Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-06 / 10. szám

V­SZÍNHÁZI ESTÉK VARSÓBAN Jelenet a Barátnők bői (Viera Oliásnvá és Jan Halasz) K itartó, megbízható és felelős­ségtudó kassai (Kosice) mun­kások utaznak az orenburgl gázvezetékhez. Mesteremberek, aki­ket még a mostoha körülmények sem riasztanak vissza a komoly, megterhelő fizikai munkától. Egyet­len egy ember hiányzik a kollektí­vából: Ondrej, akiről mindenki tud­ja, hogy szakmája megszállottja. Mi­ért kell hát Itthon maradnia? És hogyan reagál erre a szerelme, Ve­ronika? A Közeli távolságok fösze- peit Jifí Vondráőek és Brigita Haus- nerová játsszák, a rendező: Otakar Krivánek. Rogyion Nahapetov filmje, az El­lenségek, Makszím Gorkij színműve nyomán készült. Elnyomók és el­nyomottak, dolgozók és ingyenélők állnak az nrasfigt birtokén |íMc7h:tó Fotó: M. Kordos FILMSZEMLE események középpontjában. Két gyá­ros az előidézője a drámai konflik­tusoknak: az egyik annyira gyűlöli a munkásait, hogy saját hatalma ál­dozatául esik, a másik látszólag mű­veltebb, humánusabb. Egy valami­ben azonban hasonlóak: a dolgozók mindkettőjüknél háttérbe szorulnak és új életformáért harcolnak. A film főszerepeiben Innokentyij Szmoktunovszkij és Oleg Jefrevomot láthatjuk. Abba. A cím mindent elárul. - Talán csak azt nem, hogy Lasse Hallström Ausztráliában játszódó alkotásában Anni Fridet, Bennyt, Björnt és Agnet- hát magánemberként is megismerhet­jük. A Zsófia című lengyel film főhőse egy idős asszony, akit már csak egyet­len szál fűz a világhoz — lánya és unokája. A szociális otthonban telje­sen elhatárolja magát társaitól, mert úgy érzi, ott-tartózkodása csupán át­meneti. Ezért utasítja el magától egy ugyancsak idős férfi közeledését, aki gyengéd rokonszenvet tanúsít iránta. Zsófiának viszont sokkal fontosabb, hogy meglátogassa Varsóban élő lá­nyát, s drága ajándékkal viszonozhas­sa annak'remélt szeretetőt. A nyugatnémet Jonny West fiúja hangerősítőket és hangszereket cipel egy amerikai Jazzband után, miközben arról álmodozik, hogy ő is zenész lesz, és ugyanúgy fog gitározni, mint példáképei, a fekete fiúk. Szerelme pénzén elektromos gitárt vesz, sze­gényes öltözékét szebbre cseréli és együttest alakít. A boldogságtól a- zonban egyre inkább távolabb kerül. Három barátnő kapcsolatát idézi fel filmjében Stefan Uher, az ismert szlovák rendező. Rempáné, a kétgyer­mekes családanya kétségbeesetten szaladgál barátnőihez. Segítségre vagy legalább tanácsra vár, amely ki. vezetné őt élete zsákutcájából. A Ba­rátnők azonban egymagára hagyják, a gondok egyre súlyosabb teherként nehezednek vállára, s amikor a fia­tal asszony rájön a megoldásra, a tragédia már elkerülhetetlen. József Szajna világhírű szín­háza, a Teatr Studio, a mo­dern színjátszás igazi alkotó­műhelye, ahogy a Dante-előa- dás egyik olasz kritikusa, 0. Bertanl írta: „Ez a színház a -ársadalml elhivatottság, a mű­vészi uszkézis, a közös vég iel kiismerni él. felelősségei éb­resztő gondolat szentélye.'" A képzőművész, irő, drama turg, tervező, koreográfus, ren­dező — Szajna társul itában dolgozni a legőszintébb elhi­vatottságot, rajongást, feltétlen bizalmat, teljes odaadást, s a kivételesen nagy lelki-fizikai megterheléseket is tűrni kész aszkézist követelő feladat. Szí­nész számára látványosabb, s kevésbé kimerítő szerep Is el­képzelhető, mint negyven per­cen át a nyitott színpadon egy szemétdomb mélyén lapulni, görcsbe merevedett testtel, ö- tödmagával; vagy a színház e- lőcsa mókában, a kiállított festmények és szobrok közt, e- züstszínfire lakkozva, rezzsnet- leniil, szobornak álcázva fogad ni a közönséget: vagy a néző­tér oldalfalán lógni, kitakart karr-al-lábbal, élettelen bábu­ként, mindaddig, míg a szö­vegkönyv szerint meg kell szó lalnia — onnan a falról, fej­jel lefelé, órányi merev moz­dulatlanság után. Szajna társu­latának színészei mindezt vál­lalják, végigcsinálják s ez nem csupán e nagyszerű mű­vészek színházszeretét bizo­nyítja, hanem azt is, hogy hisz­nek a társulat vezetőjében, el­képzeléseit, gondolatait magu­kénak tudják, értelmet, alko­tó örömöt találnak munkájuk­ban s küldetésnek érzik azt. A világhír, a fesztiváldíjak, a turnék Japántól a Szovjetu­nióig, Olaszországtól Ameriká­ig a nemzetközt, szakmai, kri­tikai elismerés — Szajna em­beri-művészi állásfoglalásának Igazát, hitelét, s a színpadi lá­tomásokat életrekeltő színházi közösség sikerét jelzi. A Teatr Studio 1971 óta ját­szotta Witkiewicz, Wyspianskí, Gogol, Dosztojevszkij, Heming­way és Neruda művelt. A szín­ház jelenlegi repertoárja is rendkívül gazdag: Szophoklész Oidipusz király, Eurlpidé? . Me- dea, Wedekind Pandora szelen­céje, Rabelais Gargantuna és Pantagrüel, Szajna Cervantes — talán a puszta felsorolás Is sejteti Szajna színházi műhe­lyének Igényességét, szerző ás darabválasztásainak merészsé- ségét. Két megrázó erejű, nagy ha­tású, lélekmarkoló feszültségű előadási láttam Szajna színhá­zában. A Dante és a Replika a Studio Színház legismertebb, méltán világsikerű produkciói — gazdagon reprezentálják a társulat évek hosszú során ki­munkált játékstílusát, a képzö- és mozgásművészet alapjaira épülő árnyalt színpadi jellem­formálását, a többnyire sokko­ló hatású, elektronikus zöreje­ket, hangokat is megszólaltató zene meghatározó szerepét, az élő s az élettelen bábfigurák nyugtalanító, félelmetes együtt- játszását. Élet és halál örök, feloldhatatlan ellentéte az el­kerülhetetlen pusztulás nyo­masztó közelsége csak az ér­telmetlen, eltékozolt, hazug é- letutak tragédiája — ezt hir­deti Szajna színháza —, és aki képes a megtisztulásra, az ér­telmes, közösségi élet vállalá­sára, azt nem rémítik többé szörnyalnkok, lidérces álmok, nem pusztí!ha;|ák el a képze­let szülte s az egykori halál­táborok őreihez hasonló szu­perember fegyverei sem. A hu­szadik század emberének kö­telessége, sorsa az emlékezés és az újrakezdés. Dante, Beat­rice, Charon és Júdás színpa­di látomás-alakja, az Isteni Színjáték nyomán írt Szajna- -szövegkönyv ezt az üzenetet közvetíti, s ezt a gondolatkört fogalmazza általános érvényű­vé a Replika atomháborús túl­élőinek szánalmas, guernical döbbeneté szemétdomb-élete kétségbeesett, makogó, síró, üvöltő állati vegetációja — lassú, gyötrelmes emberrévá- lása. A Studio Színház nem kínál könnyed szórakozást, elandalí­tó vagy felpezsdítő színpadi bájölást. Felzaklat, elborzaszt, felismerésre, gondolkodásra késztet. A néző hazafelé bal­lag, kezében a Replika szerep­lői által szétosztott földrögöcs- kék egy darbajával — nem a- karja eldobni, nem tud sza­badulni az élménytől, a szín­ház varázslatától, s érzi: nem csupán önmagáért felelős, mert ezen az estén a világ lelkiis­merete is rábízatott. Miklós Tibor Táncdalfesztivál 1979 FELHÍVÁS A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kiadott irányelvek alapjján a CSEMADOK KB, a SZISZ SZKB, a Bratislava! Népművelési Intézettel karöltve meghir deti a magyar amatőr táncdalé»ekesek II. országos versenyét. A versenyben részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki 1978. december 31 lg betöltötte 16. életévét és nincs hi­vatásos előadói engedélye. A jelentkezési lapok a CSEMA­DOK JB titkárságain szerezhetők be. A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ ÉS THÄLIA SZÍNPADA MÁRCIUSI JÁTÉKTERVE 6-án kedd: Dvory nad Zitavou (Udvard) — A hazug (19,30) Ryszcrda Hanyn a Zsófia című lengyel filmben G. Szabó László Az „első magyar szobrász44 Lakott Rimaszombatban (Rim. Sobota) egy jómódú lakatos- mester, akinek harmadik gyer­meke a magyar nemzeti szob­rászat megalapítója lett. Perenczy István 11792—18561, — így hívták a fiút — szülő­városában végzi a gimnáziu­mot, s tanulmányai mellett könnyedén elsajátítja apja mesterségét is. Lakatoslegény­ként kerül Balázs András bu­dai. mesterhez, s rajzolni ta­nul Rauschman lánosnál, a bu­dai királyt rajziskola tanárá­nál. 1814-től három évig a bécsi Akadémia diákja, ahol fémmetszést tanul, s viaszból apró figurákat, dombormüve- ket, érmeket mintáz. 1817-ben a Solon érmével elnyeri az A- kadémia első diját: egy 'ekeres tallért. Röviddel ezután Rómá­ba indul, s beáll Thorwaldsen dán szobrászhoz, korának Ca- nova mellett talán a legna­gyobb szobrászához, az antik művészet lényegét legjobban megközelítő mesterhez. Nála készíti el élete első szobrát, Az égből lehozott Vénuszt, majd Csokonai mellszobrát. Ne­vét lassan megismeri a római művészvilág. 1822-ben alkotja meg leghíresebb művét, a Pász­torlánykát. Két év múlva haza­megy, de előbb búcsút vesz a pápától, megköszönve az Itáliai vendégfogadást, és tisztelete jeléül egy érméi nyújt át. ne­ki. Az érme egyik oldalán Ró ma fejedelmének, VII. Pius pá­pának arcképe látható. Hazatérve Esztergomba dol­gozik, pontosabban az épülő székesegyház lépcsőzetén. Ne­vét országszerte ismerik, szám­talan megrendelési kap, Elein te dognácskat márvánnyal dol­gozik. majd négy évi. fanati­kus keresés után Ruszkicán I Ruszk a-bányai leli meg a „magyar" márványt. Budán nyit műtermet, és elkészíti Ka­zinczy és Kölcsey mellszobrát. Huszonöt évvel az első itá­liai utat követően ismét Olasz­országba Indul, Brcöntést ta­nul, úf stílusokat keres. Haza­térése után azonban csalódá­sok érik. Nem fogadják el a szoborpályázatra készült alko­tását, sőt megrendelésre sem tartják érdemesnek. Utolsó szobra, az Euridlké befejezése után fáradtan, megtörve vonul vissza szülővárosába, Rima­szombatba. A gipszmintákat — amelyek nem férnek poggyá­szába — összetöri. Keveset dol­gozik, már a megrendelések sem érdeklik. Az „első magyar szobrász“ teste a rimaszombati reformá­tus templomhoz épített „kis- templomban“ nyugszik, s fe­lette a kőlapon utolsó szobra, az Euridtké látható. Kovács Gyula 8- án csütörtök: Zeliezovce (Zselíz) — A hazug (19,30) 9- én péntek: Okoő (Ekecs) — A hazug (10,30) 10- én szombat: Zem. Olőa (Nemesócsa) — A hazug (19.30) Jasov (Jászó) — Szerelem (19.00) 11- e vasárnap: Oborin (Abara) — Szerelem (19.00) 12- én hétfő: Bratislava — A hazug (19.00) 16- án péntek: Komárno (Komárom) — Szilveszter (19.30) 17- én szombat: Maly HoreS (Kisgéres) — Szerelem (19.00) 18- án vasárnap: Cenkovce (Csenke) — Szilveszter (19.30) Kováöovo (Kovácsi) — Szerelem (19 00) 21- én szerda: Koáice (Kassa) — Szilveszter (19.00) 22- én csütörtök: KoSice (Kassal — Szilveszter (19.00) 23- án péntek: Kosice (Kassal — Szilveszter (19.00) 24- én szombat: KoSice (Kassa) — Szilveszter (19.00) Bofany (Bátyán) — Sirály (19 00) 25- én vasárnap: Ro^ftava (Rozsnyó) — Szilveszter (19 00) TuSlcká Nová Vés (T. Újfalu) — Sirálv (10.00) 29- én csütörtök: Vydrany (Hodosl — Szilveszter (19.301 30- án péntek: Komárno (Komárom) — Szilveszter (19.30) 31- én szombat: Makrance (Makránc) — Sirály (19.30) \

Next

/
Thumbnails
Contents