Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-28 / 48. szám
Ma a fiatalok nagy része rendszeresen olvas, így téve hasznossá szabad idejét, merítve Irodalmi élményeket az olvasmányokból. Akt már gyermekkorában rászokott az olvasásra, az nehezen tudna lemondani róla. Ha pedig új környezetbe kerül, minél hamarabb megismerkedik a könyves boltokkal, a könyvtárakkal, hogy ezek segítségével újabb könyvekhez juthasson. Több diáktársammal együtt én is így voltam, amikor a vidéki gimnáziumból Bratislava- ba kerültem. Rövid idő alatt felfedeztem magamnak a Stűr utca 11. szám alatt a Bratislava! Városi Könyvtár idegen- nyelvű részlegét, amelyet sokan „magyar „könyvtárnak“ hívnak. S hogy ez nem véletlen, arról meggyőződhettem a részleg vezetőjével, Éva Frlc- kávai folytatott beszélgetésem során. Tőle tudtam meg, hogy a Jelenlegi tdegennyelvü részleg 1950-ben Magyar Könyvtár néven vált ki a szlovák nyelvű könyveket tartalmazó Bratislava! Városi Könyvtárból 1971-ben bizonyos szervezeti át rendezések után, amikor a magyar nyelvű irodalmon kívül ide helyezték át az összes íde- gennyelvű könyvet és folyótra tot, kapta a könyvtár a Jelenlegi elnevezését. Természetesen az elnevezéstől függetlenül a könyvtár látogatói magyar nemzetiségűek. Nagy részük a Bratislavában tanuló diákokból, értelmiségiekből tevődik ösz- sze, de sűrűn járnak ide idős nyugdíjasok is. Ebből a felsorolásból sajnos hiányoznak a fizikai dolgozók és a szakmun kástanulók, pedig biztosan találhatnának megfelelő olvasnivalót az esztétikusán elrendezett polcokon sorakozó könyvek között. Hiszen a könyvtár A A állománya nem kevesebb, mint 22110 kötet. Találhatók itt a szépirodalmi könyveken kívül társadalomtudománnyal, irodalomtörténettel, sporttal, földrajzzal, történelemmel, művészetekkel foglalkozó írások, bő választékot nyújtva az olvasónak. Lehetőség nyílik a külföldi folyóiratok kikölcsönzésére, amit jelentős mértékben kt Is használnak az olvasók. Sokan kölcsönöznek Idegennyelvű Iro dalmat, főleg, orosz, német, an goi és francia nyelvű könyve két, de azért néhányan len gyei, bolgár, olasz és spanyol nyelvű kiadványokat Is felhasználnak munkájuk során. Természetesen ezeknél a nyelveknél főleg a szótárak és 3 nyelvkönyvek Iránt van az érdeklődés. A könyvtár, mint kulturálisművelődési létesítmény, néhány évvel ezelőtt még sikeres író- -olvasó találkozókat Is rendezett. így például az 1975-ben megtartott irodalomtörténeti vitadélutánt, amelyen Nagy Miklós magyarországi Irodalomtörténész tartott előadást „Történelmi regény a XIX. században“ címmel [a képen). Sajnos a könyvek egyre növekvő számával párhuzamosan szűkül a könyvtár rendelkezésére álló helyiség, s ezért egyre kevesebb lehetőség nyílik a csoportos rendezvényekre a könyvtár területén belül. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy teljesen megszűnnek az író-olvasó találkozók. Az elmúlt években nagyon Jó kapcsolat alakult ki a könyvtár és a Bratislavában működő diákklub, a JAIK között. Rendszeresen sor került közös irodalmi rendezvényekre, amelyekhez több esetben a könyvtár vezetősége biztosította az előadókat. Ezt a múltban gyümölcsöző együttműködést egyelőre stagnácíó jellemzi. Jó lenne, ha a fiatalok, főleg a klub vezetősége megragadná a felkínálkozó lehetőséget és újra felvenné a kapcsolatot a városi könyvtár idegennyelvű részlegével. A könyv a legjobb barát, de ahhoz, hogy mindenki így vélekedjen, még sok munka vár a népművelőkre, a könyvtárosokra és az egész szocialista társadalomra. A kultúra, a műveltségi szint emelésében 6- riási szerepet játszanak a többi kulturális intézmény mellett a könyvtárak, így a Bratislavában tanuló és dolgozó magyarok számára oly jelentős „magyar könyvtár“ is. Bognár Rozália LENINGRÁDI TÁNCMŰVÉSZEK November 13-án és 14-én a Szlovák Nemzeti Színház színpadán nagy sikerrel vendégszerepelt a Leningrá- dt Koreográfiái Miniatűrök együttes. Mint világszerte mindenütt, nálunk is nagy érdeklődés előzte meg a szovjet táncművészek vendégjátékét. Ez a felfokozott várakozás teljesen érthető, hisz vendégeink abból a Néva- parti városból érkeztek, ahol olyan világhírű koreográfusok működtek, mint Petipa, Ivanov, Fokin és olyan ünnepelt művészek táncoltak, mint Pavlova, Nyizsinszkij, Ulanova vagy Csabukiani. A csoport elnevezésében a „miniatűr“ szó az együttes kamara-jellegé re utal; repertoárjuk kizárólag rövi- debb lélegzetű tánckompozíciókból áll. Maga az együttes 1970-ben alakult Leonyid Venjaminovics Jakobszonnak, az OSZSZSZK érdemes művészének (1904-1975) kezdeményezésére. jakob- szon a leningrádi iskola neveltje volt. Aktív táncosként a leningrádi Kirov Színházban és a moszkvai Nagy Színházban működött. Koreográfiái tevékenységét a húszas évek végén kezdte kisebb alkalmi számok készítésével. Vajnoven és Csesznakov mellett társkoreográfusa volt Sosztakovics sokat vitatott „Aranykor“ c. balettjének. Táncművész kollégái részére különböző koncertszámokat kreált, ami nagy kísérleti lehetőségeket nyújtott számára. A negyvenes években készítette a „Vak leány“ c. koreográfiáját, amely mindmáig egyike a szovjBt tán cosnők kedvenc koncertszámainak. Mindebből azt gondolhatnánk, hogy jakobszon csak a rövid lélegzetű koncertszámok mestere. Hogy ez menynyire nem így van, erre maga cáfolt rá egész estét betöltő balettjeivel, a- melyek közül a Hacsaturján zenéjére készült „Spartacus“ a legismertebb. Az együttes bratislavai műsorának nyitószáma Glinka „Diverlimento“-ja volt. Ez a szám cselekmény nélküli, vizuális megjelenítése a nagy orosz komponista zenéjének. A Bach-zené- re készült „XX. századi exercice“ bepillantást nyújt a táncosok minden napos munkájába, gyakorlatába. Bemutatja a tréning komoly oldalát, a szigorúan klasszikus lépések, mozdulatok ismétlését, majd mindezek visz- száját, amikor az elfáradt táncosok lazításként komikus elemeket visz nek a kötött mozdulatokba és a kötelező arcmimikai gyakorlatokat nevetséges fintorokkal toldják meg. A „Klasszikus triptichon“ Oonizetti romantikus zenéjére komponált kettősé ben T. Kvaszova, az OSZSZSZK érdemes művésze és I. Kuzmin csillogtatták rendkívüli virtuozitásukat. Ugyancsak a romantikus kor ihlette a „Tag Honi röpte“ c. miniatűrt, amelyben Jakobszon hódolattal adózik a romantikus balett éterikus szárnyalásának, de ugyanakkor kis, megbocsájtó fintort küld a múlt század körülhődolt primabalerinája felé, aki hosszan kitartott légies, lebegő mozdulataival igyekezett eifeiedtetni a közönséggel előnytelen megjelenését. Ebbe a ciklusba tartozott még a híres Fokin- féle „Haldokló hattyú“ Saint-Säens zenéjére, jakobszon sajátos átkölté- sében. A „Rodin szobrai“ c. ciklus a nagy francia mester alkotásait keltet te életre, különösen a drámai „Mino- taurnsz és nimfa" nyerte meg a közönség tetszését. Az „Orosz triptichon“ c. sorozatból a Muszorgszkij zenéjére készült „Bába Jága“-nak volt hatalmas sikere, amelyet V. Lebegyev táncolt kitűnő technikával és humorral. A zsáner-triptichon számai közül Spartacus és Frígia búcsúja volt a legmegrázóbb Hacsaturján monumen (ális koreográfiái drámájából j. Vo- iinyina és N Pihacsov tolmácsolásában, Teljesen más világot idézett az a Lehár-zenére készült könnyed, a múlt század kedélyes Bécsét idéző kettős, amelyet L. Putyinova és A. Nadtocsij adtak elő bájos humorral. A számos országot megjárt nép szerű szovjet együttes bratislavai előadása ünnep volt minden balettkedvelő számára. Reméljük, hogy még többször lesz alkalmunk tapsolni kiváló produkciójuknak. V. M. Bódy Magdi Bódy Magdi, a népszerű popénekesnő már hatéves kora óta énekel. A Magyar Rádió Gyermek- kórusának szólistája volt. Már többször beutazta Európát, sőt az egészé világot. Egy amerikai turné alkalmával került először közel a modern zenéhez. Tizenkilenc éves korában elvégezte a Bartók Béla Konzervatórium jazz-tanszakát, majd a Generál együttesben vált ismertté. Néhány évvel később Magdi a szólóéneklést választotta. A sikerek egymást követték. A Gottwaldovi Intertalent ’75 fiatal tehetségek versenyén elnyere a fődíjat, majd egy évvel később a Bratislavai Lírán ő képviselte Magyarországot a nemzetközi versenyben. Pavol Hammel és Kamii Peteraj Tánctanárnő című dalát énekelte szlovákul. Előadásmódjával annyira megnyerte a közönséget, hogy Magdinak Ítélték oda a közönségdíjat. Azóta már több hazat és külföldi turnén vett részt az NDK-ban, Jugoszláviában, Lengyelországban, a Szovjetunióban és másutt. Tavaly a Syrius-együttes kíséretében egy nagyobb szlová klai turnén Is részt vett. Bódy Magdi gyakran szerepel a televízió köny- nyűzenel mősoraiban. Fellépett az NDK Televízió Slágerstúdiő, Rund és SÍágericalendárium című programjában és a japán FUJI tévétársaság is készített vele show-müsort. A német TV revűjében, az < Ein Kessel Buntes-ban is énekelt. 1977 a változás éve volt. Saját kísérőzenekart a- lakított. Debreceni Csaba, a zenekar dobosa, azelőtt sokáig a Bergendy dobosaként volt ismert. Mar- schalko Zoli hangszere a szólógitár, korábban a Korai-együttesben gitározott Temesváry András basszusgitáros és a billentyűs hangszerek mestere, Aszalós Zoltán a Beatrice-együttesben játszott legutóbb. Bódy Magdinak és együttesének első külföldi állomása az NDK volt, ahol 35 hangversenyt tartottak. Ezt egy lengyelországi koncertsorozat és egy nagyobb hazat turné követte. Magdi odahaza is szorgalmasan látogatja a stúdiókat, októberben önálló műsorral mutatkozott be a Magyar Televízió Egy millió fontos hangjegy című sorozatában. Jelenleg kéthónapos körúton van a Szovjetunióban. Első nagylemez az Idén augusztusban jelent meg, A lemez 10 úl dalt tartalmaz. Ezenkívül a lemezen hallható egy régi Ómega-siker, az 1958-as Boogie Woogie klubban. A zeneszerzők Várkonyl Mátyás, Novai Gábor és Dancsák Gyula. A szövegeket Miklós Tibor írta További érdekesség, hogy az előadő- énekes Bódy Magdi mint zeneszerző mutatkozik be három dallal. Bogdány Géza T
