Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-06 / 10. szám

A főváros malomvölgyi főiskolai diákotthonának egyik tá gas szobájában Üldögélek és a jól fogható vietnami rádtő adását hallgatóm Hallgatom, és hogy megértsem, amit mond, abban négy hazánkban tanuló vietnami diák van segítségemre: Tran Xuan Mau, Nguyeri Ngoc Hat, Fban Manh Hung és Le Ngöc Trong Tolmácsaim többek között azt fordítják le nekem, hogy a rádió fölszólította a szakszervezeteket, a munkásokat, munka után napi kétórás katonai kiképzésen vegyenek részt.

Ngoc Hal — akinek a neve „Különösen Szép Tengert“ jelent — huszonhárom éves diáklány ezt mondja:

— Katonaköteles bátyámtól tegnap kaptam levelet. Azt Írja, hogy őt még nem hívták be, de bármely pillanatban ö- rőpimel ' fogadja a behívót, hogy ha kell fegyverrel a kezében megvédje hazánkat.

A Hai Phong-1 - születésű „Szép Tenger“ szülei jelenleg Hanoiban élnek. Ötödik éve tartózkodik hazánkban, a közgazdaság! főiskola utolsó éves hallgatója és kitűnően beszél szlovákul. Elmondja, hogy szülei és még két testvére é1Tran Xuan Man

nek Hanoiban, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot, havonta váltanak levelet.

— Hanoiban békés, nyugodt az élet, minden a megszokott kerékvágásban folyik — Írták otthonról — és bizonyosak abban, hogy oda kínai katona soha nem teszi be a lábát.

— Hadseregünk erős, szívős és képzett. Harmincéves honvé dő háború tapasztalataival ren delkezlk és tudjuk, akárcsak a franciákat, majd az amerikaiakat, most a kínaiakat Is kiűzzük Vietnamból — veszi át a szót Manh Hung — Nagy Hősiességet jelent a neve —, majd így folytatja: 1975. szeptemberétől élek Csehszlovákiában és eddigi életem során csak Itt tudtam meg, ml Is a béke. Már születésem évében is harcok folytak hazánkban. Puskaropogás és bombázások közepette jártam Iskolába. A- mikor a város — hanoi vagyok — közelébe értek a gépek, az Iskolapadokból szaladtunk le az óvóhelyre és, amikor elvonultak, visszamentünk. Tudom, hihetetlen, de így van: a vietnami nép megszokta a háborút, megedződőtt a harcokban és nem riad vissza még a közel kilencszázmilliós KínáA „Különösen Szép Tenger“ nevet viselő Hai

tói sem. Tudjuk, hogy harcunk Igazságos, mellettünk áll a világ haladó közvéleménye és azt Is tudjuk, hogy gyóznt fogunk. Ügy tudom, ebben az évezredben már hatszor vagy hétszer arattunk győzelmet a betolakodó Kína fölött és most sem lesz ez másképp.

Manh Hung, aki hetvenötben Pekingen keresztül utazott hazánkba, azt mondja, már akkor érezni lehetett a levegőben egyfajta ellenszenves viszonyt, azóta pedig folyton o- lyan leveleket kapott a szüleitől, hogy a kínai-vietnami határon egyre súlyosabb a helyzet, kínai katonáh egyre gyakrabban támadták a vietnami civil lakosságot és brutális módon gyilkolták halomra az ártatlan embereket. Eljövetele óta egyszer, két évvel ezelőtt, járt otthon. Szeptemberben fejezi be tanulmányait és akkor már végleg szeretne hazamenni:

— Tudom, nehéz jóslásokba bocsátkozni, de szentül ■ hiszem, ha előbb nem is, de szeptemberre újra szabad lesz Vietnam északi része, újra béke lesz az országban.

— Én is a napokban kaptam édesanyámtól levelet. Azonnal válaszoltam neki és b-iztatgat- tam falun élő szüléimét: Csehszlovákia békeszerető népe is támogatja a betolakodók ellen folytatott harcunkat, akárcsak az egész haladó világ ... Ml ezelőtt Is nagyon Igyekeztünk tanulni, de ezekután az elérhető maximumra szeretnék törekedni, mert tudom, én nlost izzal segíthetek leginkább karoló hazámon, hogy minél több

tudást szívok magamba, amit odahaza majd hasznosítani tudok a békés építő munkában -*■ mondja Xuan Mau, huszonegy éves diák, aki közel három éve tartózkodik hazánkban és a vegyészmérnöki főiskolán tanul. ■— Anyám továbbá azt írta, hogy jól vannak és a faluban már készülnék a villanyáram bevezetésére, ami nagy dolgot jelent számunkra, itt, tudom, ez niár nem ffagy dolog, díszén térmrffszwes, hogy ég a villany, "de nekünk, akik pislákoló -lámpákat ismertünk csak, ez mindennel * főtér és el tudom képzelni, tttfeny1 nyíre örülnek a szüleim Is. Nem jártam még odahaza, de ha majd hazamegyek, az lesz az első, hogy meggyújtom a villanyt a szobában ..,

Le Ngoc Trong két éve öl Brattslavában és az Itt tartózkodó közel száz vietnami diák- -kollektfva vezetője. Szülőfaluja alig hetven kilométerre fekszik a kínai határtól. Apja, anyja, felesége és három gyermeke él ott. Azt mondja, felesége legutolsó levelében azt írta, hogy nagyobbik, kilenc éves fia rendszeresen jár iskolába és jól tanul.

— Elképzelheti, mennyire nyugtalanítanak az esemé- nyekl Családommal csak majd hazatérésem után kezdhettük volna meg a békés, nyugodt életet és most újra harcok színtere szükebb hazám. KI tudja, holnap milyen levelet hoz a posta, milyen híreket mond a rádió? Ki tudja, látom-e még őket? ... Néha elszomorítanák a hírek, de a- zért nagyon optimista vagyok. Hiszem, hogy hadseregünk, kiűzi a betolakodó kínaiakat, az országból... Mert tudjuk, nemcsak a haladó világ, a szocialista országok ellenzik e betolakodó háborút, hanem az egyszerű kínai nép Is. A vietnami nép és az egyszerű kínai nép sosem akart — az évezredek során — háborút, mindig sze rették egymást, csak Kína világhatalomra törekvő vezetői küldik harcba az ártatlan kínai katonákat.

Engedje meg, hogy ezúton Is köszön tetet mondjak a vietnami nép igazságos harca mellett már oly régóta kiálló csehszlovák népnek. Nagyon jólesik " nekünk, hogy az itteni emberek mellettünk állnak, hogy a csehszlovák állam le hetőséget ad tanulmányainkhoz és hogy itt igaz barátokra találtunk. Harcokban edzett országunk egységes és tudjuk; Vietnam újba győzni fügt - «■« •* —f- • — zolczer —-A szerző felvételei

„Nagy Hősiesség“ épp látogatásom előtt fejezte be anyjának irt levelét, amiből egy részletet idézünk.

Á vietnami szöveg magyar fordítása: „Drága Édesanyám! A- mikor meghallottuk a híreket, hogy Kína megtámadta hazánkat, azonnal nagy-nagy fájdalmat éreztünk. A harcok kezdetétől rendszeresen hallgatjuk a hazai rádió adásait ős rá? tok, az otthon levőkre gondolunk és hisszük, hogy népünk győz a kínai agresszor fölött.“

Hnng-nák-magyarul „Nagy Hő- Le Ngoc Trong

siesség“-et jelent a neve

A Kubai Köztársaság és a KGST

Kuba, az amerikai földrész első szocialista állama, a Karib- tengerben — a Mexikói öböl és az Atlanti óceán között — elterülő szigetország. Területe 114,5 ezer km2, lakosságának száma 8,5 milliő. 1979. január 2-án ünnepelte a Kubai Köztársasága kubai forradalom győzelmének 20. évfordulóját. A Kubai Kommunista Párt vezette felszabadító hadsereg több mint kétéves hősies harc után 1959. január 2-án vonult be Havannába és a forradalmi felkelés a néptömegek határozott támogatásával győzelmet aratott. A forradalom — amely jellegét tekintve demokratikus, nemzeti felszabadító, antilmperialista, agrárforra dalom volt — lehetővé tette a nyugati földteke első munkás- paraszt államának létrehozását A forradalom gyors és radikális változásokat hoz Kuba életében. A burzsoázia államgépe zetének megsemmisítésével, a rendőrség és hadsereg eltávolításával, a földreformmal, a hazai és külföldi tőkések vagyonának kisajátításával, az írástudatlanság felszámolásával megteremtődtek a feltételek a társadalom fokozatos szocialista át formálásához A kubai nép szabadsága kivívása után — az egész világ haladó erőinek, de főleg a Szovjetuniónak és a szocialista országok támogatásával — meghiúsította az imperializmus és hazai reakció mindennemű beavatkozási kísérletét. a Kubai Kommunista Párt vezetésével megtörte az amerikai gazdasági blokádot és eredményesen építi a szocializmust

A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSE

Kubában a forradalom győzelméig — az Egyesült Államok monopóliumaitól való teljes függőség következtében — jelleg zetesen monokulturális gazdálkodás folyt, amely a cukornád termesztésére és feldolgozására speciálődott. A kubai nép roppant nehéz körülmények között kezdte el az építőmunkát A forradalom előtt szinte minden az amerikaiak kezében volt Az USA monopóliumai behatoltak a gazdasági élet minden ágá ba. A rukornádültetvények 85 %-a, a 252 cukorgyár közül pe dig 187 az amerikai tőkések tulajdonában volt. Az ő kezükben volt a villamosenergia termelés 90 %-a, a vasutak 50 %-a, a bányák 90 %-a. a távbeszélő és távíróhálózat 90 %-a.

A kubai forradalmi kormány a győzelem után államosított^ a bankokat, a nagyipart, a nagykereskedelmet, az amerikai tu lajdonban levő vállalatokat. Az egyik legjelentősebb intézkedés a földreform volt. Kisajátították az amerikai cukornád-iií- tetvényeket, megszüntették a latifundiumokat A földeknek csak kis része került szétosztásra, többségén szövetkezetekei Illetve állami gazdaságokat hoztak létre. A kubai kormánv 1961 ben meghirdette az első népeazdaságfejlesztást tervet Nagyszabású iparosítási programot dolgoztak ki, amelyet 1963 ban módosították Ennek nvomán lemondtak az ország gyors Iparosításáról, a fő figyelmet a mezőgazdasági termelésre, leg- főkém a cukpfnádtermelésre összpontosították Az iparfeilesz tést a korszerű cukortermelésre koncentrálták Ebben nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a szocialista országok, el sősorban " Szoviotunió A végbement szocialista fejlődés nyomán Kuba gyorsan fejlődő nerür-ineri országi ftj ipari és mezőgazdasági ágak jöttek létre.

y

Kuba ásványkincsei közül jelentős a vas, a kőolaj, az asz lalt, a bauxit, a króm, a mangán, a réz, az arany és a kobalt. Több helyen plritet Is bányásznak. Nikkelkészletei a legnagyobbak a világon és a nikkeltermelésben a harmadik helyen áll a világon. Tervszerűen fejlődik a kohászat és az energia termelés Kubában több olajfinomító van, ezek túlnyomórészt szovjet olajat dolgoznak fel.

A gyáripar fő ága a cukorgyártás. A gazdasági tevékenység középpontjába az évi 10 millió tonnás cukortermelés került. A jelentős iparágak közé tartozik a szeszgyártás és a do hányipar, Havanna, Santiago de Cuba és más városok üzemei ben mezőgazdasági gépeket, gumiabroncsot, háztartási gépe két, műtrágyát, műanyagokat, cementet, textíliákat, cipőt, bútort, konzerveket és más termékeket gyártanak. Világhírű ex portcikk a kubai szivar és a rum.

Az állattenyésztés fejlett ága a kubai mezőgazdaságnak, jelentős a sertés-, szarvasmarha-, juh-, 16- és baromfiállomány. Erősen fejlődik a méhészet és a halászat. Havanna mellett szovjet segítséggel új halászkikötő épült.

— Az ország területének egynegyedét művelik rendszeresen Ennek egyik felén cukornádat, másik felén dohányt, kakaót, kávét, kukoricát, hüvelyeseket, ananászt, banánt, citrusféléket és más élelmezési cikkeket termelnek.

Az országban a forgalom legnagyobb részét teher- és személyautókkal bonyolítják le. A vasutak együttes hosszúsága 18 000 km. Nagyon jelentős a tengerhajózás.

A sokoldalú együttműködés eredményei

A Kubai Köztársaság megalakulása óta szorosan együttműködik a KGÖT-országokkal. 1972-ig megfigyelői minősítésben kapcsolódott be a KGST nemzetközi szerveinek tevékenységébe Kuba 1972 júliusától tagországa a KGST-nek. A kubai szocia üzmus építésében növekvő szerepe van Kuba csatlakozásának és a tagországokkal való két- és többoldalú együttműködésnek

A KGST-tagországok közös erőfeszítéssel sokat tettek annak érdekében, hogy a kubai geológiai szolgálatot elássák nagv termelékenységű fúró- és bányafeltáró berendezésekkel, geofizikai készülékekkel, külső munkákban használatos felszerelésekkel. Csehszlovák, sz-ovjét, bolgár, "magyar, NDK-beli szakemberek műszaki és módszertani segítségével ipari kitermelésre alkalmas lelőhelyeket tártak fel, főként vásérc-, magnezitére-, kronit-, réz- és tőzeglelöhelyeket.

Megkezdődött a szigethez tartozó kontinentális munka rendszeres tanulmányozása. Ennék nagy részén távlatilag kőolaj és fpldgáz termelhető ki. A kutatásokban részt, vállal a KGST e- gyik nemzetközi szervezeté, áz Interkozmosz Ts.

Kuba legnagyobb természeti kincse a nikkel, amely Oriente tartományban található'.’ A nikkéíSrcek itt kobaltot is tartalmaznak. A Szovjetunió segítségével megkezdték egy új nikkel- és kobalttermelő üzem építését. Ezenkívül a KGST 8 tagországa keretmegállapodást kötött a Las Camariocasban épülő kohászati kombinát felszereléséről. A kombinát Kuba nikkel- termelését 36 ezer tonnáról évi 100 ezer tonnára növeli. Az új nikkel- és kobalttermelő kapacitások létrehozásával kialakul Kuba részvételének egyik iránya a szocialista nemzetiközi munkamegosztásban

A Szovjetunióban kubai szakemberek közreműködésével cu- kornádbetakarltó kombájnokat szerkesztettek. 1977-ben á szovjet és kubai építők átadták az első cukornádkombájnt gyártő üzemet Kubában. Teljesítménye 600 db gép évente. Ennyi kombájn egyetlen nap alatt Í00 ezer tonna cukornád levágását és lerakását végzi el. Az új technika az ültetvényeken, a magas műszaki gazdasági mutatókkal rendelkező új cukorgyártó nagyvállalatok, a KGST kiterjedt piaca — ezek azok az alapvető tényezők, amelyek meghatározzák a kubai cukor- termelés növelésének lehetőségeit. Az ország gazdasági fejlődésében a cukortermelés távolról sem tekinthető egyetlen 1- ránynak. Erősödnek a mezőgazdaságot kiszolgáló ágazatok, valamint a textil és a könnyűipar, az építőipar. A kohászati és a fémfeldolgozó vállalatok jelenleg háromszor annyi terméket produkálnak, mint a forradalom előtti Időszakban.

Az 1976 — 1980 évi ötéves terv célja az ország további iparosítása. A KGST keretében megvalósuló szakosítással összhangban magas előirányzatokat tűztek ki a színesfém és a vaskohászat, az energiaipar és a petrokérriia, valamint az autóipar fejlesztésében.

Hazánk az első hosszú lejáratú gazdasági együttműködési szerződést, 1960 ban írta alá a Kubai Köztársasággal. Azóta egyebek között hűtőgépgyárat, gépkocsi gyújtógyertyát termelő üzemet, cipőgyárat, épületvasalást, evőeszközöket gyártó üzemeket, tejfeldolgozó üzemeket stb. építettünk Kubában, jelentős és tartós segítséget nyújtott országútik a kubai mezőgazdaság, építőipar, energiaipar, geológia és geodézia fejlesztéséhez. Ma országunk a. Szovjetunió után a második legjelentősebb gazdasági partner a kubai energiarendszer fejlesztése terén. Hazánk bekapcsolódik a cukornádhulladékot feldolgozó új üzem gépi berendezéseinek megtervezésébe is.

Társadalmi. gazdasági és politikai szempontból nagy Jelentőségűek az egyeztetett tervben előirányzott azon intézkedések, amelyeknek célja Kuba népgazdasági fejlődésének gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. Az eddigi eredmények és célkitűzések arra Valinak, hogy Kuba és a többi KGST-tagország népeinek barátsága megbontathatatlan, mivel közös elveken és célokon, alapul, s hozzájárul a szocialista országok egységének erősítéséhez. Mihály Géza, mérnök