Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-05 / 49. szám
9 AMIKOR EGY SÍRKŐ MESÉLNI KEZD LÁTOGATÁS EDITH PIAF PÁRIZSI UTOLSÓ PIHENŐJÉNÉL PÁRIZSBAN TERET NEVEZTEK EL RÓLA A mikor a Pere Lachaise metróállomáson leszálltam, csak pár lépést kellett tennem a Boulevard Ménilmon- tanten és máris ott álltam a híres temető, a Cimetiére du Pere Lachaise főbejáratánál. Egyenruhába öltözött temetőőr állott ott és egy térképet nyomott a kezembe, s udvariasan azt mondta: — Monsieur, a temető nagy és híres emberek fekszenek itt, enél- kiil nagyon soká tartana, amíg megtalálná a sírt, melyet keres. — Edith Piaf sírját keresem — válaszoltam. — Ott van kérem a temetőfal felső sarkában, az egyik divisionban, a szemben levő divisionban fekszik Amadeo Modiglinai, a híres festő ... Elgondolkoztam. Két tépett sors, két forrongó élet és most már csak kihűlt testük pihen a rög alatt. Edith Piaf sírját azért is könnyen megtalálja — folytatta a temetőőr — mert majdnem mindig vannak a sír körül látogatók, már ma is többen érdeklődtek utána. fgrámra néztem, nem volt még reggel kilenc óra sem. Elindultam a főúton, melyet a temetűőr megmutatott, a térkép szerint, melybe be is rajzolta Edith Piaf sírját. De így is jó félóráig tartott, amíg a sírra a communar- dok fala után rábukkantam. A temetőőrnek igaza volt, a sírt vagy tíz ember vette körül. Egy csinos asszony épp egy csokor vörös szekfűt tett a sírra. Meglepetésemre a sírnál egy prágai házaspárt is találtam, akik Rómából jöttek autóstoppal ide, le is fényképezkedtek a sírnál. A sír egyszerű, de szép. Fehérszínű kőlap, ebből emelkedik ki a sírkő. Edith Piafé és férjéé. Nem is tudtam, hogy húsz évvel fiatalabb férjével közös sírban alusszák örök álmukat. De hát a sírkövön, mely a Lec- reun-testvérek művészi kezét dicséri — ott volt a két fénykép. Edith Piaf azt írta magáról életregényében, hogy csúnya volt, nekem a sírkövön érdekesen szépnek tűnt, férje pedig határozottan csinos volt. A két fénykép alatt ott volt a kőbe vésett felirat: Madame Lamboukas dite Edith Piaf 1915—1963, és Teiuhanis Lamboukas dit Theo Sarapo 1936 —1970. A hányatott sorsú proletárlány, akit a sors és az élet annyira üldözött, s aki a Pigalle rosszhírű utcakövétől küzdötte fel magát a világhírig — mindig csak a boldogságot kereste és csak negyvenhét éves korában találta meg igazán. Nagyon rövid időre. 1962 júniusában volt bemutatkozni Theo szüleinél La Frette-ben (azok is inkább szerették volna, ha fiuk átveszi apja jólmenő fodrászüzletét, mintsem énekesnek menjen, de Edithet szeretettel fogadták a családba. Egy évre rá meg is halt. Maga figyelmeztette a fiút, hogy milyen nagy a korkülönbség (Theo anyja fiatalabb volt, mint a felesége), hogy súlyos beteg, hogy anyagilag tönkre ment, sőt egy hónap gondolkodási időt adott a fiúnak, de az hajthatatlan maradt és az év őszén megesküdtek. Egy évig voltak boldogok. Edith ezt írta életrajzában: nagyon boldog vagyok Theóval... Azt szeretném, ha ez soká, nagyon soká tartana. Debát nem tartott soká, de testük örökre együtt maradt a közös sírban. Mindörökre. Férje pár év múlva követte Edithet. Láttam virágot a sírokon, láttam frissen vágott virágot Chopin sírján is, de annyi virágot, mint Edith Piaf sírján, nem láttam másutt sehol. Pedig már tizenöt esztendő múlt el halála óta. A párizsiak nem tudják elfelejteni azt, aki igazán szeretett. E- lőző nap bolyongtam el a Montmartre temetőjében, s Alphonsie Plessis, a kis varrónő sírján szintén sok friss virágot láttam. Az ifjabb Alexander Dumas az ő történetét írta meg a Kaméliás hölgyben, a- melyből Traviata címen később opera is lett. Edith Piafról pedig épp a minap neveztek el teret Párizsban. Edith Piaf hangját már csak a lemezek őrzik, de az emlék ma is lángol a párizsiak és még sok más ember szívében. Mártonvölgyi László E lindult már a siker útján. Felfedezték. Egyre gyakrabban lép a nyilvánosság elé. Tulajdonképpen a versekkel „ugrott ki“. A versmondással. Akkor Is verset szavalt, amikor először láttam. Szavalt és énekelt. Szerelmes versek dal ban elbeszélve. Koys-versek Hangulat-világítás. Kicsi színpad, különleges légkör. Fiatalok a világot jelentő néhány árva deszkán, fiatalok a nézőtéren. Fiatalok a fiataloknak, fiatalok a fiatalokról. Költészet dalban. Poétikus Színpad. Irodalmi Színpad, tiszta poézis, zenei aláfestésü líra. — Nagyon örülök, hogy játszhatok ezen a színpadon — mondja közvetlen egyszerűséggel Nagy Jana. Azon a színpadon, amelyen csaknem mindig a fíaKoyS szerelmi lírájából állította össze Eubomír Feldek érdemes művész), de már a vendégszereplésről ezt írta Miro Procházka a rangos Nővé slovóban a darab méltatásakor: „Láttuk és hallottuk a már az első pillantásra is tehetségesnek bizonyuló kislányt, akinek Nagy Jana a neve és bizony sehol sem fedeztük fel a határvonalat a kezdők és hívatásosak között, mégpedig nemcsak azok között, akik ezen az estén felléptek. Technika) vonalon ugyan vétett kisebb hibákat, érezhető volt, mint ismétli önmagát a szűk skála miatt, másrészt viszont egészséges hetykeséggel, közvetlen természetességgel járt-kelt a világot ás az ő világát jelentő deszkákon, bőkezűen osztogatva már nagy versmondó Nagy janáról, hogy a komáromi kislány (Jókai városában született jana) éppen Koys- verset adott elő. Elszavalja a verset, nagy tetszést arat, nem vall szégyent a nagyok társaságában sem, és aztán mégis nehezen vall magáról: — Mit mondhatok magamról? Komáromban (Ko- márno) születtem, most itt lakunk Rácsén (Raőa), a Konzervatóriumban, érettségiztem, az énekszakon, vendégszerepelek a színpadon, nagy-nagy öröm, hogy szerepelhetek, mert Imádom a színjátszást, az éneklést, a zenét, a táncot, a mozgást, a sportot, mindazt, amit a többi fiatal, a velem egyko- rúak. Utazni is szeretek, a nyáron az EXPO képviseletében Kanadában voltunk, remek hat hét volt, sok-sok élménnyel. Népdalok, folklór a klasszikus mellé. Tágul már az érdeklődést kör, szélesedik a művészet! skála. — Tizenkét éves koromban kerültem először a teleA SZERÉNYSÉG JÖ AJÁNLÓLEVÉL taloknak játszanak elsősorban, azoknak a fiataloknak, akik szeretik a lírát, szeretik a költészetet, a verset, a versmondást és versdalo- lást, de azoknak is, akiknek még nincsen szoros kapcsolatuk a vershez, akik még nem veszik kezükbe a versesköteteket, akik még nem találták meg az utat a lírához, a költészethez, de akik már szívesen hallgatják a szavalást, akik szívesen fogadják a költészet tolmácsolását. Van aki korábban, van aki későbben találja meg az utat a versekhez. Nagy Jana az előbbiekhez tartozik. — Mindig vonzott a szép vers... Tizenkilenc éves. Már felfedezték, de szerény kislány maradt. A költészet, szép versek szerény tolmá- csolója. Éppen szerénységével bizonyul kiváló tolmá- csolónak. Természetes adottsággal tárja fel a vers szépségeit. Prózában, dalban egyaránt. Ezenkívül? Konferál, énekel, játszik — mindezt a tehetségadta közvetlenséggel. Még csak vendégszerepei a Poétikus Színpadon, még csak kezdi bontogatni szárnyát a Mindenütt a nők illata című darabban (amelyet Pavel természetadta ajándékait. És még valami, amiért a jövőben is reá fogadok; mindamellett, ami másokban is megvan, ami gyógyír a sablon és a hétköznapiság ellen, benne van mértéktartás is, kérem, hallgassanak meg, ahogy nem hagyja magát túlságosan elragadtatni túlzott -arcjátékra és szem forgatásra s a természetes szöveg- és versmondáson kívül olyan adottsága is van, ami énekesnőinknél olyan ritka, mint a fehér holló: természetes és könnyed a mozgása és ami a legfontosabb benne: a járás.“ Dicséret felső fokon. És akit ennyire megdicsértek, előttem áll és szinte kérve mondja: — Ezt a verset szeretném elmondani, ha lehet... Ezt a verset, hogy ne maradjon szégyenben a befutott nagyok közt. Sofia Va- lentová, Mjchal Doőoloman- skji, Miskovics Laci és Józef Benedik társaságában nem akar szégyent vallani. Egy kisebb matinén, Mráz Lea kiállításán, de az ilyen fellépés is sokat jelent Nagy Janának... Ha lehet, ezt a szép szerelmi verset. Koys-verset, mert hiszen Mráz Lea érdemes művész is úgy festett színes portrét a még igen kislányos, de vízió felvevőgépe elé. Gyermekszerepek, gyermekadés, később az esti adásba is bejutottam. Színház? Első szerepem Frida Foldan volt Ibsen drámájában, a John Gabriel Borkmanban. Összefoglaló dióhéjban. A szülők? Büszkék a lányukra. Féltették? Féltek, hogy lányuk elvész a nagyvárosban? Jana nem az a típus, aki egykönnyen eltéved. Szerényen, kedvesen járja útját. Úgy, ahogy a színpadon megismerhetjük. Igaza van Miro Procházkának. Nem véti el a határvonalat, mértéktartó. Nem igyekszik különcködésekkel, túlzott arcjátékkal, szemforgatással felhívni magára a figyelmet. Minek is tenné? Tehetsége révén amúgy is fel kell rá figyelni. Mint ahogy felfigyeltek rá a filmesek is. — A Barrandovra hívtak. Hogy miben? A stoppos lányok halálában bíztak rám szerepet. Ez a film persze messze van a szép lírától. Dehát valamiben el kell kezdeni a filmezést is. —os Bratislava! jazz-napok December eleién a bratis- laval Kultúra és Pihenés Parkjában negyedik alkalommal nyitották meg a /azz- kedvelők seregszemléjét. Három napon keresztül a jazz fejlődésének utóbbi negyven évét dokumentálja a rendezvény. A hazai együttesek közül említést érdemel a Novtj tradíciónál és Gerhardt Ladislav kiváló kvintettje, már szinte állandó résztvevője a rendezvénynek. A nagyközönség számára talán már kevésbé ismert Peter Lipa HEJ együttese. Kellemes meglepetést szerzett az ez alkalomból összeállított szlovák jazz-zenészek együttese. Az ilyen reprezentatív fellépés a jazz mozgalom fejlődésének bemutatásán és a szórakoztatáson kívül művelő jellegű is volt. V- gyanúgy, mint a szlovák, a cseh együttesek kiválasztása is atraktív volt. Nagy közönségsiker volt tárható Klusák Vladimír Swing kvartettjének fellépése után. Az akusztikai jazzt két együttes képviselte: Deczi Laca együttese — a közelmúltban jelent meg a csoport nagylemeze — és a hosszú idő után ismét jelentkező Veleb- nlj Karol SHQ elnevezésű zenekara. Kitűnő teljesítmény volt várható Martin Kratochvíl JAZZ Q együttesétől. A csoportot a jazz-rock elsőszámú képviselőjeként tartjuk nyilván. Az aránylag sokat szerepeltetett együttes nemcsak itthon, hanem külföldön is jó hírnévre tett szert. Ugyancsak sikerrel lépett fel a prágai Milan Svoboda Big-bandje. A kiváló zenészekből álló csoport négy éven keresztül fejlesztette koncepcióját, javította zeneszámainak hangzását, s ezzel elérte, hogy fellépéseik egytől egyig színvonalasak voltak. A IV. bratislavai jazz-na- pok kiváló dramaturgiáját dicséri, hogy több híres külföldi együttes műsora is helyet kapott a rendezvényen. A magyarországi Dezső Csa- ba már a varsói Jazz Jamboree ’78-on is nagy sikert ért el hegedűjével. Lengyel- országot a kiváló jazz-rock együttesek közül a Crash képviselte. Saját triójával lépett jel a szovjet Leonyid Csízsik zongorista és az osztrák Fritz Bauer. Külön figyelmet érdemel a lengyel Novi Singers vokálegyüttes. A tizenötéves múltra visszatekintő csoport bejárta szinte már az egész világot. Sikei Tokióban Vidáman tért haza Tokióból Peter Heőko aki hazánkat képviselte a világszerte ismert könnyűzenéi fesztiválon. Az Első fiú JPrvy syn/ című dal tolmácsolásáért a zsűri előadói díjjal jutalmazta énekesünk művészi teljesítményét. Az ehhez hasonló fesztiválon szinte már hagyomány, hogy majdnem minden énekes kap valamilyen díjat vagy elismerésben részesül. Ez a tokiói fesztiválra nem jellemző. Üres kézzel tért haza például a zeneszerzők közül Elton John, vagy Albert Hammond, hogy csak a legismertebbeket említsük. A várakozás ellenére több neves énekes is díj nélkül maradt (Mickey Dolenz, J. P. Cara, Scott English). A nagydíjat az angol Tina Charles szerezte meg a Love Rocks című dallal, melynek szerzője az Angliában élő, indiai származású Biddu. Szintén nagy sikere volt az NDK-beli Hans Jürgen Bayernek. Peter Heőko közkedveltségéhez a japán közönség körében hozzájárult az is, hogy első bemutatkozása alkalmával at nézők anyanyelvén, japánul (papír nélkülj adta elő. Az OPUS hanglemezkiadó az év végén jelenteti meg a fesztiváldalt, de addig is többször hallhatjuk a rádióban és láthatjuk a tévében. PAPP SÁNDOR Fiatal mimkásnő és az amatőr festészet A napokban felkerestem Fucsík Ilona fiatal munkásnőt, az amatőr festőt. Beszélgetésünk során elmondta, hogy édesapjától ö rökölte a festészet iránti hajlamát. Apja szabad idejében kedvtelésből olajjal különböző csendéleteket festett, foglalkozása szobafestő volt. Ilonka az általános iskola elvégzése után három é- vig elárusítóként az érsekújvári jNové Zámky) „Zámöan“ áruházban dolgozott. 1968 óta az Elektrosvil lámpaszerelést osztályán munkásként dolgozik. A festészeti tehetségét itt is kamatoztatja, hiszen osztályuk faliújságjára a festményeket ő készíti. Fucsík Ilonka életében a fordulatot az 2975. május elsejei faliújság festése hozta, mert az egész gyárban a bizottság az általa festett faliújságot első díjjal jutalmazta. Ekkor jelentkezett a CSBMADOK helyi szervezete mellett működő képzőművészeti szakkörbe. Azóta állandóan fejleszti tehetségét. A CSEMADOK helyi szervezetének kiállítótermében 1977, júniusában megrendezett évzáró szakköri kiállításon a „Naplemente“ című olajképéért elismerő oklevelet kapott. Az idén áprilisban a Járási Múzeumban megrendezett járási a- matőr kiállításon a „Brigá- dosok“ című olajfestményével nagy sikert aratott. Minden óhaja, hogy a nyáron a Zebegényi Szönyi István festészeti szabadiskolájába mehessen, hogy az ottani híres festőművész-tanároktól festészeti tudását még jobban elmélyíthesse. Dr. HOFER LAJOS
