Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-06 / 10. szám

2 Wm t* *J* «J* «J* »J* *2» *j> «j» »j* «j» »j» «j* »j> «2* *j* *2« *2 MEGHÍVÁS LENINGRÄDBA Az Ifjúsági Utazási Iroda {CKM) bratislavai kirendelt sége március 23, és április 6. között érdekes társasuta­zást szervez Leningrádba és a balti szovjet szocialista köztársaságukba. A társasutazás — nem szerepe) az iro da naptárában — résztvevői Leningrad ban megtekintik az Ermitázst, a forradalom mfizeumát, a Pctropavlovszk erődöt, utána ellátogatnak Tailinba, Rigába és Vilniusz- oa. A körutazás utolsó állomása Lvov. jelentkezni lehet a CKM bratislavai körzeti kirendeltségén, cím: Hviezdn- siavovo nám. 16. ... A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA Ugyancsak néhány szabad helyet kínál a kirendeltség április 23-29. között a Budapest — Debrecen — Miskolc körutazáson. Az utazás résztvevői megfürödhetnek a hajdnszttboszlői termálfürdőben, A CKM az Expresz utazási irodává! karöltve szervezett csoportoknak saját kívánság szerint szervezhet társas utazásokat Magyarországra. A csoportok saját közleke­dési eszközeiket is igénybe vehetik, de az iroda a köz­lekedésről is gondoskodhat. A román és bolgár partnerekkel kötött legújabb egyez­ség szerint a CKM rendkívül kedvező áron egyhetes i- dény előtti üdülést kínál a Fekete-tenger partján. Az a jánlat különösen előnyös az üzemek esonorljainek saját közlekedési eszköz ipénvbnvételével. A Német Demokratikus Köztársaság az idén ünnepli megalakulásának 30, évfordulóját. A CKM ebből az al­kalomból egész sor Ismerelteriesztő körutazást szervez a* NDK ha Az idén első alkalommal gyermekes csalá­doknak is kínál nyaralást az NDK Balti-tengeri partéidé kén. ... ÉS A fÉGKORONG VB re Az április 13-28. között Moszkvába sorra kerülő jég korong világbajnokságra a CKM négy csoportot indít. Az első kél csoport április 13 20., a másik kettő április 20 28. között tartózkodik Moszkvában. A csoportok résztve­vői a hét nap alatt 5-6 mérkőzést tekintenek meg. A ki­rándulás ára — a belépőjegyeken kívül — 2450 korona. V. L. FOLYAMATOS ŐRSÉGVÁLTÁS Amikor hazánk félszabadulása 34. R évfordulójának megünneplésére kő­I szülünk, értékeljük a munkásosztály vezetésével megtett utat, az elért e- redményeket, érdemes megemlékezni azokról is, akik elsőkként álltak harc­ba meg azokról, akik fokozatosan 1 egymásnak adták a váltóbotot. A Kosice vidéki járásban nagyon sok tisztségviselő fiatalon, ifjúsági sze.vezeti tagiként, kezdte a közéleti tevékenykedését, s közülük a legjob­bak sokáig, szinte a nyugdíjukig ki­tartottak. Lássuk azonban a folyama- 5 tos őrségváltást! I Juraj Bel'o, a Somodi (Drienovec) Hnb függetlenített titkára, pár hónap múlva lesz 60 éves. Ám amikor 1945- ben elkezdte politikai és közéleti pá­lyafutását, csupán 26 éves volt. Ere­deti foglalkozása bányász, 1947-ben a kommunista párt tagja lett, s fokoza­tosan dolgozott a pártszerveiknél, nemzeti bizottságoknál, és minden va­lószínűség szerint innen is vonul majd nyugdíjba. Különösen jelenlegi mun 1 kahelyén sokat tett a község fejlesz­S fáséért A többi képviselővel karölt­í ve szorgalmazta a volt fürdő újjáépi­| tését és kiszélesítését, a községben művelődési otthon és a cigány gyér 5 méltók számára óvoda épült, most a I patakot szabályozzák. Stefan Carny a Hanlskál Hnb titká- } ra. Főfoglalkozásban a Kelet szlováki­! ’ ai Vasmű karbantartója, munkahelyén a pártcsoport vezetője, a közbizton sági szervek őafiai kirendeltségének segédrendőre, januárban múlt ötven­éves, de már 25 évesen, az ifjúsági szervezet tagjaiként, 1954-ben a hnb képviselője és titkára volt. Azóta megszakítás nélkül ő látja el mind­két tisztséget. Kezdeményező, sok po­litikai tapasztalattal rendelkezik, a képviselőket a feladatok teljesítésére mozgósítja. Az utolsó évtizedben Ha- niska olyan óriási fejlődésnek indult. 'Prokopnsá Regina hogy a polgárok maguk is csodálkoz­nak, mi is történt. Itt találni a járás legszebb művelődési otthonát, új is­kola, szolgáltatóház, felújított óvoda, aszfaltozott utak, tavaly fejezték be a vízvezeték építését, s már a gázve­zeték építésének a gondolatával fog­lalkoznak. Stefan Carnpnak oroszlán­része volt ezekben az eredményekben. Stefan Marci, a magyarbődí (Bídotf- ce) Hnb függetlenített titkára, ugyan­csak januárban jubilált, de évelnek száma „csupán“ negyven. Foglalkozó sa szerint gépkocsiszerelő, öt évet dolgozott népművelőként, 1971-től pe­dig a Jelenlegi tisztséget tölti be. U- gyancsak fiatalon kezdett, az Ifjúsági mozgalom tagjaként. A község élén az elnöki tisztséget asszony tölti be, s lehet, hogy ezért is a község arcu­lata a legszebb a Járásban. Persze ebben nagy érdeme van a titkárnak is, hiszen ő függetlenített, míg az el- nöikasszony fő foglalkozása mellett gyakorolja ezt a fontos tisztséget. A titkár most azon fáradozik, hogy az idén önsegéllyel megépítsék az óvodái és a bölcsődét. A Jednöta fogyasztá si szövetkezet pedig bevásárló köz pontot. Távolabbi tervek — vízveze­ték. ravatalozó, szolgáltatási ház. De hát fiatal, és hosszú még az előtte ál ló üt. A harmincévesek közé tartozik Re gína Proikopová, a BelZai Hnb titkára Regina tagja a SZISZ-nek, sóikat fog­lalkozik a fiatalokkal és gondjaikkal, de a község fejlesztésével is. Az u- tóbbi években éppen a fiatalok se­gítségével gyönyörű kultúrházat épí­tettek Bellán Az idő gyorsan elszalad, és a fel adatok teljesítése közepette észrevét­lenül találkozik a múlt a jelennel, 8 jelen a jövővel. Mint mindenütt, itt is törvényszerűen folyamatos az őr ségváltás. A fiatalokból derék közép korúak, aztán az ősz felé közeledők lesznek. Ügy gondolom, a most bemu­tatott nagyszerű emberek példája bi­zonyíthatja, hogy bízhatunk az Ifjú Ságban, hiszen sokuk fontos politikai, állami vagy gazdasági poszton Is meg állják a helyüket. Tavasz, nyár, ősz, tél — szüntéle nül ismétlődő évszakok, a természet törvényeinek egyévi hatását tükrözik A harmincadik, negyvenedik, ötvene dik és hatvanadik év az emberi élet­ben azok a határkövek, amikor egv kis pihenőre van szükség, amikor e váltóbotot egymásnak átadják. A Idő­sebbeknek köszönet Jár a megtett út ért és az elvégzett munkáért. A fia tatoknak meg biztatás kell. Kívánjuk hogy az élet minden szakaszában 1 lyen gyümölcsözően párosuljon az Idő sebbek tapasztalata a fiatal lendület­tel, s hogy a SZISZ-tagok lendülete sohase hagyjon alább. IVAN Sándor Az UNESCO és az ifjúság Az Egyesült Nemzetek Nevelési, Tudományos és Kulturá­lis Szervezete vagy a világszerte közismert betűszóval az UNESCO évről évre bővíti, szélesíti kapcsolatait az ifjúsági szervezetekkel, arra törekedve, hogy egyre szorosabb kapcso­latokat építsen ki a fiatalokkal. E kapcsolatok fejlesztésé­nek meggyőződése« híve a Szenegál Amadou—M’Bnw, (a ké­pen), az UNESCO főigazgatója is, aki nemrég egy interjú ke­retében válaszolt Schütz Istvánnak, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kiadásában megjelenő háromnyelvű ifjúsági magazin | WORLD YOUTH, JEUNESSE DU MONDE, JUVEN- TUD DEL MUNDO) főszerkesztőjének kérdéseire. Az aláb­biakban közöljük az interjú teljes szövegét, amely joggal tarthat igényt olvasóink érdeklődésére. partheid elleni harc, valamint az . új nemzetközi gazdasági rend megteremtését szolgáló kezdeményezések képezik. Az UNESCO minden demagógia és paternalizmus (hivatali atyás- kodás) nélkül fordul az lfjú= Sághoz mint az alkotás és a megújhodás erőteljes elemé­jobban elismerjék az ifjúság jelenlegi és lehetséges szere­pét a közösség életében, vala= mint az Ifjúság értékes elkö­telezettségét az emberiség nagy kérdései mellett. E cél érdeké­ben az UNESCO-nak mindin­kább át kell alakulnia egy ta­lálkozási ponttá, a kapcsolat^ — Főigazgató úr, melyek az UNESCO fő feladatai az ifjú­ság nevelésében? — Az UNESCO, amely hiva­tásánál és rendeltetésénél fog­va érdeklődik az ifjúság iránt, nem tekinti a fiatalokat pusz­tán annak a korosztálynak, a- melynek Javát a szervezet te­vékenysége szolgálja, hanem arra törekszik, hogy a fiatalok igazi munkatársaivá váljanak. Ha kezünkbe vesszük a szer­vezet hatéves tervét, amely az 1977—1983-as időszakra szól, és amelyet az UNESCO általá­nos konferenciájának 19. ülés­szaka jóváhagyott, megállapít­hatjuk, hogy a szervezet tevé­kenységének fő céljai között kiemelkedő helyet foglal el az ifjúság szerepének növelése a társadalmi és a művelődési munkában. E tervnek egy a- gész fejezete taglalja az ifjú­ság problematikáját az UNES­CO szemszögéből nézve, vala­mint azokat a tevékenységi for­mákat, amelyek segítségével a szervezet igyekszik előmozdíta­ni a fiatalok jobb jövőjét, szá­mukra kedvezőbb távlatok ki­alakítását, a fiatalok felelős­ségérzetének megerősödését és társadalmi elkötelezettségük fokozódását szerte a világon E program célja lényegében az, hogy minden egyén számé- ra lehetővé tegye tényleges tö rekvéseinek megvalósulását, hogy biztatást kapjon arra. hogy teljes tárgyi ismeretek­kel vegyen részt a közösség életében és fejlődésében, vál lalva minden felelősséget, a- melyet ráruháznak — Milyen célt követ az UNESCO ennek a programnak a magvalósításában? 6s egyél talán, hogyan igyekszik valóra váltani programját, hogyan dolgozik ezért, hagy ebben a sokoldalú munkában a fiatalok valóban munkatársaivá válja­nak, amint azt főigazgató úr inár elöljáróban hangsúlyozta? — Az UNESCO kettős célt követ: egyrészt igyekszik ér­vényt szerezni annak a szoros összefüggésnek, amely az if jóság problémái és az egész társadalom problémái között fennáll, másrészt arra törek­szik, hogy elejét vegye min­den önkényes általánosításnak, és a lehető legnagyobb mér­tékben figyelembe vegye min­den ország, minden világrész ifjúságának reális helyzetét, hangsúlyozva az e téren mu­tatkozó nagy eltéréseket. Az UNESCO Ifjúsági prog­ramjának elsődleges célja a tagállamok segítése olyan if­júsági politika kidolgozásában és olyan gyakorlati eszközök alkalmazásában, amelyek ké­pesek millió és millió fiatalt mozgósítani a fejlődés érdeké ben, mindenekelőtt a nyomor, az éhínség, a betegségek és a tudatlanság elleni harcra. De a programnak ez a mennyisé­gi oldala elválaszthatatlan mi­nőségi oldalától. Minden Igazi fejlődésnek belülről jövőnek kell lennie, minden Igazi fej­lődésnek egy-egy nemzet tag­jai akaratára, világos és mély ségesen motivált cselekvésére kell támaszkodnia, egy-egy nemzet törekvéseinek, környe­zeti adottságainak, mindenfaj­ta erőforrásainak és a kuitú táját alkotó élő értékeknek megfelelően. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok tömegesen és lendülettel vegyenek részt a cselekvésben, akkor tevéke­nyen elő kell mozdítanunk ön tudatosságukat és ennek meg­felelő koncepciójuk kialakuló sát. Ifjúsági programunk fő tengelyét á békéért és a le­szerelésért indított akció, a fa­ji megkülönböztetés és az a­hez, előmozdítva szerepének ki terebélyesédést a modern vi­lágban'folyó nevelő, társadalmi és kulturális munkában. — Hogyan látja ön, főigaz­gató úr az UNESCO szerepét ebben az öntudatosítási folya matban? És hogyan fordul az UNESCO közvetlenül a fieta Sokhoz, amikor köztudomású, hogy mint az Egyesült Nemze­tek egyik szakosított szerveze­te, úgynevezett kormányok közti szervezet, az ifjúsági szervezetek pedig a társadalmi vagy a tömegszervezetek kate­góriájába tartoznak? — Véleményem szerint az UNESCO ifjúsági programjának azt is elő kell segítenie, hogy az egész társadalom és a tár­sadalom vezető körei egyre teremtés eszközévé a tagálla mok és az úgynevezett nem kormány jellegű szervezetek között. Mégpedig azzal a cél­lal, hogy elősegítse a napjaink szükségleteinek megfelelő if­júsági politika kialakítását és gyakorlati alkalmazását. — Milyen együttműködés a- lakult ki az UNESCO és a nemzetközi ifjúsági mozgalom szervezetei között? — Noha az UNESCO tévé kenységét elsősorban a tagál­lamok kormányaival egytittmű ködve fejti ki, jelentős helyet foglalnak el a nem kormány zati jellegű (ONG) nemzetljö zi Ifjúsági szervezetekkel ki­alakított kapcsolatai Is, ame lyek az utóbbi években szaka­datlanul tovább izmosodtak. Kapcsolatokat tartunk fenn minden olyan nemzetközi ifjú­sági és diákszervezettel, ame­lyek szervezetüknél konzulta­tív státusszal rendelkeznek. E- zek száma jelenleg ötvenkettő. —- Ezeket a szervezeteket, ame­lyeknek az értékes közremű- ködösére mindig számíthatunk, rendszeresen meghívjuk az UNESCO üléseire. Ha ezek a szervezetek üléseiken olyan témákkal foglalkoznak, ame­lyek az UNESCO-t is érintik, szervezetünktől támogatásban részesülnek. Hasonlóképpen pénzbeli segítséget is kapnak tanulmányok kidolgozásához, számos helyi, nemzett és nem­zetközi jellegű operatív terv megvalósításához. Ezenkívül az UNESCO utazási ösztöndíjakat is biztosít a különböző szerve­zeteknek saját kádereik képzé­séhez. — Hogyan fejlődött az u- tóbbi években ez az együttmű­ködés? Hogyan igyekszik az UNESCO egyre közelebbről megismerni a nemzetközi ifjú­sági szervezetek tevékenysé­gét, programját? — Azzal a céllal, hogy koor­dinálhassuk ezeknek a szerve­zeteknek a munkáját, elhatá­roztam, hogy — 1975-től kezd­ve — évenként kollektív kon­zultációkat tartunk az UNES­CO székházában. Itt vitatjuk meg a szervezetek javaslatait az UNESCO jövendő program­jának megszövegezésével kap­csolatban, majd amikor a szer­vezet általános konferenciája a programot már jóváhagyta, ugyanitt beszélik meg javasla­taikat a program megvalósítá­sával kapcsolatban. Ezek a konzultációk lehetővé teszik, hogy az UNESCO megismerje az ifjúsági ONG-k írányzatajt és programját, az ifjúsági szer­vezetek pedig, amelyeknek az irányzata és tevékenységi te­rülete rendkívül különböző, e- zeken a konzultációkon talál hatnak közös pontokat és új együttműködési formákat. Meg kell jegyeznem, hogy az együttműködésnek ez a formá­ja az UNESCO és az Ifjúsági szervezetek számára egyaránt hasznos, és lehetővé teszi o- lyan tervek kidolgozását, ame­lyek nagy érdeklődésre tart­hatnak számot, és olyan világ méretű visszhangot váltanak ki mint az apertheid ellenes nem zetközi Ifjúsági és d'ákkonfe ronda, amelynek az UNESCb székházéban 1979 fe1 lárjábán kell összeülnie az Egyesült Nemzetek apartheid-ellenes küa lönbizottságának kezdeménye­zésére. — A nemzetközi ifjúsági szervezetek sorában hogyan látja ön az UNESCO és a DÍVSZ kapcsolatait? — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség már évek óta együtt működük az UNESCO- val. Közreműködése mindig ak­tív volt, rendszeresen részt vett az UNESCO által összehí­vott üléseken és szervezetünk általános konferenciáin. A DÍVSZ csatlakozott az UNES= CO számos tervének megvaló­sításához, főként a békével és a nemzetközi együttműködés­sel kapcsolatos akciókhoz. Másrészt szeretném hangsú­lyozni, hogy ez az együttmű­ködés nem korlátozódik pusz­tán az UNESCO ifjúsági prog­ramjára. Közös terveken dol­gozunk, például az írástudat­lanság felszámolásában és a falu fejlesztésében. — Milyen távlatokat lát ön az UNESCO és az ifjúsági szer­vezetek közötti együttműködés további fejlesztése előtt? Ho­gyan szolgálja ezt a fejlődést a VIT mozgalom? — A jövőben tovább erősö­dik együttműködésünk a nem­zetközi ifjúsági szervezetek­kel. Sőt, 1979-1980. évi prog­ramunk még új Ifjúsági szer­vezetek alapítását is előirá­nyozza olyan országokban, a- melyekben bizonyos strukturá­lis fogyatékosságok korlátoz­zák az ifjúság teljes kibonta­kozását és azzal fenyegetnek, hogy fékezőleg hatnak az tfjú- ság részvételére a nevelési, a társadalmi és a kulturális munkában, mégpedig talán nem is csupán helyi és nem­zeti szinten, hanem kontinen­tális és nemzetközi szinten is. A fejlődő országok fiataljai va­lóban arányos képviseletre tartanak igényt, bár nem ren­delkeznek olyan feltételekkel, mint az iparilag fejlett orszá­gok ifjúsága. Meggyőződésem, hogy a XI. Világifiüságl Találkozó, amely­nek sikerét a kubai kormány a legjobb igyekezetével moz­dította elő, a találkozók és az eszmecserék felbecsülhetetlen értékű lehelőségeinek biztosí­tásával tovább erősíti a külön­böző földrészek fiataljainak közös törekvései) és fsülfikvö szol hántását a béke és a i •ni'’ ''közi agvhiért''-- >pi vé­be Az if júkoiiwiiü ..ista nyű inán

Next

/
Thumbnails
Contents