Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-19 / 51-52. szám

ARCKÉPVÁZLAT TÓTH ÉVÁRÓL „NEM AKAROK VEZETŐ SZÍNÉSZ LENNI“ Az imént még Brecht Asszonya volt a Szecsuáni jólétekben; feltűzött hajjal, mustárszínű hosszú ruhában... s mi­alatt végigjött a folyosón, már „le Is vetkőzte“ a figura magatartásformáját Tóth Éva, a kaposvári Csíky Gergely Színház fiatal művésze, egyetlen elját­szott hősnőjéhez sem hasonlít. Halk, szinte suttogó válaszai visszahúzódó, zárkózott ember feleletet. Ha nem mon­daná, akkor sem kételkednénk abban, hogy számára nem magamutogatás a színészi hivatás. — A színészet olyan kifejezési for­ma, amelyben igazán adhatok és kapha­tok. Ahhoz, hogy adhassak, olyan sze repeket szeretnék eljátszani, amelyek­ben egyéniségem minden színét felmu tathatom. Mint például Cathleen volt, az Utazás az éjszakába lomha, vihogós konyhalánya. Vagy Blanche, A vágy vil­lamosa tört lelkű idegembere. Vagy a Három nővér szabadságra vágyó Másá- ja és az Ivanov Surája, aki hisz a sze­relem megváltó erejében. Hosszú volt az út Suráig. És nehéz. Olykor már szinte elviselhetetlenül ne­héz. Az első felvételije nem sikerült. Pedig mennyire bízott a szerencséjé­ben ... Összetört. Elkeseredett. Statisz­tának állt a Huszonötödik Színházba. Hogy Berek Kati, Jobba Gabi és Iglódi István játékán keresztül még tisztábban láthassa a színészet lényegét. Játszott a Fényes szelekben, a Vörös zsoltárban; a Magyar Elektrával a bordeaux-i fesz­tiválra is kijutott. — Mindenképpen hasznos volt az ott töltött két év. Mert másodszor sem vet­tek fel... Akkor viszont már tisztán láttam, hogy a színházról sosem mon­dok le. Hogy a sok apró szerepnek egy­szer nagy hasznát, veszem majd. És megismertem Jancsó Miklóst. Remge get tanultam rendezői módszeréből. Fur­csa ember. Csoportokban, színfoltokban gondolkozik... és szertartásszerűen rendez. Harmadéves a főiskolán, amikor Zsámbéki Gábor Sura szerepére kéri fel. Közben a Rezeda Kázmér Júliáját és a Kakuikkfészek Sandráját játssza a Víg­színházban. — A legnagyobb nehézséget Sura okozta. Igazi erőpróbának éreztem. Még kezemben sem ' volt a diploma, máris mélyvízbe estem. A rendező? Nagyon jó pedagógiai érzéke volt, s ez elengedhe­tetlen tulajdonság ezen a pályán. Akár­csak az igényesség ... iZsámbéki is so­kat követelt,ma már tudom teljesen jo­gosan, hiszen ő Is rengeteg energiát ál­dozott a darabba. A komoly tekintetű, magas szőke lányt a tévérendezők is gyorsan felfedezték. Először a Katonákban láthattuk egy irigy komorna szerepében, de jóval na­gyobb lehetőségnek bizonyult a Küszö­bök Andreája. — Kedveltem ezt a jómódú polgár­lányt. Tetszett benne, hogy a zűrös kö­rülmények között is tisztességesen él. Hogy őszintén ragaszkodik Csabáért... Az viszont nagyon- zavart a filmezésnél, hogy ném Időrendi sorrendben vettük fel a jeleneteket. És az is bántött, hogy teljesen betegen kellett végigjátszanom a filmet. Mert ügyé egy fiatal színész­nek sosem válik a javára, ha betegség­ről panaszkodik v.; , Tóth Éva a következő színházt éva­dot már a budapesti Vígszínházban kezdi. Mint mondta, csak akkor válik meg a kaposvári . társulattól, . ha. úgy érzi, szükség lesz rá. Ha továbbra is számolnak vele....Nem akar, vezető szí­nész lenni. Csak a hivatását szeretné elsajátítani, És évek múlva is boldog akar lenni, amiért ezt a hivatást válasz­totta. G. SZABD LÁSZLÓ J ohann Nepomuk Hum­mel - születésének 200. évfordulója alkalmából a bratislavai Klement Gott- wald Pionírház parkjában is­mét láthatjuk a művész híres mellszobrát — a bratislavai születésű Tilgner Viktor alko­tását.-A szobrot ugyanis az új Duna-híd építésekor eltávolí­tották régi helyéről. A pionír- ház parkja méltó hely Hum­mel szelleméhez és szimboli­kusan az egykori barátság bi­zonyítéka is, mert hiszen ép­pen ennek a Béke téri épület­nek a zenetermében — amint azt a rokokó stílusú palota homlokzatán levő emléktábla is bizonyítja — nem kisebb egyéniség, mint Joseph Haydn is muzsikált. Az öreg Haydn és az ifjú Hummel pedig életük egy szakaszában baráti vi­szonyban álló kortársak vol­tak, sőt az Eszterházy család zenekarának élén a zenemes­teri poszton is egymást követ­ték, s így most a késői utódok jóvoltából szellemük újra egymás közelébe került, fé­nyesen bizonyítva városunk zenei múltjának hajdani ra­gyogását. Johann Nepomuk Hummel múzeum, mely a zeneszerző halálának centenáriuma al­kalmával 1937-ben létesült, hogy helyet adjon hajdani sze­mélyi tárgyainak, legújabban restaurált zongorájának és nem utolsósorban művei kéz­iratának. Hummel apja, az Ausztriá­ból származó idősebb Johann Nepomuk ugyancsak muzsikus, majd a város színtársulatának karmestere, hamar felismeri gyermeke rendkívüli zenei te­hetségét, s maga kezdi a kis­fiút bevezetni a zenei tudomá­nyok birodalmába. Talán ép­pen a gyermek tehetsége vált­ja ki azt az elhatározást, hogy a Hummel család rövidesen át­nyításával nem kisebb egyérii- ség foglalkozik, .mint Wolf­gang Amadeus Mozart. Két é- vig oktatja a gyermeket, s a- mikor elérkezettnek látja az időt, azt javasolja az apának, Induljon fiával hangverseny- kőrútra. Az apa hallgat a szó­ra, s a kilencéves fiúcska út­nak indul, hogy meghódítsa Európa zenei központjainak közönségét. Visszatérve Becsbe, tovább; tanul. Haydn Is szerepel Okta­tói között, hogy majd utódja­ként elfogadja a már említett pozíciót Kismartonban az Esz- terházyak zenekara éléri. Hét év után útja Stuttgartba ve.- zet, de ez csak átmeneti álló­más, mert jön a kedvező aján­lat, és elvállalja élete végéig a weimari. hercegség zenei é- l.etének irányítását, ahol iro dalomban Johann 'Wolfgang Goethe a központi egyéniség! A színház karmestereként Hum mel vezényli Mozart, Beetho­ven, Cherubini, Rossini és Weber színpadi alkotásait. Közben maga is komponál és többször indul ' európai hang- versenykörútra, hiszen korá­nak kiemelkedő zongoraművé­sze. Egyik ilyen utján a pári­zsi zongoragyáros Erard zon­gorát ajándékoz neki, azt a hangszert, mely ma is a Hum- mel-múzeum féltve őrzött tu­lajdona. Száznál több különböző zsá­nerű művet hagyott az utókor­ra, amelyek közül versenymü­vei és főleg zongoramüvei má­ig’ is elő darabjai annak a stílusnak, mely korai romanti- cizmus néven vonult be á ze­netörténetbe. Mint zongoramű­vész nagyobb a jelentősége, ő volt a megalapozója annak á modern ni ü vészi zongora technikának, amely aztán Cho­pin . és Liszt .Ferenc művésze­tével teljesedik.be. Varga József Nem egészen ismeretlenül esett rá a< választás a Soloviő-darab női' főszere­pére, hiszen már eddigi szereplésével is­felhívta magára a figyelmet. — Amikor először olvastam a szere­pet, mi tagadás, nagyot dobbant a szí vem. Már az olvasáskor úgy; éfeztem,' BETKA BEMUTATKOZÁSA — Beíka Orácová vagyok — mondja a Hviezdoslav Színház nézőtere felé egy karcsú, szőke fiatal nő. Szerepe szerint céltudatos és öntudatos leány­zó. Ilyennek formálta őt meg a dráma­író, Ján Soloviő érdemes művész a Vigyázzatok az angyalokra című leg újabb darabjában. Betka az egyik járási városka múze­umának dolgozója. Közvetlenül az érett ségi után kerül első munkahelyére, te­le munkakedvvel, elképzeléssel, sok­sok illúzióval és annál kevesebb ta­pasztalattal. — Nagyon szívesen játszom Betka Oráőová szerepét, hiszen mai lány, o- lyan, aki magam is lehettem volna az érettségi után, hiszen én is kacérkod tam a művészettörténettel, s ha akkori vágyaim valóra válnak, talán valame lyik múzeumban az életben látszhatnám Betka szerepét Bika megs?'" 'vesítője a Hviézdo slav Színházban egy igen tehetséges fiatal színésznő, Zdenka Studenková. hogy ebben a Soloviő-darabban a női főszereplő áll az események középpont­jában. Ez azért lepett úgy meg, mert .ed­digi darabjaiban a szerző nem kényez­tette el túlságosan a női hősöket, job­bára férfiak „vitték“ a darabot. — Ez az első igazi nagy szerepe? — kérdeztem tőle. Egy kicsit elgondolkozott a kérdésen, majd így válaszolt: —Tulajdonképpen nem, mert az Üj Színpadon már elég 90k szép lehetősé1 get kaptam. Csak olyan értelemben első nagy szerepem, hogy a női főszerep ez úttal nincsen alárendelve á férfi sze repeknek. — Csupán a véletlenek játéka, hogy színésznő lettem. Az iparművészetire lártam a fényképész szakra, de, vonzott a művészettörténet és a filozófia. Vé gül mégis a színművészetin felvételiz tem, és meglepő, de nagy örömet szer zett a sikeres felvételi. —Első fellépése az Új Színpadon? — Beugrással kezdtem. Jarmila Kole niCová helyett én játszottam Aijonát az Egy házaspár .albérleti szobát keres cí­mű darabban. — Első színházában ném panaszkod­hatott, ellátták bőven feladattal. — Boldog voltam, hogy’ nem skatu­lyáztak be, váltakozó szerepkörrel mó­dónt1 nyílt a fejlődésre. 'Zdenka Studenková meghálálta a színház bizalmát, szorgalmas munkával igyekezett csiszolni tehetségét. A televízió- ,és filmmeghívások sem várattak sokáig magukra. — Már a főiskola első évfolyamában a,televízió felvEivőgépe elé állhattam, és csakhamar Barrandpvba is meghívtak. Egyik filmben Jana Brejchovával, Ha rapesszel és Kocúrikovával játszhattam együtt. Ez is. elősegítette a fejlődésémet. Láthattuk őt erdei tündérnek Sára szerepében az Emberi szerelemben Ju- raj DurdíkkaJ. Címszerepet játszott A szűz és a korcs című cseh filmben. A színpadon nem most láthatjuk először SoloviC-darahban, hiszen már a Meridi­án Szereplőgárdájában is találkozhat túk ve.le,. . • . — Színház nélkül nem is tudnék él­ni — vallotta művészi elkötelezettség gél. • v i < • Mostanában Zdenka Studenková hát­térbe szorult,-. ;hogy .annál tökéleteseb­ben jelenjék meg a közönség előtt Bet­ka Oráőová. — Igyekszem magam beleé'ői min­den szerepembe. Ebbe különösen, Hogy ez mennyire sikerült,- döntsék el a né­zők. Már a bemutató előadáson eldöntöt­ték. sikerült az azonosulás. —mészáros— az igazi, ha az új esztendő első hetében el­II mondhatjuk: Jót nevettünk szilveszterkor! II j Miért éppen szilveszterkor? Ll 1 Máskor is fontos a jó hangulat, hiszen á derű, I lLa mosoly, a kacagás jót tesz az egészségnek, de szilveszterkor különösen az. A közvélemény ugyanis azt tartja, ha jól fejezzük be az évet, ha vidáman lépjük át az új esztendő küszöbét, jé év elébe nézünk. Igyekezzünk hát vidámak lenni! Ezt szolgálják a szórakoz­tató műfaj művelői, a rádió és a televízió szilveszteri mű­sorának összeállítói. Miért más a szilveszteri műáor, miért ünnepibb, miért várjuk nagyobb érdeklődéssel? Azért, mert jól akarunk szórakozni, ehhez pedig jó műsor kell. A program össze­állítói igyekeznek tarka műsort biztosítani a nézőknek és a hallgatóságnak. A Csehszlovák Rádió magyar adása nem éjfélkor sugározza szilveszteri műsorát, hanem már kora délután, ezért különösen fontos feladat hárul rá: elő keli készítenie a jó hangulatot estére, illetve éjsza­kára. Tavaly ezt a feladatát jói ellátta a szerkesztőség. — Vajon milyen lesz az idei műsor? — tettük fel a kér­dést Jakéi Istvánnak, a magyar adás fűszerkesztőjének, ugyanakkor emlékeztettük őt tavalyi kijelentésére: „Min­den évben igyekszünk a már elért színvonal megtartására, sőt azt reméljük, hogy még jobbat nyújthatunk a hallga­tóknak.“ Tavaly ezt az ígéretet beváltották, két zenekar, a MATESZ művészei, hazai és magyarországi énekesek és Kabos László szórakoztatták a hallgatóságot. — Az idén is igyekeztünk, de hogy ez mennyire sike­rült, döntse el a hallgatóság. Tavaly Kabos Laci. nagyot lendített a műsorunkon. Nem mindig sikerül hozzá ha­sonló egyéniséget biztosítani, különben is elég nehéz fel­adat a műsorban szereplő 50—B0 embert elkötelezni a már TARKA MŰSOR SZILVESZTERRE hagyományos nyilvános felvételekre. A nyilvános felvéte­leken figyelembe kell vennönk a nézők igényét is. A kö­zönség már tudja, hogy színvonalas műsort láthat ezeken a nyilvános felvételeken, telt ház volt tavaly is, az idén is. Valóban telt ház volt Szőgyénben (Svodin) és Marcei- házán (Marcelovo) is. Nagy taps, forró hangulat bizonyí­totta, hogy tetszett a szilveszteri esztrádműsor. Nem volt ez másképp a minap sem Pereden (Teáedí- kovo), ahol a rádió magyar főszerkesztösége a Szovjet­barát szerkesztőségével közösen színes nyilvános műsort rendezett A barátság csillagai címen. Ennek a műsornak a keretében sorsolták ki a díjakat a januártól novemberig tartó Ki tud többet a Szovjetunióról? versenyünk záfó- részében. Nagy sikert arattak Benkő Gyula és Berek Kati magyarországi vendégművészek, akik hazai magyar és szlovák költők verseit szavalták. Tetszett a közönségnek Szűcs Róbert énekszámaival, ő különben a szilveszteri műsorunkban is szerepel. Nagy tapsvihar követte a dió- szegi (Sládkoviöovo) CSEMADOK Vox Humana vegyes énekkarának Pintér Ferenc karnagy vezetésével előadott műsorszámait, valamint az Űj Hajtás táncegyüttes fellépé­sét is. Mindezt azért említem, hogy rámutassak, ma már a vidéki közönség és a hallgatóság is szívesen fogadja a komolyabb, nehezebb fajsúlyú műsort, ami persze nem jelenti azt, hogy nem törekszünk a jó kedv, a hangulat fo­kozására. Csakhogy az idén is, akár a múltban, meglehe­tősen körülményes volt a humoros műsorszámok biztosí­tása, nem a szereplők, hanem a szerzők miatt. A MATESZ színművészei már hagyományosan részt vesznek műso­runkban, és sikeresen szerepelnek. A szövegek beszerzése okoz nagyobb gondot, mert bármennyire igyekszünk is rábírni hazai íróinkat, egyelőre sikertelenül, pedig a múlt­ban már pályázatot is hirdettünk. Azok sem tartották be a szavukat, akik vállalkoztak a közreműködésre. Hazai szlovák szerzők müveit fordítottuk le, és néhány magyar országi szerző alkotását vettük kölcsön. Azzal is igyekez tünk tarkítani a műsort, hogy a műkedvelőkön kívül hi vatásos művészeket is felkértünk a szereplésre. Felléptek a CSEMADOK égisze alatt működő együttesek, s a MATESZ színművészein kívül a komáromi Modific együttest és Rigó népi zenekarát szerződtettük, Szűcs Róbertét már említet­tem, rajta kívül Emil Frátrik szlovák táncdalénekes és magyarországi vendégművészek, Talabér Erzsébet magyar nóta énekes és Gálvöigyi János parodista, valamint az új vári (Nővé Zámky) CSEMADOK és a JNK mellett működő táncegyüttes biztosítja a szórakozást, a jó hangulatot S mert Szőgyénben és Marcelházán is igen szép kultúrház állt rendelkezésünkre, és hálás közönség gondoskodott a kellő hangulatról, biztos vagyok benne, hogy az idei szil veszteri műsorunk is tetszeni fog a rádió hallgatóinak. A szőgyéni és marcelházi „főpróbák“ szerint jogos «. bizakodás. Lelkes hangulat uralta a két szép, modern kuitúrházat. Nem vitás, a jó esztrádműsorhoz ez is keli megfelelő környezet. Ma már igen sok falu és vidéki vá roska tudja ezt a lehetőséget biztosítani. Ami pedig a né zőkét illeti, a szereplők nem panaszkodhatnak, valóban hangulatot tudtak teremteni. S mert ezúttal pergő kísé rőszöveg kötötte egybe a műsorszámokat, nem volt üres járat, sikert sikerre arathattak a szereplők. Közöttük Szűcs Róbert is, az opera szólóénekese. — Örülök, hogy én is szerepelhettem a műsorban, an nál is inkább, mert bár a rádióban már volt alkalmam é nekelni, szilveszteri műsorban először léptem fel. Ez per sze érdekesebb és izgalmasabb is. Az ilyen nyilvános fel vételeknek megvan a maguk különleges hangulata. A rá dióban kényelmesebb a felvétel, bakizás esetén egyszerű en újra kezdjük, viszont a közvetlen kapcsolat a nézők kel jobb teljesítményre serkenti a szereplőket. A hálás közönség emeli a hangulatot és ezzel a színvonalat is A mi nézőközönségünk hálás volt, ezért mi is jobban igye­keztünk. Ügy érzem, hogy valóban szilveszteri légkör a lakúit ki, és ezt majd a rádió hallgatói is érzékelik. Nos, minden jel arra mutat, hogy a szilveszteri észtrád műsor elhangzása után a hallgatóság körében sokan mondják majd azt: Jól szórakoztunk szilveszterkor! — OS mi HUMMEL 1778 novemberében látta meg a napvilágot a belváros szívé­ben levő Kalapos utca egyik kis kertes házacskájában, mely ma is áll az ötemeletes szá- zadeleji épületkolosszussal kö­rülvett parányi belső udvaron. Ma ez az épület a Hummel­költözik a szomszédos Bécsbe. Hummel tehát még gyermekfej­jel hagyja el szülővárosát, a- hová azonban élete során többször is visszatér, de akkor már világszerte körülrajongott mestere a fekete-fehér billen­tyűknek. Bécsben zenei irá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents