Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-21 / 8. szám
imíg 5 Magyarics Vince: Február és a fiatalok távlatai III. A reakció mesterkedései elleni küzdelem az egész haladó ifjúság ügyévé vált. Ezért a CSKP KB novemberi plénumának határozatait a Csehszlovákiai Ifjúsági Központ végrehajtó bizottságának 1947. december 13—14-1 bratislavai tanácskozásán is megvitatták. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a politikai helyzettel kapcsolatos határozatot és az 1948-ra szóló akciós tervet, majd rendes taggá fogadta a Kárpát Ifjúsági Szervezetet és a Lengyel Ifjúsági Szövetséget. (A Lengyel Ifjúsági Szövetség 1947 tavaszán, a csehszlovák-lengyel kulturális egyezmény megkötése után jött létre, és a Tésín, valamint a Karviná környékén élő lengyel nemzetiségű fiatalok voltak a tagjai). Az elfogadott dokumentumok lényegében azonosak voltak a Cseh Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által elfogadott dokumentumokkal. Politikai kiáltványában a Csehszlovák Ifjúsági Központ még szorgalmasabb munkára, a kétéves terv teljesítésére, újabb ifjúsági építkezések megszervezésére, a népi demokratikus rendszer támogatására, a reakció elleni küzdelemre és a Szovjetunióhoz, valamint a többi népi demokratikus országhoz fűződő szövetség és barátság elmélyítésére hívta fel az ifjúságot. A kiáltvány kifejezésre juttatta, hogy haladó ifjúságunka lakosság többi dolgozó rétegével együtt a szocializmus felépítésének a híve. A Csehszlovák Ifjúsági Központ egyúttal síkra szállt a többi országos szervezetnek, a Nemzeti Front tanácskozásaiba való teljes jogú tagként való bevonásáért. A határozat egyebek között megállapította: „A Nemzeti Front nem lehet politikai pártok koalíciója, hanem a városi és a falusi dolgozó nép harcos szövetségévé kell válnia. A népakaratot nemcsak a polittkai pártok fejezhetik ki, hanem az országos szervezetek is. Ezért követeljük a szervezeteknek a problémák megoldásába való bevonását.“ A Csehszlovák Ifjúsági Központ tanácskozása javasolta, hogy a Cseh Ifjúsági Szövetség akciós terve váljék a többi ifjúsági szervezet terve kidolgozásának alapjává, kiindulópontjává. A CSKP KB 1947 novemberi plénumának határozatai jelentősen hozzájárultak az ifjúsági mozgalom politikai-eszmei polarizációjához. Az ezt követő időszakban számos politikai akciót szervezett az Ifjúsági Szövetség. Ezeken az ifjúság kifejezésre juttatta az ország politikai helyzetével kapcsolatos nézeteit. 1948 elején az Ifjúsági Szövetség kerületi konferenciái is ilyen légkörben zajlottak le. Az egységes ifjúsági mozgalom a reakció bomlasztó politikáját határozottan ellenezte, és egyöntetűen fellépett a mesterkedések ellen. A haladó ifjúság 1947 végén és 1948 elején egyértelműen a kommunista pártot támogatta. Történelme folyamán, a nemzet többsége megnyeréséért folyó küzdelem közben a CSKP mindig is támogatta az egységes ifjúsági szervezet tevékenységét. A párt így hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúság megfelelő irányban orientálódjék a munkásosztály és a burzsoázia közötti osztályharc bonyolult küzdelmeiben. A párt közvetlenül éreztette az ifjúságra gyakorolt befolyását, mikor a nemzet többségének megnyerése közben az ifjúság bizalmának megszerzésére is nagy gondot fordított. Másrészt pedig a párt közvetve hatott az ifjúságra (a SZISZ-ben dolgozó fiatal kommunisták révén és a CSKP ifjúsági bizottságai segítségével). A CSKP azáltal is növelte az ifjúságra gyakorolt befolyását, hogy minél több öntudatos fiatalt igyekezett felkészíteni a párttagságra. V. I. Lenin „A mensevizmus válsága“ című művében Engelst idézi, aki egy német filozófussal folytatott vitájában a következőket állapította meg: „Talán nem természetes jelenség, hogy nálunk, a forradalom pártjában a fiatalok vannak túlsúlyban? Mi a jövő pártja vagyunk, és a jövő mindig az ifjúságé. Mi egy új világ építőinek pártja vagyunk, és a fiatalok mindig az újítókat követik a legszívesebben. A mi pártunk áldozatokra készen küzd a régi romlottság ellen, és az áldozatos küzdelemre mindig az ifjúság jelentkezik elsőiként.“ A kommunisták soha sem hízelegtek az ifjúságnak, nem Ígértek neki fűt-fát, ahogy a burzsoázia pártjai tették. A párt a marxiz- mus-leninizmus eszméinek erejével nyerte meg az ifjúságot az or- szágépitésre. Gottwald elvtárs már 1946 tavaszán kijelentette: „Pártunk politikájának fő tartalma a munka. Munka a népi köztársaság felépítése, a német megszállás következményeinek leküzdése, a nép szabad köztársaságban zajló boldog életének megteremtése, biztosítása érdekében. Pártunk a széles tömegek országépítésére való mozgósítását tekinti fő feladatának.“ A csehszlovák kommunisták pártja nemcsak a legbefolyásosabb pártja volt ennek az országnak, hanem a legnépesebb pártja is. A VIII. kongresszus időszakában — 1946- ban — a taglétszám már meghaladta az 1 milliót. Az 1947-es januári központi bizottsági plénum után — a nemzet többségének megnyerésére irányuló törekvések keretében — a párt 50 000 fiatal párttag felvételét tűzte ki célul. A CSKP KB ifjúsági bizottságának javaslatára a pártba való belépés alsó korhatárát a központi bizottság ideiglenesen 16 évre szállította le. A kitűzött célok elérése érdekében a CSKP minden irányítási szinten széleskörű meggyőző kampányba kezdett, hogy ennek keretében az ifjúságot is megismertesse politikája céljaival. A párt e- közben a társadalmi élet legégetőbb problémáival, elsősorban a Nemzeti Frontban kialakult helyzettel, a kétéves terv teljesítésével, az egységes ifjúsági mozgalom kérdéseivel stb. foglalkozott. A CSKP céltudatos tevékenysége meghozta a gyümölcsét: 1947. február 1. és május 31. között ' több mint 66 000 taggal gyarapodott a párt. Ezek 41,3 százaléka fiatal volt. A fiatalok párttaggá nevelésének kérdéseivel és az ifjú kommunisták nevelésével, tömegszervezetekben folytatott tevékenységével rendszeresen foglalkozott a CSKP központi ifjúsági bizottsága. Az ifjúsági bizottság 1948. január 12-1 ülésén megállapította, hogy 1947- ben 53 460 fiatal lett párttag. A januári plénum határozatát tehát e téren is szép eredménnyel teljesítették. A Rudé právo 1948. január 14-i számában közölt adatból kiderül, hogy ebben az időpontban 230 000 huszonöt évesnél fiatalabb tagja volt a CSKP-nek. Más források adataiból kiderül, hogy 1948 februárja előtt a pártnak (az SZLKP nélkül) 1310 000 szervezett tagja volt. Ezek közül több mint 256 000 (19,6 százalék) még nem töltötte be a 25. életévét. Csehszlovákia Kommunista Pártja kitartó és türelmes munkát végzett az ifjúság körében. A munka gyümölcse éppen akkor érett be, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Akkor, amikor a munkás- osztály és a reakció döntö ütközetére került sor, az ifjúsági mozgalomban is polarizálódtak a politikai erők. A haladó erőket, á- ramlatokat elsősorban az egységes nemzeti ifjúsági szervezetek — a Cseh Ifjúsági Szövetség és a Szlovák Ifjúsági Szövetség — képviselték. Ezek a szervezetek a haladó ifjúsággal együtt egyértelműen a kommunisták mellé álltak. A reakciós áramlatokat a nemzeti szocialisták fiataljainak, a néppártiaknak és a szlovák demokrata pártiaknak az ifjúsági szervezetei képviselték. Ezek az antikommu- nista tömb ellenforradalmi mozgolódásaiban is szerepet vállaltak. Az ország haladó erői azonban csírájában elfojtották ezeket a törekvéseket. A dolgozó nép februári győzelmével véglegesen megoldódott az általános politikai válság. Egyértelműen a munkásosztály javára oldódott meg. Ezzel a fiatal nemzedék távlatai és az ifjúsági mozgalom továbbfejlődésének útjai is tisztázódtak. H azánk a munkaidő lerövidítésével és az ötnapos munkahét bevezetésével felsorakozott a világ fejlett államai közé. A szabad idő, a fizetett rendes szabadsággal egybevetve — átlagosan évi 125 nap ra növekedett, s ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden harmadik napunk szabad. Az eddigi szociális juttatások mértéke korántsem végleges, hiszen pártunk XV. kongresszusának határozatai az életszínvonal további emelését és a szociális biztonság megszilárdítását irányozzák elő. Gazdasági lehetőségeink azonban nem végtelenek, ezért a távlati elképzelések létrehozásának üteme attól függ, hogy megvalósulásukhoz milyen előfeltételeket teremtünk. Az aránylag korlátolt nyersanyag- és e- nergíamennyiségen kívül alapvető tényező a rendelkezésre álló munkaerőkészlet is. AugUstin Kozár mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság munka- és szociálisügyi miniszterhelyettese szerint „míg az ötödik ötéves tervidőszak folyamán a munkaerők számának gyarapodása 410 ezer volt, egész államszövetségünkre vonatkozóan, addig a hatodik ötéves tervidőszak során ez már csak nagyjából 200 ezer, az előttünk álló hetedik ötéves tervidőszakban pedig mindössze 100 ezer lesz.“ Nem véletlenül mondta a helyzetet komolynak a CSKP XV. kongresz- szusa. A határozat szerint: „Amenv- nviben az összes tényező hatékony kihasználását gazdasági politikánk a lapvető stratégiájának tartjuk, kétszeresen vonatkozik ez a munkaerő -gazdálkodásra. Jólétünk legjelentősebb forrása a munka. Ez megköveteli az alapeszközök, mindenekelőtt a nagyteljesítményű gépek hatékonyabb kihasználását, a munkaerő jobb széthelyezé- sét és hasznosítását. A túlórában végzett munkával nem számolhatunk állandóan, amennyiben ez az út extenzív, s ellentétben áll a termelés, de általában minden munka gazdasági hatékonyságának elvével. Mindennapi követelménv a tervfeladatok teljesítése, esetleg túlteljesítése a munkaidőn belül. S éppen itt állnak jelentős tartalékok rendelkezésünkre. Augustin Kozár mérnök, miniszter- helyettes szerint „a munkaidő kihasználásának aránya egy műszakon belül mindössze 70 százalékos. Ennek 'oka 52 százalékban mfíSzaki-szef- vezési jellegű, 48 százalékban pedig a dolgozók okozta személyes veszteségek. A munkaidő objektív és szubjektív veszteségeit befolyásolhatnák a vállalatok és a munkaadó szervezetek, ha legalább egyharmadával sikerülne csökkenteni a munkaidő-kihasználás említett veszteségeit, ez 45 ezer ipari munkás, valamint 11 ezer építőipari munkás évi teljesítményét jelentené. A betegség és munkabaleset, de főleg a vállalatok álfal megengedett, esetleg önkényes távoliét következtében elvesztett munkaidő kihasználása további tartalékokat jelent. Ez a veszteség ugyanis 1800 dolgozó évi munkájával egyenértékű. Mindez e- gyüttvéve 58 ezer dolgozó évi teljesítményét,- jelenti. A munkaidő teljes kihasználását a kadályozza bizonyos mértékben a dolgozók magánügyeinek intézésére nyújtott kevés lehetőség az üzletekben, a szolgáltatások terén, az egészségügyi intézményekben és az állami hivatalokban, továbbá a közlekedési nehézségek a munkaidő kezdete e- lőtt, valamint befejeztével. JÓLÉTÜNK ZÁLOGA Á MUNKAIDŐ JOBB KIHASZNÁLÁSA Azon okok közül, amelyeket a vállalatok befolyásolhatnak elsősorban az irányítási és szervezési munka hibái, továbbá a vállalati szolgáltatások és a munkafegyelem hiányosságai e- melhetők ki. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya már több ízben foglalkozott eme kérdések rende zésével. Az 1974-ben foganatosított első intézkedések olyan feltételek megteremtésére irányultak, amelyek lehetővé tennék a dolgozó idejében való jelenlétét munkahelyén. Ezt követően került sor 1975-ben egyes üzletek és szolgáltató üzemek napi nyitvatartási idejének 18 óráig történő meghosszabbítására és a szombati üzemeltetésére. Az egészségügyi intézetekben hetente kétszer délutáni rendelést vezettek be. A nemzeti bizottságokon, de számos intézményben és hivatalban is az ügyfélfogadás Idejét a hét legalább két napján meghosszabbították. Sok esetben megváltoztatták a tömeges személyszállító eszközök menetrendjét, amely régebben akadályozta a munkaidő rendes betartását. A helyzet további rendezésén a kerületi és a járási koordinációs bizottságok fáradoznak. A vállalatok zömében hatékony intézkedésekkel javítófták a thUnkaldŐ kihasználását, Megszigorították a munkakezdés ellenőrzését, a társadalmi szervezetek gyűléseinek idejét pedig áttették munkaidő utánra. A gyártó vállalatok a műszaki-szervezési i- dőveszteség csökkentését érvényesítik termelési-ésszerűsítési intézkedéseikben. Mindezek alapján elmondható, hogy megtörténtek az első lépések a munkaidő jobb kihasználására. De Augustin Kozár mérnök, miniszterhelyettes szerint „az intézkedések nem mindenütt voltak alaposan átgondoltak, konkrétak és címre szólóak. Az intézkedések, irányelvek és u- tasítások nagy része a formalizmus pecsétjét -yiseli magán, s az utasítások végrehajtása fentről le az utolsó szervig csupán adminisztratív. Ez a helyzet azokban a szervezetekben, a- melyek nem elemezték alaposan « munkaidő veszteség okait, s az in* tézkedéseket anélkül fogadták el, hogy ismerték volna a hibákat saját üzemükben. Az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma tavaly harminchárom Ipari és építő szervezetben ellenőrzést hajtott végre. Ezek közül csak ötben volt áttekintés a munkaidőveszteségről. A nemzeti bizottságok áttekintése szerint a 15 óra utáni ügyintézés részaránya mindössze 10—15 százalékos. A körzeti egészségügyi intézményeket a vállalati munkaidő u- tán a betegállományban nem lévő dolgozók mindössze 5—10 százaléka látogatja. Mindez a politikai nevelés hiányosságaira vezethető vissza. Az ellenőrzés folyamán csaknem minden szervezetben találkoztak a munka későbbi megkezdésével és korábbi befejezésével. Tévedésen alapuló szokás a munkaruha felöltésének vagy a tisztálkodás idejének beszámítása a munkaidőbe. Ha ilyen címen Szlovákia ipari üzemeinek dolgozói csak napi fél órával kurtítják meg a munkaidőt, már ez is napi 35,5 millió korona, az építőiparban pedig napi 6,5 millió korona termelési veszteséget jelent. Sajnos a hiányosságok továbbra is fennállnak. Az élelmiszerüzletekben 15 óra után már nem szerezhetők be az alapvető napi fogyasztási cikkek, másutt pedig a keresett ipari cikkek. Ez arra késztett a dolgozókat, hogy délelőtt vásároljanak. Különben is a nyitvatartás ideje az üzletekben és a szolgáltatások szakaszán 18 óráról jelentősen eltolódott a 15-^16 óra felé. Egyharmadára csökkent a szombaton nyitvatartó üzletek aránya is, pedig a kormány irányelvei szerint az élelmiszerüzletek 80—90 százalékának nyitva kellene tartani. A szerelő és javító tevékenységet is inkább délutánra kell áthelyezni, ami a megvásárolt áru házhoz szállítására és általában minden szolgáltatásra vonatkozik. Az SZSZK kormánya tavaly október 12-én foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és újabb intézkedéseket helyezett kilátásba. „Az említett hiányosságok megszüntetésén kívül a termelés egész évi egyenletesebb szétosztásával szeretnénk elérni a munkaidő Jobb kihasználását. . Kívánatos ,volna továbbá, hogy a vállalatok munkaerő-szükségletüket a teljesftményrtörma szerint tervezzék meg, nem pedig találomra. Munkaidő- -megtakarítást jelentene, ha bizonyos személyes jellegű ügyintézést sikerülne áttett! a nagyobb üzemekbe, ami a Slovnaftban. a niZnái Teslában, a Kelet-szlovákiai Vasműben, a tlmaőei Energetikai Üzemekben részben már sikerült. Itt a vállalatban történik például az ingatlan adás-vétel ügyintézése, az építési engedély beszerzése, a bölcsődei és óvodai hely biztosítása, továbbá a tanácsadás munkaügyi, birtokjogi, családjogi és hasonló kérdésekben. Kucsera Szilárd A SZOVJET HADSEREG JUBILEUMA Február 23-án ünnepli megalapításának 60. évfordulóját a szovjet hadsereg. A szovjet hatalom megvédésére létesült új típusú hadse reg a Lenin által kidolgozott elvekre épült. Lenin tovább fejlesztette Marxnak és Engelsnek a háborúval és a hadsereggel kapcsolatos nézeteit, kidolgozta a szocialista hadtudomány általános a- lapelveit. Hangsúlyozta, hogy a proletárforradalom és a proletár- diktatúra érdekei megkövetelik a hadtudomány kérdéseinek tanulmányozását. Hadtudományra azért van szüksége a proletariátusnak — mondotta Lenin —, hogy véget vessen a kizsákmányolásnak, a nyomornak és a háborúnak. A szovjet hadsereg megvédte a forradalmat a polgárháborúban, és dicső győzelmével a II. világháborúban nemcsak a szovjet hazát védte meg, hanem felszabadította Európa további országait és ezzel megváltozhatott ezeknek az országoknak társadalmi arculata is. Világviszonylatban átrendeződtek a társadalmi erők a haladás, a szocializmus javára. Az imperializmus mint háborús gyújtogató még létezik ma is, és nem szűnt meg a népek békéje ellen törni. A II. világháború befejezése óta elmúlt évtizedekben azonban a visszahúzó erők minden taktikázása ellenére hatalmasat fejlődtek a haladás, a szocializmus és a béke erői. Ezeknek az erőknek biztos támasza ma is a dicső szovjet hadsereg.
