Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-06 / 10. szám

6 BESZÉLNI LORD KDJ ANINNAL EGY NEM SOKAT MONDÖ, MÉGIS ÉRDEKES INTERJÚ Hogyan is készül egy Interjú? Walter hűti, a Zürichben megjelenő Sport tekin­télyes munkatársa az újságírói szokásoktól eltérően nemcsak egyszerűen a kérdéseket és válaszokat írja le, hanem vázolja az e- lőzményeít is annak a beszélgetésnek, a- melyet ,Lord Kíllantnnal, a NOB elnökével folytatott. Először is egy telefon Monique Berlioux asszonynak, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság igazgatójának: „Volna-e mód egy lau- sannei-beszélgetésre Lord Kitlaninnal? „Tő­le kelt. megkérdeznem, amint megkapom a választ, értesítem.“ Néhány nap múlva csengett is a zürichi újság telefonja: Bér- Itóux asszony jelentkezett Lausanne-ból. „Igen, van mód a beszélgetésre, de Lord Ktllaninnak csak 20 perce van, mert zsú­folt a programja. Ülések, megbeszélések, fogadások... Tálán ajánlatosabb lenne l- rásban beküldeni a kérdéseket, s akkor ugyancsak írásban, részletesen válaszo­lunk.“ Walter Lutz nem tartotta legszerencsé­sebbnek • az interjúnak ezt a merev formá­ját, amelyből teljességgel hiányzik a sze­mélyes kapcsolat, a közbekérdezés lehe­tősége. Inkább választotta a húszperces kö­tetlen beszélgetést. Elutazott Lausanne-ba, ahol Lord Killanin fogadást adott. Ott vol­tak a NOB tagjai, megjelentek a nemzet- ..közi szövetségek vezetői és politikusok is. Montque Berlioux tíz perccel a fogadás kezdete után így szólt az újságírónak, hogy elérkezett az ideje. „Venez“ — hív­ta őt máris l^ord Killanin jó franciasággal — „itt a sarbkban nyugodtan beszélgethe­tünk.“ A NOB elnöke egy pohár whtskyvel a kezében ült le, szemben a riporterrel. Mi­óta betölti ezt a tisztséget, 22 kilót fo­gyott, volt egy súlyos szívrohama. „Ez e- gészségessé tesz“ — tartotta fel a poha­rát. „A whisky. Használ a vérkeringésnek. Az étkezésben acélos fegyelmet tartok." Lord Killanin a 65. életévében jár. Zaj­lott körülötte az élet. Tanult Etonban, a párizsi Sorbonne-on, Cambridge-ban. A fi­lozófia doktora, a jogtudományok tiszte­letbeli doktora, tagja az Ír Királyi Akadé­miának. Fiatalon evezett és bokszolt. Oj- ságíróként a második világháborúben elő­ször haditudósítóként működött, majd ön­kéntesként a „King’s Royal Rifle Corps“ brigádhoz vonult be. Az ötvenes években filmproducerként meglehetős sikerrel dol­gozott. . Jelenleg elnök, igazgató, illetve l- gazgatósági tanácstag seregnyi vállalatnál, részvénytársaságnál: Pontosan tizennégy­nél. így az Irish Shellnél, az Ulster Bank­nál, a Northern Telecomnál. Tizenöt or­szág magas érdemrendjét viselheti, a szo­cialista országok közül kitüntetést kapott a Szovjetuniótól, Bulgáriától és hazánktól. Harminchárom éve házasodott, négy gyér- méke van. A NOB tagjai közé 1952-ben vá­lasztották, húsz évvel később ő lett az el­nök. Killanin gondosan megtömte a pipáját mielőtt az ázsiaiakról szóló kérdésre vá­laszolt: — Az önök lapjában az állt, hogy a NOB megvonta a támogatást az ázsiai já­tékoktól. Ez nem a legpontosabb megfo­galmazás. Az ázsiaiak soha nem igényel­ték a NOB patronálását, engem például egyetlenegyszer sem hívtak meg a játé­kokra. Az elnök halkan, nyugodtan, tárgysze­rűen beszél. Ha úgy érzi, hogy franciául nem a legpontosabban fejezi ki magát, ak­kor angolul is megismétli a mondatot. A pincér újabb whiskyt hoz, Killanin a visz- szdvonulásáról beszél. — Végleges, hogy 1980-ban már nem je­löltetem . magam, erre nem is érdemes sok szót vesztegetni. Mindössze két olyan sze­mélyről tudok, aki utódomként valóban számításba jöhet. Berlioux asszony figyelmeztetett bennün­ket, hogy az ígért húsz perc már lejárt, Killaninnak . más vendégei is vannak. Az elnök azonban nem hagyta magát kizök­kenteni a nyugalomból. „Van még kérdé­se?“ . — Igen — felelte az újságíró. — Ügy vélem, a NOB elnökének vállára túl sok teher nehezedik. Még egy robosztus em­ber Is összeroppanna alatta. Nem kellene modernizálni a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságot, nem lenne szükséges átszerve­zésre? — Alig hiszem. A legnagyobb nehézsé­geket a személyi változásban látom. Űj és út emberek kerülnek a végrehajtó bizott­ságba, és az elnökhelyettesek pozíciója sem olyan állandó, hogy magukra vennék a munka, a gond jelentősebb részét. Nincs idő a begyakorlásra. Ügy vélem, hogy az egész szervezet modernizálására nincs szükségr mert vannak megfelelő bizottsága­. ink, amelyek elvégzik a munkájukat. r Killanin rengeteget utazik. Amikor el- . nőkké választották, semmilyen anyagi jut­tatást, reprezentációs költséget nem igé- hyelt, azt viszont kérte a NOB-tól, hogy utazási költségeit fedezze. (Brundage sa­ját pénzén járta az országokat.] Ezekről a munkamódszerekről azonban már sok szó esett. Lord Killanin elköszönt, és whiskyspoharával a kezében beállt a-vendégek egy csoportjába. / t Oukla Praha március 7-én Berlinben. 21- én pedig itthon mérkőzik a Hertha Berlin csa­patával az UEF A-kupában Lapzártakor ugyan némi huzavona volt az Időpontok körül, 'a Bukla a válogatott kötelességei miatt gtelen volt visszautasítani a berliniek ja­vaslatát, és tartani magát az UEFA által ki­jelölt- időpontokhoz. Ebből az alkalomból be­mutatjuk a prágai labdarúgók ellenjelét. öregfiúk Nyugat-Berlinbol A Hartha BSC csapata a leg» utóbbi időkig főleg botrányai­val került a lapok címoldalá­ra. Az ingatag elnökség min­dig visszaesett az elődök régi bűnébe: újabb és újabb adós­ságokat csinált, s ezek az a- dősságok már anyíra megnöve» kedtek, hogy tartani lehetett a labdarúgó-szövetség állásfog­lalásától, ami a csapat Játék­jogának felfüggesztését Jelen­tette volna. A Hertha csapata az őszi i- dényben a tizenkettedik he» lyen végzett, adósságai ugyan­ekkor elérték a 3 millió már­kát. Domrich, az egyesület elnö­ke ezt a hatalmas adósságot 50 százalék erejéig a nyugat- -berlini sajtó rosszindulaté» nak tulajdonítja. Az elnök sze­rint a nyugat-berlini újságok „áltárgyilagosságban“ szenved­nek, s ezzel elriasztják a né­zőket a lelátókról. Azt azért hajlandó volt elismerni, hogy a csapat „ingadozó teljesítmé» nyének“ is van bizonyos része a mérkőzések aggasztóan gyér látogatottságában. Továbbá a gyenge propagandával, vala­mint Klötzer edző biztonsági taktikájával magyarázkodott. A Hamburgból érkezett edző u­gyanis még a hazai pályán is védelmi taktikát ír elő a csa­pat számára, és ezzel még job­ban bosszantja a nézőket. A csapat veszteségei egyéb­ként a magyarázkodás ellenére megdöbbentőek. Az idény első felében a tér» vezettnél negyedmillióval ke­vesebb néző váltott Jegyet a mérkőzésekre és az ilyen be­vételi kiesés átvészelésére a világ egyetlen profi klubja sem képes. Domrich elnök nyilatkozatai során hallgat a nézők csaló­dásáról, ami kétségtelenül hozzájárult a közönség érdek­lődésének a megcsappanásá­hoz. A Hertha ugyanis az el» múlt bajnokságban nagyszerű hajrával a harmadik helyen végzett. A szurkolók joggal várták,, hogy a csapat tovább javul és harcba indul a baj­noki cím megszerzéséért. Az immár 56 éves Klötzer anester azonban ezt a várakozást már nem tudta kielégíteni csapatá­val. A Hertha általában jő kö­zépszerű teljesítményt nyújtott és amióta a 24-szeres váloga­tott Erich Beer búcsúra kény» szerült a nemzeti tizenegytől, klubcsapatában Is elszürkült. A jelenlegi csapatban egye­dül a 30 éves Norbert Nigbur kapus jelent átlagon, felüli színvonalat. A már régóta na­gyon esedékes fiatalítással el­késtek. A Hertha csapata — amely a Dukla Praha ellenfele lesz az UEFA Kupában —meg­öregedett ... Természetesen az idősebbek tapasztalata egyes esetekben sokat segíthet, amint az pél­dául az UEFA Kupában tör» tént, amikor Tbilisziben az is­mert szovjet együttessel szem­ben kellett megőrizni a Nyu- gat-Berlinben szerzett 2:0-ás előnyt. A Hertha a közel száz­ezer grúz szurkoló lelkes bíz­tatásától kísért küzdelemben Is csak l:0-ra szenvedett vere­séget. Mindez csaknem kizáró­lag a „harmincasok“, tehát Nigbur, Kliemann, Beér, ’Nüs-" sing és Gersdorff nagy nyugäl» mának, tapasztalatának és hi- degvérűségének volt köszönhe­tő. Más téren tulajdonképpen ezek az „öregek“ akadályoz­zák Kiötzer edzőt hároméves fiatalítási terve végrehajtásá­ban. A dán Esbjerg ellen az UEFA Kupában aratott 4:0-ás győze» lem azért okozott olyan nagy örömet, mert ezen- a mérkőzé­sen mind a négy gólt a 21 é- ves Jürgen Milewski lőtte, u- gyanaz a Milewski a holland válogatott ellen is eredménye­sen játszott. Milewski tehát mint gyors, technikás jobbszél» só máris csapata egyik legna-1 gyobb reménysége. Amikor a Hertha idegenben játszik, rend-1 szerint Miiewskí tartózkodik , egyedül elöl, birkózik az el- í lenfél védelmével. Még két ha­sonló csatár vár a bemutatko-1 zásra, s a szurkolók most ál» landóan szorongatják a csapat edzőjét, hogy a három fiatal csatárt egyszerre állítsa, csata- £ sorba. Azaz Milewski (21 éves, , 62 kilós, 171 cm magas) mel-1 lett a dán Agerbeck (22 éves," 69'kiló és-; 167- cm magas) és Ttemárk' (19 éves, 66 kg; 1701 cm magasT. , A könnyűsúlyú 5; törpék csatársora tehát össze- sen mindössze 62 éves,- Klötzer | edző azonban mindeddig visz- S szautasította az unszolást, így | indokolta: „Ne felejtsék el, a- ^ zért még nem az ifjúsági baj» nokságban játsszunk.“' u. s.B Síi? Az ötvenes években Gal&ntán jó nevű ökölvívó egyesület működött, de azután elmaradtak a bokszolók, megszűnt az egyesület. A csapatot 1969-ben szervezték új­já Zelenák Iván, Vígh Imre és Porozsnyák László edző. Az egyesület neve: TE Druístevnik Galanta lett. Később 1970-ben a csapatot átvette a galántai OSP és azóta a bokszolók az OSP Galánta sportegyesületben küzdenek meg az ellenfelek­kel. Az edző Porozsnyák László — aki 1978-ban megkapta a Példás edző címet, 11 évig aktív bokszoló volt. Galántán kezdett, majd Karlovy Vary, Prága és Bratislava képviseletében bokszolt az I. ligában. Saját bevallása szerint a legjobb egyéni ered­ményének az osztrák Európa-bajnolci bronzérmes Werner legyőzését tartja. — Mikor került be az OSP Galanta csa­pata az első ligába? — Négy évvel ezelőtt. Addig kétszer voltunk a negyedik és egyszer az ötödik helyen. Az idén szintén a középmezőnyben szeretnénk maradni. Egy negyedik hely esetén sem panaszkodnánk. — Kiket emelne ki ökölvívói közül és milyen problémák merültek fel? — Vannak jő boksznlóink Sztojka Tibor, háromszoros csehszlovák bajnok, Matta János négyszer volt döntős a csehszlovák bajnokságon. Megemlíteném még Strasz- szert és Juchát is. Sokat várunk az Érsek­újvárból (Nővé Zámky) nemrég átigazolt Paszterko Lászlótól. Bokszolóink csapatuk­tól vonulnak be katonának de többségük visszatér. Jelenleg öt fiú vonult be az e- gyesülettől és négy visszajön hozzánk bok­szolni. — Hogy állnak az utánpótlással? Vonz­za a fiúkat ez a sportág? — Van egy ifjúsági csapatunk, amely a Szlovák Nemzeti Ligában képviseli színe­inket. Kedvünkre válogathatunk a srácok között, természetesen a szülők írásbeli en­gedélye is szükséges. Sok szülőnek bizony nem tetszik ez a sportág. — Mi van akkor, ha a gyerek tehetsé­ges, kedve is van bokszolni, de a szülő nem engedi el az edzésekre. — Mint már említettem sok szülő nem szívesen veszi, ha a gyereke bokszolni kezd. Előfordul, hogy egy-egy erősebb ü- tésnél elered az orra vére, vagy felreped a szemhéja, nyilván ebből ered a viszoly­gás. Ilyenkor az edző veszi kézbe az ü- gyet. Igyekszik meggyőzni a szülőt, hogy gyermekének semmi kára nem származik abból, ha bokszol. Ez is sport, és sóikkal jobb, ha a gyereke sportegyesületbe jár, mintha például csavarogna. No meg szép sportsikereket is elérhet és ilyenkor a szülő már büszke is a gyerekére. — Hány csapata van Galántának? — A felnőtt és az ifjúsági csapaton kí­vül van B csapatunk is Jaslovské Bohunl- cével, Bratislavában van edzőhelyiségünk. — Az anyagi és erkölcsi támogatás na­gyon fontos egy sportegyesület számára. — Anyagi támogatást az OSP Galanta vállalattól és a testnevelési szövetség já­rási bizottságától kapunk. Az erkölcsi tá­mogatás pedig óriási a szurkolók részéről. Elég talán megemlítenem, hogy Galántán egy-egy rangadó előtt már egy héttel ko­rábban hajszolják a jegyeket a sportra­jongók, hogy személyesen buzdíthassák kedvenceiket. — Milyen tervekkel, célkitűzésekkel in­dultak az idén? — Minden edzőnek vannak tervei, vá­gyai. Nekünk a már említett jő szereplés az első ligában, jő bokszolók nevelése. Olyan bokszolőké, akik öregbíteni tudják nemcsak a galántai, hanem csehszlovák ökölvívók színvonalát is. — A csehszlovák ökölvívás színvonalát említette és ezért szerintem ide kívánko­zik egy kérdés: mi a véleménye a cseh­szlovák ökölvívás színvonaláról az európai szinthez viszonyítva? — A csehszlovák boksz színvonala sze­rintem/ nem éri el az európai színvonalat. Ennek több magyarázata is lehet. Azzal is meg lehet magyarázni, hogy az 1957-ben és 1962-ben a ringben történt két haláleset elbátortalanította az edzőket és a bírókat. Éppen ezért mind az edzők, mind a bírók igyekeznek visszafogni a játékosokat. Küz­delem közben a bíró hamarább leinti a versenyzőket, mint kellene. Ezenkívül még meg lehetne említeni, hogy a ringben a bírón nagyon sok minden múlik. Azonban remélhetőleg minden edző előtt az a cél lebeg, hogy jó bokszolókat neveljen, hi­szen a feltételek adottak, és kell, hogy Csehszlovákiának is legyenek olyan „ke­mény fiúi“, akik egyenrangú partnerként veszik fel a versenyt a ringben a többi ország bokszolóival. TANKA Klára

Next

/
Thumbnails
Contents