Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-28 / 9. szám
FEBRUÁR HAGYATÉKÁHOZ HlYEN - A SZOCIALIZMUS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT ehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 6ta a marxista- -leminista tanításból kiindulva tudatosítja, hogy a nemzetiségi kapcsolatokat végül is a szociális-gazdasági és politikai fejlődés határozza meg, s ezért a nemzetiségi kérdés megvalósítását törvényszerűen alárendeli a társadalom sokrétű fejlődésének, a szocialista forradalomnak, a munkásosztály hatalomhoz való segítségének — mindezt, persze, a szocialista társadalom építésének hosszú távú összefüggéseiben. Február történelmi jelentősége A munkásosztály 1948. évi győzelme megalapozta nemzeteink és nemzetiségeink politikai egyenlőségét, a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatoknak a szocializmus szellemében történő átalakulása előfeltételeit, valamint a gazdasági, a politikai és a kulturális élet területén való kiegyenlítődés lehetőségeit. A Februári Győzelemmel a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók is a hatalom részesei lettek, az egységes csehszlovák munkásosztály szerves részévé váltak. E tény meghatározta a Szlovákiában élő nemzetiségek politikai helyzetének szocialista jellegét. A CSKP nemzetiségi politikájának elmélyítésében jelentős lépés volt államunk szocialista föderációvá való nyilvánítása, amely lehetővé tette a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény elfogadását. Ez a marxista-leninista megoldás, amely a nemzetiségi ember állampolgári jogainak megalapozása mellett a nemzetiséget, mint egészet minősíti, a gyakorlatban is bevált, és elősegítette a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek alkotta államiság egységének megszilárdítását. A CSKP következetes és elvhű politikája hozzájárult a dolgozók szocialista nemzetköziségének és hazafiságának további elmélyítéséhez, függetlenül azok nemzeti hovatartozásától. A magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók a cseh és a szlovák dolgozókkal együtt jelentős rétzt vállalnak a csehszlovák népgazdaság gyarapításából, 3 mindennapi alkotó munkájukkal bekapcsolódnak a fejlett szocialista társadalom építésébe, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításába. Pártunk helyesen járt el, amikor a nemzetiségi kérdés megoldását a szociális és gazdasági kérdések megoldásában látta: elsősorban Szlovákia iparosításában, Szlovákia elmaradottságának gyors leküzdésében, a Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági, szociális és kulturális különbségek kiegyenlítődésében. Dél-Szlovákia szociális és gazdasági fejlődése Szlovákia fejlett Ipari, mezőgazdasági és virágzó kultúrájú országrésszé változott. Ezeket a sikereket csupán a munkáshatalom és a marxizmus-leniniz- mus eszméinek gyakorlati megvalósításával lehetett elérni. Különösen nagy e- lőrehaladásnak könyvelhető el az, hogy a CSSZK és az SZSZK közötti különbségek kiegyenlítésével párhuzamosan megteremtettük a feltételeket Dél-Szlo- vákia gyors szociális-gazdasági fejlődéséhez, valamint a két országrész gazdasági-kulturális színvonala közötti különbség megszüntetéséhez. A kapitalista örökség felszámolásával ezen a területen is fokozatosan feltárták a dolgozók anva.gi és szellemi színvonala emelésének lehetőségeit, a lakosság minden képességének és lehetőségének teljes érvényesítéséhez jó feltételeket teremtettünk. Meg kell mondani az utóbbi 30 év egyik legjelentősebb eredményeként könyvelhettük el azt, hogy az elmaradott népes Dél-Szlovákiának ma virágzó. belterjes szocialista mezőgazdasága, rohamosan fejlődő ipara van. Mindezekhez nedig a lakosság jólétének növekedése és árszínvonalának emelkedése tárnil A szocializmus építésének éveiben az új ipari üzemek tízezreit építettük fel, olyanokat, amelyek nemcsak Csehszlovákia számára rendkívüli Jelentőségűek, hanem a KGST tagországokkal való e- gyüttműködésben Is fontos szerepet töltenek be. Ezek közé tartozik például a komáromi (Komárno) Szlovák Hajógyár, a párkányi (Stúrovo) Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Jelsavai Magnezitüzem, a vág- sellyei (Safa) Duslo, az ógyallai (Hur- banovo) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) sörgyár, a humennél Cbemlon, a lévai (Levice) Pamutfeldolgozó Özem, az érsekújvári (Nővé Zámky) Tesla, a füleki (Filakovo) Bútorgyár, a medzila- borcei Hídgyár, a Vajául (Vojamy) Vll- lanyerőmű, a Turiía nad Bodvou-1 Cementgyár, az Ipolysági (Sahy) Kötőüzem, a nagykürtös! (Vef. KrtiäJ LIAZ, az ágcsemői (Clerna nad Tisou) átrakóállomás. A határmenti járások gazdasági fejlődését legjobban az Iparban foglalkoztatottak számának növekedése tükrözi. A déli járásokban 1946 és 1975 között az ipari dolgozók száma csaknem a hatszorosára növekedett. A régebben kis létszámú magyar nemzetiségű munkás- osztály ma 150 ezres létszámú közösséggé növekedett, amely egyúttal elválaszthatatlan része az egész ország munkás- osztályának. Az iparosítás folyamata a jelenlegi tervidőszakban is folytatódik és a jövőben sem áll meg. A tervekben szereplő ipari beruházások üzembe helyezése lényegesen befolyásolja a dél-szlovákiai munkaerőforrások teljes kihasználását és az országrész kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődését. Az Ipari bázis ilyen nagyarányú — eddig nem tapasztalható — fejlesztése éppen a gépipar fejlesztése révén valósul meg. A legjelentősebb beruházások közé tartozik a galántai szerszámgépgyár, a zse- lízl (Zeliezovce) energetikai berendezéseket gyártó üzem, a surányi (Sura- ny) textilgépgyár, a rimaszombati Pola- na gépgyár, a szepsi (Moldava nad Bod- vou) Fénycsőgyár építése, a füleki Ko- vosmalt felújítása és korszerűsítése stb. Csupán a felsorolt beruházások kivitelezésével több mint 4000 dolgozó számára kínálkozik további munkaalkalom. A vegyipar fejlesztésének keretében számolnak a hnüäfai műszaki gumigyár felépítésével és a vágsellye! Duslo bővítésével. A közszükségleti Iparban korszerű bútorgyár felépítésére kerül sor, mégpedig Pukanecen és Királyhelmecen [Kräh Chlmec). A nők foglalkoztatottságának további növelését teszi majd lehetővé a rozsnyói (Ro2fíava) kötőüzem, a vajáni üvegszövet-gyár és a nagyka- aoál (Veiké Kapu&any) áramszigetelő szövetek gyártására szolgáló üzem. E- zekben összesen több mint 1200 dolgozó, túlnyomórészt nő juthat munkához. Rendkívüli figyelmet szentelnek az é- lelmiszeriparl üzemek építésének is. Húskombinát építését vették tervbe Galán- tán, Léván, Losoncon (Luőenec) és Tő- keterebesen (Trebiäov). Ezenkívül további élelmiszeripari üzemek létesülnek. Ilyen lesz például a nagykürtösl tejgyár, a szeredi tejgyár, az ógyallai malátagyár és felújítják a tőketerebesi cukorgyárat. A déli járások gazdasági és társadalmi fejlődését nagy mértékben elősegíti majd a Koéice — Kúty déli vasútvonal kettős sínpárjának a megépítése, Illetve az elkövetkező évek legnagyobb é- pítkezése, a dunai Gabcíkovo — Nagymaros vízlépcső-rendszer. Jelentős sikert értünk el az egészségügyi ellátás terén is. Oj kórházak és poliklinikák épülnek. Ennek eredményeként lényegesen csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma, és növekedett a* ezer lakosra eső kórházi ágyak száma. Az egészségügyi szolgáltató hálózatot a hatodik ötéves tervidőszakban tovább bővítik. Galántán és Érsekújváron kórházat és pollklinikát adnak át, Rozsnyó és Tőketerebes pedig kórházzal gyarapodik. Milliárdok a mezőgazdaságnak A társadalmi rendszer megváltozásával hazánkban sikeresen megkezdődött az elmaradott és felaprózott mezőgazdaság kollektivizálása. A CSKP Ilyen 1- rányú törekvéseinek megvalósításához a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok Is hozzájárultak. A szocializmus építése során pártunk rendszeresen gondoskodott Dél-Szlovákia mezőgazdaságának fejlesztéséről. Milllárdokat ruháztak be a mezőgazdasági termelés korszerűsítésébe, s a legújabb gépekkel és mechanizmusokkal, a legjobb minőségű vetőmagokkal és Ipari műtrágyákkal, vegyszerekkel, építőanyagokkal látták el e fontos ágazatot. Jelentős összegeket fordítottak a termőföld árvíz és belvizek elleni védelmére, valamint az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Az elmúlt évekbem teljes mértékben lehet növelni a mezőgazdasági termelést. A déli járásokban kiválóak az éghajlati viszonyok, így itt mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben rekorderedményeket érhetünk el. A mezőgazdasági termelés műszaki fejlettsége, a termelésben elért csúcseredményeik és termőképesség szempontjából Dél-, főleg pedig Délnyugat-Szlovákia ma már a CSSZSZK legfejlettebb mezőgazda- sági vidékei közé tartozik. A gyors tudományos-műszaki fejlődés egyre erőteljesebben befolyásolja az emberi munka jellegét, minőségileg megváltoztatja a munka szerkezetét és tartalmát. Ezek az objektívan ható változások megkövetelik, hogy új szempontokat érvényesítsünk az Ifjú nemzedék nevelésében és életre való felkészítésében. Sokoldalúan és harmonikusan fejlett szocialista emberekre van szükségünk. E- zeknek az igényes feladatoknak megoldásában az SZSZK-ban működő szlovák tanítási nyelvi Iskolákon kívül a nemzetiségieket anyanyelven oktató iskolákra is nagy feladatok várnak. Ezek az iskolák egységes szocialista oktatásinevelési rendszerünk részel. Párt- és állami szerveink az eltelt é- vekben nagy figyelmet szenteltek a magyar és ukrán nemzetiségű ifjúság műveltségi színvonala és szakképzettsége emelésének, valamint az anyanyelv és a szlovák nyelvoktatás kérdéseinek. A magyar tanítási nyelvű iskolák eredményei A magyar és az ukrán nemzetiségű gyermekek döntő többségének lehetősége van arra, hogy az Iskoláskor előtti, valamint az alap- és középiskolai ismereteket anyanyelvén szerezze meg. Ebben az Iskolai évben Szlovákiában a 337 magyar tanítási nyelvű óvodát 13 604 gyermek látogatja, ami 1840-nel több, mint az 1970/71-es tanévben. A 376 magyar tanítási nyelvű alapiskola 2395 osztályában 55 805 diák tanul. A magyar iskolákban közel 5000 tanító és nevelő dolgozik. Szlovákiában 11 ónál 16 magyar gimnázium és 6 önálló magyar tanítási nyelvű szakközépiskola működik. Ezeken kívül 10 gimnáziumban és ugyancsak 10 szakközépiskolában magyar osztályok is vannak. A fölsorolt önálló és összevont gimnáziumokban és szakközépiskolákban összesen 277 osztály van, amelyekben 8760 diák tanulja a szakmát. Illetve készül főiskolai tanulmányaira. Ezeken kívül 2700 magyar nemzetiségű diák főleg monotípusú és speciális szakképzettséget nyújtó szlovák tanítási nyelvű iskolákban tanul. A szakmunkástanulók képzésére a mezőgazdasági szaktanintézetekben vannak kedvező feltételek. Szlovákiában 4 önálló magyar mezőgazdasági-műszaki szakközépiskola van, ezeken kívül kilencben vannak magyar osztályok, amelyekben 1378 magyar diák tanul. Szlovákia többi szaktanintézetének és lpari- tanuló-iskolájának 109 803 diákjából 10,5 százalék a magyar nemzetiségű. Közülük 118 osztályban 2893 Ipari tanulónak nyílik lehetősége a gyakorlati és az elméleti anyagot anyanyelvén elsajátítani. Fokozatosan nő az érettségit nyújtó szakközépiskolákba járó ipari tanulók száma. Csehszlovákia főiskoláinak és e- gyetemeinek nappali tagozatát az 1976/ 77-es tanévben 2600 magyar nemzetiségű diák látogatta, ebből 2094 Szlovákiában tanult. Levelező tagozaton Szlovákiában 675-en tanulnak felsőoktatási intézményben. A magyar nemzetiségűek száma mindkét esetben viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy az utóbbi időben javulás mutatkozik. Az 1977/78- as tanévben Szlovákia főiskoláira már 553 magyar nemzetiségű diákot vettek föl. A szocialista nemzetiségi kultúra további felvirágoztatásáért 1948 februárját követően a magyar és az ukrán nemzetiségi kultúra jelentős fejlődésnek Indult, figyelemre méltó sikereket ért el. Ennek eredménye, hogy a nemzetiségi kultúrák a természetes különbözőségük megőrzésével egyre inkább a csehszlovák kultúra szerves részeivé váltak. Szocialista államunk gondoskodása a nemzetiségi kultúra egyenletes fejlődéséről megmutatkozik abban is, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális-népművelő munkája teljes összhangban áll a CSKP XIV. és XV., valamint az SZLKP kongresszusának határozataival. A nemzeti bizottságok, a népművelési központok és a Nemzeti Front tömegszervezeteinek szoros együttműködésével a CSEMADOK különféle társadalmi-kulturális összejöveteleket, előadásokat, szemináriumokat és seregszemléket rendez magyar nyelven. A szocialista nemzetköziségre és ha- zafiságra nevelésért sokat tesz a CSEMADOK és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége. Működésükkel nagyban hozzájárulnak a marxlsta- -lenlnista nemzetiségi politika megvalósításához a többnemzetiségű szocialista Csehszlovákiában. Pozitívan értékelte működésüket Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is. A magyar nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésében jelentős szerep hárul a hivatásos és félhivatásos együttesekre, intézményekre is. Elsősorban a komáromi székhellyel működő Magyar Területi Színházra és a KoSicén működő Thália Színpadra. Színvonalas művészi munkájukkal és gazdag repertoárjukkal Szlovákia déli és keleti járásaiban a nemzetiségi kultúra terjesztőinek nélkülözhetetlen elemei. Színházépületük építésének folyamata a központi, a kerületi és a járási párt, valamint állami szervek figyelmének központjában áll. Különös figyelmet érdemel az Ifjú Szívek és a Szőttes tánccsoport, a Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint az a több min(t félezer műkedvelő együttes, Illetve csoport, amelyeknek nagy és fontos szerepük van a folklór és a nemzeti művészet terjesztésében, gazdagításában. Jelentős figyelmet szentelünk az anyanyelven való könyvkiadásnak Is. Ennek érdekében Jött létre Bratislavában a Madách Könyvkiadó, amely a magyar nyelvű könyvek kiadására specializálódott. Éventé kb. 50 új könyvet adnak ki, amelynek felét a hazai magyar alkotók müvei, másik felét a cseh, a szlovák, a szovjet és a világirodalomból magyarra fordított művek teszik ki. Időszerű politikai, társadalmi, szakmai és tudományos publikációkat Szlovákia több kiadója ad közre magyar nyelven, míg a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó tankönyveket biztosít a gyermekeknek. A nemzetiségek lakta területeken jól kiépített városi és területi könyvhálózatok működnek, s a könyvtárak magyar könyvekkel való ellátottsága is megfelelő. Egyenjogú részvétel A magyar nemzetiségnek az államirányításban és igazgatásban való demokratikus és egyenjogú részvétele a képviselőtestületek összetételében is megnyilvánul. A képviselőtestületek összetétele lényegében megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A jelenlegi összetételben a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságaiban 7945 a magyar nemzetiségű képviselők száma, ezenkívül 18-an a Szövetségi Gyűlés, 16- an pedig a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői. Nagy figyelmet szentelünk olyan sajátos probléma megoldásának is, hogy a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok érvényesíteni tudják anyanyelvhasználati jogukat a hatóságokkal való érintkezés során, mégpedig úgy, hogy semmiképpen se érje őket hátrányos megkülönböztetés polgári jogaik érvényesítése terén. A kongresszusi dokumentumok határozatainak megvalósítása terén fontos szerep hárul a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányában meghirdetett nemzetiségi jogok és a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmány- törvény érvényre juttatásával kapcsolatban. E munkában nagy segítséget nyújt a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi tanácsadó, kezdeményező és koordináló szerve. A tanács által megtárgyalt kérdések a nemzetiségek életének csaknem minden területét érintették. A tanács javaslatára a szlovák kormány által elfogadott intézkedések visszatükrözik a Csehszlovákia Kommunista Pártja által követett marxista-leninista nemzetiségi politika megvalósításának helyességét; e politika alapelveit legutóbb Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatai rögzítették, s a XV. kongresszus újból kiemelte őket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi Időszakban, a párt, az állami szervek, a Nemzeti Front szervezetei és a nemzetiségek kulturális szövetségei nagy munkát végeztek annak érdekében, hogy a csehszlovák szocialista hazafi- ság és a proletár nemzetköziség nemes eszméi dolgozóink öntudatának és érzésének szilárd láncszemeivé váljanak. Nemzeteink és nemzetiségeink között megerősödtek a kölcsönös bizalom, a testvéri egyetértés és együttműködés szálai. A CSKP lenini nemzetiségi politika elveinek és a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvények végrehajtása nyomán szocialista társadalmunkban kedvező légkör alakult ki, amelyben a nemzetiségek egyre több megértésben és segítségben részesülnek a többi állampolgár részéről. Ez a legfőbb célja szocialista állami szerveink törekvéseinek, politikáénak és mindennapos munkájának. Azt, hogy ezen a téren pozitív munkát végeztünk és konkrét eredményeket értünk el, bizonyítják Gustáv Husák elv- társnak a CSKP XV. kongresszusán elmondott szaval: „Azok a sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén érünk el, valamint a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének eredményei forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmei legnagyobb történelmi vívmányai egvikének számítanak." JÄN GREGOR mérnök, az SZSZK kormányának alelnöke EGYÜTT ÉPÍTJÜK SZOCIALISTA HAZÁNKAT 1948 -1978 FEJLŐDÉSÜNK TÜKRE 320,6 { 1970 A LAKOSSÁG JÖVEDELME (milliárdokban) Spolu v mid Kcs Ha 1 obyvatefo v Kcs 208,6 Á LAKOSSÁG SZEMÉLYI FOGYASZTÁSA (milliárdokban) spijíh^y tnld' í^ níi.öbvvatelav «‘jjíEs 70,2 m 5 686 1948 1 176.0 I960 1970 .'977 A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA (milliárdokban)
