Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-06 / 10. szám

Ü8ág 3 A FEKETE NADRÄGOS LÁNY Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), a Kék Dana Aru­ház textilosztályán dolgozik Pőthe Magdolna 21 éves el árusítnnő. — Az áruház csaknem ú). Milyenek az itt dolgozó lá­nyok, asszonyok? — Régebben lakástextíliát árusító üzletben dolgoztam idősebbek között és nehe­zebben tudtuk a gondjain­kat közös nevezőre hozn>. Itt a Kék Dunában négy fiatal és négy középkorú ei- árusltónő dolgozik együtt, Természetesen itt is előfor­dulnak kisebb súrlódások, de ezekre könnyen találunk orvoslást. Nagyon sokat kő szűnhetek a kollektívának, társaim segítőkészek, em­berségesek. — Munkatársaid azt is mondták, hogy a főnököd, Kudla László munkájából is- részt vállalsz, tehát meg­bíznak benned. badidőt kopunk. Nekem hi­vatásom a szakmám és ez kárpótol a szombati munka­napokért is. Meg aztán az igazi forgalom szombaton zajlik, tehát az idő is ha­marább telik. Nagyon örü­lök, amikor egy-egy vevő­nek — ha nincs olyan á- runk, mint amilyet eredeti­leg keresett — ajánlhatok valami mást. Előfordult már olyan eset is, hogy az Így vásárolt anyagból varratott ruhában tért vissza a vá­sárló, ő is örült, hogy meg­mutathatta az elkészült di­vatos új ruhát. Egy másik fiatalasszonynál látogató­ban voltam annak kapcsán, hogy megnézzem, hogyan illik az ebédlőbútorukhoz az a szőnyeg, amelyet két héttel előtte én ajánlottam nekik. — A fizetésed? — A nyári hónapokban 1200 koronát, máskor 1500 FODOR ZOLTÁNT, a Szlovák Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Iskolák osztályának vezetőjét „CSUPA BOLDOG EMBER“ Hány magyar tanítá­si nyelvű alapiskola van az országban? Összesen 133 telje­sen szervezett kilenc­éves magyar tannyel­vű általános Iskolánk van. Ezenkívül továb­bi 206 nem teljesen szervezett kisebt is­kola, ahol egy két, e- setleg négy osztály működik. A magyar iskolák tanulóinak száma 53 525. Felkészítik a ma­gyar tannyelvű isko­lák tanulóikat a rá­juk váró feladatokra? Ugyanúgy, mint bár mely más iskola az országban. Nincs kü­lönbség sem a tan­tervben, sem a tan­anyagban, sem a pe­dagógusok felkészült­ségében. Egyetlen kü­lönbség van csupán, és ez a szlovák nyelv oktatása. E téren több változásra került sor az utóbbi évek­ben, és jelenleg is sokat teszünk a- zért, hogy a lehető legjobban meg­oldjuk ezt a kérdést. Már az óvodában is bizonyos válto­zásokat hajtottunk végre és bevezet­tük az artikulációs szlovák nyelvi gyakorlatokat. Kis mondókáik, énekek, néhány könnyebb szó megtanításával arra törekszünk, hogy az elsős gyér mekeknek ne legyen teljesen idegen a szlovák nyelv. Ezeknek a gyakor latoknak az a céljuk, hogy felkészít­sék az óvodásokat a szlovák nyelv tanulására a magyar iskolák első osz­tályaiban. Iskoláinkban az első osztálytól na­ponta foglalkozunk a szlovák nyelv­vel és így adott a lehetőség ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű tanulók ne kerüljenek később hátrányos hely­zetbe a szlovák nyelv hiányos tudá­sa miatt. A helyzetet összegezve azt kell mondanom, hogy új koncepció, új tanrend és új tankönyvek állnak tanulóink és pedagógusaink rendelke­zésére. Az új tanrend bevezetését ko­moly és körültekintő kísérlet előzte meg. Hét iskolában használták és ész­revételezték az új tanrendet és tan­könyveket, s végül a kísérleti iskolák véleményezése alapján került sor az új tanrend bevezetésére. A szlovák nyelv tanításán kívül a többi tantárgy oktatásában is változá­sokat hajtottunk végre és jelenleg ar ra törekszünk, hogy a szakkifejezé­sek kétnyelvű begyakorlásával Is e- lősegítsük a tanulók szlovák nyelvi tudását. Ez elég komoly feladatot je­lent nemcsak a tanítók, hanem a ta­nulók számára is. Nem az egész a- nyag szlovákul való begyakorlására gondoltunk, hanem csak a szakkife­jezések kétnyelvű elsajátítására, mert az a meggyőződésünk, hogy ezzel a tanulók hasznos többlethez juthatnak. Amit elmondott abból kitűnik, hogy a magyar iskolák nagy gondot for­dítanak a szlovák nyelv oktatására. Milyen segítséget tudnak ehhez a munkához nyújtani az iskoláknak és a pedagógusoknak? A módszertani segítségről már be­széltünk, hadd szóljak most az anya­gi támogatásról. Így például: a ma­gyar iskolák előnyösebben juthatnak nyelvi laboratóriumokhoz. Eddig ösz- szesen 48 általános és 26 középisko­lában szereltek fel ilyen laboratóriu­mot, és arra törekszünk, hogy további iskolák Is megkapják a laboratóriu­mot, mert meggyőződésünk, hogy sokban segítségére lehet nemcsak a tanítóknak, hanem a tanulóknak Is. És persze, nemcsak a szlovák nyelv, hanem az orosz, az angol vagy a né­met nyelv oktatásában is fel tudják használni. Ezenkívül számtalan más segédeszköz beszerzésére is van mód. Lemezeket, filmeket vásárolunk Isko­láink számára, és ők maguk Is gya­rapíthatják a könyvtáraikat stb. Azt mondta, hogy 53 525 tanulója van a magyar tannyelvű általános is- kolákna'. Ebhűl hányán végeznek és hol helyezkednek el? Ebben az évben 5202 kilencedikes és 1890 nyolcadikos tanuló fejezi be tanulmányait a magyar nyelvű álta­lános iskolákban. Egy részük gimná­ziumokban, másik részük szakközép­iskolákban folytatja tanulmányait, a tanulók legnagyobb része pedig szak­munkásképző intézetekben tanul s ha úgy gondolja, hogy többre is képes, akkor érettségivel fejezheti be tanul­mányait. Milyen gondok mutatkoznak a kö­zépiskolákkal kapcsolatban? Alapvető gond, hogy a középisko­lákban nem jelentkezik annyi gyerek, amennyinek valójában jelentkeznie kellene. A másik gond, hogy akik je­lentkeznek, azok sem mindig azokat a szakokat választják, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van. Így fordul elő aztán, hogy némely isko­lában a kelleténél Is többen jelent­keznek, míg uíás iskolákban meg nem tudják betölteni a meglevő helyeket rátermett, tehetséges gyerekekkel. Ez a gimnáziumokban is megmutatkozik. Véleményem szerint azért bizonyos mértékben a szülők is hibáztathatók, de az iskola, a tanárok felelőssége sincs kizárva. Először is a tanulók­nak sokoldalúbb tájékoztatására len­ne szükség, hogy kitudják választa­ni a nekik legjobban megfelelő pá­lyát, ehhez azonban a pedagógusok, a szülök, a szülői munkaközösségek A szocialista életmód formálásában nagy szerepük van a hnb-k polgári ügyek testületéinek. A KoSice-vidéki járás városi és he­lyi nemzeti bizottságainak 101 ilyen testületé van, de a nagyobb üzemek szakszervezetei Is megalakították a polgári ügyekkel foglalkozó testüle­teket. Névadó ünnepségek, a sze­mélyazonossági igazolványok ünnepé­lyes átadása, házasságkötések — fő­leg ezen események megrendezésé­ben és lebonyolításában vesznek részt a polgári ügyek testületéi. Tag­jai túlnyomórészt fiatalok, csak eb­ben az egy járásban 230 SZISZ-tag tevékenykedik ezen a területen. Csak néhányukat említem meg: Szabó Ka­talin Somodon (Drienovec), Balogh Zsuzsanna Szepsiben (Moldava nad korona körül keresek. Azt liiszem ez elég tűrhotő, hi szén akadnak olyanok Is, a kik az érettségi után ennél kevesebbet keresnek. Mivel töltőd a szabadidő det? — Az kevés van, szinte az egész napomat percek­re beosztom Szeretek ol­vasni. Főleg életrajzokat, de kedvelem a Berkest, Szil vási környveket is. Fiús tí­pus vagyok. Rajongok Niki Laudáárt. Tavaly a futbaii világbajnokságot is mindig késő éjszakáig nézlem, ha bár tudtam, hogy másnap korán kell majd felkelnem és egész nap kedvesen keh mosolyognom a vásárlókra. — Malyek a kedvenc szí­neid és milyen ruhákat hor­dasz a legszívesebben? — Szeretem a feketét, a kávébarnát és az olajzöldet Fekete kordbársony nadrá­gomban érzem magam a legjobban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy alkalom- adtán nem szoktam kiöllöz ni. És mint a leglöbb fia­tal lány, én sem vetem mag divatos ékszereket. — Szólj valamit legköze lebbi terveidről is! — A közel(övőbeii szeret­ném megszerezni a szak munkásbizonyltvanyt. Szűk ségesnek tartom, hogy kel lóképpen ismerjem a textil anyagok minőségét és ősz szetételét. Később pedig« közgazdaságtant szeretnél; tanulni. Kántor Mária összefogása szükséges, összhangba kell hozni az egyéni adottságokat a társadalmi elvárásokkal. Ogy gondo­lom, hogy sok esetben nem használ­ják ki kellően az adott lehetőségeket. A kellő szlovák tudással rendelkező tanulóink egy része bátrabban próbál­kozhatna a magyar tannyelvű gimná­ziumok és szakközépiskolák mellett a szlovák nyelvű szakközépiskolák­ban is. Vannak olyan szakközépisko­lák — mint például a kohóipari, a ruhaipari, a szőlészeti szakközépisko­la stb. — amelyekből érthető okok­nál fogva csak egy-egy működik az országban, viszont a magyar lakta já­rásainkban is egyre nagyobb szükség van ezekre a szakemberekre. Az utóbbi időben több helyről hal­lottam, hogy kevés magyar fiatal je­lentkezik főiskolára, egyetemre. Jelenleg kb. 2900 magyar fiatal folytatja tanulmányait főiskolán vagy egyetemen. Ez a szám százalékban nem felel meg a magyar nemzetiségű lakosság számarányának. Mi ennek az oka? Én a fő okot abban látom, hogy a magyar nemzetiségű tanulók kevesebb bel is megelégszenek, mint ameny- nyire képesek. Mintha nem lenne kö­zöttük kellő érdeklődés a főiskolák és az egyetemek iránt. Csak néhány tény, amelyről a számok világa be­szél. A magyar nemzetiségű gimná­ziumi tanulók közül csak a tanulók 40 százaléka jelentkezik főiskolára, holott országos átlagban ez a szám 80 százalékra tehető. A gimnazisták közül országos átlagban a tanulók 82 százaléka folytatja tanulmányait főiskolákon, egyetemeken. Viszont a magyar nemzetiségű tanulók közül csak 40 százalék körüli létszám je­lentkezik. Ahhoz, hogy mi is elérjük az országos 62 százalékos arányt, legalább 80—82 százalékos arányban kellene jelentkezni a tanulóknak az egyetemekre. És akkor még nem be­széltem egy további aránytalanságról, mégpedig arról, hogy akárcsak a kö­zépiskolákban, az egyetemistáink és főiskolásaink nagyobb része elsősor­ban humán jellegű irányzatokra je­lentkezik, holott Dél-szlovákia iparo­sítása Is mutatja, itt ts egyre inkább szükség lesz és már szükség Is van reálérdeklődésű szakemberekre. Mit lehetne itt tenni? Ugyanazt, amit az alapfokon, jobb és hatékonyabb tájékoztatást nyújta­ni a tanulóknak, felkelteni érdeklő­désüket és természetesen egyeztetni az egyéni adottságokat és a társa­dalmi elvárásokat, lehetőségeket. Le­het, hogy kebb nehézségektől, de hadd említsem meg, hogy az oktatási szervek már korábban is foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel és rendelet szabályozza a kérdést. Az olyan tanuló, aki esetleg egyetemi tanulmányai kezdetén nyel vi nehézségekkel küzd, számíthat az Iskolák és tanáraik jóindulatára, tü­relmére, segítségére. Ezzel kapcso­latban tudnék néhány példát is mon­dani, de talán nem szükséges. Meg­győződésem ugyanis, hogy a ráter­mettségben, tudásban, tehetségben a magyar nemzetiségű tanulók sem ma­radnak el szlovák és cseh társaik mögött, és bogy ők is megállják a helyüket. A beszélgetést NÉMETH ISTVÁN készítette Bodvou), Alzbeta Kuckóvá Sady nad Torysouban. Alzbeta Kuckóvá (felvételünkön) a Sady nad Torysou-1 nemzeti bizott­ság alkalmazottja és hivatása mel­lett még számos más tisztséget is be tölt. Minden munkáját becsülettel el­végzi, gyakran családja rovására. A polgári ügyek testületében titkár­ként dolgozik. Sokrétű tevékenységé­ből a névadó ünnepségeket emeli ki. — Ezt szeretem a legjobban, mert a névadókon csupa boldog ember vesz részt. Még megjegyezzük, hogy a Sady nad Torysou-i hnb polgári ügyek tes­tületé a Kosice-vidéki jnb-től nem rég elismerő oklevelet kapott. Iván Sándor — Igen, én járok Bratis lávába árut rendelni. Elő szőr nagyon izgultam, dn tudod minden textíliának külön száma van és ezskt; nem szabad összetéveszteni — Milyen textíliafélékoi vásárolnak a nők légszívó sebben? — Ez a szezontól függ Nyáron a kartonok, dióié nők fogynak, ősszel-télen a gyapjús, bolyhos anyagokat keresik. Divat a sima bár­sony, a kordbársony, de e zekből csak keveset kapunk Elég kevesen ismerik példá ul a kitűnő minőségű mo­her anyagokat — és ritkán Is keresik. Már régóta hiánycikk a garbó, így még magamnak sem tudok sze­rezni. — Az elárusítónők min­den második szombaton dol­goznak. Nem fárasztó ez? — A szombati munkanap helyett a következő hét va lamelyik napján öt óra sza-

Next

/
Thumbnails
Contents