Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-21 / 47. szám

I 6 KÖSZÖNTIK A CSEHSZLOVÁK TESTNEVELÉSI SZÖVETSÉG V. KONGRESSZUSÁT A héten tartja meg V. kongresszusát Prágában a Csehszlovák Testnevelési Szövetség. A küldöttek háromnapos tanácskozása olyan esemény, amely jogot tarthat nemcsak a szövetség tagjainak, ha­nem az egész társadalomnak az érdeklődésére, an­nál az egyszerű oknál fogva, hogy nálunk a test­nevelés és a sport céljai azonosak a társadalom céljaival. A CSKP XV. kongresszusának határozata ezt így fogalmazta meg: „A testnevelés és a sport a szocialista ember, de különösen az ifjú nemzedék nevelésének és fejlődésének szerves része." Hoz­zá kell járulnia a szocialista embertípus sokoldalú kibontakozásához, harmonikus testi és szellemi fejlődéséhez, a szabad idő hasznos és kellemes el­töltéséhez. Testnevelési és sportmozgalmunk soron követke­ző egyik legnagyobb eseménye az 1980. évi orszá­gos spartakiád lesz, ezért megragadjuk az alkal­mat, hogy a kongresszus előtti hangulatban rövi­den ismertessük annak a sajtótájékoztatónak a tartalmát, amelyet Miroslav Cervenka, a CSTSZ Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke, az 1980. évi spartakiád törzskarának elnöke tartott.­MIROSLAV CERVENKA tá­jékoztatójának mondanivaló­ját röviden ügy foglalhat nánk össze, hogy az 1980 évi spartakiád vezérfonala az ifjúság rendszeres test edzése és a tömegsportra való törekvés. Minden »ko rábbinál nagyobb teret kap­nak a spartakiád-mozga- lomban a tömegsportok, a nem aktív sportolók számá­ra szervezett sport-, turisz­tikai és honvédelmi verse­nyek. A felfogás abból az elképzelésből Indul ki, hogy a spartakiád-mozgalom lé­nyege a rendszeres mozgás, testedzés, s a rendszeres testedzést nem csupán a látványos bemutatók jelen­tik, bár ezzel csöppet sem akarjuk lebecsülni a spar- taklád-bemutatók jelentősé­gét. A spartakiád tömeges sportversenyeinek mintegy 70 oldalas naptára magában foglalja a Pionírszervezet, a SZISZ, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom és a Honvédelmi Szövetség úgy­szólván minden lépcsőzetes versenyét, a hagyományos turistatalálkozókat és hon­védelmi rátermettségl ver­senyeket. Hogy miért foglalkoztunk a spartakiád tömeges sport- versenyeivel már most, ami­kor az országos spartakiá- dig még jó másfél év van hátra, annak egyszerű a magyarázata. A szokástól el­térően a versenyek jóval korábban zajlanak le, a a spartakiádversenyek zö­me — csekély kivétellel — már jövőre lesz. Sőt, a té­li sportversenyek időpont­jai úgyszólván a nyakunk­ban vannak. A téli tömeg­sportversenyek alapfordu­lóit például január 15-ig kell megtartani, és a járási fordulók megrendezésének végső időpontja is január 31. Az időpontok előrehozá­sában is az jut kifejezésre, hogy minél nagyobb tömeg kapcsolódhassák be, mivel a spartakiád évében, a gya­korlatok tanulása közben erre már nem jut idő. A tömeges spartakiád- -sportversenyeket a korcso­portoknak és a szociális ré­tegeknek megfelelően né­hány csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak az általános iskolák 1—4. osztályos tanulóinak sport- versenyei, egyebek között a gyermek rátermettségi jel­vényszerzésben, atlétikai többtusában, úszásban és métában, a teremsportok közül pedig asztalitenisz­ben, tornában és miniko- sárlabdában. A másik csoportba sorol­hatjuk az általános isko­lák 5—9. osztályos tanulói­nak versenyeit. Ezek gya­korlatilag megegyeznek a pionír sportlíga versenyei­vel (atlétika, kosárlabda, a Smena és a Mladá fronta futóversenye, labdarúgás, kézilabda, röplabda, úszás, a BPPOV rátermettségl jel­ARCCAl AZ IFJÍSÁG ES A TÖMEGEK EEL£ vényszerző versenyek, a Dukla honvédelmi ráter­mettségi versenyek, a te­rem- és téli sportok közül a síelés, asztalitenisz, sakk, torna, kosárlabda, jégko­rong). A versenyek nagysza­bású betetőzését jelentik 1979. június 1—3. között ha­zánk minden járásában a gyermekek járási sparta- kiád-sportnapjai. A sparta­kiád törzskara ezzel az ak­cióval hozzá akar járulni a Nemzetközi Gyermekév sike­réhez. A további csoportba tar­toznak a 15—19 éves fiata­lok sportrendezvényei, lé­nyegében ugyanazokban a sportágakban, mint az elő­ző korosztálynál. Ezek a versenyek felölelik a SZISZ egész sportnaptárét, a kö­zépiskolások és a szakmun­kástanulók versenyeit. ' A spartakiád jegyében zajla­nak le az említett sportá­gak szlovákiai, illetve or­szágos döntői is. Szlovákiá­ban rendezik meg többek között a PPOV jelvényszerző verseny országos döntőjét 1979. szeptember 8—16. kö­zött Martinban, június 26— 28. között Kassán (Kosice) a szakmunkástanulók V. nyári olimpiáját, június 29. és július 2. között Svitben a középisíkolások VII. nyári olimpiáját, és október 4—7. között Duklán a Duklai hon­védelmi rátermettségi ver­senyek országos döntőjét. A főiskolások számára csupán az alapfordulókban folynak a versenyek, az em­lített sportágakon kívül még teniszben, tájékozódási futásban, lábteniszben, kis­pályás labdarúgásban, ke­rékpározásban, cselgáncs­ban és talajtornában. Vi­szont a spartakiád Jegyé­ben rendezik meg január 20—29. között Zvolenban a Téli Univerziádot. A felnőttek számára röp; labdában, lábteniszben és PPOV jelvényszerző ver­senyben rendeznek vetélke­dőket az alapfordulóktól kezdve egészen kerületi szintig. Ide soroljuk még a Práca futóversenyét és a Dukla honvédelmi ráter­mettségi versenyt. A felsoroltakból Is kitű­nik; a spartakiád tömeg- sportversenyeinek műsorát úgy állították össze, hogy minden korosztálynak ás minden szociális rétegnek lehetővé váljon a részvétel. A szabályok kizárják azok részvételét, akik verseny­szerűen sportolnak, hogy jobb eredményeikkel ne szegjék mások kedvét. Per­sze a versenyszerűen spor­tolók és az élsportolók szá­mára is rendeznek sparta- kiád-versenyeiket. Ilyen lesz például az 1980. évi moszk­vai olimpiára készülő cseh­szlovák sportolók felkészü­lésének seregszemléje 1979. június 25. és július 8. kö­zött Bratislavában," Trnavá- ban és Trenöfnben, 12 sport­ágban, külföldi sportolók részvételével. Palágyi Lajos Kráf felvételei ■WTV - J*-« F ején találta a szöget Enzo Bearzot, az o- lasz labdarúgó válo­gatott edzője, amikor a Csehszlovákia elleni váloga­tott mérkőzés előtt kijelen­tette, hogy a mai országok közötti labdarúgásban nin­csenek barátságos mérkőzé­sek. A csapatok rendszerint mindig olyan erőbedobással küzdenek, mintha világbaj­noki vagy legalábbis Euró- pa-bajnoki mérkőzésről len­ne szó. Szavai a hűvös novembe­ri estén az utolsó betűig beteljesültek. A mérkőzés egész ideje alatt senki sem ajándékozott senkinek sem­mit. A Slovan stadioniának pompás, valószínűtlenül bor- sózöld gyepén ádáz küzde­lem folyt minden labdáért, minden talpalatnyi helyért. S e küzdelemből a mieink győztesen kerültek ki min­den tekintetben; gyorsaság­ban, összjátékban [ kellemes meglepetés!) helyváltozta­tásban, labdabiztonságban, játékfelfogásban, . támadó- szellemben, jobbik értelem­ben vett higgadtságban, egy­szóval minden téren. legyőztük a VB 4. helye­zettjét és talán legrokon­szenvesebb csapatát, . s a mérkőzés kétségkívül bevo­nul az egyetemes labdarúgó történelem legjobb találko­zót közé. Igaz, hogy Olasz­országban már e találkozó előtt meghúzták a vészha­rangot, miután a hat olasz együttesből az Európa-ku pák második fordulója ti­tán csak kettő maradt áll­va, de ez ne tévesszen meg senkit, mert a „squadra az- zurra" a súlyos vereség el­lenére sem játszott aláren­delt szerepet. Az olasz lapok a korábbi kupaszerda után „rövid á­lomról“ cikkeztek. Nos, Bra­tislavában e rövid álom is szertefoszlott. Olvasóink is bizonyára emlékeznek rá — a sajtó rengeteget foglalkozott ve­TatKA Sportvilág le —, hogy mennyi huzavo­na volt Los Angeles olim­piai jelöltsége körül. Hol úgy tűnt, hogy az amerikai város képtelen megrendezni az olimpiát, mert nem tud­ja előteremteni a költsége­ket, hol újabb ígéreteket tett a városi tanács, hogy biztosítja a szükséges pénzt. A kérdés időközben meg­oldódott. Mint ismeretes, különféle magántársaságok és _ vállalkozók fedezik a költségeket, bár ki tudja, mi lesz ennek az ára. Most Los Angeles koráb­bi gondjaival viaskodik az Amerikai Nemzeti Olimpiai Bizottság. A szenátus egyér­telműen elutasította azt a kérelmét, hogy 30 millió dollárt szavazzon meg az USA sportolóinak előkészü­leteire a moszkvai nyári és Lake Plactd-t téli olimpiára. Annál meglepőbb, hogy u- qyanez a szenátus szemreb­benés nélkül 34 millió dol­lárt szavazott meg a pán­amerikai játékok megrende­zésének a biztosítására az 54 millió dolláros összkölt­ségből. De még ez nem is lenne érdekes, ha nem tud- 4nánk, hogy a pánamerikai játékokat Puerto Rico fővá­rosában, San Jüanban ren­dezik meg. Hja kérem, az amerikai szenátus sohasem sajnálta a pénzt, ha valahol a világ­ban az amerikai befolyásról volt SZÓ. —0— A legközelebbi téli olim­piát az amerikai Lake Pia­cidban rendezik. Az EurovU 2iá természetesen nagy ér­deklődést mutat a tévéköz­vetítések Iránt, de van egy bökkenő, és miért is ne len­ne, ha az USA-röl van szá. Az amerikaiak 9 millió dol­lárt kérnek a közvetítések jogáért, az európai tévéhá­lózat azonban csak 1,2 mii« lió dollárt hajlandó fizetni. Ügy tűnik, a problémái nem lehet áthidalni, mivel mindkét fél kijelentette, hogy nem tágít. Nyilvánva­ló, hogy az amerikaiak kö­vetelése túlzott, hiszen 1972-ben Sapporo, majd négy évvel később Inn­sbruck sokkal kevesebbet kért a közvetítés jogáért. A közvetítések Japánból 1 millió dollárért jutottak et- az európai néző képernyő­jéig, Ausztriából ennek a kétszereséért. Ebben a 2 millióban azonban benne volt mindennemű technikai ■szolgáltatás is, az ameri­kaiak viszont ilyen szolgál­tatásokért még külön 3,6 mtiltó dollárt követelnek. Legutóbb a montreali o- Umpia közvetítéséért az eu­rópaiak 4£ millió dollárt fizettek, de ott lényegesen több volt a közvetítést idő és a helyszín. Minden jel arra vall, hogy a következő téli olimpiát nem láthatjuk a képernyőn. Az USA „jóvoltából*. (palágyi) A repúlés úttörőjének emlékére Zsélyi Aladár első gépének „nyergében.“ Korabeli felvétel Az Oj Ifjúság tavalyi, karácsonyi számában Irtunk a hazai repülés úttörőjéről, a nógrádi pilótáról, Zsélyi Aladárról. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén ő volt az első, aki a gyakorlatban Is bevált repülőgépet konstruálta. A nógrádi Busa (Buáince) községben szüle­tett 1883. december 12-én. Iskoláit részben Losoncon (Luöenec) végezte, ahol ma is élnek rokonai, aztán Pesten telepedett le és repülő­géptechnikával foglalkozott. Első gépét pesti barátja, Kvasz András segítségével építette meg, és 1910-ben elsőként Magyarországon Rákosmezőről felszállt vele. Később lezuhant, és súlyos sérüléseket szen­vedett, de azután sem pihent. Fáradhatatlanul írta könyveit és megtervezte egy nagy utas­szállító gép első példányát, amelyet aerobusz- nak nevezett el. Bécs és Budapest között kel­lett közlekednie, de nem volt gyár, amely el tudta volna készíteni a gépet. Zsélyi 1914. július 1-én lezuhant és életét vesztette. Szerette szülőföldjét. Az volt az utolsó kí­vánsága, hogy honi földben temessék el. Ez meg is történt, és a szomszédos Csalár (Celá- ry) községben helyezték örök nyugalomra. Annakidején tizennyolc parasztszekér vitte a kis falu temetőjébe a koszorúkat. Közbejött azonban az első és a második világháború és a sírhely tönkrement. Az utókornak kellett kideríteni, hogy az európai hírű aviatikus a kis temeiő 823-as parcelláján pihen. E sorok írója is utánajárt a dolognak, segítségére volt Sólyom László losonci újságíró. így sor kerül­hetett a sir felújítására. A fő érdem Miroslav Mihály szlovák pilótáé, aki most Kalonda községben lakik. Maga állt neki, hogy eltávolítsa a bozótot, és rendbe tegye a sírt. A sírhelyet körülkerítette lánc­cal, és saját költségén díszes síremléket emeit a magyar aviatikusnak. Az emléktáblán nem­csak Zsélyi Aladár születésének és halálának adatai szerepelnek, hanem neve alá kivésette repülőgépének modelljét ts Szeptember 30-án ünnepi külsőségek kö­zött avatták fel az új síremléket. Az utókor ezzel legalább részben törlesztette adósságát a repülés hazai úttörőjével szemben. Mártonvölgyl László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents