a fiatalok a Zenit és az Ifjúsági Fényszóró mozgal­makban Is. A SZISZ szervei a kelet-szlovákiai ke­rületben az alapszervezetek munkájának Irányításában az ifjúsági mozgalom ha­ladó és forradalmi hagyományaiból in­dulnak ki. Az Ifjúsági szervezetek meg­értették, hogy az eszmei és politikai folytonosságra kell építeni. A felsorolt eredmények alapján a SZISZ-alapszervezetek a kelet-szlovákiai kerületben nagy tekintélynek örvende­nek a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. Ezt bizonyítja a tagállomány számának alakulása. Is. A SZISZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának kimuta­tása szerint a kelet-szlovákiai kerület­ben növekszik a leggyorsabban a tag­létszám, és itt a legmagasabb a mun­kásfiatalok szervezettségének arányszá­ma. Ez kedvezően hat a párt tagállomá­nyának javítására Is. A párttagjelöltek túlnyomó többsége 35 éven aluli fiatal, s ennek tulajdonítható, hogy a pártta­gok és jelöltek korátlaga 41 évre csök­kent. Kedvezően alakult a párttagok műveltségi szintje és szakmai képzett­sége is. A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy a kelet-szlovákiai fiatalok, a SZISZ-tagjal méltó követői azoknak s- kik 1948 februárjában lerakták a szo­cialista társadalom alapjait KERTÉSZ PÁL, az SZLKP Ke­let-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának dolgozófa A CSKP gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszik a bányaipar. Bányászaink az idén a rendkívül szélsőséges Időjárás miatt beállt feszült helyzetben Is dereka­san helytálltak, köztük a Nagykürtöst jVeTkt) KrtlSf Dolina Bánya Ifjúsági szo­cialista brigádja. A képen fán Kyzek ét fán Cérnák, a munkacsoport két tagja. Zolczer felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents