Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-12 / 50. szám
ÖRÖKÉRVÉNYÜEK AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSÉNEK ES MUNKÁJÁNAK LENINI ELVEI A XX. század az emberiség szempontjából a nagy társadalmi átalakulások kora. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a társadalmi fejlődés új szakaszát nyitotta meg, amely teljesen új minőségi változást jelent a történelemben. Ezek a változások rendre úgy következtek be, ahogy azt az emberiség legnagyobb gondolkodója, Vlagyimir Iljics Lenin, Marx és Engels tanításának továbbvivője és fejlesztője előrevetítette. A társadalom eme alapvető átalakulását lehetővé tevő tudományos szocializmus sarkalatos tételeit Marx és Engels tanításának alapján Lenin dolgozta ki, és ezek a lenini elvek ma is érvényesek mindennemű kommunista és munkáspárt, valamint szocialista ifjúsági szervezet munkájában. Habár a társadalmi erők küzdelmét, vagyis az osztályharcot a benne részt vevő személyek életkora döntően nem befolyásolja, a fiatal nemzedék társadalmi helyzetének és szerepének sajátos volta kétségbevonhatatlan tény, amelyet a politikában figyelmen kívül hagyni büntetlenül nem lehet. Éppen ezért a marxizmus klasszikusai — főleg Lenin — vizsgálódásaikat mindenkor kiterjesztették az ifjúság problematikájára Is. Lenin a forradalom egyik számottevő erejét, a proletariátus és marxista pártja tartalékát látta az ifjúságban. „A jövő pártja vagyunk, és a jövő az ifjúságé!“ — hangoztatta gyakran. Az ifjúsági szervezet felépítésének és működésének általa kidolgozott normái és kategóriái ma is érvényesek. Alább ismertetjük *a legalapvetőbbeket. Akciőegység. Az ifjúsági szervezet összehangolt cselekvése, együttes fellépése. Az akcióegységet rövidebb vagy hosszabb időszakra hozzák létre egy vagy több kérdésben, közös érdekek a- tapján, fontos feladatok és célok megvalósításáért. Alapszervezet. Az ifjúsági szövetség legkisebb, önálló szervezeti egysége. Az alapszervezet legfőbb fóruma a taggyűlés, amely az alapszervezet hatáskörébe tartozó minden kérdésben dönt, megválasztja az alapszervezeti vezetőséget, rendszeres időközökben meghallgatja annak beszámolóit, megvitatja a felvetődő kérdéseket és azokban állást foglal. A demokratikus centralizmus elve alapján választott küldöttei révén részt vesz a felsőbb szövetségi szervek megválasztásában, végrehajtja a felsőbb szervek utasításait és határozatait. Demokratikus centralizmus és szervezeten belüli demokrácia. Az ifjúsági szervezet legfőbb felépítési-szervezési a- lapelve. A szervezet működésében a következők jellemzik: az ifjúsági szervezet valamennyi vezető szervét demokratikusan választják meg (taggyűléseken, konferenciákon, kongresszusokon); a vezető szervek kötelesek rendszeresen beszámolni tevékenységükről az illető, ő- ket megválasztó szervezeteknek; a szervezetek és a vezetőségek együttesen a- lakítják ki a szervezet politikai programját, véleményeltérés esetén a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, az elfogadott határozat minden tagra egyformán kötelező, a felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbbakra. A demokratikus centralizmus elvének megszegése a szervezet széteséséhez vezet, az ilyen szervezet csupán egyének és csoportok fegyelmezetlen gyülekezete. Kollektív vezetés. Az ifjúsági szervezetnek a demokratikus centralizmusból fakadó elve és módszere. Az Ifjúsági szervezet felépítéséből, szervezeti rendA KOMMUNIZMUS ISKOLÁJA jéből szervesen következik, hogy a vezetést a szervezeti élet különböző fokain az ezzel megbízott vezetők kollektívája (központi bizottság, kerületi és járási bizottság, üzemi vagy iskolai bizottság, alapszervezeti vezetőség stb.) valósítja meg. Kommunista párt vezető szerepe. A forradalom győzelmének és a társadalom építősének alapvető kérdése abból az objektív törvényszerűségből faltad, hogy a párt annak az osztálynak élcsapata, amely győzelemre viszi a szocialista forradalmat. A kommunista párt vezető szerepének érvényesítése az ifjúsági szervezetnek is kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy teljesítse az ifjúság nevelésében és tudatának formálásában vállalt küldetését. A párt politikájának megismerése és lebontása az Ifjúsági szervezet munkájában lehetőséget nyújt arra, hogy aktív részt vállaljunk annak megvalósításából. Marxizmus-lentnizmus. A természet ás a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvényeiről, a dolgozó tömegek forradalmáról, a szocializmus győzelméről és a kommunista társadalom építéséről szóló tudomány, a munkásosztály és a kommunista párt, tehát a szocialista jellegű ifjúsági szervezet ideológiája is. Mindennapi munkánk kiindulópontja. Alapos ismerete és elsajátítása lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk örök érvényű a- lapelveit. Internacionalizmus. Szűkebb értelemben proletár internacionalizmus, a munkásosztálynak és pártjának egyik ieg- fontosabb ideológiai-politikai aiapelve. Ebbői következik, hogy különösen a nemzetközi kapcsolataiban az Ifjúsági szervezet is eszerint igazodik. Tagadásával a szervezet a nacionalizmus és az antiszoclalizmus platformjára siklik. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1968 januárja után született ifjúsági szervezetek vezető funkcionáriusainak példája. Szervezeti, politikai és eszmei egység. Az egységes szervezet létének és munkájának három, egymástól elválaszthatatlan tényezője. Nem jön létre önmagától, alapja a marxizmus-leninizmus a- lapelveire épülő eszmei egység. A szervezeti-politikai és eszmei egységet napjainkban a Szocialista Ifjúsági Szövetség testesíti meg. A lenini elvek következetes érvényesítése a SZISZ munkájában lehetővé teszi, hogy szervezetünk valóban betölthesse az ifjú nemzedék élcsapatának szerepét, hogy jellegét tekintve kommunista, összetételében tömegszervezet és munkamódszereiben alkotó szervezet legyen. A or bonéi Trikota jehérneműgyárban is állandó vendégjogot nyert a szocialista munkaverseny. A mozgalomban főleg a fiatal lányok és asszonyok fámák az élen, akik a dolgozók túlnyomó részét alkotfäk. Képünkön Éva Gudlaková, az egyik ifjúsági szocialista munkabrigád vezetője a szövőgép mellett. VojCek felvétele AZ IFJÚ NEMZEDÉK NAGY LEHETŐSÉGE (Folytatás a melléklet első oldaláról) Ez a kitüntető elismerés egyben kötelezettség is, hogy a jövőben még jobban dolgozzunk. Ez a jövő követelménye, azé a jövőé, amelynek az alapjait most rakjuk le. Éppen ezért a ma végzett munkánktól függ a szocialista társadalom további fejlődése. Éppen ezért minden fiatal érdeke, ne szalassza el az alkalmat, hogy jövőjének kovácsa lehessen. Magunk és a társadalom javára 1977 szeptember végén és október e- lején tartották meg Prágában a SZISZ 11. kongresszusát. Gyakorlatilag pontosan egy évvel később ülésezett a SZISZ Központi Bizottsága, amely a SZISZ- - munka hatékonyságának fokozásáról tárgyalt. A közben eltelt időszakot a szövetség munkájának minőségi és mennyiségi fejlődése jellemezte. Csakhogy ami elég volt tegnap, az ma már kevés. Ebben a szellemben tárgyalt a közelmúltban a SZISZ Központi Bizottsága, rámutatva a szervezeten belüli munka tartalékaira. E tartalékok feltárása és kihasználása lehetővé teszi, hogy még tovább lépjünk. Nem könnyű feladat előtt állunk, de nem Is tekinthető megvalősíthatatlan- nak. Kétségkívül mindenkinek lehetősége van arra, hogy bizonyítsa képességeit, az alapszervezetek tagjaitól kezdve a felsőbb és a legfelsőbb szervek funkcionáriusáig. A legnagyobb teher a- zonban az alapszervezetekre nehezedik. Az alapszervezetek képességein múlik, hogy sikerül-e bevonnia fiatalokat a cselekvő munkába, sikerül-e napról napra fokozni a politikai és társadalmi aktivitásukat. A tartalékok elsősorban a politikai-szervező és az irányító munkában rejlenek. Gyakran előfordul, hogy jó elképzelésekben nincs hiány, ám az elképzelések megvalósítására néha nincs Idő vagy erő, mert sok a papírmunka. Eddig a bíráló igényesség módszeréről is inkább csak többet beszéltünk, és kevésbe Igazodtunk szerinte. A fiatalok egészséges elégedetlenségét és becsvágyát is jobban az ügy szolgálatába kell állítani. Igényes feladatok várnak Az Idő gyorsan múlik, és rövidesen átlépjük a hatodik ötéves terv negyedik évének küszöbét. Az egész társadalom igyekezete most arra irányul, hogy teljesítsük és bizonyos vonatkozásokban túl is teljesítsük a tervfeladatokat. Az Ifjúság ebben az országos Igyekezetben pótolhatatlan szerepet játszik, mert évről évre egyre több fiatal — elvégezve az iskolát — kapcsolódik be a termelésbe. A következő év a „belső szervezeti ötéves tervünk“ újabb esztendeje lesz, amelyben újra mindent meg kell tennünk a SZISZ II. kongresszusán és a SZISZ KB 6. ülésén konkretizált feladatok teljesítéséért. Elsőrendű feladat ebből a szempontból a politikai-szervező és irányító munka minőségének javítása az alapszervezetekben és a szervezeti élet minden fokán. Tovább kell fejlesztenünk a munka- aktivitást. Figyelmünket elsősorban a hatékonyság fokozására, a termékek minőségének Javítására, az 1979. évi terv egyenletes teljesítésére és túlteljesítésére, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazására kell irányítanunk. Ezzel összhangban el kell mélyíteni a munkához való szocialista viszonyt, a diákok és szakmunkástanulók körében a jövendő hivatásukra való felkészülést. A termelési feladatok teljesítése és túlteljesítése a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának csak egy része. További és nem kevésbé fontos feladatok várnak ránk a politikai-nevelő munkában és a kulturális szakköri munkában. A CSKP forradalmi történelme, a jelentős évfordulók, amelyekről a következő évben emlékezünk meg és a további események rendkívüli alkalmak arra, hogy fokozzuk ez eszmei-politikai nevelés hatékonyságát, elsajátítsuk a marxista-leninista világszemléletet, fejlesszük a szocialista hazafiság, a szocialista és a proletár internacionalizmus tudatát a SZISZ-tagokban és a többi fiatalokban. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséért együtt vállalt felelősség és a SZISZ-nek mint a CSKP közvetlen munkatársának tiszteletbeli küldetése arra kötelez bennünket, hogy szüntelenül fejlesszük az ideológiai munkát, és terjesszük ki a szervezeten kívül álló fiatalokra is. Ezért fontos, hogy a SZISZ-szervezetek megfelelő feltételeket teremtsenek a célszerű és vonzó SZISZ-munka kibontakozásához a társadalmi-politikai akciókról kezdve a kulturális szakköri és sporttevékenységgel bezárólag. Az év elején sor kerül a SZISZ évzáró taggyűléseire. Az alapszervezetek számot vetnek ekkor az utóbbi két év munkájáról. Ne hiányozzon sehol sem az eredmények bíráló és igényes elemzése, mert ez az előfeltétele annak, hogy az alapszervezet munkája érdekes, vonzó és hasznos lesz. A párt politikájának megvalósítása becsület dolga A kommunista párt vezető szerepe és a párt politikájának megvalósítása a szocializmus építésének alapfeltétele. A Szocialista Ifjúsági Szövetség megalapításékor feladatul vállalta, hogy részt vesz hazánk szocialista építésében, ebből következik, hogy részt kell vállalnia a párt politikájának megvalósításában. Vlagyimir Iljics Lenin a Komszomol 1920. évi III. kongresszusán hangsúlyozta, hogy az ifjúság szervezetének alapvető küldetése a szocialista társadalomban: egyesíteni az Ifjú nemzedéket a párt köré, a párt politikájának hordozójává válni az ifjúság széles rétegei között, a párt tartaléka lenni a proletárdiktatúra rendszerében. A párt vezető szerepének elve szálka a reakció szemében. Nem véletlen, hogy az 1968-as politikai válság idején a CSISZ Központi Bizottságába befurakodott opportunista erők — az egységes ifjúsági szervezet szétverésének taktikájaként — elutasították a párt vezető szerepének elvét az ifjúsági szövetségben. Elterjedt akkoriban a partneri viszonyról szóló elmélet. Hívei követelték, hogy az ifjúság szervezetei és szervei saját politikai álláspontra helyezkedhessenek minden problémával, tehát a pártszervek döntéséivel szemben ts. Az egyenrangúság és az önállóság jelszava alatt elutasították a párt vezető szerepének elvét és a párt politikáját egyáltalán. Egy másik elmélet az ifjúsági szervezet szerepét a párt egyszerű „mozgató karjára“ redukálta, és tagadta a feladatok megoldásának bármilyen önálló és kezdeményező lehetőségét. A dolgok 1- lyen magyarázata megfosztotta az Ifjúsági szervezetet annak a jogától, hogy alkotó módon járulhasson hozzá a fiatalokat érintő kérdések megoldásához, és fékezte az Ifjúság aktivitását. A párt irányelvei és utasításai az Ifjúsági szövetséghez csupán politikai irányelvek. Az ifjúsági szervezet feladata, hogy lebontsa és a szervezet feltételeinek megfelelően alkalmazza őket. Végül a jobboldali erők egy másik álláspontja azt a nézetet igyekezett elhitetni, hogy az ifjúsági szervezet funkcionáriusai munkájukért senki másnak nem tartoznak felelősséggel csak azoknak, akik megválasztották őket. Nyilvánvaló volt a törekvés, hogy szembe akarták állítani a pártban való tagságot az ifjúsági szövetségbeli tagsággal, és olyan légkört akartak teremteni, hogy, az ifjúsági szövetségben dolgozó fiatal kommunisták nem tartoznak felelőssége gel a pártnak, csak az Ifjúsági szövete ségnek. Haladó ifjúsági mozgalmunk és a világ haladó Ifjúsági mozgalmainak tapasztalatai igazolják, hogy a pártban és egyúttal az ifjúsági szövetségben való tagság nincs egymással ellentétben, hanem a legnagyobb összhangban. Annál Is inkább, mert mindkét szervezet céljai azonosak: felépíteni a fejlett szocialista társadalmat. A párt vezető szerepe elvének alkalmazása (a segédanyag más helyén részletesen foglalkozunk vele) azt jelenti, hogy az ifjúsági szövetség a párt politikájából indul ki, a párt politikai irányelveit alkalmazza a munkájában a saját feltételeinek megfelelően. Távolról sem a párt határozatainak és irányelveinek gépies átvételéről, hanem alkotó módon való alkalmazásáról van szó. Az egész szövetség, minden alapszervezet és tag kötelessége részt venni a párt politikájának megvalósításában, ehhez kell, hogy ismerjük a párt politikáját, és megnyerjük neki a szervezeten kívül álló fiatalokat is.
