Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-21 / 8. szám
H arminc esztendő telt el 1948 dicső februári napjai óta, a- mtkor a CSKP vezette munkásosztály a többi dolgozóval sző vétségben betetőzte a politikai ha falómért vívott harcát. Harminc éve annak, hogy Klement Gott wald elvtárs a Vencel téren beje lentette az örömmámorban úszó prágaiaknak: a kormányválságot a CSKP javaslatának megfelelően oldották meg. Február megfosztotta politikai hatalmától a burzsoáziát és képviselőit, akik megkísérelték visszafelé forgatni a történelem kerekét, a népi tömegek erélyes fellépése kiszorította minden eddigi pozíciójukból. 1948 Győzelmes Februárja betetőzte a csehszlovák társadalom szociális és nemzetiségi viszonyai igazságos elrendezéséért folytatott harcot, a- melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság ösztönző eszméinek hatására a dolgozó nép többi rétegével szövetségben álló és a CSKP által vezetett munkásosztály folytatott. Bebizonyította Lenin forradalmi elméletének helyességét és életképességét, miszerint a szocializmushoz többféle módon lehet eljutni az adott or szág körülményeinek tekintetbevé telével. Igazolta a CSKP politikai irányvonalának helyességét, mesteri stratégiai és taktikai képes ségét, hogy a párt az osztályharc tapasztalataiból tanulva fegyvert tudott kovácsolni a vereségből és a győztes csatákból egyaránt. Be bizonyította forradalmi marxista- leninista érettségét, kapcsolatát az ország dolgozóinak milliós tömegeivel. 1948 februárja Csehszlovákia ú- Jabb kori történelmének felszabadulásunk utáni második legjelentősebb dátuma. Határkő hazánk nemzetei életében, fordulópont a nemzetiségek, de még hatványo- zottabb mértékben a csehszlová kiai magyarság életében. Febru ár hirdette meg hazánkban a pro letár nemzetköziség programját Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével olyan folyamat vette kezdetét, amelyben a párt- és ál lami szervek hozzáláttak a nem zetiségi kérdés rendezéséhez, le rakták a csehszlovákiai magyarság új, szocialista, kulturális éle tének az alapjait. A csehszlovákiai magyarok egyenjogú polgárai lettek az országnak. Jogot és hazát kaptak. Február eredményeként Indul meg a csehszlovákiai magyar szellemi élet, megjelenik az Oj Szó és más sajtótermék, meg alakul a CSEMADOK, megnyílnak a magyar tannyelvű iskolák ka púi, magyar könyvtár és könyvkiadó jön létre. Dél-Szlovákia magyar ajkú lakosai a már több évtizedes múltra visszatekintő internacionalista egység bagyo mányainak szellemében kapcsolód nak be a szocialista társadalom építésébe. Major István elvtárs 1949. március 5-én a CSEMADOK alakuló ülésén elhangzott felszólalásában többek között a következőket mondotta: „A háború pusztító vihara után az 1948. évi sorsdöntő februári eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók is egyenjogú állampolgárai lehes senek hazájuknak. Minden ma gyár dolgozónak emlékezetébe kell vésnie, hogy a februári események áldott vetése hozta meg számára ezt az értékes termést. Minél szorosabb lesz az együttműködés a cseh, a szlovák és a magyar nép között, minél szorosabbra fűzi őket a nemzetközi összefogás szelleme, annál lelkesebben fogják építeni közös hazájuk népi demokratikus rendjét, annál gyorsabb ütemben fogják eltávolítani a szocializmus útjából az akadályokat. Ebben az országban csak annak van joga bízni a jobb jövőben, aki becsületesen dolgozik, és a kultürjavakhoz Is csak annak legyen joga, aki szívvel-lélekkel bekapcsolódik az új szocialista társadalmi rend építésébe.“ Február eszméi az elmúlt há rom évtized mindennapjai építő munkájának kézzelfogható ered mónyeiben váltak valóra. Mi, cseh szlovákiai magyarok, ma szocia lista hazánk általános felvirágzásának keretei között büszkén tartjuk számon fejlődésünk sokatmondó közös és sajátos jellegű tényeit. Olyan eredményeket, amelyek a közös hazában a magyarlakta, nemzetiségileg vegyes területek dinamikus gazdasági fellendülését, ebből következően az életszínvonal emelkedését és nem zetiségi jogaink szavatolását tanúsítják. „A nemzetiségi politika terén elért sikerek a csehek, a szlovákok és a hazánk területén élő nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének elért foka forradalmi munkás- mozgalmunk, pártunk és népünk harca legjelentősebb vívmányai közé tartozik“ — hangzik a CSKP XV. kongresszusának beszámolójában. Igen, ez alapvetően érvényes megállapítás még akkor is, ha tudatosítjuk, hogy társadalmi életünkben nem sikerül mindent problémamentesen megoldani. A csehszlovákiai magyar dolgozók ezzel tisztában vannak. Bizonyítják ezt a különböző munkahelyeken elért kimagasló eredmények, a társadalmi problémákhoz való konstruktív hozzáállás. A magyar dolgozók a szocialista forradalom győzelme után a jogokat úgy fogadták, mint az igazságosabb társadalmi rend természetes meg nyilvánulását, s ugyanilyen tér mészetszerűen viszonozzák szocia lista rendszerünk iránti hűséggel, a munkában és a polgári életben megnyilvánuló öntudatos kötelességteljesítésével: Február eszméihez híven. A fejlett szocialista társadalmat építjük, amelynek programját a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki és továbbfejlesztette a CSKP XV. kongresszusa. Szocialista hazánk sikeres fejlődésének kulcsfontosságú pontja az anyagi-műszaki bázis fejlesztése, a hatékonyság növelése, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek felhasználása, az irányítás korszerű módszereinek alkalmazása és beilleszkedésünk a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba. Február hagyatékának — a szocializmus építése és fejlesztése feladatának — csak akkor tehetünk eleget, ha helyesen érvényesítjük döntő feltételeit és nem torpanunk meg a hazánk felvirágoztatását célzó igyekezetben, a ma és a jövő nemzedékei boldog, békés élete érdekében kifejtett munkánkban. E célok elérésének egyetlen helyes útját ismerjük. Azt az utat, amelyet harminc éw- vel ezelőtt olyan jellemzően fejtett ki Klement Gottwald elvtárs: „Előre, előre, egy lépést sem hátra!“ A Februári Győzelem máig ható erő. Irányadó, bíztató erő. A ma forradalmisága a nagyszerű, igényes feladatok számbavétele. Ezek testesítik meg a ma forradalmi- ságát, s ma semmivel sem kevésbé forradalmiak, mint annak idején voltak. Sikeres teljesítésük az érzelem, értelem és akarat szilárd egységét kívánják, igénylik. Olyan tenni akaró közösségeket, amelyekben egyszerre tudják képviselni a mában a holnapot, a nemzetiben a nemzetközit. Február szelleme mindnyájunkat új hőstettekre ösztönöz. Ha így értelmezzük Február hagyatékát és az így értelmezett hagyatékhoz híven élünk és dolgozunk, akkor bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, a CSEMADOK Központi Bizottságának főtitkára FEBRUÁR ESZMEIHEZ HÍVEN Filmnapok vidéken A Szlovák Filmkölcsönző Vállalat a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából február 15 és március 21 közötti filmnapnkat rendez Szlovákia 102 falujában. Az öt egész estét betöltő filmen (két cseh, egy szlovák, egy szovjet és egy román) kívül bemutatásra kerül kilenc rövidfilm is. Na szabású történelmi vállalkozás a Győzedelmes nép. A film művészi dokumentum 1948 februárjának sorsdöntő napjairól. A ren dező, Vojtéch Trapl, mindössze tizenhárom nap eseményeit eleveníti fel törté nelmi források és saját tapasztalatai alapján. Ismert politikai személyiségek (Benes, Gottwald, Masaryk) kelnek életre a filmvásznon Július Pántik, Jifí Plesikot és Vladimír Ráz alakításában. A szövetkezetek megalakításának viharos időszakát elemzi A morvaföldről című filmjében Antonín Kach- lík. A film központi alakja Jagos, a józan észjárású, vérbeli parasztember, visz- szautasitja az újonnan megalakított szövetkezet elnökének a kérését, hogy lépjen be a tagok sorába. Idővel mégis változtat eredeti állásfoglalásán, s elfogadja a közös gazdálkodás elvét, döntésével viszont magára vonja a falusiak haragját. Pár év után aztán kiderül, hogy a becsületessége és az általa bevezetett újítások javára váltak az egész falunak. Népszerű cseh színészek: Radislav Brzoboha- ty, Jaroslava VyslouZilová és Bohuá Pastorek alakítják a film főbb szerepeit. Magda Vasáryová, Mária Maőáková főiskolai hallgató, Jura] Kukura és Mária Markoviőová játsszák a Kegyetlen szerelem című szlovák film főszerepeit. Már a film címe utal Martin Tepák rendező legújabb munkájának tartalmi kicsengésére. Két elbeszélésből született ez a film, két nő (mindkettőt Kristának hívják) szerelmi harcát ábrázolva. Az egyik akaratos, vadóc, mindent megtesz, hogy JagoS az övé legyen, a másik gyöngédségével és jóságával közelít a fiú felé. Vajon kit választ magának a magas, bajuszos, lórater- mett férfi? A Hogyan házasítottak meg egy legényt című szovjet filmkomédia a régi Grúziába kalauzolja el a mozinézőt. Ivan Kotoraszvíli túlságosan szürke életét szomszédai próbálják megváltoztatni. Mivel a nevezett agglegény, nem kell sokáig tanakodniuk, miiképpen teremtsenek fordulatot az életében. Legjobb lesz, ha megházasítjuk — gondolják. És a szépséges Kata, akit Iván ráadásul oly áhítattal csodál, akarva-akaratlanul bele is egyezik a szomszédok tervébe. A kellemes szórakozást ígérő film Nodar Manadadze alkotása, a főszerepeket Zurad Kilianidze és Vahtang Chalidze alakítják. Az Osztályrész című román film hősét a paraszt- felkelésben való részvételéért és az első világháború ideje alatti bolyongásaiért ti? évig tartó szabadság- vesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után új életet akar kezdeni, felesége azonban kellemetlen hírrel fogadja: a birtokukat el kellett adnia. Hogy megélhessenek, nem marad más választásra, minthogy egy nagybirtokosnál vállaljon munkát. A múlt rossz emlékeitől viszont így sem tud szabadulni... A filmet Sergiu Nicolaescu rendezte, a főszereplők Amza Pallea és Ioana Pavelescu. G. Szabó László A morva földről Osztályrész Janáőek: KATJA KABANOVÁ zenei képzését tovább folytatja Prágában, Lipcsében, majd visszatér Brnőba, ahol az énektanítás mellett megkezdi zeneszerzői tevékenységét. Az út, amelyen kezdetben halad, a nagy elődök, Smetana és Dvofák tradícióin nyugszik. Harmincnégyé- ves korában azonban új behatás következtében a népdalkutatás keríti hatalmába, és ez a tevékenység döntő befolyást gyakorol egész további zeneszerzői működésére. Felismeri a morva népdalban rejlő újszerűséget, dallambőséget, ritmikát s mintegy a nép lelkét, gondolatvilágát ülteti át saját zenéjébe. A népdalgyűjtésen kívül az élőbeszédet is behatóan tanulmányozza, magába szívja a szavak dallamelemeit, és innék következtében a mindennapi nyelv lejtése, dallamvonala képezi majd énekstílusának alapját, muzsikájának újszerű népi hangját. Janáceket gyakran szokták a „morva Bartók“ jelzővel illetni, de ez a megállapítás és a kettőjük közötti érintkezési pont csupán annyiban helytálló, hogy mindkettőjük zenei mondanivalójának gyökérzete a szép zenéjéből táplálkozik. Ez a népzenén és nyelvmelódián alapuló irányzat a századforduló újromantikus áramlatában nem talált kedvező fogadtatásra. Janáőek- nek, mint zeneszerzőnek éveken át a meg nem értés és a rideg közöny a Jutalma. Csupán hatvankétéves korában mosolyog rá a szerencsecsillaga, és a Jenufa (Její pastorky- fía) prágai bemutatója meghozza számára a tartós sikert. Ez az elismerés új erőt ad a szerzőnek; új lázas és gazdag alkotótevékenység megindítója lesz. Janáőeket nagyszerű drámai érzéke valósággal predesztinálja arra, hogy működésének fő színtere az operaszínpad legyen. Számos dalművázlat után kilenc operája lát napvilágot, melyek közül hat — a Jenüfa, a Brouőek úr utazásai, a Katja Kabanova, A ravasz rókácska, a Makropulosz-ügy és a Holtak házából — a világ színpadainak közkincse lett. Érdemes itt megemlíteni a dortmundi operaház kezdeményezését országunk határain túl, mellyel az említett hat művet a közelmúltban egy Janáőek-ciklus keretében tűzte műsorra. Megfigyelve a felsorolt hat mű 1- radalml eredetét; kitűnik, hogy kettő, nevezetesen a Katja Kabanova és a Holtak házából orosz írók — Osztrovszkij és Dosztojevszkij — műve alapján született. Janáőek fiatal korától kezdve vonzódott az orosz irodalomhoz. Az orosz nyelvet is megtanulta, mert titkos vágya volt, hogy Szentpétervárott Anton Rubinstejn növendéke legyen. Ez az álma nem vált valóra, csupán egy kéthetes volgat utazása valósult meg, melynek emlékeit és benyomásait éppen a Katja Kabanovaban kamatoztatja. Az orosz behatás szimfonikus alkotásaira is rányomta a bélyegét. Elég utalni a két Tolsztoj inspirációra: nevezetesen a Tarasz Bulba szimfonikus rapszódiára és a Kreutzer szonáta vonósnégyesére. A Katja Kabanova alaptémája az orosz realizmus mesterének, Oszt- rovszkijnak (1823—1886) Vihar című színdarabjából ered. Osztrov- szkijjal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy drámáiban éppen azt az orosz réteget, a kereskedők és polgárok világát ábrázolta, mely Tolsztoj és Dosztojevszkij regényeiből teljesen kimaradt. A mű cselekménye egy Volga menti kisvárosban játszódik le, mely teljes egészében és hamisítatlan valódiságában á- rasztja magából a hatvanas évek cári Oroszországénak jellegzetesen szűk látókörű légkörét. Janáőek gyönyörű zenében örökítette meg tragikus sorsú hősnőjének a portréját, melyben gazdag lírája teljes szépségében bontakozik ki, és szinte» megható az az ifjonti hév, ahogy a 67 éves mester a szerelemről dalol. Varga József Augusztus 12-én lesz ötven éve, hogy meghalt a cseh zeneirodalom hármas csillagának legifjabb tagja, Leoä Janáőek. Ez az évforduló su- galta a gondolatot, hogy ez az év világszerte Janáőek zenéjének jegyében álljon. Prágában, nyitányként már elhangzottak az első műveiből összeállított koncertek, melyek aztán a hagyományos Prágai Tavasz műsorának is a gyújtópontjában fognak állani. A Janáőek-év vérkeringésébe fővárosunk zenei é- lete is bekapcsolódik február utolsó harmadában, mikor a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata színpadra állítja egyik remekművét, a „Katja Kabanová“ című operát. Janáőek a Beszkidek dimbes- -dombos vidékén, Hukvaldyban született 1854-ben azon az északmorva vidéken, ahol a mindennapi falusi élet aláfestő zenéjét a szövőszékek vetélőinek ritmikus csattogása szolgáltatta. A tizenháromgyerekes falusi tanító kilencedik gyermekének nem volt rózsás gyerekkora. Hamarosan el is kerül otthonról egy brünni kolostorba, ahol a kórusban énekel és szorgalmasan tanul. Tizennyolcévesen már segédtanító, de
