Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-19 / 51-52. szám
Ideje, úgy 17—18 éves korban. Nem sürgettem. Jobb később, mint korán. Nem. A hatodik kérdésre: Rossz emlékeim vannak róla. Semleges érzelmekkel. Többet vártam tőle. Szomorúan, nem jó érzéssel, kellemetlen, ha arra kell gondolni. Rossz élményem van róla Nekem egyáltalán nem volt jó, és nem szívesen emlékszem rá vissza. Nem szeretném még egyszer átétnl, meg már el Is felejtettem. Az első nemi érintkezés kellemetlen volt. Magam sem tudom, hogyan emlékszem rá vissza. Hülyeség volt az e- gész, inkább ne lett volna. Szívesen, mert szerettem a fiút. j A hetedik kérdésre: Ezt Inkább én kérdezném, mert magam sem tudom. Helyes. Nem helyes. Helyes, csak ne legyen túl gyakori. Helyes. Ha csak azért tart fenn kapcsolatot, hogy legyen Ilyen Is a naplójában, nem helyes. Miért ne lenne helyes?! Igen. Nem helyes, de rajtam múlik. Igen. Ez természetes és nem rendellenes. Ha nem egynapos a partner. Nem elítélendő, de nem is szükséges. Helyes. Attól függ, kikkel, miért, de azt hiszem, helyes, de még nem gondolkodtam rajta, pedig hetente tartok fönn kapcsolatot. Helyes, csak ne cserélgesse túl gyakran a partnerét. Helyes, ha nem lesznek káros következményei. Igen, de ne vigye Épp ezért — és egyéb okokból is — fölkerestük Pelech Ilona szexológust, akivel az alábbiakban beszélgetünk. Először arra szeretnék választ kapni, hogy mit jelent ez a szó. fogalom: szexo- lógia? — Röviden: felöleli mindazt, ami a nemiséggel kapcsolatos, mind pszichikai szempontból, mind a normális, természetes szexuális fejlődés szempontjából. — Máris felbukkant egy újabb fogalom, amelyet jó lenne megvilágítani. Mit értünk természetes szexuális fejlődésen? A szexuális nevelés terén igen nagy a tájékozatlanság és a szervezetlenség. A szülők, az iskola és az orvosok közötti együttműködés még nem valósnlt meg, pedig erre igen nagy szükség lenne fiataljaink megfelelő nevelése érdekében. A szexuális kérdés megoldatlansága valóság, teljesen függetlenül attól, hogy tudomásul vesszük-e vagy sem, létezik és valamilyen rendezést, me' dást kíván. Bár tudjuk, hogy a r oldás nem könnyű, de ez semmi e- setre sem indokolja a további tétlenséget. Fiataljaink egy részében kétségtelenül megvan a kellő felelősségtudat, de sokukból még hiányzik. Es ezért kevésbé felelősek ők maguk, mint a nevelésük. De ha megteremtjük a korai házasság anyagi feltételeit, és helyesen neveljük fiataljainkat, akkor majd jól sikerült, boldog házasságot kötnek. túlzásba. Nem helyes. Nem tudom őket elítélni. Nem. Még korán van. Ha mindennap mással, az helytelen. Nem. Nem. Nem ítélem el őket. Nem ítélem el őket, de nem tartom helyesnek. Nem. Nem. Nem élet- veszélyes, ha kapcsolatot tart. — Fiúk, szex-óra leszI KI kérdezi meg, hogyan lehel megelőzni a fo* gamzást? — Senkt sem vállalta. Nagy rábeszélés után az osztályéi- nők vállalja mint társadalmi feladatot. Az óra elég unalmas, a pszichológus a biológiában tanultakat ismétli, csak nagyobb közvetlenséggel. Végül — a fiúk kérdezhetnek. Feszült várakozás, csend, és elhangzik a kérdés. A válasz egyenes, lói megindokolt, értelme, minden méllébe- szélés nélküli. Óra után mi, a mindig kétkedő diákok egymásra nézünk: „Klassz srác volt.. Terjedelmi okokból a fiúkkal készült felmérést megpróbálom még tömörebben kifejezni. A megkérdezettek száma húsz, és mind negyedikes középiskolás. Első kérdésre: Ketten az édesapjukkal, a többiek a haverokkal. A második kérdésre: Nyolcnak igen. A harmadik kérdésre: Egy esetben kezdeményezte a lány, es három esetben mindkét fél akarta. A negyedik kérdésre: Minden megkérdezettnél fontos, hogy * felesége szűz legyen. Az ötödik kérdésre: Mindegyik sürgeti. A hatodik kérdésre: Négyen semleges érzelmekkel, hárman azt írták, nem volt jó, egyikük azt írta, még egyszer megismétlődhetne. A hetedik kérdésre: Kettő kivételével azt válaszolták, hogv helyes, ha egy tizennyolc éves lány, fiú nemi kapcsolatot tart fönt. Nem tartjuk magunkat illetékeseknek, hogy a válaszokhoz kommentárt fűzzünk, hogy értékeljük a kérdőívek tartalmát. — Tudjuk, hogy a gyerekek egyáltalán nem tesznek különbséget egymás között. Csak a pubertáskor elején kezd a két nem, a fiúk és a lányok különválni. Ez nagyon érdekesen zajlik le, Ilyenkor a két tábor szinte gyűlöli egymást. Aztán újra jön a közeledés, amikor főleg a pszichológia! tényezők befolyásolják a szexuális fejlődést. Ezt a természetes fejlődést egy kellemetlen élmény egész életre befolyásolhatja. Például az, ha az első közösülés rossz körülmények között, rossz partnerrel zajlik le, könnyen lehet belőle például a nőknél egész életre szóló frigiditás. — A felmérésekből Is kitűnik, hogy a közhangulat a szexet, a szexuális problémákat még mindig tabunak tartja. Mi a helyzet a szexszel a világban, és hogyan állunk ml vele? — Köztudott, hogy nyugaton nagyon elterjedtek a pornófílmek, -újságok. Az ottani fiatalok tehát sokkal több szexet, meztelenséget látnak, de ez még nem jelenti azti hogy a szexuális élet területén Is műveltek, kulturáltak. Megundorodnak a szextől, a testi szerelemtől. Hazánkban az Iskolákban, házassági tanácsadókban világosítják fel a fiatalokat a szexuális élet kérdéseiről. Sajnos, ezek a felvilágosítási „akciók“ még csak kezdetlegesek, inkább csak suttogva beszélünk a szexről, a nemiségről, mint nyíltan, hangosan. Az emberekben, főleg az idősebbekben nagyon sok még az előítélet, a tiltás, illetlennek tartják fiuk, lányuk előtt a szexről beszélni. Pedig ezzel nem nevelnek, hanem ellenkezőleg, még kíváncsibbá teszik a gyermeket, aki előbb-utóbb máshonnan úgyis mindent megtud. Sajnos, gyakran elferdített formában, és néhány esetben már későn. — Váltsunk témát, s beszéljünk a szexológus, az ön munkájáról. Hogyan zajlik le egy szexológiai rendelés? — A páciens legtöbb esetben túlságosan zárkózott, fél még előttem, a szexológus előtt Is elmondani panaszait. Hosz- szabb időt kell együtt töltenünk, míg bizalmasak lesznek. Amikor ezt elérem, lényegesen megkönnyül a munkám. A na] aztán megint csak ott kezdődik, hogy szükségem van a páciens partnerére is. Ha ugyanis csak a pácienssel beszélgetek, ez olyan, mintha az asztaliteniszt csak az egyik oldalról, tehát a fél asztalt letakarva nézném. A partner pedig nem minden esetben hajlandó eljönni és őszintén elbeszélgetni velem. Volt már esetem, amikor az egyik férfi pácienssel lementem a kórház előtti találkára, és ott igyekeztem kapcsolatot teremteni a partnerrel. Kicsit kínos volt, de jobb megoldás nem mutatkozott. — Milyen a szexuális kultúránk? — Vannak fiatalok, akik szexuális téren nagyon felszabadultak, gátlástalanok, szexuális kultúrájuk túllő a célon. Vannak családok, ahol a szexuális nevelés tűlsá- gosan puritán, a szülők, s ebből kifolyólag a gyerekek is korlátok közé vannak zárva, és ezekben az esetekben szinte alig lehet beszélni szexuális kultúráról. Az ilyen családokból kikerült gyermekek a későbbiek folyamán gátlásokkal küzdenek, tiltott gyümölcsnek tekintik; a szexet, a szexuális életet, és elképzeléseik Is nagyop hiányosak. Kultúrált szexuális életet az él, aki érzi a korlátokat, s az ész, az értelem határain belül marad. — Felmérésünkből kitűnik, hogy a megkérdezettek nagy része — főleg a lányok — az első nemi kapcsolatra kellemetlen, rossz érzéssel gondol vissza, ön szerint mi ennek az oka? — A kérdés megválaszolásánál abból indulok ki, hogy nagyon sok fiatal olyan partnerrel lép először kapcsolatba — talán csak kíváncsiságból —, akihez nem fűzik érzelmi szálak. Aki a másikban nem az embert, hanem elsősorban a szexuális partnert látja. A további okokat azzal magyarázhatnám, hogy — mint az előzőekben is elmondottuk — olyan családokból kerültek ki, ahol tabuként kezelték a szexuális életet, és ennélfogva tájékozatlanok maradtak. Nagyon sokan akkor kezdik el a nemi életet, amikor egyéniségük még kialakulófélben van. Az Ilyen, éretlen fiatal ezt az új élményanyagot nem tudja beépíteni érzelmi lelkivilágába. Ezeket a korán jelentkező szexuális vágyakat nem feltétlenül szükséges azonnal kielégítés»5 — és így a felmérésben leírt hasonló kellemetlen élményeket szerezni, amelyek talán egy egész életre kihatnak —, hanem kivárni azt a pillanatot, amikor minden feltétele megvan annak, hogy kellemes, maradandó élményt nyújtson az első kapcsolat. — Gyakran panaszkodnak a nők, hogy a férfiak „lerohanják“ őket, mindenfajta előjáték és kedvező előzmények nélkül akarják létrehozni a kapcsolatot. Ml önnek erről a véleménye? — Az ilyen esetek legtöbbjénél hiányzik az érzelmi kapcsolat. Mert szinte biztos vagyok abban, hogy ha a partnerek szeretik s ezáltal becsülik egymást, másképpen Sajnos, éveken át keveset foglalkoztunk a nemi élet kérdéseivel, bár maga a téma az érdeklődés középpontjában állott. Valahogy nem mertünk hozzányúlni, talán azért, mert attól féltünk, hogy következtetéseink nem lesznek mindig helyesek. Véleményem szerint, még ha valóban van is ilyen veszély, ennél sokkalta nagyobb az a kár, amit az elhallgatás okoz. Azáltal, hogy egy létező problémáról nem veszünk tudomást, at- jól az még nem szűnik meg, sőt csak súlyosabbá és nehezebben megoldhatóvá válik. Azt a sok éves hallgatást megtörni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is. játszódik le a szereim! együttlét. Hogy a férfiak mind ilyenek?!... Sok esetben a nők rontják el a férfiakat. — Megmagyarázná? — A férfi -közeledése mindig hódítás, ennélfogva a férfi agresszívabb, kezdeményezőbb is. Ami inkább természetes, és nem elítélendő dolog. Hog'> a „lerohanást“ mi követi, az a nőn múlik. Az olvasóban fölvetődhet a kérdés: miért írunk minderről, miért foglalkozunk a fiatalok szexuális életének problémáival? Elsősorban azért, mert — van ilyen, csak épp hallgatunk róla. Valahogy nem akarjuk tudomásul venni, hogy ma már az érettségi előtt álló diákok egy része szexuális életet él, hogy alig akad olyan középiskola, ahol ne lenne a lányok között egy-két menyasszony, férjezett asszony, várandós kismama. Csak akkor kapjuk föl a fejünket — főleg a szülők —, ha bekövetkezett a baj. (Az sem érthető, miért nevezik ezt még mindig bajnak.) Ilyenkor a szülők — jobbik esetben — nyakon csípik lányukat, vallatóra fogják, hogy ki a gyerek apja, és máris megülik a lakodalmat. De — és ez a rosszabbik véglet — megeshetik, hogy a lányt elzavarják a háztól, kitagadják őt, a helyzetén nemhogy segítenének, hanem még súlyosbítják. Igaz, a tanári karnak, az iskolák igazgatóságának többnyire már nem ennyire maradi a magatartása: a diák kismama lehetőséget kap, hogy megszakítsa tanulmányait, és a szülés után fejezze be az iskolát. Mi nem szenzációt, nem jó riportötletet látunk a témában. hanem tiszta vizet szeretnénk önteni a pohárba, feltárni a problémakört teljességében, beszélni róla a nyilvánosság bevonásával. ZOLCZER JÁNOS Foto: A szerző Rajz: Slíva AZ IDÉZETEKET A KŐVETKEZŐ PUBLIKÁCIÓKBÓL VÁLOGATTUK ÖSSZE: Aurel HudcoviC — Nina Dedeková: Meníelstvo a rodinn^ zivot (A házasság és a családi élet) Smena, 1973 Dr. Buda Béla: A szexualitás modern elmélete (Neprebádané tabu) Sma- na, 1978 Dr. Haraszti István: A nemi élet kérdései, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988 Dr. Hirschler Imre: A nők védelmében, Medicina — Madách Könyvkiadó, 1989.
