Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-12 / 50. szám

AZ ISMERETLEN SZERZŐ H. Kamill sürgősen távozott Prágából, mert úgy érezte, hogy hiányzik a rend­őrségnek. Egy-két kérdést akartak hozzá intézni, egy bizonyos bolt szakszerű kirá- molása felől. Otja egy kisvárosba vezetett, ahol éppen filmet forgattak. Ogy gondolta, a sok filmes között elvész, nem tűnik fel senkinek sem. Belépett a szállodába. Ami­kor a portás kezdte kitölteni a jelentkezé­si fvet, megkérdezte: — Mi a foglalkozása? — Forgatókönyvfró vagyok — felelte H. Kamill. — Az meg micsoda? — Hát, egyszerűen, csak frok... A szállodaigazgató felesége figyelte ezt a jelenetet. A szeme elárulta, hogy az élet­től még vár egyet-mást... Éppen hozták a májat, a vesét és a pacalt a konyhára, mert ezekre várt, de Kamillnak ügyesen értésére adta, hogy azért az élettől ennél egy kissé többet is vár. Ilyen volt a ter­mészete. De nem is csoda! Az egész élete csupa várakozás. Hol azt várja, hogy a fő­szakács felmondjon, vagy hogy valahol a házban megrepedjen egy cső, vagy a fel­szolgálónő teherbe essék, újat meg nehe­zen kapni. Így tehát a várakozás szinte má­sodik természetévé vált. A férjétől viszont nem várhat már semmi olyat, amit ne is­merne. Kamill viszont üdének és frissnek hatott. Bűbájosán tudott a semmibe bámul­ni. Az igazgató felesége, Olgi azt hitte, hogy a messzi távolt kutatja, amelynek valamely pontján a boldogság vár reá. A messzeség kéklő igézete tudniillik szívet, lelket andalító. A filmesek ezalatt egy szerelmi jelene­tet forgattak a főtéren. Kamill és Olgi már együtt nézték az ablakból. — És ezt csak így kitalálta? — kérdez­te az asszony. — Hát persze. De hát ezt a közönség­nek találtam ki. A magánéletemben különb dolgokat is tudok. Például: a filmen egy csók csak pillanatig tarthat, de a valóság­ban a szerelmes férfi átkarolja szerelmét, és ... Olgi behúnyta a szemét, majd amikor ki­nyitotta, az ő fátyolos szeme is a kéklő messzeséget kémlelte. Az irodából kihallat­szott a szállodaigazgató férj ordítása: — Az istenit, a konyhán már megint o- daégett a hagyma. Ezt a gulyást is hambur­gi érmének keli majd eladnunk... — Látja, látja... — lehelte Olgi tette­tett szemrehányással. — Inkább érzem — válaszolta Kamill. A filmesek csak forgattak-forgattak, és egy szép napon Kamill kijelentette, hogy elfogyott a pénze, fel kell mennie Prágá- ba. Csakhogy Olgi asszonynak a kéklő messzeség annyira a közelébe került, hogy szinte megrémült a tizennégy napos távol­iét gondolatától. Inkább kölcsönadott öt darab ezrest... Kamillra bízta a betétköny­vét, hogy a takarékpénztárban kivehesse a szükséges összeget. Kamill pedig eltűnt a kéklő messzeségben... Olgi asszony végül is bevallotta férjé­nek a dolgot, mert ugyebár a pénz — az pénz. Férjuram elment a valódi szerzőhöz, aki természetesen meglepődött. Végül is a rendőrséghez fordultak, Ott meghallgatá­suk után azonnal megkérdezték: — Nem mesélt valamit az az alak a feleségének a kéklő messzeségről? A férj azonnal hazatelefonált: — Olgi, téged is elszédített a kéklő messzeséggel? Ez nagyon fontos. f Olgi töredelmesen elmondott mindent, még azt is, hogy lágy szellő is szóba ke­rült. Ezzel csavarta el azt a bolond fe­jét... de ha már vonalon vannak, lega­lább telefonáljon a hentesnek, hogy hozzák már azt a kocsonyánakvalót! Kamillt hamarosan elcsípték — és három évet kapott. Fordította: — sl — Naponta töbször is feltárcsáztam a szá­mot. „Most várjuk Belgrádból... A film­gyárba hívták ... Forgatáson van ... Késő éjszaka jön haza ... Az Örökzöld dallamo­kat veszik fel a tévében. Reggel tíz felé próbálja őt felhívni. Lehet, hogy otthon éri... “ x x Kevés kollégájának sikerült ügy a pálya­kezdés, mint neki. A Színművészeti hallga­tója volt, amikor először hallatott magá­ról. A csoda azonban akkor következett be, amikor a főiskola befejezése után sem fe­ledkeztek meg róla a rendezők. Néha két- -három forgatókönyv feküdt az asztalán. Röviddel azután, hogy Tarján Györgyi a MAFILM színésztársulatának a tagja lett, Darink» szjrepa az Egy erkölcsös éjszaká­ban a női alakítás díját hozta meg számá­ra. És azóta egyre inkább szaporodnak az ajánlatok. Ha nem a filmgyár foglalkoz­tatja, akkor a televízió, ha nem a fllmsze- repén töri a fejét, a dzsessz tölti ki a napjait. — Mintha a színház háttérbe szorult volna... — Volt egy „öröklött“ szerepem a Ma- dáchban. Ermergarde A házasságszerzőben. Két nap alatt vettem át Szirtes Ágitól. Bol­dog vo'tam hegy segíthettem a színház­nak, és számomra is izgalmas volt a játék. Aztán a forgatások miatt le 'kellett mon­danom a szerepről. Még most is sajná­lom ... A színházat ugyanis legalább any- nyira fontosnak tartom a pályámon, mint a filmet. Várok ... Biztosan lesz majd vala­milyen lehetőségem, hiszen a filmgyár szer­ződést kötött a fővárosi Népszínházzal és a győri Kisfaludy Színházzal. Ha majd meg- ritkulnaik a fllmszerepek, újra színpadra lépek. — A zene viszont egyre nagyobb teret tölt be az életében. Emlékszem, a pécsi filmszemlén néhány évvel ezelőtt énekes­ként aratott sikert, s a lengyel közönség is kiváló dzsesszelőadóként ismeri. — Sokan megkérdezték már tőlem, ho­gyan tudok szorosan egymás mellett két műfajt képviselni? Számomra mindez ter­mészetesnek tűnik, hiszen dzsessztanszakot végeztem a Zeneművészeti Szakközépiskolá­ban. S meg vagyok győződve: egyik mű­faj sem zárja ki a másikat. De ne higgye, hogy egyedül vagyok a pályán, aki a szín­ház és a film mellett a zenéért is ugyan­úgy lelkesedik. Vlagyimir Viszockij, Ljubi- mov Hamletje például három nagylemezt adott ki Párizsban... Igaz, hatalmas erő­befektetés eredménye, hogy eddig sem ha­nyagoltam el a dzsesszet, de nem panasz­kodom. Örülök, ha énekelhetek. Ezért vál­laltam el a szereplést Sándor Pál LGT- show-jában és Zorán műsorában is. — A tévében nemrég két dzsesszkompozí- ciót adott elő, angol nyelven. Ugye, tudja, mire gondolok? ... — Igen. A dzsessz stílusirányzata sajá­tosan angol, és a dalok erősen szöveg- centrikusak... De ha elfogadja azt a né­— Szlnetár Miklós alkotásában Évát ját­szom, aki azért megy el az erődbe, hogy vele is történjen már valami. Hogy lega­lább egyszer végigcsinálhasson valamit... Unja a kilátástalanságot, s már-már úgy tűnik, nincs benne semmi emberi érzelem. — A háromrészes Jancső-film, gondolom, jóval nagyobb élményt jelentett. — Már akkor boldog voltam, amikor megtudtam, hogy a rendező engem válasz­tott Veruska és Bankős Mari szerepére. Jan- csó hihetetlenül nagy szabadságot engedé­lyez a színészeinek. S amit rendkívül érde­kesnek találtam: így is valóra tudta válta­ni az elképzeléseit. Amikor a napkorong miatt tíz. napig ugyanazt a jelenetet for­gattuk, körülöttem sokan fáradtságról be­széltek. Én minden zokszó nélkül bírtam az iramot, mert tudtam: egy olyan alkotás születésében veszek részt, amely biztosan óriási vitákat kever majd. G. Szabó László O az, aki várt arra, ami elmaradt... Ő az, aki elhitte az érthetetlen dol­gokat ... ű az, aki ikereste a tiszta, igaz, biztató sza­vakat ... Ő az, akit szem- bejövet megnéztél, és vissza­nézett rád... Ö az, aki változott e néhány év alatt, mégis vállalja eddigi ön­magát. 1973-ban szakadt el az együttestől. Évek múltak el, míg újra önmagára talált. Presser Gábor, a műfaj leg­jobb zenésze segítette át élete egyik legnehezebb pe­riódusán. Szólóénekes lett. Rövidesen megjelent az első nagylemeze — és újra az élvonalba került. A kirob­banó sikerre maga sem számított. Dalai fél évig (1) vezettek a slágerlistákon. Aztán jött a folytatás... A siker megduplázódott. A zeneileg összetettebb máso­dik nagylemez azt bizonyít­ja: az előadó kemény kriti­kusa önmagának. Gondolat­és érzésvilága letisztult, tudja, milyen dalok illenek leginkább az egyéniségéhez. Amikor önmagáról énekel („addig jó, amíg egy kicsi­vel több vagyok, mint teg­nap voltam, amíg az arcom ugyanaz, mit tegnap hord­tam“), rólunk is énekel. A vasárnap reggeli matinék­ról, a szombat délutánról, a megálmodott aranykulcs­ról, a boldogságról. Apánk­ról, aki hitte az első éjsza­kát, a gyűrű aranyát, a szavak igazát; kedvesünk­ről, aki nélkül ellenség az érzés és az értelem, aki valahol mélyen megmozdít valamit a szívünkben; bará­tainkról, akik egészen egy­szerű emberek, akik veszít­ve nyernek, akik sírva bol­dogok, akik szépek és bo­londok. S ha a tű lefut a fekete bakelitről, és a hang­falak is elnémulnak — nem szabadulsz könnyen a dalok varázsától. Érzed, zenében- szövegben valamit elmond­tak helyetted. Hogy magad­ra ismertél? ... Az előadó­nak köszönheted... Ö az, aki hisz a mikro- barázdában és a lézersugár­ban ... Ö az, aki hisz a fegyver halálában és az ez­redfordulóban ... Ő az, aki hisz a dalban és önmagá­ban ... A gyümölcs adja szervezetünk vita­minszükségletének egy részét. Köztudott, hogy hazánkban nem teremnek meg az úgynevezett déligyü- mölcsök, amelyek pedig jól kiegészítik a téli időszak gyümölcskészletét és vál­tozatosabbá is teszik gyümölcsöstálun­kat. Bár a déligyümölcsök sorába igen el­térő vidékek növényei tartoznak, egyben azonban megegyeznek, hogy a hazánktól délre fekvő országokból jutnak el hoz­zánk, ahol sokkal több a napfény, mint nálunk. CITROM. A narancs- és citromfélék, vagy a citrus nemzetségbe tartozó, gaz­dag vitamintartalmú gyümölcsök közül a citrom az, amelyhez egész évben hoz­zájuthatunk. Őshazája Délkelet-Ázsiá, a- hol vadon is megterem. Kétezer eszten­dővel ezelőtt már a rómaiak is termesz­tették, és azóta a mediterrán tájakon mindenütt elterjedt, sőt már az Alpok lejtőire is eljutott. Európában Dél-Qlasz- országban vannak a legnagyobb citrom­ültetvények. DÉLI GYÜMÖLCSÖK MANDARIN és narancs. A lapított, gömb alakú, könnyen eltávolítható hé­jú mandarin Hátsó-Indiáböl került más vidékekre, ugyanúgy, mint az illatos fe­hér virágú, édes húsú narancs, vagy. a savanykás-fanyar, de a legtöbb nap­fényt igénylő grape-fruit. A narancs va­lamivel kevesebb C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. A Földközi-tenger kör­nyékén, Görögországban, Olaszország­ban, Spanyolországban, Cipruson, Algé­riában, Marokkóban az utóbbi időben lényegesen növelték a narancs- és cit­romültetvények számát. Statisztikai ada­tok igazolják, hogy földünkön négyszer annyi narancsot és mandarint termesz­tenek, mint citromot és grape-fruitot. FÜGE. A füge az egyik legrégebben termesztett gyümölcs. Szíriából szárma­zik, és több mint 80 fajtáját ismerik. A termelő országokból mi már szárítva, préselve kapjuk. DATOLYA. A datolyát a Tigris és az Eufrátesz völgyeiben a babilóniák már vagy négyezer évvel ezelőtt termesztet­ték. Az arabok közvetítésével jutott el Észak-Afrikába, a tengerentúlra pedig a spanyol gyarmatosítók vitték. A dato­lya a szaharai oázisok legjellemzőbb növénye. A datolyatermesztés központ­ja Közel-Kelet. Irak oázisain az embe­rek egyik legfontosabb tápláléka. Meg­terem Egyiptomban a Nílus völgyében, ahonnan a világtermesztés 20 százaléka kerül ki. BANÁN. A banán gyorsan nő, és el­ső termése már az ültetés után két év- í vei szedhető. Könnyen emészthető gyű- ! mölcs, D-vitamintartalma rendkívül gaz- 1 dag. Őshazája Délkelet-Ázsia. Ameriká­ba a spanyolok révén került. Közép- -Amerikában nem ritka csemegeként fo­gyasztják, hanem úgy, mint nálunk a krumplit. Afrikában és Indiában egyes banánfajták zöld gyümölcsét hamuban sütve eszik. ANANÁSZ. A monszunterületek jelen­tős gyümölcse az ananász. A gyümölcs 18—20 hónap alatt érik be és nagyon könnyen romlik, ezért szállítása nehéz, ' így hazánkban leginkább konzervként kerül forgalomba. KÓKUSZDIÓ. Az egyenlítői esőövezet mezőgazdaságának jellegzetes növénye a kókuszpálma. A trópusi vidékeken mindenütt termesztik. Héjából a helyi lakosság különféle edényeket készít, fe­hér színű, olajtartalmú bele pedig fon­tos táplálék. A növény rostjából ruhát, szőnyeget készítenek. A kereskedelem főleg a kókuszdió szárított, olajdús be­lét értékesíti. NEMCSAK SZÍNÉSZNŐ... zetemet, hogy a dzsessz ugyanolyan klasz- szikus zenei műfaj, mint például az opera, s ha helyesnek tartja, hogy az olasz operát mindenütt olasz nyelven éneklik, úgy hi­szem, egyet ért velem, ha azt mondom: nem lenne üdvös az angol dzsesszet ma­gyarul előadni. — Meggyőzött... Térjünk át tévészere­peire. A Baleset bemutatása óta Korvin Ot­tó feleségének szerepében láttam egy iro­dalmi műsorban, és most Szókratész Hár­piájaként. Bevallom, az utóbbi szerépben sokkal tisztábbnak láttam a játékát. J. — ... de a szerep is jobban meg volt írva. j , — Miben láthatjuk legközelebb? I — Erich Kästner Mákszem Matyi' című mesejátékában Marcipán Rózsa leszedi, Ré- nyi János háromrészes krimijében, la Két pisztolylövésben Verát keltem életre, az Imre című tévéjátékban pedig a büfésnőt. — Főszerepet kapott az Erőd és az Éle­tünket és vérünket című Játékfilmekben is... ZORÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents