Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-21 / 47. szám
7 „Mágus“ bolygónk felett Az Interkozmosz—18 jelzésű szput- nyík megkezdte útját a világmindenség fényei között. A szakértők, akik részt vesznek ebben a kísérletben, maguk között titokzatosan „mágusként“ emlegetik a műholdat. Az orosz elnevezésnek, a „mágik“ szónak azonban semmi köze sincs a mágiához. A munkaév a MÁG- neses Interkozmosz kifejezés rövidítése, feladata a természet titkainak tanulmányozása a föld körüli térség ben. A „mágík“-klsérlet fő célja, hogy a Föld magnetoszférájának és bolygónk elektromos burkolatának, az | tonoszférának kölcsönhatását tisztázza. A készülékekkel gazdagon felszerelt Interkozmosz—18 valóságos goe- t'izikai obszervatórium, hat ország szocialista kutatócsoportjának szak emberei hozták létre, magyarok, NDK-beliek, lengyelek, románok, szovjet és csehszlovák tudósok. Mind-' egyiküknek, aki készüléket helyezőit el a szputnyik fedélzetén, megvan a maga különleges érdeklődési köre a természet titkainak megfejtésében, a műszaki kérdések megoldásában. A műhold viszonylag nem nagy magasságban repül, 768 kilométer a ’’öldtávol és 407 kilométer a föld közel, a pálya hajlásszöge az egyenlítőhöz 83 fok, észlelhet: téhát a Föld sarkvidékeit is. A magasabb szélességi köröknél a mágneses erővonalak mintha összesürűsödnének, és meredeken a Föld felé hajlanak. Ha sikerül mérni az erővonalak mentén elektromos áramot is, bizonyítást nyer a közvetlen energetikai kapcsolat a magnetoszféra és az ionoszféra között, sikerül „kitapogatni“ a nap- aktivitásnak a légóceán mélyrétegeire gyakorolt fizikai hatásmechanizmusát. Vannak, akik számára az a fontos, hogy elvégezzék a föld körüli térség „népszámlálását“, meghatározzák, milyen részecskék találhatók benne. A s emberiség Tbálészig (i. e. VI. század) nem tudott az elektromosságról Franklin sárkánykíséríetáig (1752) a légköri elektromosságról. Ma már többnyire ismerjük a légköri elektromos jelenségeket, azok kialakulásának, változásainak körülményeit, hatásait vagy következményeit, felmerülnek azonban nem teljesen tisztázott kérdések, vagy a tudósok részéről js véleménykülönbségek. < i . Például a részben vitatott légköri elektromosság eredete is. A légkörben jelenlevő elektromosságot hordozó részecskék, azaz az ionok keletkezését illetően a sok magyarázat közül az alábbiak tekinthetők helytállónak: — az esőcseppek szétporlása következtében elektromosság keletkezik, miközben a finom vizcseppecskék pozitív, a levegő pedig negativ töltést kap; — a leeső esőcseppek a levegővel valö súrlódás következtében .feltöltődnek; — a növények negativ elektromossággal töltött oxigént bocsátanak ki nappal, míg éjjel pozitív töltésű széndioxidot, — párolgáskor a víz és más folyadékok felszínéről kilépő részecskék töltéssel rendelkeznek; — a hő egyenlőtlen eloszlása a légkörben ionizáciéhoz vezet; — a rádioaktív sugárzás, valamint az erős fény, a kozmikus és ibolyántúli sugárzás ionokat hoz létre; — a természetes vagy mesterséges elektromos kisülések, főleg a keletkező fény és hő következtében további ionizációt ered ményéznek. A villám keletkezésekor először egy kisebb áramú kisülés történik, amely erős IÍGKÖRI ELEKTROMOSSÁG ionizációt eredményez. Az igy létrejövő ionizációs „csatornán“ általában lehetséges az ellentétes irányú kisülés, vagy több megegyező irányú lökésszerű kisülés is. A villám lökései századmásodpercek után követik egymást, egy impulzus időtartama többnyire ennél is kisebb, mikroszekundu- mokban kifejezhető. A villámot eredményező feszültség milliós nagyságrendű, egyes szerzők szerint elérheti az egymilliárd kilovolt értéket is, míg a villám maximális áramerőssége körülbelül 250 kiloampérre i tehető. Az említett adatok azt bizonyitják, hogy a villámnak óriási ereje van, azonban — mivel rendkívül rövid ideig tart — energiája mégsem ilyen lényegesen nagy. Figyelembe véve azt is, hogy a villám keletkezésének pontos helye előreláthatatlan, nem tartják érdemesnek a villám energiájának hasznosításán gondolkozni. Ha a villámcsapás emberi ér, elkerülhetetlen a halál, ezért az épületeket és környéküket villámhárítóval, a szabadban — erdőn mezőn, — tartózkodó embert jó tanácsokkal Védik Ha csak a villám „szele“ éri az embert, általában megmenekül. Ez azt jelenti, hogy a földdel érintkezésben levő emberi test a zivatarfelhő alján elhelyezkedő erős elektromos töltések vonzása következtében föltöltődik a földből felfelé irányuló ellentétes előjelű elektromossággal, majd mié tán a villámlás — valamivel távolabb — megtörtént, a földből vonzott töltéseket nincs ami továbbra is vonzza, így azok sebesen visszaáramlanak — ezért érzünk áramütést. Ha a test feitöltődése annyira fokozott, hogy felületén a térerősség eléri a kritikus értéket (ami körülbelül 30 kilovolt per centiméter), koronakisülés lép fel, vagyis a test elektromosságával azonos polaritásé töltéshordozők egy része a test felületétől eltávolodik. Az ionok kilépésekor jellegzetes zizegő hangot hallunk és némely esetben az illető fejénél, kezénél, kékes villogás figyelhető meg. Ez a régebb „Szent Elmo tüze“ néven emlegetett jelenség — amely egyébként a bőr bizsergésénél komolyabb következmé nyékét nem idéz elő — általában a villám lásokkal járó zivatar előhírnöke, jó, ha észlelése után villámtól védett helyre húzódunk. s Néha a hagyományos, lineáris villámon kívül előfordulnak másfajta villámok is. A gyöngysorvillámnak, a rakétavillámnak és a gömbvillámnak azonban az emberre néz ve nincs különösebb jelentősége. Keletke zésükről, természetükről a tudomány még keveset mond, mivel gyakorlatilag nincs mód a tanulmányozásukra. Általában azt tartják, hogy az ilyenfajta villámok kisü lési pályája elkerüli az embert és a vezs tő tárgyakat. Higgyük el azonban Lomono szovnak, hogy Richmannt gömbvillám öltr meg miközben a légköri elektromosság mibenlétére próbált fényt deríteni. Vezeték nélküli konyhagépek. Jelentősen megköny- nyíti a konyhai munkát, ha nem kell bajlódni a vezetékek csatlakoztatásával: a háziasszony csapán ráállítja a kiválasztott konyhagépet • az asztál lapja alá beépített 4G0 wattos .villanymotor hajtóténgélyéN). A rejtett motor nyolc különböző gépet — keverőt, húsdarálót, kbnzcrvnyitót, gyä- íjtöicsprést"' kés- és ÜllóRo- szörüt, vágé- és aprítókést — működtethet a kellő sebességgel. Hat különböző sehesságfekczEtot lehet beállítani rajta, s az egyes kiegészítők külön-külön is megvásárolhatók a motorhoz. A FÖLD MEGFIGYELÉSE AZ ŰRBŐL Napjainkban egyre inkább foglalkoznak a természeti kin esek gazdaságos kihasználásával. Egyre nagyobb jelentősége van az űrbéli megfigyeléseknek, amelyeket például a föld del és a tengerrel kapcsolatos információk beszerzésére hasz nálnak. A francia Centre National dEtudes Spatíales (CNES) 1970. óta foglalkozik a Föíd megfigyelési módszereinek és. technikájának fejlesztési programjával. Megfigyelési kísérleteket vé geznek többek között léggömbök, repülők és műholdak se gítségével. A kutatásoknál számos jelzőkészüléket és adat felfogó berendezést alkalmaznak. Nemrég próbáltak ki egy új típusú képrögzítő berendezést, amely repülés közben készít felvételeket. A Föld űrbeit megfigyelésére a CNES programja: — a növénytermés felmérése és a várható termés előrejelzése; ' — vizforrAsek kutatása; — környezetvédelem, különös tekintettel a tengervizek és folyók szennyeződésének ellenőrzésére; — a földfelszín rendszeres megfigyelése; — az urbanizáció figyelemmel kísérése; — halászatra alkalmas területek feltárása; — sarkvidéki jégmezők ellenőrzése. E program két részből áll, egy űrbéli és egy földi meg figyelési tervből. Az űrbéli megfigyeléshez egy műhold és egy távvezérlésű ellenőrző állomás szükséges. A műhold 700 kg tömegű és két berendezéssel van felszerelve. Az egyik 100— . 200 m-es körzetről közvetít felvételeket. A másik berendezés segítségével nagyobb pontosságú felvételeket készít 20 m-es körzetről. A műholdon egy adatgyűjtő rendszer csoportosítja a kapott információkat és továbbítja a földre. 1033-ban tervezik egy ilyen műhold felbocsátását poláris köt ilakú pályára, amely 800 km-es magasságban kering majd A műhold felbocsátásával kezdődik meg a program. A földi program megfigyelő állomások hálózatából áll, s minden egyes állomás felfogja, feldolgozza és raktározza a műhold segítségével érkezett adatokat és a kapott informá dókat eljuttatja a felhasználókhoz, különböző tematikák sze rint történő rendszerezés és felhasználás céljából. INNEN ONNAN * INNEN ONNAN * INNEN ONNAP GAMMA&UGARAK AZ IDŐ VASFOGA ELLEN Franciaországban, a grenoble-i magfizi kai kutatóközpontban restaurátorokkal és művészeti szakértőkkel együttműködve új eljárást dolgoztak ki a különböző műalko fásoknak, elsősorban a bútoroknak az idő vasfogától való megvédésére. Az új eljárás során a fát műanyaggal kezelik, majd a műanyagot gammasugárzással megszilárdít ják. Olyan folyékony műanyagot alkalmaz nak, amely az esetek többségében teljesen átitatja a fát — eddig ez csak bonyolult léghíjas kamrákban volt lehetséges. A vizs gálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a müanyagos gammasugaras kezelés után a fa rendkívül ellenállóvá válik — legtöbb szőr még a termeszhangyák sem tehetnek benne kárt —, a belőle készült bútorokban nem tesz kárt a nedvesség, a levegőszennye ződés A kezelés sem akadályozza a restaurálás munkáját A kezelt darab mérete nem lebst nagyobb 3,7x0,9x0,9 méternél: csak ekkora műtárgyak férnek be a besugárzó- kamrába, Az ennél nagyobb bútorokat szét kell szedni és elemenként kell alávetni a tartósító kezelésnek. TELEFONÁLÁS NAPENERGIÁVAL Napenergiából fejlesztett villamos energia működteti majd a telefonbeszélgetésekét és tévé műsorokat továbbító mikrohul lámú lánc 13 ismétlődő állomását, Alice Springs és Tennant Greek között, Közép- Ausztriában. Alice Springs, a kis szarvas marhatenyésztő és turistaközpont csaknem pontosan az ausztrál kontinens földrajzi középpontjában fekszik, Tennant Greek pe dig tőle 500 kilométernyire északra. Vala mennyi ismétlőállomást szabványos hajó konténerben helyezik majd el és három darab napenergiaátalakító panelt szerelnek a tetejükre. A termelt villamos energiát 33 darab ólomakkumlátorban tárolják (tejles kapacitásuk 1500 amper/éra). A 13 ismétlőállomást 45 kilométerenként helyezik e) az összesen 580 kilométer hosszú átviteli útvonalon. Valamennyi állomás azonnal felerősíti és a következő állomásra továbbítja a telefonbeszélgetések, tévé-műsorok villamos jeleit. Az ausztrál állami telefon társaság, a Telecom immár öt év óta fog lalkozik alkalmas napenergiaátalakító be rendezések kifejlesztésével a lakott területektől távoli telefonhálózat áramellátásának megoldására. HÉLIUM A FÖÍ Ili GYÉBEN A héliumot először a Napon fedezték fel és csak jóval később találták meg a . Földön is. A kutatások szerint hélium az urán és más hasőnló elemek radioaktív elbom- lása révén keletkezik bolygónk belsejében, Egész kis mennyiségű hélium az interpla netárls porral ős a meteoritok révén Is eljut hozzánk az univerzumból. Bizonyos ásványok megkötik a kristályrácsukban a héliumot, rendszerint azonban a környezetbe kerül a hélium Szovjet tudósok most kidolgozott módszerével rendkívül kis kő zetmintákban (akár 0,1 grammos határig is) nagy pontossággal kimutathatják a héliumtartalmat. A kutatásokból egyébként kitűnt, hogy ugyanannak a -kőzetféleségnek annál nagyobb a héliumtartalma, minél mélyebbről származik a vizsgált minta. IRRÖZIÖ Amióta az ember fémeket használ, harcol korróziójuk ellen is: Sok nemzedék fáradságos munkájával sikerült a korróziónak egyre jobban ellenálló anyagokat, védőrétegeket, legújabban pedig elektrokémiai védőrendszereket is létrehozni. Csak nemrégiben határozták el a tudományos kutatók, hogy a vizsgálatokat ellentétes irányban is kiterjesztik: az Egyesült Államok egyik laboratóriumában a „szuper-korrő- dálódó" ötvözeteket kutatják. A magnéziumból, rézből és nikkelből álló ötvözetek korróziója vízbe merítve olyan gyors, hogy jelentős felmelegedést hoz létre, továbbá hidrogénbuborékok képződését. Az ilyen ötvözetekre elsősorban a víz alatti technikában vár felhasználás. A szuperkorródáló- dó fémlemez melegét például búvárok testrT«t i —■a.a—i tének melegítésére lehet felhasználni, a hidrogénbuborékokat pedig felfoghatják és ' úszótcstet tölthetnek meg velük. A lehor gonyzntt víz, alatti bóják is könnyen sza öaddá tehetők gyorsan korrodálódó fémbó' készült kötőelemek felhasználásával. 1
