Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-19 / 51-52. szám

A Skorpió együttes 1973 nyarán keletkezett. Szemé­lyi nézeteltérések miatt az első magyar szupergrupból kivált Frenreisz Károly basz- szusgitáros és megalakítot­ta a SKORPIÖ-t. Társaiul vá­lasztotta más együttesek ú- jítant szándékozó tagjait. Papp Gyula orgonista a bil­lentyűs hangszerek (HÜH­NER Strings, mellotron) mestere a magyar zenészek közül elsőnek használta a MOOG szintetizátort, ő eze­lőtt a MINI-ben zenélt. Fe kete Gábor dobos és Szűcs Gábor szólógítáros a Hun­gáriából érkezett a Skorpió­ba. A Skorpió elnevezést a- zért választották, mivel né­gyük közül hárman a skor­pió jegyében születtek. A megalakulás évének szeptemberében volt első be­mutatkozási koncertjük. A hangverseny után azonnal Prágába utaztak, ahol a SU­PRAPHON stúdiójában elké­szítették Zalatnay Sarolta angol nyelvű nagylemezét. A „Szevasz haver“ című kis­lemezük 1973 októberében ielent meg. A következő év elején feljátszották első nagylemezüket, amely az év júliusában került a lemez­boltokba „A ROHANÄS“ cím­mel. Az új Skorpió-album a- zonnal a legkeresettebb le­mezek közé tartozott. Sike­resen szerepéitek a tévé és a rádió könnyűzenei bemu­tatóiban és versenyeiben. Gyakran kaptak különböző meghívásokat külföldről. El­ső külföldi turné-állomásuk Lengyelország volt, Czeslaw Niemen zenekarával együtt nagy sikerrel léptek fel. A lengyel rádió azonnal ké­szített velük néhány felvé­telt. Ezt a külföldi szerep­lést hosszabb körút követte NDK-ban, Romániában, Svájcban, Ausztriában és Bel­giumban. A sok munka mellett szor­galmasan dolgoztak otthon, jutott annyi idejük, hogy el­készítsék új albumukat. 1976- -ban megjelent második nagylemezük: az Ünnepnap. Egyben ez az év lett a vál­tozás éve is, hisz a lemez megjelenésekor már nem játszott velük Fekete Gábor dobos. Helyére Németh Gá­bor az Apostol volt dobosa került. Az új összetételben elkezdték a próbákat, hisz komoly munka, komoly fel­lépések voltak előttük. Az egyik legnagyobb egyénisé­gé ebben a műfajban. Ügy kétévenként nekilódulsz, új partnereket keresel, új zene­kart alakítasz. Mi erről a véleményed? — kérdezem Frenreisz Károlyt. pen veszik. Aki ma egy Skor­pió koncertet lát, az nehe­zen tudja elképzelni, hogy milyen is volt az első kon­certünk Szigetmiklóson, a helyt kultúrházban. Amikor először megszólalt a SKOR PIŰ, egyharmad ház volt rá kíváncsi. Ilyen koncert ma már szinte elképzelhetetlen számunkra. Nagyon sok munka áll mögöttünk, ren­geteget kellett hajtanunk, amíg erre a pontra eljutot­tunk. Ez a pont azonbam nem tekinthető semmiféle nyugvópontnak. Az utóbbi években szöve­get is írsz. Mióta? — Mindössze három-négy éve írok szöveget. Addig i- gen gyakran előfordult, hogy szövegíróim egészen mást ír tak a zenére, mint amilyen hangulatot én a zenében megteremtettem, Volt úgy hogy jobbat kaptam, volt úgy, hogy rosszabbat. Szö­vegírói munkám alapvető szempontja, hogy ne hasz­náljak olyan kifejezéseket, év végén Nyugat-Európábau koncerteztek. Arról, hogy milyen köz kedveltek, népszerűek kül­földön, néhány statisztikai adat tanúskodik. Míg 1976- -ban „csak“ 94, egy évvel később már 157 fellépésük volt külföldön. Ez a szám— a 157 — az Interkoncert történetében még nem léte­zett, Ilyen koncertszámot külföldön (egy évben) még az OMEGÁ-nak sem sikerült elérnie. Ez alkalomból a Skorpió együttes az Inter­koncert emlékplakettáját kapta. Az 1977-es év javarészét, kb. kéthar­madát külföldön töl­tötték Jugoszláviában, Len­gyelországban, az NDK-ban, az NSZK-bany :és Törpkor- , szágban. A tavalyi istambu- 11 nemzetközi dalfesztiválon egy önálló harmincöt perces zenei blokkal mutatkoztak be, a gálaműsorban. Ez a fellépés jelentős lett a Skor­pió történetében. Ekkor fi­gyelt fel rájuk a világ leg­nagyobb lemeztársasága, az EMI Records finnországi ki- rendeltségének producense és meghívta őket lemezfel­vételre az EMI helsinki .stú­diójába. Odahaza tavaly je­lent meg harmadik albumuk Kelj fel! címmel. Az újvidé­ki magyar rádió és a jugo­szláv fiatalok lapja olvasói szavazatainak alapján Fren­reisz Károly az év basszus- gitárosa és Papp Gyula pe­dig az év orgonistája lett. Valahol olvastam rólad, hogy te vagy Magyarország — Ezt már sokan kérdez ték tőlem. Én nem is nyug- hatatlanságnak nevezném azt az érzést, ami bennem van. Inkább valami belső sürgetésnek, hogy előre keli lépnem önmagam és az álta­lam képviselt zene fejlődé­sének érdekében. Mindig a mikor már elhatároztam, ma­gam zenekarváltoztatásra, úgy éreztem, hogy megáll­tak körülöttem a dolgok. A kétéves periodikus csere, két ízben valóban változáshoz is vezetett. Sok-sok együttes­ben megfordultam, de zenei pályafutásom során fontos állomásainak tekintem a Metro, az LGT és a Skorpió együttesekben való szereplé­semet. Most, hogy a Skorpió ..sgyütfes máj-ötéves, nyugod­tan mondhatom, hogy sem­miféle változást nem terve­zek. Tehát úgy tűnik, hogy a Frenreisz — Papp — Szűcs — Németh „csapat“ hosszabb időre állandósult? — Az együttes bebizonyí­totta, hogy joga van a lé­tezéshez. Csodálatos dolog egy zenekar életében, ami­kor nulláról indulva hihetet­len akarással és gyorsaság­gal eljut odáig. Szűcs Antal Gábor, Németh Gábor és Papp Gyula sokkal később kerültek a popzene világá­ba mint én. Már az első ze­nekaraikban is nagy hang­szertudásról, magas zenei műveltségről tettek tanúbi­zonyságot. öröm velük dol­gozni. Koncertjeinken óriási a siker, lemezeinket Is szé­amelyek a fiatalok köznapi nyelvében nem fordulnak elő. Azt szeretném, ha a kö­zönség önmagára ismerne dalainkban. Van valami olyan, ami csak rád jellemző ezen a pályán a hazaiak közül? — Ez egy nehéz kérdés. Talán csak egy valamit tud­nék mondani. Talán én va­gyok az egyetlen zenész, aki három élvonalbeli e- gyüttesben játszottam, ket­tőnek a megalapításában ts részt vettem. Mindig bátran mertem nekivágni a nehe­zebb feladatoknak Is, újítani is akartam, de sohasem Is­mertem lehetetlent. Az eltelt 1978-as évben a SKORPI.Ö bejárta egész Len-. gyelországot, két tévé-felvé­telt készített az NDK-ban, majd Helsinkibe lemezfelvé­telre utaztak és a finnorszá­gi turkui rockfesztiválon ők képviselték Magyarországot. A nyár végén Gdanszk és Szopot környékén koncertez­tek. Szeptemberben azNSZK- -ban a magyar kulturális na­pok keretében egy héten keresztül ők léptek fel. To­vábbi nyugatnémet és svéd­országi vendégszereplést bo­nyolítottak le. Hazájukban nagy nyári országos körutat terveznek, az év többi részében (ha otthon vannak) a Műszaki Egyetem „E“ épületében, a Kertészeti Egyetem klubjá­ban és a Vánklubban ját­szanak. Bogdány Géza ÉVFORDULÓT ÜNNEPEL „A roc’n’roll korszakban kezdtük. Akkor az vulf a divat. Azt gondoltuk, hogy ez a divat is csak olyan tiszavirág éle­tű lesz, mint a többi. Két-három évre számítoltunk, s azt hit­tük, a mi szereplésünk is csak ennyi ideig fog tartani.“ — így emlékezik vissza a legrégibb cseh beat-csopurt nesz­tora, Petr Janda az Olympic „gyermekkorára". Janda, aki eev szenténybeu az együttes vezetője, gitárosa, zeneszerzője és szó­lóénekese, így folytatja: „A rock'n'roll divatja már letűnt, da mi még mindig zenélünk. Ennek már tizenöt éve. Snsem gon­doltam volna, hogy ilyen hosszú karrierünk lesz.“ „A kezdeti túlfűtött lelkesedés időszaka volt mindnyájunk számára a legszebbb. Ismerkedésünk a közönséggel, a hazai tájakkal... Lelkesedésünk ma sem hagyott alább, de vannak dolgok, amelyek már megszokottá váltak. A zene az, amelyet sohasem lehet megúnni, s amely mindig lelkesít. Az elmúlt tizenöt év alatt több mint 120 szerzeményünket játszottuk fel. Kilenc nagylemezünk jelent meg: hat Csehszlovákiában, három külföldön, az utóbbiak egyike Franciaországban. Leg­újabb lemezünk, a „Maraton“ nevet viseli. Ez a cím arra a hosszú útra utal, amelyet ez alatt a 15 év alatt megtettünk. A nagylemezeken kívül minegy 50 kislemezünk került kiadás­ra.“ Ismét lemezre játszották 10 évvel ezelőtti műsorunk legsike­resebb számait. A mai jazz-rock nemzedék körében ez a fel­T alán nincs is a napnak olyan órája, amelyben a földgolyó valamelyik pontján meg ne szólalna a daluk, fel ne csendülne a muzsikájuk. Az ABBA már régen nem csak a svédeké, hi­szen meghódították az egész világot. Nevük mindennap szerepel Európa, Amerika, Japán, Ausztrália és Afrika slágerlistáin, har­mincmillió lemezük van forgalomban. Olyan e- rövel törtek be a popzene világába, mint an­nak idején a Beatlesék. Egy svéd kisvárosban, Västervikben kezdő­dött az egész. A naptár 1966-ot mutatott, nyár volt és a keleti-tengerparton megrendezett mű­soros esten összetalálkozott a kát B, azaz Björn és Benny. A jé hangú műsorban külön- -külön nagy sikerrel léptek a közönség elé. Ezután a nap után azonban összefonódott a sorsuk. Sok-sok közös szereplés következett, és a zenélés, amelyet valamikor csak úgy mel­lékesen tanulgattak, megváltoztatta életpályá­jukat Björn jogásznak készült, az emberek pe­res ügyeit akarta intézni, igazságot osztani valamelyik bírói pulpitusról, Benny pedig mér­nökként szeretett volna házakat, gépeket ter­vezni. A zene közbeszólt, és minden tervüket félretéve ABBA-vá lettek. No, persze ott. abban a kisvárosban ezt még ök sem tudták, mint ahogy azt sem, hogy Agnetha és Anni-Frid valahol a két B-re vár, Ext még Agnetha és Frid sem tudta. Agnethát a fogorvosi, de még jobban az óvónői pálya izgatta. Mindig szerette a kisebbeket és már régen elhatározta, hogy gyerekeket fog ne­velni. Szorgalmasan készült a nagy cél el érésére szabad idejében pedig énekelni és zenélni tanult — hiszen majd erre is szükség lesz az óvodában. Addig addig énekelt, amíg egyre több helyen kérték szereplésre, ő meg egyre szívesebben lépett színpadra. Frida életpályája is hasonlóan alakult, bár ő úgy tervezett, hogy nyelveket tanul, és az idegenforgalomban, vagy a külkereskedelem­ben hasznosítja tudását. Saját kedvtelésére, inkább csak szórakozásból tanult énekelni, ze­nélni. Még nem is sejtette, hogy idegen nyel­vek tudása nélkül is nagykövetté válhat, hi­szen a dallamok nyelvén ért a legjoban a vi­lág, és Frida gyönyörűen „beszéli“ ezt a nyel­vet. A szerelem hozta össze az ABBÁ-t 1969-70- ben. Anni-Frid és Benny csaknem ugyanab­ban az időben találtak egymásra, mint Agnetha és Björn. Természetesen először nem ABBA né­ven szerepeltek a színpadon, akkor még fel­sorolták a nevüket mielőtt játszani kezdtek. Ma a keresztnevük kezdőbetűiből alkotott szót az egész világ ismeri. Ami Napóleon bukását jelentette a hajdani nagy csata után, az az ABBA együttesnek a győzelmet hozta: Waterloo. Mintegy harminc ország hatszázmillió tv-nézűje volt tanúja annak az óriási sikernek, amelyet az angliai Brigh- tonban megrendezett nagy dalfesztiválon a- rattak 1974. március 6-án. Sokan gondolták, hogy sikerük nem lesz tar­tós, csináltak egy jó számot és kész. Am az ABBA gyorsan bebizonyította, hogy „hosszú­távfutó“. Miben rejlik az erejük? Miért van az, hogy szeretik őket a fiatalok, idősebbek egyaránt? Talán abban, hogy több éves „durva“ zenei áramlat után úgy jelentek meg mint a dal­lamos melódiák képviselői, akik egy kicsit visszahozták a romantikát is. Amíg a Beatles zenéjét lehalkították a szülők, nagyszülők, most rászóltak a gyerekre: Hangosítsd föl azt a rádiót, az ABBA játszik. Angliában el is terjedt róluk: ök azok, akik kibékítik az idő­seket a fiatalokkal. A pop — és a beat-zenekarok divatjában az volt a sikk, hogy minél gondozatlanabbaknak „tépettebbeknek" látsszanak. Néha ágy tűnt, hogy egyik-másik zenekar tagjai elfeledkez­tek a szappanról, a borbélyról, s minél jobban kivetkőztek emberi formájukból, minél gvor- rabban váltugatták szerelmeiket, annál híreseb­bek lehetnek. Az ABBA visszahozta a tiszta, gondozott kül­sőt. Ügy jelennek meg a színpadon, hogy szép, Ízléses a sztár-ruhájuk, fényes, frissen mosott a hajuk, gondozott a fogsoruk £s szeretik a nyugalmas, megértő, vidám családi életet. Meg­kérdezték őket a riporterek, hogy miért "cin mennek többször nagy utazásokra, hiszen a világ bármely országa szeretettel várná őket. Björn fgy válaszolt: — Én nem értem azokat az együtteseket, a- kik állandóan turnéznak. Hogy bírják ezt? Mi nem tudnánk hotelszobában élni ilyen hosszú ideig. Hogy lehet ott új dalt készíteni? Otthon, nyugalmasan, tervszerűen kell olyat alkotni, hogy örömmel, elégedetten lépjünk az embe­rek elé, mert megint nyújtunk nekik valami szépet. És akkor, de csakis akkor, útnak le­het indulni. Voltak már nekünk csodálatos u- tazásaink. Azárt turnézunk, hogy megmutas­suk, hús-vér emberek vagyunk, nem holmi számítógépek. Csodálatos dolog olyanokkal ta­lálkozni határokon túl. akik kedvelik a mi zenénket. Ilyenkor érezzük igazán a közvet­len hatást Néha eltűnődünk, hogv milyen ren­geteg ember vásárolja lemezeinket de a tű­nődés arra is rádöbbentett bennünket. br»y még jnhbat kell adnunk És dolgozunk tovább — Jő szívvel, szorgalommal. 4

Next

/
Thumbnails
Contents